Győri Ítélőtábla Gf.II.20.019/2017/6/I. szám A Győri Ítélőtábla a Szajki Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Endl Mátyás Gergely ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperessel szemben vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 20.G.40.048/2014/
- szám alatti ítélete ellen az alperesek által
- szám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő részítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet az I.r. alperes tőke-, késedelmi kamat- és perköltség marasztalása tekintetében helybenhagyja, ezt meghaladóan a beszámítási kifogás és a II.r. alperessel szembeni előterjesztett kereset körében hatályon kívül helyezi és ebben a körben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felperes másodfokú perköltségét 254.
- (Kettőszázötvennégyezer) Ft-ban, míg az alperesekét együttesen 2.754.
- (Kettőmillió - hétszázötvennégyezer) Ft-ban állapítja meg. Ez ellen a részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az I.r. alperes mint vállalkozó és a ... Kft. mint megrendelő között
- május 14-én vállalkozási szerződés jött létre a megrendelő telephelyén „síktároló és a hozzátartozó manőverező udvar, valamint nedves tárolóterület és a meglévő szállítószalag átépítésére és arra telepítendő szalagonként 3-3 darab fix lekotró eke és egy darab tűzcsappantyú" kivitelezésére
- július
- napjáig, 309.800.000.Ft átalánydíjért. A késedelmes teljesítés esetére a vállalkozó késedelmi kötbér fizetését vállalta, amelynek maximális mértéke a teljes vállalkozói díj 20%-a. A fővállalkozó, megrendelő I.r. alperes és a vállalkozó felperes között
- május
- napján jött létre vállalkozási szerződés a ... Kft. telephelyén lévő padozatos terménytároló épület és kamionparkoló építéséhez tartozó földmunkák kivitelezésére a
- május
- napjától
- június
- napjáig tartó időtartamban, 16 millió forint keretösszegben megállapított díj ellenében.
- május 28-án ugyanezen felek között vállalkozási szerződés jött létre a padozatos terménytároló zúzottkövezési munkái felperes általi elvégzésére 5.400.Ft/m3-es áron, 27 millió forint keretösszegben meghatározott díj ellenében a
- május
- napjától június
- napjáig tartó teljesítési időtartamban. A megrendelő ... Kft. által
- augusztus
- napján kiállított átadásátvételi jegyzőkönyv szerint az I.r. alperes teljesítette a generálkivitelezési munkát és jogosulttá vált 34 millió forint összegben a III/
- részszámla kiállítására. A megrendelő ... Kft. által
- szeptember
- napján kiállított átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint a fővállalkozó I.r. alperes szintén teljesítette a létesítmény kivitelezési munkáit és jogosulttá vált a III/
- részszámla kiállítására. Egyben vállalta a hiányok pótlását hét napon belül. A felperes mint jogosult, az I.r. alperes mint kötelezett és a II.r. alperes mint zálogkötelezett között
- október 29-én szerződés jött létre. Abban megállapodtak, hogy az I.r. alperes a felperes felé fennálló 40.427.911.Ft vállalkozói díj tartozását
- február
- napjáig megfizeti, azzal, hogy ezen „véghatáridőben" történő teljesítés esetén a felperes a vállalkozói díj követelésre késedelmi kamatot nem érvényesít. A határidő elmulasztása esetén azonban az eredeti teljesítési határidőtől számít fel késedelmi kamatot. A felperes és a II.r. alperes a vállalkozói díjtartozás biztosítására zálogjogot alapítottak a II.r. alperes kizárólagos tulajdonában álló ... hrsz-ú (....) ingatlanra. A ... Kft. megrendelő a
- december
- napján kelt levelében közölte az I.r. alperessel, hogy a vállalkozási szerződés teljesítési határidejét az I.r. alperes elmulasztotta. A 11 munkavégzésre alkalmatlan nap figyelembevételével
- augusztus
- napjára módosított teljesítési határidő elmulasztásával a maximális 47 nap késedelem számítható, melyre figyelemmel 61.960.000.Ft kötbérigényt jelentett be az I.r. alperesnek. A megrendelő ezt a kötbérkövetelést az I.r. alperes 30.980.000.Ft vállalkozói díj számlájával szemben beszámította. Egyben a 61.960.000.Ft kötbérről
- december 4-én számlát bocsátott ki az I.r. alperes részére. A felperes keresetében elsődlegesen az I.r. alperest 40.427.911.Ft vállalkozói díj, valamint annak egyes részösszegei után eltérő időpontoktól meghatározott mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. Másodlagosan a II.r. alperest annak tűrésére kérte kötelezni, hogy zálogjoga alapján a 40.427.911.Ft tőke, késedelmi kamatai és a zálogjog érvényesítése költsége erejéig a követelését kielégítse a ... hrsz-ú ingatlanból. Keresetét a vállalkozói díjtartozás elismerésére (Ptk.389.§, 242.§), valamint a jelzálogszerződésre alapította. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az I.r. alperes nem vitatta, hogy a vállalkozói díj tartozását elismerte. Az alperesek a keresettel szemben beszámítási kifogást terjesztettek elő. Egyrészt az I.r. alperes megrendelője által érvényesített 61.960.000.Ft késedelmi kötbért kártérítés jogcímén kívánták beszámítani a felperes kereseti követelésébe. Álláspontjuk szerint a fővállalkozó I.r. alperes késedelme a megrendelő felé kizárólag az alvállalkozó felperes késedelme miatt következett be. Az I.r. alperes ugyanis hiába készítette el a terménytároló épületét, a felperes a külső munkák közül őt terhelő földmunkákat és a betonozás előtti kavicságyazat készítését késedelmesen teljesítette. Ezért a teljes mű átadása késedelmet szenvedett. Ezen túl az alperesek hibás teljesítés jogcímén 4.027.474.Ft ellenkövetelést terjesztettek elő. Az I.r. alperes előadta, hogy megrendelője
- március
- napján közölt hibát, amely szerint a kavicságyazatot és a padkát az esőzések elmosták, a rézsű védelme pedig nem megoldott. Ezt a hibát saját költségén javította, mellyel 3.596.197.Ft alvállalkozói díj és 431.277.Ft költség merült fel. Kérték a per tárgyalása felfüggesztését az I.r. alperes által
- június
- napján a Székesfehérvári Törvényszék előtt a ... Kft. alperessel szemben elsődlegesen vállalkozói díj megfizetése - míg másodlagosan a 61.960.000.Ft kötbérigény jogellenességének megállapítása iránt indított per jogerős befejezéséig. A felperes a beszámítási kifogásra előterjesztett ellenkérelmében annak elutasítását kérte. A szavatossági kifogás elutasítását azért, mert az I.r. alperes elmulasztotta a szavatosság igény előterjesztésére nyitvaálló törvényi határidőt. Az I.r. alperes a hibák kijavítására sem szólította fel mielőtt saját költségén a hibát kijavította volna. A késedelemre alapított kifogással szemben azzal védekezett, hogy az mindaddig időelőtti és az I.r. alperesnek késedelmi kötbérből eredő kára mindaddig nem következik be, amíg megrendelője a ... Kft. felé a kötbérkövetelést nem teljesíti, avagy a megrendelő kötbérkövetelése miatt a vállalkozói díját nem kapja meg. Másfelől a beruházó ... Kft. a 61.960.000.Ft kötbérkövetelését csak az I.r. alperes 30.980.000.Ft vállalkozói díj számlájába számította be, így az I.r. alperesnél legfeljebb ilyen összegű kár keletkezhetett. Hivatkozott a régi Ptk. hatálya alatt is a bírósági gyakorlatban érvényesülő előreláthatósági elvre, amely alapján csak olyan kárért terhelheti felelősség, amelyet a károkozáskor előre láthatott. Mivel alvállalkozóként nem ismerte a fővállalkozó, valamint a beruházó közötti szerződés késedelmi kötbér kikötését, nem láthatta előre, hogy esetleges késedelme esetén a kötbér összegének megfelelő kártérítés terhelheti. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az I.r. alperest kötelezte 40.427.911.Ft tőke, valamint annak egyes részösszegei után eltérő időpontoktól meghatározott késedelmi kamata, valamint együtt 3.278.000.Ft perköltség megfizetésére. A II.r. alperest annak tűrésére kötelezte, hogy a felperes ezen követelése és a zálogjog érvényesítése költsége erejéig a ... ... hrsz-ú ingatlanból kielégítést kereshessen. A törvényszék határozata indokolásában abból indult ki, hogy a Ptk.242.§
(1)bekezdése alapján a perben az I.r. alperest terhelte annak bizonyítása, hogy az elismerés ellenére a tartozás nem áll fenn. Úgy ítélte meg, hogy az I.r. alperes a perben ennek a bizonyítási kötelezettségének nem tudott eleget tenni, így a beszámítási kifogása alaptalan maradt. A késedelmi kötbér, mint kártérítés jogcímén előterjesztett kifogás esetében a törvényszék rámutatott, hogy az I.r. alperes által fizetendő kötbér csak abban az esetben lehet a felperessel szembeni kártérítési igény alapja, ha a szerződési késedelem kizárólag a felperes teljesítésének késedelmére vezethető vissza. Ugyanakkor a perben rendelkezésre álló bizonyítékok, így az alperesek indítványára kirendelt igazságügyi szakértő véleménye azt támasztottá alá, hogy a teljesítés késedelmét több ok, így az I.r. alperes feladatainak késedelme is okozta. Ezt bizonyítja az I.r. alperes megrendelője 2013. decemberi levele is, amely szerint a szerződésszerű teljesítés még akkor sem történt meg. A hibás teljesítésre alapított beszámítási kifogás esetében az alperesek nem igazolták kétséget kizáróan, hogy a felperes által végzett munka kijavításával merültek volna fel a kifogásban megjelölt költségek. Ezen túl az I.r. alperes a felperest a hibák kijavítására nem hívta fel és nem terjesztett elő a perindítást megelőzően szavatossági igényt sem. A törvényszék az alperesek indítványára mellőzte a per tárgyalása felfüggesztését az I.r. alperes által a ... Kft-vel szemben indított per jogerős befejezéséig. A Pp.152.§
(1)bekezdése alapján ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a bíróság számára csak lehetőség a felfüggesztés, ha más előkérdésnek minősülő polgári per van folyamatban. Ezen túl a bíróság megítélése szerint az I.r. alperesnek már évekkel korábban lehetősége lett volna a megrendelőjével szemben negatív megállapítási kereset előterjesztésére, ezért a Pp.2.§
(1)bekezdésében meghatározott alapelvi kötelezettség szem előtt tartásával nem volt mód a felfüggesztésre. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és - a beszámítási kifogásnak helytadva - a kereset elutasítása iránt az alperesek terjesztettek elő fellebbezést. Kérték egyben a per tárgyalása felfüggesztését az I.r. alperes által ... Kft-vel szemben indított, a Székesfehérvári Törvényszék előtt a G..../
- szám alatt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig. Jogorvoslati érvelésük szerint az elsőfokú bíróság a perben felmerült bizonyítékokat tévesen értékelte és ezért tévesen tartotta alaptalannak a beszámítási kifogást. Kiemelték, hogy az I.r. alperes megrendelője a síktároló épületét
- augusztus
- napján átvette. Az épület esetében tehát az I.r. alperesnek felróható késedelem kizárt, viszont az épületen kívüli térbetonozási és egyéb befejező munkák csak a felperes szerződéses kötelezettségébe estek. Ebben a vonatkozásban tehát a késedelmet a felperes okozta. A perben kirendelt szakértő a szakvéleményében szintén kategorikus megállapításokat tett arról, hogy ezek az épületen kívüli munkanemek a felperes saját döntési, ütemezési körében az épület építésétől nagyrészt függetlenül párhuzamosan elkészíthetőek lettek volna. Mindebből az a helyes jogi következtetés vonható le, hogy az épületen kívüli munkák kizárólag a felperes felelősségi körébe tartoztak. Így a megrendelő által érvényesített kötbér kizárólag a felperes késedelmére vezethető vissza. Kifogásolták, hogy a törvényszék ítéletében csak utalásszerűen átemelte a szakértő véleménye egyes megállapításait, viszont teljeséggel elmulasztotta ezek értékelését. A szakvéleményben meghatározott „épület építésének befejező munkái az I.r. alperes részéről", valamint „a használatbavételi engedélyezéshez szükséges dokumentációk átadása" nem volt befolyással a felperes késedelmére. Helyesen a szakvéleményből azt a megállapítást kell kiemelni, hogy a felperes késedelmében „a saját döntési és ütemezési tevékenységén kívülálló, őt korlátozó egyéb okot nem találtam". (szakvélemény
- oldal
- bekezdés utolsó mondata) A szakvéleményt így értékelve a bíróság nem találhatta volna alaptalannak a beszámítási kifogást. Sérelmezték, hogy a törvényszék tárgyalás felfüggesztése iránti kérelmüket alaptalannak tartotta. Kifejtett álláspontjuk szerint a ... Kft. által érvényesített kötbérkövetelés egyértelműen jelen per előkérdésének minősül és csak abban a perben kerülhet egyértelműen megállapításra, hogy a késedelem melyik félnek róható fel. A ... Kft-vel szembeni perben a Székesfehérvári Törvényszék a per első tárgyalását
- december
- napjára tűzte ki. Felfüggesztés hiányában csak perújítási eljárásban lehetne orvosolni a fellebbezett ítélettel bekövetkező jogsérelmet. Ezen túl a II.r. alperes jelzálogkötelezett esetében az eredeti állapot nem is lenne helyreállítható. Az alperesek fellebbezésüket a fellebbezési tárgyaláson annyiban pontosították, hogy a jogorvoslati kérelmük nem érintette a törvényszék ítélete hibás teljesítés jogcímén előterjesztett beszámítási kifogásukat elutasító rendelkezését. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Megítélése szerint az alperesek fellebbezése a bíróság mérlegelése alapján megállapított tényállást támadja, azonban a törvényszék a tényállást teljeskörűen feltárta, a bizonyítékokat helytállóan mérlegelte és mérlegelését részletesen megindokolta. Egyetértett az elsőfokú ítélettel abban is, hogy az alperesek tárgyalás felfüggesztése iránti kérelmét figyelmen kívül hagyta. Kiemelte, hogy a felperes a saját szerződéses teljesítményét
- szeptember
- napján adta át az I.r. alperesnek, míg a ... Kft. megrendelő kötbérértesítő levele
- december
- napján kelt. Ugyanakkor az I.r. alperes az átadás-átvételt követően a felperes felé semmilyen igénnyel nem élt. Az I.r. alperes maga is vitatja a ... Kft. kötbérigényét. Ilyen körülmények mellett a tárgyalás felfüggesztése iránti kérelme rosszhiszemű pervitelnek minősül. Az I.r. alperest terhelő késedelmi kötbéren alapuló kártérítés beszámítási kifogása esetében fenntartotta, hogy az nem terhelheti a felperest. Ezt ugyanis az előreláthatósági elv kizárja, mivel a felperes nem ismerte az I.r. alperes kötbérkikötést tartalmazó, megrendelővel kötött szerződését. A perben beszerzett szakvéleményt illetően rámutattak, hogy az alperesek a fellebbezésükben a szakértői vélemény egyes számukra kedvezőbb megállapításait emelték csak ki. A törvényszék pedig a szakvéleményt helyesen értékelve tartotta megalapozatlannak a beszámítási kifogást. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal egészíti ki, hogy az I.r. alperes a ... Kft-vel szemben indított, a Székesfehérvári Törvényszék előtt a G..../
- szám alatt folyamatban lévő perben a
- december
- napján kelt beadványában a keresetét úgy pontosította, hogy az alperes ... Kft-t 60.760.000 Ft tőke és késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni hátralékos vállalkozói díj és garanciális visszatartás jogcímén. Az alperes ... Kft 61.960.
