← Magyarország

P.20770/2014/74 – Balassagyarmati Törvényszék

A ...-i Törvényszék a ...(fél címe 1) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a ... (...) ügyvéd által képviselt ... ...) I. rendű, a ... (II.rendű alperes címe ...) jogtanácsos által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű, a ... (...) ügyvéd által képviselt ... (...) III. rendű és a ... (...) ügyvéd által képviselt IV.rendű alperes neve IV. rendű alperes ellen kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi ítéletet: A ...-i Törvényszék a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 800.000,- (nyolcszázezer) forint + Áfa, a II. rendű alperesnek 800.000,(nyolcszázezer) forint, a III. rendű alperesnek 800.000, - (nyolcszázezer) forint + Áfa, a IV. rendű alperesnek 800.000,- forint + Áfa perköltséget. A le nem rótt eljárási illetéket és az állam által előlegezett 366.750,(háromszázhatvanhatezer-hétszázötven) forint szakértői költséget az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a ...-i Ítélőtáblához címzetten a ...-i Törvényszéken kell 6 példány benyújtani. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...-i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...-i Ítélőtábla fellebbezésüket trágyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...-i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A törvényszék által megállapított tényállás a következő: Az ..., mint megrendelő, valamint a „..." ... székhelyű vállalkozó között

  1. augusztus
  2. napján egy vállalkozási szerződés jött létre, amely a ...-es számú Főutat tehermentesítő út építésére, az építési munka kivitelezésére és jótállási kötelezettségek vállalására vonatkozott. A vállalkozási szerződés jogutódja a ... III. alperes. Az ..., mint beruházó és a ... - melynek jogutódja a ... I. rendű alperes - között
  3. szeptember
  4. napján egy megbízási szerződés jött létre, amelynek tárgya a ...-es számú Főutat tehermentesítő út kivitelezési és előkészítést biztosító tervezési, területbiztosítási feladatainak lebonyolítása volt. A 46/
  5. (IV.4.) GKM rendelet szerint az ... fejlesztésével kapcsolatos állami megrendelői feladatokat
  6. augusztus
  7. napjától a III. rendű alperes helyett a II. rendű alperes, a II.rendű alperes neve végzi. A rendeletben foglaltaknak megfelelően 2007 augusztusában egy támogatási szerződés elnevezésű megállapodás jött létre, melynek tárgya a ..-es számú Főutat tehermentesítő út építésére kiírt pályázatban leírt projekt elszámolható költségeinek vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozása. A szerződés
  8. július
  9. napjáig a III. rendű alperest, míg
  10. július
  11. napját követően II. rendű alperest jelöli kedvezményezettként. A szerződés 16.2 pontja tartalmazza a kedvezményezett változásához kapcsolódó rendelkezéseket, így azt, hogy a
  12. július
  13. napjáig végzett kedvezményezetti tevékenységért, valamint az e tevékenységből eredően keletkező bármilyen igényérvényesítésért, követelésekért, illetve következményekért, a korábbi kedvezményezett, azaz III. rendű alperes felel. A III. rendű alperes egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeinek
  14. augusztus
  15. napját megelőzően okozott szerződésen kívüli károkozással a későbbi kedvezményezettnek, valamint harmadik személyeknek okozott kárt megtéríti, illetve helytállási kötelezettséggel tartozik a későbbi kedvezményezett felé. A megállapodásokat követően, ...-ban a ... számú Főúttal párhuzamosan - a ...-... vasútvonal észak-keleti oldalán - épült a várost elkerülő ... számú Főutat elkerülő új út nyomvonala (... számú út). A nyomvonal a meglévő ... számú Főúthoz (... út), valamint a ... bekötőúthoz körforgalmi csomópontban csatlakozik. A körforgalmi csomópont a felperes tulajdonát képező, ... belterületi ... hrsz-ú, természetben a ... út
  16. szám alatt elhelyezkedő ingatlan előtt, attól észak-keletre került kialakításra. A ...-es utat Ny-i irányban elhúzták, hogy elférjen a csomópont. A másik két ág -egy-egy új út megépítését igényelte. Az így megépült utat és csomópontot
  17. szeptember
  18. napján adták át. A ...-es MÁV vonal (...-...) az újonnan kiépített elkerülő utat itt külön szintben keresztezi, egy új acélszerkezetű vasúti híd kiépítésével. A vasúti híd a felperes ingatlanától 65 méterre fekszik, míg a körforgalmú csomópont elméleti középpontja a ... szám alatti háztól 27 méterre található. A körforgalmi csomópont egyik ága - pályája - közvetlenül felperes ingatlana előtt húzódik, a lakóháztól mintegy 5,5 méterre. Az ingatlan előtti járda szélessége a ... úti ág felé csökken, de az - a telekhatártól számítottan - 1.5 méternél nem kevesebb. felperes neve I. rendű és jogelődje, az eljárás alatt időközben elhunyt ..., korábbi II. rendű felperes keresetükben kérték, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket egyetemlegesen 16.000.000- 16.000.000.- Ft kártérítés megfizetésére a - károkozás időpontjában hatályos - Polgári Törvénykönyvről szóló
  19. évi IV. törvény (Ptk.)
  20. §-a és a Ptk. 339.§-ának

(1)bekezdése alapján. A ...-i Törvényszék ... számú ítéletében a felperesek keresetét elutasította, és a felpereseket kötelezte a le nem rótt kereseti illeték állam részére való megfizetésére, az alaperesek perköltségének megtérítésére. A felperesek fellebbezése révén eljárt ...-i Ítélőtábla a ... számú ítéletében az elsőfokú ítéletnek a kereseti illeték viselésére vonatkozó részét megváltoztatta, egyebekben azt helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt ... ... számú végzésével a jogerős ítéletet, valamint a ...-i Törvényszék ... számú ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A ... fenti számú végzésének megállapításai szerint a felperes a csomópont megépítésével összefüggésben több hátrányra is hivatkozott, a kereset szerint az alapkérdés a komplex módon meghatározott veszélyhelyzet és a következményeinek megítélése volt. A felperes a kárigényét arra a tényre alapította, hogy az ingatlana közvetlen közelében létesített elkerülő úton megépített körforgalmi csomópont olyan veszélyhelyzetet teremtett, amely a lakás céljára való használhatóságot ellehetetlenítette. Ennek vizsgálata kapcsán keletkezett szakvélemények közül szakértő 2 és ... szakértők megállapításai ellentétesek voltak, az ellentét feloldatlan maradt tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság a szakértők együttes meghallgatását indokolatlanul mellőzte, az együttes meghallgatásra irányuló kérelem elutasításának okáról és annak következményeiről a felet nem tájékoztatta. A ... útmutatása szerint az új eljárásban a felperest az 1/2009. (VI.24.) PK véleménynek megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy a bíróság a pontosított kereset alapján mely tényállásokat ítéli olyannak, amelyek bizonyításra szorulnak, illetőleg a foganatosított bizonyítást mely tényre vonatkozóan nem tartja elégségesnek, és ettől függően kell határozni a további bizonyítás és bizonyítási teher kérdésében. A törvényszék a tényállást a ...-i Törvényszék ... számú ügyben beszerzett iratok, különösen ... és szakértő 2 szakvéleményeinek és azok mellékleteinek, továbbá a jelen eljárásban mellékelt iratok, különös tekintettel szakértő 1 és szakértő 2 szakvéleményeinek, a két szakértő szembesítésének, a Közúti biztonsági auditnak, a ..-es Főút forgalmára vonatkozó statisztikai adatoknak a figyelembe vételével határozta meg. A felperes többször pontosított kereseti kérelmében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV törvény (továbbiakban: Ptk.) 100. §-ára, Ptk. 339. §
(1)bekezdésére és az
  1. évi I. törvény
  2. §
(2)bekezdésére alapítottan érvényesített kártérítési igényt az alperesekkel szemben kérve a törvényszéket, hogy kötelezze I., II., III. és IV. rendű alpereseket egyetemlegesen 32.000.000.- Ft kártérítés megfizetésére. A felperes kereseti kérelmét elsődlegesen arra alapozta, hogy ingatlana, mint lakóingatlan a perbeli körforgalom létesítésével és használatával kialakult közlekedési veszélyhelyzete miatt elértéktelenedett, ingatlanát rendeltetésszerűen, biztonságosan használni nem tudja. A körfogalom létesítését megelőzően alperesek a közérdek érvényesítése mellett nem vették figyelembe az azzal érintett egyéni érdeket, felperes lakóingatlanának rendeltetésszerű biztonságos használatához fűződő érdekét, és ezzel a körforgalom léte és használata felperest szükségtelenül zavarja. Az alperesek nem kellő körültekintéssel tervezték, építették, illetőleg tartják fenn az utat és a csomópontot. A szükségtelen zavarás tartalmát a perbeli esetben a közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 11.§
(2)bekezdésére alapozta, mely szerint a közúthálózat fejlesztése során a közlekedési igények alakulásából kell kiindulni, és figyelembe kell venni az ott tételesen meghatározott érdeket, valamint az egyéb nem közlekedési érdeket és célokat is. Álláspontja alátámasztására szakértő 2 szakvéleményére hivatkozott. Amennyiben az egyéb nem közlekedési érdek, cél figyelmen kívül hagyásra kerül, az jogellenes magatartásnak minősül, és egyben megvalósítja a szükségtelen zavarást. A kialakított körfogalom továbbá nem felel meg a jelenleg hatályos Közúti biztonsági auditnak. Az alperesek cselekményei nem különíthetők el egymástól, különös tekintettel arra, hogy mindegyikük ugyanazt a személyt, a IV.rendű alperes neveot takarja, aki az út tulajdonosa, míg a többi alperes vagyonkezelői, építtetői, üzemeltetői és beruházói minősége okán tartozik felelősséggel. Álláspontja szerint elsődlegesen a veszélyhelyzet fennállása vizsgálandó a perben,, amennyiben ennek vizsgálata számára nem jár annak megállapításával, hogy a veszélyhelyzet fennáll, akkor esetlegesen további körülmények is vizsgálhatók, így a bejárat megfelelősége, a por, zaj, egyéb hatás, e vonatkozásban azonban határozott kereseti kérelmet nem terjesztett elő. Kereseti kérelmében kitért arra is a felperes, hogy forgalomtechnikai szempontból nem tekinthető megoldottnak a felperesi ingatlan járművel történő megközelítése, kiszolgálása, mivel az a becsatlakozó ágban van kialakítva, mely balesetveszélyesnek minősül. Ez a körülmény szintén csökkenti a felperesi ingatlan értékét.
  1. sorszámú beadványában a felperes szintén a veszélyhelyzet fennállására és arra hivatkozott, hogy a felperesi ingatlan helyzete a csomópont megépítése előtt ugyanolyan volt, mint a többi út melletti ingatlan helyzete, a csomópont megépítésével azonban a felperesi ingatlan helyzete lényegesen romlott. Annak megépítésével az ingatlan csaknem belekerült a forgalomba, a csomópont kanyarodó ága mintegy 1,5 méterre van a telekhatártól, így a lakóháztól mintegy 5,5 méterre. További értékcsökkentő, rendeltetésszerű használatot akadályozó tényező, hogy a csomópont országhatár felé irányuló forgalma az épülettel szemben halad, a zaj és fényhatása jelentős. A felperesi ingatlan földszinti padlószintje ráadásul az útkorona alatt van mintegy 1,2 méterrel, a leginkább használt
  2. emelet padlószintje az út szintje felett mintegy 1,5 méter, a szembe jövő forgalom a csomópont lejtése miatt az ingatlan felé lejt. Sérelmezte, hogy az ingatlan járművel történő kiszolgálása forgalomtechnikai szempontból nem tekinthető megoldottnak. Kifogásolta továbbá, hogy az ingatlan állaga jelentősen romlott az út építése során. Az alperesek a kereset elutasítását kérték, hivatkozva arra, hogy a felperes nem bizonyította a szükségtelen zavarás bekövetkeztét, a körforgalom baleset- veszélyességét, a felróható magatartásokat, a kártérítési felelősség mértékét, az esetleges kár nagyságát, az okozati összefüggést, illetőleg az ingatlan lakófunkcióra való alkalmatlanságát. Az I. rendű alperes kifejtette, hogy az útnak nem tulajdonosa, nem a tulajdonosi kör gyakorlója, és nem is használója az útnak. Utalt az
  3. évi I. törvényre és az 5/
  4. (II.16.) KHEM rendelet, valamint a 6/
  5. (III:14.) KHVM rendelet szabályaira hivatkozva arra, hogy a körforgalom építését a II. rendű alperes kezdte és a II. rendű alperes fejezte be. A III. rendű alperessel olyan kezelői feladatok ellátására kötött közhasznú vállalkozási szerződést, amely alapján elvégzett feladatai nincsenek összefüggésben a felpereseket esetlegesen ért kárral. A beruházás lebonyolítása során végzett megbízott bonyolítói tevékenységéért sem lehet felelősségre vonni, mert a Ptk-nak a megbízásra vonatkozó 473-
  6. §-aiban foglaltak szerint, figyelemmel a Ptk.
  7. §-ának
(2)bekezdésében foglaltakra is a cselekménye által a megbízó válik jogosulttá és kötelezetté. Előadta, hogy a II. rendű alperes a felperes
  1. szeptember 28-án tett írásbeli nyilatkozatában foglaltakat megvizsgálta és a kifogásokra részletesen válaszolt. A felperes volt továbbá az, aki az eredeti terv szerinti, a ... lakótelep felé vezető bekötő útról kialakítandó kocsibehajtó építéséhez nem járult hozzá, vagyis vállalta a beruházás által teremtett új helyzet adottságait. Ezen túlmenően a garázsingatlannal, kapubejáróval kapcsolatos igénye elévült, akárcsak a zaj-por-rezgés és épületkárra vonatkozó igénye is, figyelemmel arra, hogy ezen igényeit a felperes késedelmesen terjesztette elő, a csomópont átadását követő több mint 8 év elteltével. A körforgalomhoz vezető út sajátosságai kapcsán hivatkozott továbbá arra, hogy a ... számú úton ... irányából haladva két kanyar után egy 2%-os emelkedő következik, miközben az út átmegy a vasúti híd alatt, és így csatlakozik a körforgalomba. Aki nem tartja be a táblával jelzett 30 km/h-s sebességkorlátozást, el sem jut a csomópontig, a vasút túloldalán lévő kis sugarú ívben kisodródna. Korábban, mikor a ház előtt haladt el a ...-es főút forgalma, minden sebességcsökkenés nélkül burkolathiba, rakományleesés, defekt, jegesedés, sebesség túllépés, szabálytalan előzés, illetve egyéb más szituáció ugyancsak veszélyhelyzetet eredményezett volna. Álláspontja szerint a körforgalom kiépítésével az ingatlan lényegesen tehermentesült, különösen a nehézgépjárművek forgalmától, mert a kamionoknak megközelítőleg az 50%-a az országhatár felől érkezik, és így távol kerül a felperesi lakóháztól, továbbá a korábbi forgalmi helyzethez képest a rezgés-, a zaj- és légszennyezés tekintetében kedvezőbb helyzet alakult ki. A felperes által hivatkozott Közlekedésbiztonsági audit vonatkozásában megjegyezte, hogy az audit - mely műszaki előírás, nem jogszabály -
  2. február
  3. napjától alkalmazandó, alkalmazása is csak magát az auditort köti az értékelése során, az építtetőt - a 176/
  4. (VIII.31.) Kormányrendelet
  5. §
(5)bekezdés alapján - nem, tehát a körforgalom a létesítéskori előírásoknak megfelel. A II. rendű alperes előadta, hogy egy adott műszaki megoldású, a befejezéshez közeledő, majdnem kész beruházást vett át a korábbi építtetőtől és megrendelőtől a változtatás jogának gyakorolhatósága nélkül. Utalt a II. rendű alperessel megkötött támogatási szerződésre, amelynek értelmében a megtérítési és helytállási kötelezettség a III. rendű alperest terheli. A csomópont forgalombiztonsági szempontból megfelelő, a felperes ingatlanának használata alapvetően nincs korlátozva. Előadása szerint a körforgalmi csomópont megépítése a felperes által sem vitatottan az építés időpontjában hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. Kifejtette, hogy a felperes által hivatkozott audit nem keverendő össze az Útügyi Műszaki előírással, mely már 2009 előtt is létezett, és ezen előírás szerint az egysávos körforgalom a közlekedésbiztonsági követelményeknek megfelel, a körfogalom esésviszonyai az előírásban foglaltaknak eleget tesznek. A 176/2011 (VII.31.) Korm.rendelet 4.§
(5), 16.§
(2)bekezdései alapján az audit megállapításai nem kötelezőek az építtető számára, valamint a kormányrendeletet a
  1. január
  2. után indult építési engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni. A mélyfekvésű ingatlan meglévő adottság, a felperes ennek tudatában építette a hivatkozott házat, így a gépkocsi bejáró is az adottságoknak megfelelő emelkedésű. Hivatkozott arra, hogy a garázsingatlanban keletkezett károsodás bekövetkeztének legkorábbi időpontja az összekötő út építésének kezdőnapja, míg legkésőbbi időpontja az összekötő út építése befejezésének vagyis a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárásnak az időpontja,
  3. szeptember
  4. napja lehet. A garázsingatlanban keletkezett károk vonatkozásában elévülési kifogást terjesztett elő. A zajterhelést illetően állította, hogy az a korábbi állapothoz képest kifejezetten csökkent. egyebekben a felperes ilyen irányú követelése elévült. A III. rendű alperes hivatkozott arra, hogy a vagyonkezelői tevékenység elsődlegesen egy gazdasági-gazdálkodási tevékenység, nem műszaki jellegű, így felelősség nem terhelheti. Egyébiránt a körforgalomba forgalomba helyezését követő több éves időszak vonatkozásában rendelkezésre álló baleseti adatok alapján a körforgalom nem okoz olyan potenciális veszélyhelyzetet, melyre felperes keresetét alapítja. Az útszakasz valamennyi szükséges hatósági engedély birtokában került forgalomba helyezésre, és azóta is jogszerűen üzemel. Az épületkárok vonatkozásában a felperes konkrét tényállást sem terjesztett elő, nem részletezte, hogy az épület konkrétan milyen sérüléseket szenvedett, ezáltal milyen összegű kár keletkezett. A IV. rendű alperes kifejtett, hogy a Ptk.
  5. §-ának d) pontja alapján a tulajdonában vannak az országos közutak. A Ptk.
  6. §-a értelmében az egyes vagyontárgyait másra bízhatja és ebben az esetben az a személy gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti kötelezettségeit. Az
  7. évi I. törvény alapján az országos közutak építtetője a II.rendű alperes neve II. rendű alperes, aki a javára és nevében jár el. A 8/
  8. (III.18.) GKM rendelet szerint a ... III. rendű alperes a vagyonkezelő, aki működteti az országos közúthálózatot, a közút üzemeltetője, karbantartója pedig az I. rendű alperes. A képviseletét a közúttal kapcsolatos jogviszonyban nem a ... látja el figyelemmel arra, hogy az állami vagyonról szóló
  9. évi CVI. törvény
  10. §
(1)bekezdés e) pontja szerint az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban csak jogszabály eltérő rendelkezése hiányában képviseli. A IV. rendű alperes utalt arra, hogy a közérdekű építmények létesítéséből származó hátrányokat a szomszédok tűrni kötelesek, kártérítésre csak a szükségtelen zavarás teremthet alapot. Az út létesítésénél, mely nemzetközi, országos főút, valamint a körforgalom létesítésénél nem maradhat figyelmen kívül a felperes magánérdeke, illetőleg ... domborzati és útviszonyait is magába foglaló közlekedési érdek. Ezek figyelembe vételre kerültek, az új út kialakítását is több éves előkészítés előzte meg. A szükségtelen zavarás jogellenes magatartással valósulhat meg. A közérdekből végzett útalakítás, mely az előírások betartásával és a zavarás szükséges és elkerülhetetlen mértékét nem túllépve történik, nem ad alapot kárfelelősség megállapítására. Ezzel összefüggésben hivatkozott a legfelsőbb bíróság eseti döntésére is (EBH2001.408). A felperesi ingatlanokban bekövetkezett (épület)károkra vonatkozóan pedig elévülési kifogást tett. A törvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a kereseti kérelem nem alapos. A Ptk. 100. § - a szerint A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A 339. §
(1)bekezdése szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A felperes elsődleges, a potenciális közlekedési veszélyhelyzetre alapított kártérítési igényével összefüggésben a törvényszék jelen eljárásban a Kúria iránymutatásának megfelelően Szabó József és szakértő 2 szakvéleményeiben fellehető ellentmondás feloldására tett kísérletet. szakértő 2 okleveles építőmérnök, műszaki és ingatlanértékesítési igazságügyi szakértő a közlekedési veszélyhelyzetre alapította az ingatlanban bekövetkezett értékcsökkenést. Szakvéleményében úgy nyilatkozott, hogy a ..-es számú Főutat tehermentesítő ... számú út és a csatlakozó körforgalmú csomópont megépítésével a felperesi ingatlan helyzete és forgalmi értéke jelentősen megváltozott, mely változás oka, hogy az ingatlan egy út menti építési vonalon telepítettből egy csomóponti, jelentős teherforgalmi irányú ággal szemben lévő ingatlanná változott. A jelentős teherforgalom, a lejtviszonyok és az ingatlan helyzete miatt a baleseti kockázat, és ezzel együtt a lakóház és lakók veszélyhelyzete olyan jelentős mértékben nőtt, amely kérdésessé teszi az ingatlan tartós lakófunkcióra történő használhatóságát, így - a szakértő megállapításai szerint - az ingatlan forgalomképessége minimális lett, forgalmi értékét olyan jelentős mértékben devalválta a fenti veszélyhelyzet. Az ingatlan értékcsökkenését annak - általa megállapított - piaci forgalmi értékével egyezően, 32.000.
  1. Ft összegben állapította meg. Felhívta továbbá a figyelmet a potenciálisan kialakult tartós veszélyhelyzetre, amelyben a baleseti valószínűség, rongálódás jelentős mértékű, így a -a szakvélemény megállapításai szerint - további felelősség a megvalósításában közreműködőket, a kezelőt és az üzemeltetőt terheli. ... okleveles közúti és városi forgalmi szakmérnök igazságügyi szakértő megállapította, hogy olyan közlekedési veszélyhelyzet, amely az ingatlan lakófunkcióra való használhatóságát megkérdőjelezi, avagy alkalmatlanná teszi, a körforgalom építése miatt nem következett be. A csomópont nem vált baleseti góccá, nem tekinthető balesetveszélyesnek. A körforgalmú csomópontban a forgalomba helyezés óta eltelt idő alatt a statisztikai adatok szerint nem történt személyi sérüléses baleset, csupán a korrekciós útszakasz körforgalomba bevezető ágán regisztráltak egy kisodródásos és egy ráfutásos balesetet, mely a nem megfelelő sebesség megválasztására, figyelmetlenségre, követési távolság be nem tartására volt visszavezethető. A fent említett ellentmondások feloldására jelen eljárásban nem kerülhetett sor ... szakértő - az özvegye által becsatolt halotti anyakönyvi kivonat másolatának tanulsága szerint -
  2. március hó
  3. napján bekövetkezett halála okán. A törvényszék új szakértő kirendeléséről gondoskodott szakértő 1 igazságügyi szakértő személyében. szakértő 1 igazságügyi szakértő szakvéleményében úgy nyilatkozott, hogy a perbeli csomópont forgalombiztonsági szempontból megfelelő, a szintbeli keresztezések okán a legbiztonságosabb megoldás. Potenciális, folyamatosan fennálló veszélyhelyzet a felperesi lakóingatlan vonatkozásában nem állapítható meg. Az a tény, hogy a csomópont 4 ága közül csak egy ág mellett van közvetlenül lakóingatlan, önmagában nem akadálya a csomópont megépítésének - lévén lakott területről van szó. A felperes ingatlanának használata alapvetően nincs korlátozva. A forgalom miatti esetleges veszélyhelyzet nem zárható ki, azonban minimálisra tehető, a baleseti tényezők (szélsőséges időjárási viszonyok, sebességtúllépés, nehézgépjárművek rakományának nem megfelelő rögzítése, útburkolati hiányosság) időben egyező módon történő előfordulása esetén éri potenciális veszély a felperes ingatlanát. Szakvéleményében kitért arra is, hogy a körforgalom a baleseti statisztika alapján nem vált baleseti gócponttá. szakértő 1 és szakértő 2 szakértők megállapításai között húzódó ellentét feloldása érdekében a törvényszék tárgyaláson hallgatta meg a szakértőket, együttes meghallgatásuk azonban nem eredményezte a szakértői megállapítások közti ellentét feloldását, szakértő 1 annyiban pontosította szakértői véleményét, hogy a baleseti tényezők (szélsőséges időjárási viszonyok, sebességtúllépés, nehézgépjárművek rakományának nem megfelelő rögzítése, útburkolati hiányosság) bármelyikének előfordulása esetén érheti potenciális veszély a felperes ingatlanát. A szakértői megállapítások közül a törvényszék a baleseti veszélyeztetettség vonatkozásában szakértő 1 és az időközben elhunyt ... megállapításait fogadta el, melyek egybehangzó álláspontja szerint a felperesi ingatlan lakhatatlanságát okozó közlekedési veszélyhelyzet a körforgalmi csomópont építésével összefüggésben nem keletkezett. A szakértők által felhasznált baleseti statisztikai adatok sem támasztották alá, hogy a körforgalmi csomópont baleseti gócponttá vált volna. Mindezek alapján a felperes ingatlanának - Ptk.
  4. §-a szerinti szükségtelen zavarása sem állapítható meg. Annak ténye, hogy az ingatlan egy egyébként is főút mellett fekvő ingatlanból egy csomóponti, az egyik forgalmi iránnyal szemben lévő ingatlanná változott, melyen előfordul teherforgalom is, komoly, vagyoni kompenzálást igénylő változást nem igazolt. Az ebből eredő estleges zavarás sem lépi túl a szükséges és elkerülhetetlen mértéket, figyelemmel arra is, hogy a körforgalom a létesítésekori és a jelenlegi jogszabályi követelményeknek is megfelel. A felperes által hivatkozott audit olyan műszaki előírás, amely az auditort köti csupán, az építtető attól - indokolási kötelezettség terhével - eltérhet. Jogellenes, felróható magatartás és kimutatható kár hiányában a Ptk.
  5. §-ában foglalt további kártérítési fogalmi elem, így az okozati összefüggés sem állapítható meg, így az alperesek kártérítési felelőssége nem bizonyított. A törvényszék ezért mellőzte a ...-féle szakértői vélemény kiegészítésére vonatkozó felperesi bizonyítási indítvány teljesítését. A kérdések egy része ráadásul a lehetséges veszélyhelyzet megszüntetésével volt kapcsolatos, erre vonatkozó igény pedig a felperes részéről nem került előterjesztésre. Illetve amennyiben veszélyhelyzet állna fenn és az bármilyen módon megszüntethető lenne, akkor az a felperes részéről másfajta eljárást, másfajta igényt alapozhatna meg. Az ingatlan lakhatatlanságát, lakófunkcióra való teljes alkalmatlanságát cáfolja az a tény is, hogy a felperes a mai napig életvitelszerűen a perbeli körfogalom mellett elhelyezkedő ingatlanban lakik. A törvényszék figyelemmel volt azon tényre is, hogy a körforgalmi csomópont
  6. szeptember
  7. óta történő átadása óta olyan, a közlekedési szabályok betartása ellenére - pusztán az út kialakításából - adódó baleset, mely a felperesi ingatlant károsította vagy akárcsak érintette volna, nem következett be. A szakértő 1-féle szakértői vélemény is a szélsőséges időjárási viszonyok, sebességtúllépés, nehézgépjárművek rakományának nem megfelelő rögzítése körét emelte ki baleseti tényezőként, melyek közül a szélsőséges időjárási viszonyok a vis maior körébe tartoznak, és az ingatlan tulajdonosának kártérítési felelősségét alapozzák meg (casus nocet domino elv alapján), míg a sebességtúllépés és a nehézgépjárművek rakományának nem megfelelő rögzítése az adott gépjármű üzembentartójának fokozott veszéllyel járó tevékenységéért való (veszélyes üzemi) felelősségét alapozzák meg. Így az utóbbi esetben a felperes nincs elzárva attól, hogy egy esetlegesen az ingatlanát érintő baleset bekövetkezése esetén a veszélyes üzem üzembentartójával szemben fellépjen kára megtérítése érdekében. A szakértő által említett útburkolati hibára, mint baleseti tényezőre pedig nem merült fel adat vagy felperesi hivatkozás az eljárás során. A törvényszék a garázsingatlan és a kapubejáró kialakításával kapcsolatos azon kereseti igényt, mely szerint forgalomtechnikai szempontból nem tekinthető megoldottnak a felperesi ingatlan járművel történő megközelítése, kiszolgálása mivel az a becsatlakozó ágban van kialakítva, és így balesetveszélyesnek minősül, mely szintén csökkentené a felperesi ingatlan értékét - nem találta megalapozottnak, mivel a felperes volt az, aki az eredeti terv szerinti, a ... lakótelep felé vezető bekötő útról kialakítandó kocsibehajtó építéséhez nem járult hozzá. Így ezen az alapon a Ptk.
  8. §
(1)bekezdése alapján nem jár kártérítés a felperes részére. Az ingatlan állagromlásával kapcsolatos kereseti kérelem tekintetében az alperesek által hivatkozott elévülést állapította meg a törvényszék tekintettel arra, hogy ezen kereseti kérelem csak a
  1. október
  2. napján megtartott tárgyaláson került előterjesztésre, a felperes pedig arra hivatkozott, hogy az út építése során keletkeztek károk a lakó,- illetve a garázsingatlanában. A törvényszék megjegyzi, hogy az ügy ura a felperes, az ő feladata a határozott kereseti kérelem előterjesztése, ami azért is fontos, mert az alperesek csak ennek birtokában tudnak érdemi ellenkérelmet előterjeszteni. Ilyen határozott kereseti kérelem előterjesztésre pedig, a bíróság felhívása ellenére csak a pontenciális közlekedési veszélyhelyzetre alapítottan került sor. Az ügyben megtartott tárgyaláson -
  3. január
  4. - a felperes nyilatkozott úgy, hogy a keresete ebben a körben áll fenn, tudatában van ebben a körben a bizonyítási kötelezettségének, kérte a két szakértő együttes meghallgatását. Ennél többre a bizonyítási kötelezettség vonatkozásában ebben a körben a törvényszék felhívni nem tudta - tekintettel arra, hogy a veszélyhelyzet fennállása szakértői kérdés, amely körben a bizonyítás lefolytatásra került. A Pp. 3.§
(2)bekezdése, a Pp. 121.§
(1)bekezdés c., és e., pontjai alapján a kereseti kérelemhez kötöttség nem csak a döntésre irányuló határozott kereseti kérelemhez, a fél által megjelölt érvényesíteni kívánt joghoz, hanem az annak ténybeli alapjához való kötöttséget is jelenti. Ez igen fontos szempont az alperesek oldaláról is, hiszen csak arra a ténybeli alapra tudnak előadást tenni, amelyet a felperes a határozott kereseti kérelmében megjelöl. A felperes már a hatályon kívül helyezést megelőző eljárásban is hivatkozott egyéb körülményekre is, ezekre tekintettel azonban határozott, összegszerűen is megjelölt kereseti kérelmet nem terjesztett elő, a bíróság felhívására szakértő 2 szakvéleményére hivatkozott, az abban foglaltak szerint kérte kára megtérítését, aki a szakvéleményét kizárólag a közlekedési veszélyhelyzetre alapította. Jelen megismételt eljárásban konkrét igényt szintén csak erre alapozva terjesztett elő azzal, hogy az erre vonatkozó bizonyítás eredménytelensége esetén lehet esetlegesen más körülményeket vizsgálni, ezekre tekintettel azonban határozott kereseti kérelmet nem terjesztett elő, illetve - amennyiben kérelme annak is lenne tekinthető - olyan időben, amikor követelése elévült. A fentiek alapján a törvényszék felperes keresetét elutasította, és pervesztességére tekintettel kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a pernyertes alperesek perköltségének megfizetésére. A perköltség megállapításánál a törvényszék figyelemmel volt a Kúria hatályon kívül helyező végzésében megállapított 300.000,forintos alperesi felülvizsgálati költségre, illetve az alperesi képviselők által elvégzett munkára, az ügy nehézségére. Az ügyvédi munkadíj összegét ezek figyelembevételével a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)és
(6)bekezdései alapján állapította meg. A le nem rótt eljárási illetéket és az állam által előlegezett 366.750,- forint szakértői költséget az állam viseli a felperes személyes költségmentessége folytán a 6/1986 (VI.26.) IM rendelet 13. és 14. § - ainak megfelelően. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp. 233. §
(1)bekezdésén alapul. ...,
  1. december
  2. Dr. ...sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.