← Magyarország

Bfv.67/2017/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az alaki halmazatot képező bűncselekmények körének szűkítése a bűncselekmény minősítésének fogalmába tartozik, ezért felmentő ítéleti rendelkezésnek nincs helye, és ugyanezen okból hatályon kívül helyezés sem szükséges. Kúria Bfv.I.67/2017/

  1. szám A Kúria Budapesten, a
  2. év tanácsülésen meghozta a következő május hó
  3. napján tartott í t é l e t e t: A garázdaság vétsége és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Miskolci Járásbíróság 26.Bpk.978/2016/
  4. számú végzését I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja, cselekményét minősíti, és garázdaság vétségének [Btk.
  5. §

(1)bekezdés] a halmazatra utalás mellőzésével az I. rendű terheltet megrovásban részesíti. Egyebekben a megtámadott határozatot I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Miskolci Járásbíróság a 2016. június hó 3. napján - a Be. 543. §-a alapján tárgyalás mellőzésével meghozott - 26.Bpk.978/2016/3. számú végzésével I. rendű terheltet garázdaság vétsége [Btk. 339. §
(1)bekezdés] és ezzel halmazatban könnyű testi sértés vétsége [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés] miatt egy évre próbára bocsátotta. A végzés I. rendű terhelt vonatkozásában
  1. június hó
  2. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az I. rendű és a II. rendű terheltek
  3. november hó
  4. napján 16 óra körüli időben ... sörözőben tartózkodtak, ahol a II. rendű terhelt édesapjával, születendő gyermekét ünnepelte. Ennek során ittas állapotba került. Az ittas II. rendű terhelt „barátkozásképpen" odament a pultnál álló I. rendű terhelthez, akinek a derekát megölelte, melyet az I. rendű terhelt nehezményezett, ezért három alkalommal megpróbálta megütni a II. rendű terheltet, akit az ütései egy alkalommal elértek. II. rendű terhelt ekkor az I. rendű terhelt felé indult, megpróbálta őt megütni, de ez nem sikerült, ekkor a terheltek támadólag szembehelyezkedtek egymással, melynek során a II. rendű terhelt ököllel arcul ütötte az I. rendű terheltet, akit az ütés a földre terített. Az ütés következtében az I. rendű terhelt a koponya tarkótáji részének zúzódását szenvedte el, mely sérülése nyolc napon belül gyógyult. I. rendű terhelt könnyű testi sértés miatt a II. rendű terhelttel szemben hatályos magánindítványt terjesztett elő, e cselekmény miatt a vádhatóság a vádképviseletet átvette. Az ügyben a Miskolci Járási és Nyomozó Ügyészség a B.8722/2015/2-I. számú,
  5. április hó
  6. napján keltezett vádiratában az I. rendű és a II. rendű terheltekkel szemben a Btk.
  7. §
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő garázdaság vétsége miatt, illetőleg ezzel halmazatban a II. rendű terhelttel szemben a Btk. 164. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés szerint minősülő és büntetendő könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vádat. A jogerős ügydöntő határozat ellen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség nyújtott be az I. rendű terhelt javára a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapított felülvizsgálati indítványt, melyben kifejtette, hogy a járásbíróság a Be. 373. §
(1)bekezdés I. c) pontjában írt eljárási szabálysértést követett el, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét könnyű testi sértés vétségében is megállapította. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős végzést I. rendű terhelt tekintetében a Be. 428. §
(2)bekezdése alapján a könnyű testi sértés vonatkozásában helyezze hatályon kívül és a tekintetben az eljárást szüntesse meg. A Legfőbb Ügyészség átiratában fenntartotta (BF.23/2017/3). a főügyészség indítványát .-.-. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. A Kúria a Be. 423. §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal támadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül. Ugyanakkor az
(5)bekezdésre figyelemmel a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - további feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta; ilyen más eljárási szabálysértést nem észlelt. A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos. A jogerős határozat tényállása olyan megállapítást nem tartalmaz, hogyaz I. terhelt magatartása következtében a II. rendű terhelt könnyű testi sérülést szenvedett volna, nevezett ilyen bűncselekmény miatt magánindítványt nem is terjesztett elő, továbbá az ügyészség vádiratában az I. terheltet kizárólag a garázdaság vétségével vádolta meg. Így a járásbíróság a tárgyalás mellőzésével meghozott végzésében az I. rendű terhelt bűnösségét a Btk. 164. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés szerint minősülő és büntetendő könnyű testi sértés vétségében törvényes vád hiányában állapította meg. Az alaki halmazatot képező bűncselekmények körének szűkítése azonban bűncselekmény minősítésének fogalmába tartozik, ezért felmentő ítéleti rendelkezésnek nincs helye (BH 2014.130.), és ugyanezen okból a könnyű testi sértés vétsége tekintetében a hatályon kívül helyezés és az eljárás megszüntetése sem indokolt. Ugyanakkor a terhelti cselekmény minősítése törvénysértő. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt a bíróság törvénysértő büntetést szabott ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmazott. Az I. rendű terhelt tekintetében a Kúria nagy nyomatékot tulajdonított az enyhítő körülményeknek, annak, hogy a cselekmény kapcsán sem az övé volt a kezdeményező szerep, az 57 éves terhelt büntetlen előéletű, az elkövetés óta jelentős idő telt el, ezért az alkalmazott intézkedést törvénysértően súlyosnak ítélte meg; lehetőséget látott a legenyhébb intézkedés alkalmazására. Ezért a Be. 427. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján a Miskolci Járásbíróság 26.Bpk.978/2016/
  1. számú végzését I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, cselekményét garázdaság vétségének [Btk.
  2. §
(1)bekezdés] minősítette, a halmazatra utalást mellőzte és őt a Btk.
  1. § alapján megrovásban részesítette. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
  2. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az ismételt felülvizsgálati indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.