- Ft erejéig terjesztett elő beszámítási kifogást a keresettel szemben késedelmi kötbér jogcímén. Az így kiegészített tényállás alapján a fellebbezés részben, az alábbiak szerint alapos. A törvényszék helyes megállapítása szerint a
- október
- napján kelt szerződésbe foglalt tartozáselismerés (Ptk.
- §) folytán az alvállalkozó felperes vállalkozói díj igénye a perben nem volt vitatott. Azzal szemben az alperesek csupán ellenkövetelést, beszámítási kifogást (Pp. 139.§) terjesztettek elő. A felperes késedelmére alapított kártérítési ellenkövetelés esetében ugyanakkor a törvényszék a teljes tényállás felderítését elmulasztotta, ezért téves jogkövetkeztetésre jutott, amikor megállapította: a fővállalkozó I.r. alperes által fizetendő késedelmi kötbér csak abban az esetben lehet a felperessel szembeni kártérítési igény alapja, ha a késedelem kizárólag a felperes teljesítésének késedelmére vezethető vissza. A vállalkozó és a teljesítéshez igénybevett közreműködője teljesítési késedelemért fennálló felelősségét vizsgáló - és az 1/
- polgári jogegységi határozat V/
- pontja szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. tv. (Ptk.) alapján elbírálandó vállalkozó díjvitákra alkalmazandó - Gk.
- számú állásfoglalás II-III. pontjai szerint a fővállalkozó kártérítési követelésként (Ptk. 339.§
(1)bekezdés) az általa a megrendelőnek fizetett késedelmi kötbért akkor háríthatja át az alvállalkozóra, ha kétséget kizáró módon bizonyítani tudja (Pp. 164.§
(1)bekezdés), hogy a szerződésszegés kizárólag a közreműködőnek róható fel; avagy - a fővállalkozónak és közreműködőjének is felróható késedelem esetén - ha meghatározható a szerződésszegésnek az a része, amelyért kizárólag az alvállalkozó a felelős. (Szegedi Ítélőtábla Gf.I..../2010/
- szám) Ebből következően a lefolytatott szakértői- és tanúbizonyítás eredményének mérlegelésekor nem csupán annak volt jelentősége, hogy a bizonyítékok alátámasztják-e azt, hogy a késedelem kizárólag a felperes teljesítésének késedelmére vezethető-e vissza. Az I.r. alperes által a ... Kft. megrendelővel kötött (fő) vállalkozási szerződés szerint a teljesítési határidő
- július
- napja - míg az alvállalkozó felperes által a fővállalkozó I.r. alperessel kötött szerződések szerint a teljesítési határidő
- június
- napja volt. A fővállalkozói szerződés teljesítési határideje - az építési naplóban rögzített 11 munkavégzésre alkalmatlan nap miatt -
- augusztus
- napjára módosult. (4/A/
- szám alatt csatolt
- december
- napján kelt megrendelői levél) Az említett teljesítési határidőket - a rendelkezésre álló peradatok szerint - mind a fővállalkozó I.r. alperes, mind pedig az alvállalkozó felperes elmulasztotta. A fővállalkozási szerződésben részes felek ugyanis
- augusztus 7.- és
- szeptember
- napján állítottak ki egyes részmunkákról átadás-átvételi jegyzőkönyvet. (12/A/3.,
- szám) Ezen túl a felperes fellebbezési ellenkérelmében maga is
- szeptember
- napjában határozta meg az alvállalkozói művek átadásának időpontját. A perbeli szerződésekre is irányadó Ptk. 405.§
(3)bekezdése alapján határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt határidőn belül, illetőleg határnapon megkezdődött, kivéve, ha a megrendelő a szolgáltatást nem vette át. Az idézett törvényi rendelkezésből következően az építési szerződést a vállalkozó akkor teljesítette, amikor - az utóbb eredményes - átadás-átvételi eljárás megkezdődött. Így tehát a teljesítés időpontja nem azonos és a teljesítés jogkövetkezményei nem állnak be a vállalkozói munka esetleges tényleges befejezésével, avagy a vállalkozói készre jelentés (Ptk. 405.§
(1)bekezdés) időpontjával. (BH 1996/164., BDT 2000/249.) Amennyiben pedig okiratok - így: építési napló, átadás-átvételi jegyzőkönyv, teljesítésigazolás - nem támasztja alá a formális átadás-átvétel napját (Ptk. 405.§
(1)bekezdés), akkor a megrendelő birtokba lépését alátámasztó egyéb bizonyítékok alapján kell meghatározni a tényleges birtokba lépés napját, mellyel az átadás-átvétel egyes joghatásai szintén beállnak. (Legfelsőbb Bíróság GKT.92/1973. számú állásfoglalás) Ugyanakkor a perben kirendelt igazságügyi szakértő csak egyes kiinduló adatokat szolgáltatott arra nézve, hogy az I.r. alperes a fővállalkozói szerződést - míg a felperes az alvállalkozási szerződéseket konkrétan mely napon teljesítette - és hány napban számítható az I.r. alperesnek, valamint a felperesnek külön-külön felróható kötbérterhes késedelem. (Ptk. 246.§
(1)bekezdés) (45., 46. szám alatti szakértői vélemény és kiegészítése) Így a hiányos (Pp. 182.§
(3)bekezdés) szakvélemény nem alkalmas annak eldöntésére, hogy a késedelmes teljesítés kizárólag az alvállalkozó felperesnek avagy a fővállalkozó I.r. alperesnek és a felperesnek is felróható-e; illetve a szerződésszegésnek mely része az, amelyért kizárólag a közreműködő felperes a felelős. A perben releváns tények meghatározására alkalmatlan szakvélemény mellett az alperesek fellebbezésükben helytállóan érveltek azzal, hogy az I.r. alperes késedelmes teljesítése napjainak és a késedelem felróhatóságának megállapítására a Székesfehérvári Törvényszék előtt már per van folyamatban, melyben hozott döntés előzetes kérdése (Pp. 152.§
(2)bekezdés) a jelen perbeli azon vitában születendő határozatnak, hogy az I.r. alperes által fizetendő késedelmi kötbér kártérítésként terhelheti-e az alvállalkozó felperest. A Pp. 213.§
(2)bekezdése, valamint a Legfelsőbb Bíróság 3/2000. PJE határozata szerint a bíróság a részítélettel valamely kereset egészét is elbírálhatja, ha az alperes beszámítási kifogása, avagy további kereset (viszonkereset) elbírálása miatt a tárgyalás elhalasztása szükséges. A másodfokú bíróság a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján részítéletet hozhat, amennyiben az elsőfokú ítélet valamely rendelkezését helybenhagyja, míg a további ítéleti rendelkezést a Pp. 252.§-a alapján hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot ebben a körben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja. A bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy a jogvitát - részlegesen és időlegesen - lezárja-e a kereset, avagy annak egy része tekintetében, míg a tárgyalást elhalasztja (avagy: újabb tárgyalást tart szükségesnek), a további kereset, avagy az ellenkövetelések további tárgyalása érdekében. A mérlegelés során a bíróságnak általában együttesen kell vizsgálnia mind a követelés, mind az ellenkövetelés megalapozottságát és a konkrét körülmények mérlegelésével kell dönteni abban a kérdésben, hogy a részítélet meghozatala esetén nem sérül-e szükségtelenül az ellenkövetelést előterjesztő alperesnek a szembenálló követelések együttes elbírálásához fűződő érdeke, illetőleg mennyiben indokolt a felperes jogvédelme vagy pergazdaságossági okból - a jogvita részletes lezárása. A konkrét esetben a
- október
