A határozat elvi tartalma: Alaptalan annak a terheltnek a felülvizsgálati indítványa, aki állítólagos halláskárosodására, és emiatt a védekezéshez fűződő jogainak megsértésre az eljárás során először csak a - más okból előterjesztett - felülvizsgálati indítványára tett ügyészi észrevételt követően hivatkozik. KÚRIA Bfv.I.20/2017/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő május hó
- napján tartott v é g z é s t: A súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Sátoraljaújhelyi Járásbíróság B.72/2016/3/
- számú ítéletét és a Miskolci Törvényszék 3.Bf.385/2016/
- számú végzését hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 10.000 (tízezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Sátoraljaújhelyi Járásbíróság a
- április 12-én meghozott B.72/2016/3/
- számú ítéletével - mely a Miskolci Törvényszék 3.Bf.385/2016/
- számú végzésével
- október 20-án jogerőre emelkedett - a terheltet bűnösnek mondta ki súlyos testi sértés bűntettének kísérletében [Btk.
- §
(1)és
(3)bekezdés] és garázdaság bűntettében [Btk. 339. §
(1)és
(2)bekezdés d) pont]; ezért mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül két év négy hónap szabadságvesztésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte, a szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani, és megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A jogerős ügydöntő határozatok ellen a terhelt - tartalmát tekintve a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjára alapítva - nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Ebben kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság kizárta őt a védelemhez való jogából, mert nem rendelt ki védőt a részére, emellett hiába kérte poligráf alkalmazását, ruházatának lefoglalását és megvizsgálását, holott ezek alkalmasak lettek volna védekezésének megerősítésére, és bár indítványára a feleségét tanúként kihallgatták, de vallomását figyelmen kívül hagyták. Állítása szerint a sértettel perben és haragban áll, a vele szemben korábban folyt eljárásban is ugyanaz a személy volt a sértett, aki miatt szabadságvesztésre ítélték, és aki azóta is azzal fenyegeti, hogy újra börtönbe juttatja. Hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság nyilvános ülésére amiatt nem mert elmenni, mert családi problémái miatt a büntetés végrehajtására nem vonult be a büntetés-végrehajtási intézetbe, ezért elfogatóparancsot adtak ki vele szemben, és attól tartott, hogy útközben elfogják. Emellett szerinte a tárgyalást olyan személy, nevezetesen a védő távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. Ezért a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az alapügyben eljárt bíróságok új eljárásra utasítását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a felülvizsgálati indítványnak a bírói mérlegelést támadó része törvényben kizárt, az eljárási szabálysértésre hivatkozó része pedig alaptalan, mivel sem a felülvizsgálati indítvány, sem a megtámadott határozatok, sem az alapügy iratai alapján nem állapítható meg olyan ok vagy körülmény, amelyre tekintettel a tárgyaláson a védő részvétele kötelező lett volna, ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályukban tartsa fenn (BF.72/2017/1.). A terhelt a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében kifejtette, hogy ő nagy fokban halláskárosodott, hallókészülékre lenne szüksége, a tárgyalás során is többször kérte, hogy hangosan beszéljenek, ám ezirányú kérelmeit figyelmen kívül hagyták. A terheltnek a felülvizsgálati eljárás során kirendelt védője a Be. 373. §
(1)bekezdés II. d) pontjában írt okból a jogerős határozatok hatályon kívül helyezésére tett indítványt azzal, hogy a Kúria kötelezze az új eljárásban a bíróságot a terhelt egészségi állapotára vonatkozó iratok beszerzésére. .-.-. A Kúria a megtámadott a határozatokat - a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 423. §
(4)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében vizsgálta felül. Emellett a Be. 423. §
(5)bekezdése szerint eljárva a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt esetleges más eljárási szabálysértésekre is tekintettel volt, azonban ilyen, a 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)és
- c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértést nem észlelt. A Be. 423. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, az nem támadható. A tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható, és nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, és ezen keresztül a bűnösség kérdésének a vitatására. Ezért a felülvizsgálati indítvány ezen - a mérlegelését vitató - része a törvényben kizárt. bűnösség bírói Nem képezheti felülvizsgálat tárgyát az sem, hogy a terhelt a szabályszerű idézése ellenére félelmében nem ment a másodfokú bíróság nyilvános ülésére. A Be. 416. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint felülvizsgálat alapjául szolgáló és a Be. 373. §
(1)bekezdésének II. d) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. A terhelt ellen folyamatban volt büntetőeljárásban valóban nem vett részt védő, ezzel azonban nem valósult meg eljárási szabálysértés. A Be.
- §-a szerint a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel; a terheltet fogva tartják; a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú; a terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri; a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni; e törvény erről külön rendelkezik. Emellett a Be.
- §
(1)bekezdése szerint a tárgyaláson védő részvétele kötelező - ha a törvény másképp nem rendelkezik - a törvényszék mint elsőfokú bíróság előtt; a
- §-ban szabályozott esetekben; amennyiben a szabályszerűen megidézett terhelt bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni; ha pótmagánvádló lép fel. Az adott ügyben a védelem a fentiek szerint nem volt kötelező, mert a vád tárgyává tett cselekményeket a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegette, a terhelt szabadlábon volt, testi, illetve szellemi fogyatékossága nincs, magyar anyanyelvű magyar állampolgár, képes volt személyesen védekezni, és az eljárást nem a távollétében folytatták le. Mindezen túl sem a nyomozati, sem a bírósági iratok között nem található a terheltnek olyan beadványa, nyilatkozata, kérelme, amelyben védő kirendelését kérte volna, avagy kifejezte volna azon szándékát, hogy védőt kíván meghatalmazni. A terhelt az eljárás során soha nem hivatkozott hallás-károsodásra, az eljárás során összefüggő előadásokat, észrevételéket tett, a szembesítéseken is részt vett, továbbá a felülvizsgálati eljárásban irányadó jogerős ítélet tényállásának a terhelt személyi körülményeire vonatkozó része sem tartalmaz a betegségével kapcsolatosan semmilyen megállapítást. Az egyébként semmilyen módon meg nem erősített halláskárosodására csak a Legfőbb Ügyészség által tett nyilatkozatot következően hivatkozott. Következésképpen a Be.
- § szabálysértés sem valósult meg.
(2)bekezdésében írt eljárási Mindezekre tekintettel az a hivatkozás, hogy a bíróság a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a részvétele kötelező lett volna, nem alapos. Ezért a Kúria a Sátoraljaújhelyi Járásbíróság B.72/2016/3/
- számú ítéletét és a Miskolci Törvényszék 3.Bf.385/2016/
- számú végzését hatályában fenntartotta. A felülvizsgálat során a kirendelt védő összefüggésben felmerült bűnügyi költségről a bekezdésének megfelelően rendelkezett. közreműködésével Be.
- §
(1)A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel - az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- május
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő