← Magyarország

Bfv.188/2017/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nem jelent bíró elfogultságát önmagában az, ha a terhelt a bírót a hivatali tevékenysége során végzett magatartásával összefüggésben feljelenti, illetve vele szemben magánvádas büntetőeljárás megindítását kezdeményezi. KÚRIA Bfv.I.188/2017/

  1. szám A Kúria Budapesten, a
  2. év tanácsülésen meghozta a következő május hó
  3. napján tartott v é g z é s t: A kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság 5.B.301/2013/
  4. számú ítéletét és a Szegedi Törvényszék 2.Bf.996/2015/
  5. számú ítéletét II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Hódmezővásárhelyi Járásbíróság a
  6. április 20-án meghozott 5.B.301/2013/
  7. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószerrel visszaélés bűntettében [
  8. évi IV. törvény
  9. §

(1)bekezdés], ezért mint többszörös visszaesőt tíz hónap szabadságvesztésre és egy év közügyektől eltiltásra ítélte, a szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani, megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható és megszüntette a Csongrád Megyei Bíróság 1.Bk.1098/2009/
  1. számú ítéletéből engedélyezett feltételes szabadságot. A Szegedi Törvényszék a
  2. március 8-án jogerőre emelkedett 2.Bf.996/2015/
  3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét II. rendű terhelt tekintetében akként változtatta meg, hogy a terhére megállapított kábítószerrel visszaélés bűntettének törvényi alapja az
  4. évi IV. törvény
  5. §
(1)bekezdés
  1. fordulata, a kiszabott tíz hónap szabadságvesztést börtönbüntetésként tekintette kiszabottnak, és a Csongrád Megyei Bíróság 1.Bk.1098/2009/
  2. számú ítéletével megállapított hét év hét hónap és tizenöt nap fegyházbüntetésből engedélyezett feltételes szabadságot tekintette megszüntetettnek. A jogerős ügydöntő határozat ellen a II. rendű terhelt nyújtott be - tartalmát tekintve - a Be.
  3. §
(1)bekezdés c) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt. Ebben arra hivatkozott, hogy az ügyben első fokon eljárt bíró, valamint az ügyész elfogultak voltak vele szemben, ellenük „jogtalan fogva tartása miatt" feljelentést is tett, továbbá polgári pert indított kártérítés miatt, emellett polgári perben a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság bírái elfogultságukról nyilatkoztak, amelyet a Szegedi Törvényszék 2.Pkk.22.433/2016/
  1. számú,
  2. október
  3. napján kelt végzése is tartalmazza. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a II. rendű terhelt által indított polgári perben a Hódmezővásárhelyi, a Makói és a Szentesi Járásbíróság bírái a polgári per elintézéséből arra tekintettel kérték kizárásukat, hogy az I. rendű alperes a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság bírája, ez a II. rendű terhelttel szemben folyamatban volt büntetőügyben eljáró bíró elfogultságát nem valószínűsíti, és a terheltnek a bíró elfogultságára történt hivatkozása az ügyész kizárását értelemszerűen nem alapozza meg. Ezért a megtámadott határozatoknak a II. rendű terhet tekintetében történő hatályában fenntartását indítványozta (BF.219/2017/1.). .-.-. A Kúria a megtámadott a határozatokat - a Be.
  4. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 423. §
(4)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében vizsgálta felül. Emellett a Be. 423. §
(5)bekezdése szerint eljárva a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt esetleges más eljárási szabálysértésekre is tekintettel volt, azonban ilyen, a 373. §
(1)bekezdésének I.
  1. b)és
  2. c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértést nem észlelt. A Be. 373. §
(1)bekezdésének II. b) pontja értelmében feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés - és a Be. 416. §
(1)bekezdésének c) pontja alapján felülvizsgálati ok -, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. A Be. 21. §
(1)bekezdésének e) pontja szerint pedig nem járhat el bíróként, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. Az Alkotmánybíróság 25/2013. (X. 4.) AB határozata szerint a Be. 416. §
(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott felülvizsgálati eljárást megalapozhatja az elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány, ha a kérelmező első ízben olyan konkrét körülményt kíván érvényesíteni, amelyről bizonyítja, hogy arról a jogerős ítélet meghozatalát követően szerzett tudomást. A felülvizsgálati eljárás alapját képező büntetőeljárásban a másodfokon eljárt Szegedi Törvényszék határozata
  1. március
  2. napján emelkedett jogerőre. A felülvizsgálati indítványban hivatkozott polgári perben - amely tartalmazza a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság bíráinak nyilatkozatát - a felülvizsgálati indítványban hivatkozott végzést
  3. október
  4. napján hozták. A felülvizsgálati indítványban megjelölt bejelentés alapjául szolgáló tényekről tehát korábban nem volt tudomása a II. rendű terheltnek, így az valóban új körülménynek tekintendő. Azaz az indítvány - mint ahogy erre a Legfőbb Ügyészség a nyilatkozatában helytállóan utalt - formálisan megfelelt az Alkotmánybíróság által meghatározott követelménynek. Nem jelent azonban bírói elfogultságot önmagában az, ha a terhelt a bírót a hivatali tevékenysége során végzett magatartásával összefüggésben feljelenti, illetve vele szemben magánvádas büntetőeljárás megindítását kezdeményezi (BH 2012.147.). Miután más, az eljárt bíró elfogultságát megalapozó érve a terheltnek nem volt, a bíró elfogultságára tett nyilatkozata nem megalapozott. A Be.
  5. §
(1)bekezdésének II. b) pontja pedig csak a bíróra vonatkozóan állapít meg hatályon kívül helyezési okot, így az indítványnak az ügyész kizárására vonatkozó része felülvizsgálatot nem alapoz meg. Következésképpen a II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítvány alaptalan. Ezért a Kúria a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság 5.B.301/2013/122. számú ítéletét és a Szegedi Törvényszék 2.Bf.996/2015/19. számú ítéletét II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel - az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.