A határozat elvi tartalma: Sem az Alkotmánybíróság 34/
- (XI.22.) AB határozata, sem a 21/
- (XI.30.) határozata nem alkalmazható visszamenőleges hatállyal. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.290/2017/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csere Katalin, a tanács elnöke Dr. Soós László, előadó bíró Dr. Csák Zsolt, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- május
- Az ügy tárgya: lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntette és más bűncselekmények Terhelt: terhelt neve Elsőfok: Egri Járásbíróság 12.B.430/2014/
- ítélet, tárgyalás
- október
- Másodfok: Egri Törvényszék Bf.325/2015/17., végzés, nyilvános ülés,
- szeptember
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a védő által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva az Egri Törvényszék Bf.325/2015/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] Az Egri Járásbíróság a
- október
- napján kihirdetett, és az Egri Törvényszék Bf.325/2015/
- számú végzése folytán
- szeptember
- napján jogerős, 12.B.430/2014/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés a) [2] pont] és 5 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §
(1)bekezdés a) pont]. Ezért őt halmazati büntetésül három év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a Miskolci Városi Bíróság 24.B.3111/2008/
- számú ítéletével kiszabott egy év négy hónap börtön végrehajtását, rendelkezett a lefoglalt bűnjelek elkobzásáról, és kötelezte a terheltet az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére. II. [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] Az Egri Törvényszék másodfokú jogerős határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő a Be.
- §
(1)bekezdésének c) pontjára hivatkozva, figyelemmel a 373. §
(1)bekezdés II. b) pontjára, felülvizsgálati indítványt. Indokai szerint az Egri Törvényszék másodfokú határozatának meghozatalában a tanács tagjaiként két olyan bíró is részt vett, akik más ügyben korábban részt vettek a terhelttel szemben az Egri Járásbíróság által alkalmazott kényszerintézkedés elleni fellebbezés elbírálásában, illetve egyikük - szintén más ügyben több alkalommal határozott a terhelt előzetes letartóztatásának vádirat benyújtása előtti egy éven túli meghosszabbításáról. Álláspontja szerint az Egri Törvényszék érintett végzései: Bnyf.2178/2013.,
- szeptember 12., Bnyf.2223/2013/2.,
- október
- (Bnyf.18/2014/2.,
- január 15., Bnyf.65/2014/2.,
- március 4., 14.Bny.5/2014/3.,
- szeptember 2, 14.Bny.12/2014/2.,
- november 3., 14.Bny.5/2015/2.,
- május 4., 14.Bny.8/2015/2.,
- június
- Hivatkozott az Alkotmánybíróság 34/
- (XI. 22.) AB határozatára, az Alkotmánybíróság IV/280/
- számú határozatára és a Kúria 2016.B.
- számon közzétett elvi határozatára. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság 34/
- (XI. 22.) AB határozata azt az alkotmányos követelményt támasztotta, miszerint az Alkotmánybíróság e határozatának közzétételét követően az ügy érdemében ne járhasson el olyan bíró, aki a Be.
- §
(6)bekezdése alapján a törvényszék egyesbírájaként eljárt, a IV/280/
- számú határozata szerint pedig további alkotmányos követelmény a
- §
(3)bekezdés a) pontjának alkalmazásakor, hogy a büntetőügy további elintézésében ne járjon el olyan bíró, aki az eljárás korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el. A terhelt előzetes letartóztatásának meghosszabbításáról több alkalommal is határozatot hozó bírák ezért a Legfőbb Ügyészség véleménye szerint a 34/
- (XI. 22.) AB határozat alapján nem voltak kizárva (az akkor egyébként már elkülönített ügyben) a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott másodfokú meghozatalából. Ezért a támadott másodfokú határozat tartására tett indítványt (BF.315/2017/1.). határozat hatályában III. [10] A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be.