- napján kelt szerződésben elismert alvállalkozói díjkövetelés keresetének további tárgyalására nincs szükség. A már részletesen kifejtettek szerint ugyanakkor a beszámítási kifogással érvényesített, felperesi késedelemre alapított kártérítési ellenkövetelés esetében még további, részletes bizonyításra van szükség, illetve helye lehet az I.r. alperes által a megrendelővel szemben indított per jogerős befejezése bevárásának. Ugyanakkor az I.r. alperes által elismert követelésen alapuló, a II.r. alperessel szemben előterjesztett jelzálogjogból kielégítés tűrése iránti kereset esetében a fellebbezés helytállóan emelte ki azt a méltánylandó II.r. alperesi érdeket, amely indokolja, hogy a II.r. alperessel szembeni kereset a beszámítási kifogással együtt nyerjen elbírálást. A jelzálogjogból kielégítés tűrésére kötelező jogerős bírósági határozat alapján ugyanis ingatlan-végrehajtásnak (Vht. VII. fejezet) van helye. Az árverezés, valamint a II.r. alperessel szembeni keresetről döntő részítélet esetleges későbbi - részbeni vagy egészbeni - hatályon kívül helyezése (Pp. 213.§
(2)bekezdése) esetén az árverési vevő visszvégrehajtás során az ingatlan visszabocsátására nem kötelezhető. (Vht. 56.§
(2)bekezdés) Az alperesek fellebbezésükben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a beszámítási kifogásnak helyt adva a kereset elutasítását kérték. A jogorvoslati kérelemben tehát az elsőfokú bíróság I.r. alperest 40.427.911 Ft tőke és járulékai összegben marasztaló - míg a II.r. alperest ugyanezen összeg erejéig jelzálogjogból kielégítés tűrésére kötelező ítéletét tették vitássá. Ezért a fellebbezési eljárásban a perérték, egyben az illeték alapja a vitássá tett követelés összegében határozható meg. (Az Itv. 46.§
(1)bekezdés alapján alkalmazandó 39.§
(1)bekezdés) Ezen illetékalap után az illeték mértéke annak 8 %-a, de legfeljebb 2.500.000 Ft. Ezért az alperesek fellebbezésükben tévesen hivatkoztak arra, hogy a perben érvényesített beszámítási kifogásuk nem tartozik az illeték alapjához. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet az I.r. alperes tőke-, késedelmi kamat- és perköltség marasztalása tekintetében helybenhagyta, míg ezt meghaladóan - a beszámítási kifogás és a II.r. alperessel szemben előterjesztett kereset körében - a Pp. 252.§
(3)bekezdés alapján hatályon kívül helyezte és ebben a körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A részben megismételt eljárás során az elsőfokú bíróságnak elsődlegesen határoznia kell az alperesek tárgyalás felfüggesztése iránti kérelméről (Pp. 152.§
(2)bekezdés), melynek során azt kell mérlegelnie, hogy az I.r. alperes által a Székesfehérvári Törvényszék előtt indított perben a ... Kft. 61.960.000 Ft késedelmi kötbér követelést érvényesített beszámítási kifogással az I.r. alperessel szemben. Az ítélőtábla a Pp. 252.§
(4)bekezdése alapján a felek másodfokú eljárásban felmerült perköltségét csupán megállapította, annak viseléséről a törvényszéknek az elsőfokú eljárás befejezéseként hozott határozatában kell rendelkeznie. Az alperesek fellebbezésükön 2.500.000 Ft illetéket róttak le, míg az ítélőtábla a felek jogi képviseletével a másodfokú eljárás során felmerült ügyvédi munkadíjat a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2),
(5),
(6)bekezdései alapján a áfával növelt 254.000-254.000 Ft-ban határozta meg. Győr,
- május
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró