A határozat elvi tartalma: Az Alkotmánybíróság 21/
- (XI. 30.) határozatára figyelemmel nincs helye a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére, ha a büntetőeljárás
- november 30-a előtt indult. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.288/2017/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csere Katalin, a tanács elnöke Dr. Csák Zsolt, előadó bíró Dr. Soós László, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- május
- Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): terhelt neve Első fok: Kaposvári Járásbíróság, 13.B.659/2014/43-V., ítélet, tárgyalás,
- május
- Másodfok: Kaposvári Törvényszék, 2.Bf.336/2015/9/I., ítélet, nyilvános ülés,
- november
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Kaposvári Járásbíróság 13.B.659/2014/43-V. számú, valamint a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.336/2015/9/I. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Kaposvári Járásbíróság a
- május
- napján kihirdetett 13.B.659/2014/43-V. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki lopás bűntettében [
- évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (továbbiakban Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)és
- bc)alpont,
(3)bekezdés
- b)pont
- ba)és
- be)alpont], lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont bb),
- bc)és
- be)alpont,
(3)bekezdés
- b)pont ba),
- be)alpont], lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont bb),
- bc)alpont], társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont bb),
- bc)alpont,
(4)bekezdés b) pont] és társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont bb),
- bc)alpont,
(3)bekezdés
- b)pont ba),
- be)alpont]. Ezért őt, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül öt év hat hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A terhelttel szemben 865.580 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A bíróság rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljáró Kaposvári Törvényszék a 2015. november 10-én kihirdetett 2.Bf.336/2015/9/I. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vagyonelkobzás összegét 975.580 forintra felemelte. Pontosította az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítására és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezéseket. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] A terhelt védője útján már előterjesztett felülvizsgálati indítványt, melyet a Kúria a 2016. június 27. napján meghozott Bfv.II.275/2016/7. számú végzésével elbírált és a fenti határozatokat hatályában fenntartotta. II. [4] [5] [6] A jogerős ügydöntő határozatok ellen a terhelt védője önállóan terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.) 416. §
- b)és
- c)pontja alapján. Álláspontja szerint a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, ugyanakkor a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
- b)és
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor [Be. 373. §
(1)bekezdés II. b) pont, 375. §
(1)bekezdés]. Eljárási szabálysértésként hivatkozott az Alkotmánybíróság 21/
- (XI. 30.) AB számú határozatára és kifejtette, hogy a felülvizsgálat alapjául szolgáló büntetőeljárásban a Kaposvári Törvényszék másodfokú tanácsának bírái a nyomozás során kelt előzetes letartóztatást felülvizsgáló végzés meghozatala, továbbá a tárgyalás előkészítése során a kényszerintézkedés tárgyában meghozott határozat felülvizsgálata során is eljártak. Ez pedig az Alkotmánybíróság idézett határozatára figyelemmel azt eredményezte, hogy az ítélet meghozatalában kizárt bíró vett részt. Eljárási szabálysértésként kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság nyilvános ülésén jelenlévő védő úgy tartotta meg perbeszédét, hogy erre jogosultsága nem volt, mivel nem minősült vezető védőnek, illetve a vezető védő őt a perbeszéd tartására nem jelölte ki. Ezzel pedig az eljárásban részt vevők törvényes jogaikat nem gyakorolhatták. [7] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül és rendeljen el új eljárást. [8] A Legfőbb Ügyészség átiratára tett, és a Kúriára
- május 18-án érkezett észrevételében ismételten az Alkotmánybíróság döntésére hívta fel a figyelmet azzal, hogy a határozatra tekintettel helye van felülvizsgálatnak. Egyebekben álláspontját és indítványait fenntartotta [9] A Legfőbb Ügyészség BF.298/2017/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta, mert az Alkotmánybíróság hivatkozott határozata visszaható hatályú jogkövetkezményt nem írt elő és nem rendelte el a felmerült alkotmányossági kérdéssel érintett bírósági határozatok kötelező felülvizsgálatát. Ebből következően a felülvizsgálatra okot adó, a feltétlen hatályú eljárási szabálysértés nem állapítható meg. [10] Nem tekinthető ebbe a körbe illeszthető eljárási szabályszegésnek az, hogy a másodfokú eljárásban nem a vezető védő, hanem a terhelt másik védője tartotta meg a perbeszédet. [11] Ezért a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. III. [12] A Kúria a megtámadott határozatokat a felülvizsgálati indítványban meghatározott részében és az abban megjelölt ok alapján - mivel azt nem az ügyész nyújtotta be a terhelt terhére - a Be.
