Gfv.30779/2016/1 – Kúria

(3),

1. IV. Tv. 3:
2. §

(4),

1. IV. Tv. 3:
2. §

(5),

1. IV. Tv.
2. §

(5),

1. IV. Tv.
2. §

(6)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.779/2016/

1. szám A tanács tagjai: . Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke . Vezekényi Ursula előadó bíró . Farkas Attila bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Gondola Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Gondola Zsolt Zoárd ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Tatár László Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Tatár László ügyvéd A per tárgya: jognyilatkozat pótlása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Gf.III.30.695/2015/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Törvényszék 3.G.40.080/2015/10-I. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 6.350 (hatezer-háromszázötven) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a felperes által le nem rótt 70.000 (hetvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes a J-B M Betéti Társaság (a továbbiakban: bt.) beltagja, üzletvezetője, képviselője, míg az alperes a bt. kültagja. A bt. társasági szerződése szerint mindkét tag vagyoni betétje 450.000 450.000 Ft, a felperest a szavazatok és a nyereség 99 %-a illeti meg. A felperes
3. február 13-ára,
4. március 13-ára, majd
5. május
6. napjára összehívta a bt. legfőbb szervét abból a célból, hogy a társaság létesítő okirata a Polgári Törvénykönyvről szóló [3]
7. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelően módosításra kerüljön. Az alperes a
8. május 22-i tagok gyűlésén megjelent, a társasági szerződés Ptk.-nak megfelelő módosításában azonban a tagok megállapodni nem tudtak. Az alperes
9. március 18-án a bt.-vel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] [6] [7] A felperes pontosított keresetében a
10. május 22-i tagok gyűlésére előterjesztett társasági szerződés módosítás tekintetében az alperes aláírásának, illetve jognyilatkozatának pótlását kérte, hivatkozva a Ptk. 1:5 §

(1)bekezdésében írtakra. Előadta, azzal, hogy az alperes a szavazati és a nyereségfelosztási arányok megváltoztatásához kötötte a Ptk.-nak megfelelő tartalmú társasági szerződés szavazatával történő elfogadását, a létesítő okirat módosításának aláírását, jogellenesen arra akarja kényszeríteni őt, hogy a bt. fennmaradása érdekében a társasági szerződés gazdasági érdekeivel ellentétes módosítását elfogadja. A felperes szerint az alperes a magatartásával, különös méltánylást igénylő felperesi magánérdeket sért, amely érdeksérelem más módon mint az alperesi jognyilatkozat pótlásával nem hárítható el. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Utalt egyebek mellett arra, hogy a joggyakorlat értelmében a bíróság szerződéskötési akaratot nem pótolhat (BH2013.70), illetve a szerződéskötés megtagadása nem minősül joggal való visszaélésnek. Az első- és a másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 5. §

(1)és

(3)bekezdése nem alkalmazható, a jognyilatkozat ítélettel történő pótlása az adott tényállás mellett nem lehetséges. A bíróság a társasági jogviszonyokba, közvetlenül ilyen módon nem avatkozhat be. Az elsőfokú bíróság utalt többek között a gazdasági társaságokról szóló

1. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)
2. §-ában,
3. §-ában, illetve
4. §-ában írtakra is. [9] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [10] Az ítélőtábla rámutatott: a Polgári Törvénykönyvről szóló
5. évi V. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
6. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.)
7. §-ában írtakra tekintettel, a perbeli jogvitára nem a régi Ptk. illetve a Gt. rendelkezései az irányadóak. A felperes keresete ugyanis egyértelműen a
8. május 22-i tagok gyűlésének napirendi pontját képező társasági szerződésmódosítás elfogadásához szükséges alperesi nyilatkozat, illetve a társasági szerződést módosító okirat aláírásának pótlására irányul. A másodfokú bíróság kifejtette, ugyan a Ptk. rendelkezéseit kellett alkalmazni, azok azonban a korábban hatályos jogszabályok, így a régi Ptk. vonatkozó rendelkezéseitől tartalmilag nem térnek el, a korábbi jogszabályok rendelkezése alapján kialakult joggyakorlat emiatt változatlanul irányadó. [11] A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint a Ptk. 1:5 §

(2)bekezdése alkalmazásának feltételei e joggyakorlat tükrében hiányoznak. Hivatkozva a Ptk. 3:143 §

(4)bekezdésében, illetve a 3:19 §

(3)bekezdésében írtakra leszögezte, hogy bt. esetén a társasági szerződés módosításához valamennyi tag egyhangú határozata szükséges. A szerződéses akarat pótlása pedig nem lehetséges bírósági ítélettel. [12] Az ítélőtábla utalt arra is, a Ptké. 12. §

(1)bekezdése nem kötelezi a betéti társaság tagjait a szerződés módosítására, hiszen nem kötelesek a társaságot a Ptk. hatálya alá helyezni. Ennek elmaradásának végső jogkövetkezménye a társaság jogutód nélküli megszűnése. A szavazati arányok és a nyereségfelosztás szabályainak megváltoztatására irányuló alperesi törekvés a felek közötti alku folyamat része. [13] Az ítélőtábla megítélése szerint az alperes magatartása joggal való visszaélésként nem értékelhető. A tagokat együttműködési kötelezettség terheli, kölcsönösen egyeztetve egymás érdekeit szem előtt tartva kötelesek eljárni. [14] A másodfokú bíróság végül arra mutatott rá, hogy a Ptk. 3:4 §

(1)és

(2)bekezdésében írtakra tekintettel nem ütközik a Ptk. rendelkezésébe, ha a tagokat nem a vagyoni hozzájárulás arányában illeti meg a szavazati jog, illetve a nyereséghez fűződő jog. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és keresetének megfelelő határozat meghozatalát kérte. Állította, a jogerős ítélet sérti a Ptk. 1:5 §-ában, illetve a Ptké.

1. §-ában írtakat. [16] A felperes egyetértve azzal, hogy a perbeli jogvita a Ptk. alapján bírálandó el, arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság az új jogszabályi környezetet, a Ptké.
2. §-ában szabályozott szerződésmódosítási kötelezettséget nem megfelelően értékelte. Olyan bírói gyakorlatra alapította jogértelmezését, amely a szerződő felek saját akaratuk szerinti kötelem létrehozásával kapcsolatosak. Az adott tényállás mellett azonban a szerződés módosítása nem a tagok szuverén döntésén alapszik. A felperes téves álláspontnak tartotta, hogy a Ptk. hatálya alá helyezéséről szóló döntés során bármely tag aláírásának megtagadása, a szerződés megszüntetése egyik módjának lenne tekintendő. Hangsúlyozta, az alperes egy jogszabályi előírás folytán fennálló szerződésmódosítási kötelezettséget arra kíván felhasználni, hogy újra szabályozásra kerüljön a tagok egymás közötti jogviszonya. [17] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp.
3. §

(2)bekezdése alapján és azt a felülvizsgálati kérelemben felhozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. [19] A Kúria egyetértett, a Ptké. 12. §-ának a másodfokú bíróság általi értelmezésével. A Ptké.12. §

(1)és

(2)bekezdés a) pontja a

1. március 15-e előtt bejegyzett, vagy bejegyzésüket kérő gazdasági társaságok tagjai kötelezettségévé tette, hogy a társaság létesítő okiratát a Ptk.-nak megfelelően módosítsák, bt. esetén ezen kötelezettség teljesítésének végső határidejét
2. március 15ében határozta meg. A Ptké.
3. §

(3)bekezdése rögzítette azokat a szerződéses rendelkezéseket, amelyek bár ellentétesek a Ptk. szabályaival, mégsem teszik szükségessé a szerződés módosítását. A perbeli társaság létesítő okiratának azonban vannak olyan pontjai, amelyek módosítása elkerülhetetlen ahhoz, hogy a társaság a Ptk.nak megfelelő létesítő okirattal rendelkezzen. A Ptké. hivatkozott előírásaiból nem következik, hogy a Ptk-nak megfelelő szerződésmódosítás során csak azon szerződéses rendelkezések módosítására kerülhet sor, amelyek a Ptk.-val ellentétesek. A társaság tagjai egyéb kérdésekben is módosíthatják a létesítő okiratot. [20] A másodfokú bíróság helyesen utalt arra, hogy a Ptké. szabályaiból nem vezethető le, hogy a felek akarata ellenére is a társasági szerződés módosítandó, továbbá, hogy a módosítás során ne kellene betartani bt. esetén az egyhangúság követelményét. Mind a Gt. 93. §-ának

(5)és

(6)bekezdése, mind a Ptk. 3:143 §

(4)és

(5)bekezdése előírja, hogy a bt. társasági szerződését csak valamennyi tag egyhangú határozatával lehet módosítani és a módosítást valamennyi tagnak alá kell írnia. A Ptk. hatálya alá helyezkedés tekintetében a bt. tagjainak diszkrécionális jogköre annak eldöntése, hogy a Ptk. szabályai szerint tovább kívánnak-e működni, tudják-e érdekeiket egyeztetni, avagy döntenek a társaság jogutód nélküli megszűnéséről, ennek hiányában pedig vállalják-e annak jogkövetkezményét, hogy a társaság megszűntnek nyilvánításra, és az azzal együtt járó kényszertörlési eljárás lefolytatását követően jogutód nélküli törlésre kerül. [21] A Ptk. 1:5 §-a a régi Ptk.

1. §-ának tartalmával egyezően - a példálózó feltételeket mellőzve - tiltja a joggal való visszaélést. A Ptk. törvényi indokolása hangsúlyozza, hogy a jognyilatkozatnak bírósági ítélettel történő pótlása erőteljes beavatkozás a magán autonómiába, ezért arra csak végső lehetőségként kerülhet sor. Az indokolás külön is kitér rá: a Ptk. szelleme szerint is helyes, hogy a bírói gyakorlat kizártnak tekinti a joggal való visszaélés lehetőségét, pl. szerződéskötés, vagy szerződésmódosítási nyilatkozat megtagadása esetén. Ez az álláspont az adott speciális tényállás mellett is irányadó, amikor jogszabályi rendelkezés írja elő a bt. társasági szerződésének módosítását. Nem tekinthető a felperes különös méltánylást érdemlő magánérdekét sértőnek, joggal való visszaélést megvalósító magatartásnak az alperes azon akarata, jognyilatkozata, hogy saját érdekeire is figyelemmel, csak meghatározott feltételekkel hajlandó a társasági szerződést módosító okiratot aláírni. [22] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
2. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [23] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, így a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének megfizetésére. Ennek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdése alkalmazásával, a 4/A. §

(1)bekezdése folytán ÁFA-val növelten állapította meg a Kúria. A felperes személyes költségmentessége miatt le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték a költségmentesség alkalmazásáról, a bírósági eljárásban szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a alapján az államot terheli. [24] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
2. május
3. Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Vezekényi Ursula sk. előadó bíró, Dr. Farkas Attila sk. bíró