← Magyarország

Bfv.1698/2016/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Alaptalan felülvizsgálati indítvány alapján a megtámadott határozatok hatályukban fenntartása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1698/2016/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csere Katalin, a tanács elnöke Dr. Soós László, előadó bíró Dr. Csák Zsolt, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. március
  3. Az ügy tárgya: emberölés bűntette és más bűncselekmény Terhelt: terhelt Elsőfok: Pécsi Törvényszék, 7.B.176/2013/13., ítélet, tárgyalás,
  4. június
  5. Másodfok: Pécsi Ítélőtábla, Bf.I.332/2013/11., ítélet, nyilvános ülés,
  6. december
  7. Az indítvány előterjesztője: terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pécsi Törvényszék 7.B.176/2013/
  8. számú ítéletét, illetőleg a Pécsi Ítélőtábla Bf.I.332/2013/
  9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Pécsi Törvényszék a
  10. június
  11. napján kihirdetett 7.B.176/2013/
  12. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében [
  13. évi IV. törvény
  14. §

(1)bekezdés] és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségében [1978. évi IV. törvény 313/C. §
(1)bekezdés b) pont,
(7)bekezdés a) pont], ezért őt, mint erőszakos többszörös visszaesőt, életfogytig tartó fegyházra, melyből nem bocsátható feltételes [2] [3] szabadságra, és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte. A Pécsi Városi Bíróság 6.Bk.464/2010/
  1. számú ítéletével kapcsolatos feltételes szabadságot megszüntette, valamint rendelkezett a járulékos kérdésekről. A védelmi fellebbezések alapján eljárva a Pécsi Ítélőtábla a
  2. december
  3. napján meghozott Bf.I.332/2013/
  4. számú ítéletével az első fokú határozatot megváltoztatta, és a terheltet a készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége [
  5. évi IV. törvény 313/C. §
(1)bekezdés b) pont,
(7)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmentette, és a 2012. évi II. törvény 177. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti tulajdon elleni szabálysértés miatti eljárást megszüntette; mellőzte a halmazati büntetésre utalást és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját huszonöt évben határozta meg. Pontosította az elsőbírói határozat rendelkező részének jogszabályra és az ítélet keltére vonatkozó rendelkezést, egyebekben azt helybenhagyta. II. [4] [5] [6] [7] [8] A jogerős határozatok ellen a terhelt terjesztett elő a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban Be.) 416. §
(1)bekezdésének
  1. a)és
  2. b)pontjára hivatkozva, felülvizsgálati indítványt. Indokai szerint az eljárt bíróságok a terhére rótt élet elleni cselekményt tévesen minősítették az emberölés bűntette alapesetének, mivel az elsőfokú határozat indokolása azt tartalmazza, hogy a cselekményt a szerelemféltés talaján kialakult indulat-vezérelt állapotban követte el, és részéről semmilyen kényszerítés nem volt megállapítható. Sérelmezte, hogy míg az 1978. évi IV. törvény 166. §
(1)bekezdésében írt bűncselekmény büntetési tétele öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, a terhére rótt másik bűncselekmény büntetési tétele pedig egy évig terjedő szabadságvesztés, halmazati büntetésként vele szemben tizenhat évet el nem érő tartamú szabadságvesztés lett volna kiszabható, nem pedig életfogytig tartó szabadságvesztés. Kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság, bár elvégezte az elkövetéskor hatályban volt
  1. évi IV. törvény és az elbírálás idejére hatályba lépett
  2. évi C. törvény (Btk.) rendelkezéseinek összevetését, az
  3. évi IV. törvényt látta alkalmazhatónak. Véleménye szerint tévedett a Pécsi Ítélőtábla, amikor vele szemben megállapíthatónak látta a régi Btk.
  4. §
  5. pontja szerinti erőszakos többszörös visszaesői minőséget, mert tudomása szerint e törvényhely a gazdálkodó szervezet büntetőjogi fogalmát határozza meg. A kifejtettek alapján indítványozta, hogy a Kúria az általa törvénysértőnek tartott határozatokat változtassa meg, és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot. [9] A Legfőbb Ügyészség a BF.1573/2016/
  6. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a terhelt terhére rótt cselekmény elkövetésekor már hatályban volt az
  7. évi IV. törvény 96/A. §
(1)és
(3)bekezdése, valamint
  1. §
  2. és
  3. pontja, melyek alapján az eljárt bíróságok törvényesen állapították meg, miszerint a terhelt erőszakos többszörös visszaeső, és törvényesen került sor vele szemben életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására is. [10] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a megtámadott határozatokat hatályukban tartsa fenn. III. [11] A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be.
  4. §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal érintett terhelt tekintetében a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül; emellett vizsgálta a Be. 423. §
(5)bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. [12] A felülvizsgálati indítvány alaptalan. [13] A felülvizsgálati indítvány a Be. 416. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjára hivatkozott, lényegében azonban csak a
  3. b)pont szerinti okot látta megvalósulni. A Be. 416. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja szerint a terhelt bűnösségének törvénysértő megállapítása,
  2. b)pontja szerint pedig akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A terhelt nem kifogásolta, hogy a bűnösségének megállapítása törvénysértő lenne, mivel az eljárás során teljes, feltáró jellegű beismerő vallomást tett. [14] A terhelt arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok által megállapított minősítésű élet elleni bűncselekményre a törvény legfeljebb tizenöt évig terjedő szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé. [15] Ezzel szemben - mint ahogyan a Legfőbb Ügyészség helytállóan rámutatott - már hatályban volt az 1978. évi IV. törvénynek a 2010. július 23. napjától hatályos, a 2010. évi LVI. törvény 4. § szerint megállapított 97/A. §
(1)és
(3)bekezdése, ami az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó, súlyosabban büntetendő személy elleni erőszakos bűncselekmény büntetési tételének felső határát szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelte. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni; továbbá az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés enyhítésének nincs helye. [16] Tény, hogy a Btk.
  1. §
  2. pontja korábban a gazdálkodó szervezet fogalmát határozta meg. Az elkövetés időpontjára hatályba lépett a Btk. e törvényhelyét átszámozó
  3. évi CLXI. törvény, melynek folytán
  4. szeptember
  5. napján a
  6. §
  7. pontja a következőket tartalmazta: „erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el. E pont alkalmazásában személy elleni erőszakos bűncselekmény az alkotmányos rend elleni erőszakos szervezkedés [
  8. §
(1)-
(2)bekezdés], a lázadás [140. §
(1)-
(2)bekezdés], a népirtás (
  1. §), az apartheid [
  2. §
(1)-
(3)bekezdés], a polgári lakosság elleni erőszak [158. §
(1)-
(2)bekezdés], a bűnös hadviselés (
  1. §), a hadi követ elleni erőszak (
  2. §), az egyéb háborús bűntett (
  3. §), az emberölés [
  4. §
(1)-
(3)bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (167. §), a testi sértés [170. §
(1)-
(6)bekezdés], a kényszerítés (
  1. §), a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (174/A. §), a közösség tagja elleni erőszak (174/B. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (174/C. §), a személyi szabadság megsértése (
  2. §), az emberrablás [175/A. §
(1)-
(5)bekezdés], az emberkereskedelem (175/B. §), az erőszakos közösülés (
  1. §), a szemérem elleni erőszak (
  2. §), a bántalmazás hivatalos eljárásban (
  3. §), kényszervallatás (
  4. §), jogellenes fogvatartás (
  5. §), a hivatalos személy elleni erőszak [
  6. §
(1)-
(6)és
(8)bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (
  1. §), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak (
  2. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [
  3. §
(1)-
(2)bekezdés], a terrorcselekmény [261. §
(1)-
(5)és
(7)bekezdés], a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése [262. §
(1)-
(3)bekezdés], az önbíráskodás [273. §
(1)-
(2)bekezdés], a rablás (
  1. §), a zsarolás (
  2. §), a zendülés minősített esetei [
  3. §
(2)-
(4)bekezdés], és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (
  1. §)". Törvényesen minősítették tehát az eljárt bíróságok a terheltet erőszakos többszörös visszaesőnek, ennek indokait az elsőfokú ítélet
  2. oldalán helyesen fejtette ki a Pécsi Törvényszék. [17] Minthogy a terhelt erőszakos többszörös visszaeső, az
  3. évi IV. törvény idézett 97/A. §
(1)bekezdése alapján vele szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó, súlyosabban büntetendő személy elleni erőszakos bűncselekmény (az emberölés bűntette) büntetési tételének felső határa (a tizenöt év) szabadságvesztés esetén a kétszeresére (harminc évre) emelkedik. A büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, ezért az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. A Pécsi Törvényszék tehát törvényesen szabott ki a terhelttel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést. [18] Azt pedig a Pécsi Ítélőtábla ismerte fel helyesen, hogy az 1978. évi IV. törvény 47/A. §
(3)bekezdése szerint a terhelttel szemben csak akkor lett volna kizárható a feltételes szabadságra bocsátás, ha a terhelt cselekménye minősített emberölésnek minősült volna, az emberölés bűntettének alapesete miatt a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége az erőszakos többszörös visszaesővel szemben nem zárható ki. [19] Ekként a Kúria - a Be. 424. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva - az alaptalannak bizonyult felülvizsgálati indítvány alapján a megtámadott határozatokat a Be.
  1. §-a alapján hatályukban fenntartotta. IV. [20] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
  2. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Csere Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s. k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.