- §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen bírálta el. Nem tekintette ismételt felülvizsgálati indítványnak, és azért nem utasította el ez okból, mert a Kúria korábbi, hatályában fenntartó végzésének meghozatalakor, 2016. június 27-én az Alkotmánybíróság 21/2016. (XI. 30.) AB határozata sem született meg. [13] A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. [14] Kétségtelen, hogy a védő felülvizsgálati indítványának bevezető részében a felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértések mellett a Be. 375. § rendelkezéseit is megjelölte, de érdemben csupán a Be. 373. §
(1)bekezdés II. b) pontjában foglalt eljárási szabálysértést, valamint a Be. 375. §
(1)bekezdése szerinti eljárási szabálysértést fejtette ki. [15] A Be. 373. §
(1)bekezdés II. b) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [16] A felülvizsgálati indítvány ezzel kapcsolatos álláspontját az Alkotmánybíróság 21/2016. (XI. 30.) AB számú határozata 1) pontjára alapította, amely rögzíti, hogy alkotmányos követelmény a Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontja értelmében a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, akár a nyomozás során bíróként járt el. [17] A felülvizsgálati indítvány előterjesztésekor hatályban volt Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontja alapján a bíróság további eljárásából ki van zárva az a bíró, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el. [18] Az iratokból megállapítható, hogy a Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- június
- napján meghozott Bnyf.240/2014/
- számú végzésével helybenhagyta a Kaposvári Járásbíróság nyomozási bírája által meghozott 9.Bny.401/2014/
- számú végzést, amellyel a terhelt meghatalmazott védője által előterjesztett, az előzetes letartóztatás megszüntetése iránti indítványt elutasította. A tanács tagjai dr. Kovács Ildikó, dr. Kéki Gabriella és dr. Balla Barbara bírák voltak. [19] Ezt követően a vádirat benyújtása után, a tárgyalás előkészítése során a Kaposvári Járásbíróság 13.B.659/2014/
- számú, a terhelt előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig fenntartó végzését a
- február
- napján meghozott 2.Bpkf.19/2015/
- számú végzésével helybenhagyta. A tanács tagjai ugyancsak a fentiekben felsorolt bírák voltak. [20] Ehhez képest az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen bejelentett fellebbezést a Kaposvári Törvényszéken szintén dr. Kovács Ildikó, dr. Balla Barbara és dr. Kéki Gabriella összetételű bírói tanács bírálta el. [21] Mindez azonban nem eredményezhette felülvizsgálati eljárásban a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését. [22] A Legfőbb Ügyészség átiratában helytállóan hivatkozott arra, hogy az Alkotmánybíróság határozata a meghozatalát megelőzően hozott bírósági döntések tekintetében visszaható hatályú jogkövetkezményt nem írt elő, miként azt sem, hogy a felmerült alkotmánybírósági kérdéssel érintett bírósági határozatokat kötelezően felül kell vizsgálni. [23] Mindemellett időközben hatályba lépett az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról rendelkező
- évi XXIX. törvény. Ennek első szakasza - az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel - a Be.
- §
(3)bekezdés a) pontját az alábbiak szerint módosította: [24] „A vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt". [25] Sem a fenti törvény módosítás, sem az Alkotmánybíróság határozata nem eredményezheti a folyamatban volt ügyben a megjelölt bírák kizárását. [26] A 2017. évi XXIX. törvény 13. § szerint kiegészített Be. 606/B. §
(1)bekezdés b) pontja egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként a 215. §
(3)bekezdése alapján eljáró bíró csupán a
- november
- napja után indult büntetőeljárás esetében minősül kizártnak. [27] A rendelkezésre álló iratokból pedig megállapítható, hogy a Kaposvári Járásbíróság előtt
- december 3-án került sor a vádemelésre, azaz a fenti törvény alapján a Kaposvári Törvényszék bíráinak kizárására, és ez okból a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére nincs törvényes lehetőség. [28] A Kúria a teljesség kedvéért megjegyzi, hogy még az Alkotmánybíróság megjelölt határozatára figyelemmel is értelmezhetetlen a felülvizsgálati indítvány hivatkozása a Kaposvári Törvényszék 2.Bpkf.19/2015/
- számú határozatára. Ebben ugyanis a másodfokú bíróság nem nyomozási bírói határozatot bírált el, hanem a vádirat benyújtása után, a tárgyalás előkészítése során az ügyben érdemben eljáró elsőfokú bíróság határozata ellen bejelentett fellebbezés tárgyában járt el. IV. [29] Törvényben kizárt a felülvizsgálati indítvány a másodfokú eljárásban nem a vezető védő és nem is általa kijelölt ügyvéd által tartott perbeszéd vonatkozásában. [30] A felülvizsgálat okait rögzítő Be.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálatnak kizárólag a törvényben tételesen felsorolt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések esetén van lehetőség, ezek között a Be. 375. § nem szerepel, annak megsértése legfeljebb relatív eljárási szabálysértést valósíthat meg. V. [31] A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor is helye van felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. [32] A terhelt védője felülvizsgálati indítványában ugyan a fenti felülvizsgálati okot megjelölte, azonban ezzel kapcsolatban semmilyen indokolást nem fejtett ki. [33] A felülvizsgálati indítvány ezen túlmenően a törvényben kizárt már csak azért is, mert a Kúria a Bfv.II.275/2016/
- számú végzése szerint a minősítés támadása valójában a tényállás kifogásolásán alapult. [34] Végül a Kúria a teljesség kedvéért megjegyzi, hogy az indítványozó mind az első-, mind a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére indítványt tett, noha - indokolása szerint - az eljárási szabálysértés csak a másodfokú bíróság eljárása során merült fel. Az indítványozó egyébként sem jelölte meg annak okát, ami miatt mindkét határozatot hatályon kívül kellene helyezni. [35] A Kúria ezért - miután olyan eljárási szabálysértést nem észlelt, amelynek vizsgálatára a Be.
- §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be.
- § alapján hatályában fenntartotta. VI. [36] A végzés elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az ismételt indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti [Be. 421. §
(3)bekezdés]. Budapest,
- május
- Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Csák Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő