Bfv.1771/2016/12 – Kúria

(4)bekezdésének megfelelően történt tájékoztatás ellenére - nyolc napon belül nem kéri nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését, ezért a felülvizsgálati eljárásban sem hivatkozhat eredményesen arra, hogy az ügyét - törvénysértő módon - távollétében bírálták el, és ily módon sérültek eljárási jogai. KÚRIA Bfv.I.1771/2016/

1. szám A Kúria Budapesten, a
2. év tanácsülésen meghozta a következő március hó
3. napján tartott v é g z é s t: A sikkasztás vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 20.Bf.X.10.733/2012/
4. számú ítéletét I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
5. június 27-én meghozott 23.B.X.27.771/2010/
6. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki sikkasztás vétségében [
7. évi IV. törvény
8. §

(1)és

(2)bekezdés I. fordulat] mint társtettest, ezért mint különös visszaesőt negyven nap - fizikai munkaként végzendő közérdekű munka büntetésre ítélte, és rendelkezett a járulékos kérdésekről is. A Fővárosi Törvényszék a terhelt felmentésre irányuló fellebbezése alapján eljárva a

1. január 8-án kelt 20.Bf.X.10.733/2012/
2. számú ítéletével az első fokú határozatot I. rendű terheltre vonatkozóan helybenhagyta. A jogerős másodfokú határozat ellen az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványt nyújtott be, annak jogalapját nem jelölve meg, tartalmát tekintve azonban a Be.
3. §

(1)bekezdés

1. c)és
2. d)pontjaira alapítottan. Az indítványozó szerint az elsőfokú bíróság vele szemben pénzbüntetést szabott ki, és a másodfokú bíróság annak ellenére, hogy az ügyész a terhére nem fellebbezett, a súlyosítási tilalmat megsértve vele szemben a kiszabott pénzbüntetést közérdekű munkára változtatta át. Emellett sérelmezte, hogy a törvényszék tanácsülésen hozta meg határozatát annak ellenére, hogy ő részt szeretett volna venni a másodfokú eljárásban, és ezáltal a védekezés Be. 5. §-án alapuló jogától is elesett. Ezért a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárásra utasítását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a terhelt állításával ellentétben a másodfokú bíróság nem sértette meg a súlyosítási tilalmat, mivel abban az elsőfokú bíróság ítéletét rá vonatkozóan helybenhagyta, és nem követte el a Be. 373. §

(1)bekezdés II. d) pontja szerinti eljárási szabálysértést sem, ugyanis a terhelt a tanácsülésről szóló értesítésben írt kioktatás ellenére nem kérte nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését. Ezért a megtámadott határozat hatályában tartását indítványozta (BF.1656/2016. szám). A Kúria a megtámadott a határozatokat - a Be. 424. §

(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 423. §

(4)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében vizsgálta felül. A Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálati ok, ha a bíróság ügydöntő határozatát a Be. 373. §

(1)bekezdés I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve a II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 373. §

(1)bekezdés II. d) pontja szerint pedig feltétlen hatályon kívül helyezési ok, ha a bíróság a tárgyalást olyan személy távollétében hozta meg, akinek a részvétele a törvény szerint kötelező. Ez irányadó a másodfokú nyilvános ülésre is. I. rendű terhelt azonban - a tértivevény szerint -

1. október
2. napján személyesen átvette a Fővárosi Törvényszék értesítését arról, hogy az ügyet másodfokon tanácsülésen kívánják elbírálni, amelyben szerepelt az a tájékoztatás, hogy nyolc napon belül nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését kérheti. A terhelt a Be.
3. §

(4)bekezdésének megfelelően történt tájékoztatás ellenére nem kérte nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését. Így a tanácsülés megtartására törvényesen került sor, ezért a terhelt a felülvizsgálati eljárásban sem hivatkozhatott eredményesen arra, hogy az ügyét törvénysértő módon bírálták el a távollétében. A Be. 416.

(1)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálati ok, ha a bíróság határozatának meghozatalára a súlyosítási tilalom [Be. 354. és 355. §, 405. §

(1)és

(3)bekezdés, 549. §

(4)bekezdés] megsértésével került sor. A terhelttel szemben az elsőfokú bíróság nem pénzbüntetést, hanem körérdekű munkát szabott ki. A terhelt terhére ugyan valóban nem jelentettek be fellebbezést, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét nem is változtatta meg, azt a Be. 371. § alkalmazásával helybenhagyta. Így a súlyosítási tilalom megsértésére hivatkozás sem alapos. Emellett a Kúria a Be. 423. §

(5)bekezdése szerint eljárva a 416. §

(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - az indítványban nem hivatkozott - egyéb esetleges eljárási szabálysértésekre is tekintettel volt, azonban ilyen, a 373. §

(1)bekezdésének I.

1. b)és
2. c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértést nem észlelt. Ezért a megtámadott másodfokú határozatot I. rendű terhelt tekintetében a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421. §

(3)bekezdésére figyelemmel - az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. március
2. Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő