A határozat elvi tartalma: Kiutasítás mellett nem alkalmazható pénzbüntetés. A nemzetközi kábítószer-kereskedelem bűntette miatt hosszabb tartamú fegyházbüntetésre ítélt külföldi állampolgárságú terheltek esetében - személyi körülményeire is figyelemmel - a kiutasítás alkalmazása szükségesebb, mint a pénzbüntetésé. Ezért a felülvizsgálati indítványnak megfelelően a Kúria pénzbüntetés kiszabására vonatkozó ítéleti rendelkezéseket mellőzte. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.I.1404/2016/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csere Katalin, a tanács elnöke Dr. Soós László, előadó bíró Dr. Csák Zsolt, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- február
- Az ügy tárgya: társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette Terheltek: I. rendű II. rendű Elsőfok: Fővárosi Törvényszék, 10.B.907/2013/96., ítélet, tárgyalás
- szeptember
- Másodfok: Fővárosi Ítélőtábla, 2.Bf.6/2016/37., ítélet, nyilvános ülés,
- május
- Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Az indítvány iránya: a terheltek javára Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati indítványát elbírálva a Fővárosi Törvényszék 10.B.907/2013/
- számú ítéletét, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.6/2016/
- számú ítéletét I. rendű és II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja, a terheltekkel szemben külön-külön kiszabott 300 (háromszáz) napi tétel, napi tételenként 4.000 (négyezer) forint, összesen fejenként 1.200.000 (egymillió-kétszázezer) forint pénzbüntetés kiszabását mellőzi. Egyebekben a Fővárosi Törvényszék 10.B.907/2013/
- számú ítéletét, illetőleg Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.6/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 5.780 (ötezer-hétszáznyolcvan) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] [3] [4] [5] A nigériai állampolgár I. rendű és a szintén nigériai állampolgár II. rendű terheltet a Fővárosi Törvényszék a
- szeptember
- napján kihirdetett 10.B.907/2013/
- számú ítéletében bűnösnek mondta ki 1-1 rendbeli kábítószer-kereskedelem bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés], ezért - az I. rendű terheltet nyolc év fegyházbüntetésre, 300 napi tétel, napi tételenként 4.000 forint, összesen 1.200.000 forint pénzbüntetésre és 10 évre Magyarország területéről kiutasításra ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztésből legkorábban annak kétharmad része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra; - a II. rendű terheltet hét év fegyházbüntetésre, 300 napi tétel, napi tételenként 4.000 forint, összesen 1.200.000 forint pénzbüntetésre és 10 évre Magyarország területéről kiutasításra ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztésből legkorábban annak kétharmad része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság rendelkezett a terheltek által előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség viseléséről. A kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla a 2016. május 5. napján kelt 2.Bf.6/2016/37. számú elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a rendbeliségre utalást a terheltek által elkövetett bűncselekmények tekintetében mellőzte, a bűncselekmények minősítését pontosította, a rendelkező részt kiegészítette a Btk. 51. §
(2)bekezdése szerinti, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára vonatkozó rendelkezéssel, és döntött a járulékos kérdésekről. II. [6] [7] [8] A jogerős határozatok ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség terjesztett elő a Be. 416. §
(1)bekezdésének b) pontjára hivatkozva felülvizsgálati indítványt. Az ügyészség álláspontja szerint az eljárt bíróságok akkor, amikor a terheltekkel szemben pénzbüntetés mellett kiutasítást is alkalmaztak, figyelmen kívül hagyták a Btk. 33. §
(6)bekezdés b) pontjában foglalt azon rendelkezést, mely szerint nem szabható ki kiutasítás mellett pénzbüntetés. Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú jogerős határozatát változtassa meg, és a terheltekkel szemben kiszabott pénzbüntetést mellőzze. A felülvizsgálati indítványt a Legfőbb Ügyészség változatlan tartalommal fenntartotta (BF.1171/2016/1.). III. [9] A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal érintett terheltek tekintetében a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül; emellett vizsgálta a Be. 423. §
(5)bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. [10] A felülvizsgálati indítvány alapos. [11] A Btk. 33. §
(6)bekezdés b) pontja szerint nem szabható ki kiutasítás mellett pénzbüntetés. A két büntetés együttes alkalmazásának tilalmával, valamint azzal, hogy egy konrét esetben melyik büntetés alkalmazása szükséges, a Kúria a Bfv.III.892/
- számú ügyében már foglalkozott, és akként foglalt állást, hogy az a büntetés nem mellőzhető, amelynek kiszabására a bíróság törvény szerint köteles (EBH 2016.B.6.). Abban az ügyben a Kúria akként foglalt állást, hogy a Btk.
- §
(2)bekezdésében foglalt azon rendelkezés, mely szerint a bűncselekményt haszonszerzés végett elkövető, és külföldi állampolgár terhelt esetében a pénzbüntetés kötelező alkalmazására vonatkozó rendelkezés erősebb, mint a kiutasítás körében lévő szabályozás, amelyben egy mérlegelendő elem, az országban való tartózkodás nem kívánatossága is szerepel, ezért abban az ügyben a Kúria a kiutasítás alkalmazását mellőzte. [12] Jelen ügyben a jogerős ítéleti tényállás szerint az I. rendű és a II. rendű terheltek nemzetközi kábítószer-kereskedő hálózatot tartottak fenn. Ez fogalmilag feltételezi a haszonszerzési célzatot, és abból, hogy a drogfutárok brazíliai utazását is fedezték, feltételezhető, hogy a terhelteknek a tényállás személyi részében rögzítetteken túlmenően az illegális tevékenységükből származó megfelelő jövedelmük vagy vagyonuk van. A pénzbüntetés kötelező alkalmazásának feltételei tehát esetükben fennállnak. [13] A Kúria álláspontja szerint a hosszabb tartamú fegyházbüntetésre ítélt külföldi állampolgárságú terheltek esetében - személyi körülményeikre is figyelemmel - a kiutasítás alkalmazása szükségesebb, mint a pénzbüntetésé. [14] Az I. rendű terhelt - annak ellenére, hogy házastársa magyar állampolgár - Magyarországon illegálisan tartózkodik, vele szemben idegenrendészeti eljárás is volt folyamatban, kiutasításától azonban eltekintettek (másodfokú ítélet 8. oldal hatodik bekezdés). A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (Harmtv.) 45. §
(6)bekezdése szerint az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti kiutasítástól eltekinthet, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár vállalja a Magyar Köztársaság területének önkéntes elhagyását. Ennek az I. rendű terhelt nyilvánvalóan nem tett eleget. [15] A II. rendű terhelt családja Nigériában él, a jogerős ítéleti tényállás nem tartalmaz olyan körülményt, amely Magyarországhoz való kötődését alátámasztaná. [16] Nem hagyható továbbá figyelmen kívül egyik terhelt esetében sem a Harmtv. 45. §
(7)bekezdése sem. Eszerint idegenrendészeti kiutasítás, valamint önálló beutazási és tartózkodási tilalom nem alkalmazható olyan bűncselekmény elkövetése miatt, amelynek elbírálása során az eljáró bíróság önállóan, főbüntetés kiszabása nélkül, illetve mellékbüntetésként nem rendelt el kiutasítást a harmadik országbeli állampolgárral szemben. [17] Ez tehát azt jelenti, hogy ha a büntetőügyben eljáró bíróság nem alkalmaz a harmadik országbeli terhelttel szemben a Btk. szerinti kiutasítást, azt közigazgatási eljárásban sem lehet elrendelni. [18] Mindezen szempontok alapján a Kúria a nigériai állampolgárságú terheltek esetében a Btk. 33. §
(6)bekezdés b) pontja szerinti együttes alkalmazási tilalmat a kiutasítás javára oldotta fel. Ez nem azt jelenti, hogy a Kúria jelen ügyben ítélkező tanácsa el kívánt térni az elvi bírósági határozatként közzétett korábbi kúriai határozattól, hanem csupán azt, hogy a jelen ügy körülményei, illetve az elvi határozatként közzétett ügy körülményei mások. [19] A fentiek szerint a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a terheltekkel szemben kiszabott pénzbüntetést mellőzte. A Kúria ítéletének rendelkező része ezt külön nem tartalmazza, de a megváltoztatás értelemszerűen kiterjed a meg nem fizetés esetén az átváltoztatási kulcsról és a végrehajtási fokozatról történő első- és másodfokú ítéleti rendelkezésre is. [20] A terheltek a velük szemben kiszabott pénzbüntetést még nem fizették meg, így annak visszatérítéséről sem kellett rendelkezni. IV. [21] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- február
- Dr. Csere Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s. k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bírósági ügyintéző