- §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül; emellett vizsgálta a védő által nem hivatkozott, a Be. 423. §
(5)bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. [11] A felülvizsgálati indítvány alaptalan. [12] Az iratok alapján megállapítható, hogy a terhelttel szemben a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon 10000/10/2013.bü számon indult nyomozás költségvetési csalás bűntette miatt, gyanúsítotti kihallgatására
- szeptember
- napján, a ... szám alatti ingatlanon a házkutatásra
- szeptember
- napján került sor, részben ott kerültek elő a jelen ügy alapjául szolgáló lőfegyverek, lőszerek és hamis okiratok. [13] A terhelt előzetes letartóztatásának elrendelésére költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt az Egri Járásbíróság 26.Bny.5290/2013/
- számú végzésével került sor, ezt a végzést hagyta helyben az Egri Törvényszék a
- szeptember
- napján meghozott Bnyf.2179/2013/
- számú végzésével. A gyanúsításban nem szerepeltek a jelen ügyben elbírált bűncselekmények. Az előzetes letartóztatás meghosszabbítására az Egri Járásbíróság 3.Bny.534/2013/
- számú, és az Egri Törvényszék Bnyf.2223/2013/
- számú végzésével került sor, ez utóbbi végzés
- október
- napján kelt. A kényszerintézkedés újabb meghosszabbításáról az Egri Járásbíróság 3.Bny.5493/2013/
- számú és az Egri Törvényszék
- január
- napján kelt Bnyf.18/2014/
- számú végzésével döntött. [14] Az Egri Járási Ügyészség a terheltet lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette, továbbá 5 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt
- február
- napján bíróság elé állította. A bíróság elé állítás nem járt sikerrel, a bíróság az iratokat visszaküldte az ügyésznek, az ügyészség az ügyben
- július
- napján emelt vádat. Az ügyben a másodfokú bírósági eljárás
- szeptember
- napján fejeződött be. Az ügy iratai között nincs nyoma annak, hogy az Egri Törvényszék egyesbírája a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette, továbbá 5 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt indult ügytől elkülönítve a kényszerintézkedés meghosszabbításáról döntött volna. Erre nem is kerülhetett sor, mivel mind a vádirat benyújtásakor, mind az első fokú ítélet meghozatalakor a terhelt más ügyben volt fogvatartásban. [15] Megállapítható tehát, hogy a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette, továbbá 5 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat- hamisítás bűntette miatt indult ügyben a terhelt nem állt személyi szabadságot elvonó kényszerintézkedés hatálya alatt. [16] Következésképpen az Alkotmánybíróság 34/
- (XI. 22.) AB határozatban a jövőre nézve megállapított azon alkotmányos követelmény, miszerint a Be.
- §
(6)bekezdése alapján a törvényszék egyesbírája ne határozzon az ügy érdemében, ebben az ügyben fel sem merült. [17] Az Alkotmánybíróság IV/280/
- számú határozata [a Magyar Közlönyben megjelent: 21/
- (XI. 30.) AB határozat] pedig szintén nem értelmezhető úgy, hogy a közzététele előtt már jogerősen befejezett ügyekre is vonatkozzék. Ezt egyrészt a Legfőbb Ügyészség átiratában szereplő azon érv is cáfolja, mely szerint az Alkotmánybíróságról szóló
- évi CLI. törvény kizárólag az alaptörvény-ellenes jogszabály megsemmisítése esetén teszi lehetővé a visszamenőleges hatályú határozat meghozatalát az Alkotmánybíróság számára. [18] Másrészt egyértelművé tette az azóta hatályba lépett, az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról rendelkező
- évi XXIX. törvény
- §-a, amely a Be.-t egy 606/B. §-szal egészítette ki. E törvényhely
(1)bekezdés b) pontja szerint a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként a 215. §
(3)bekezdése alapján eljáró bíró a
- november
- után indult büntetőeljárások esetében minősül kizártnak. [19] Olyan alkotmányos követelmény pedig ez idő szerint nincs, hogy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés elbírálásában adott ügyben eljárt bíró ne járhatna el ugyanazon terhelt másik büntetőügyében másodfokon. [20] Ezt egyébként tartalmazza a felülvizsgálati indítvány által hivatkozott büntető elvi határozat [23] bekezdése is: „Következésképp a kizárás minden esetben az ügyből történik; az így kizárt bíró tehát eleve az ügytől, nem pedig terhelttől van eltiltva. Ebből fakad az is, hogy az ilyen okból kizárt bíró viszont - pusztán erre tekintettel - az adott terhelt más ügyéből nincs kizárva (kivéve értelemszerűen, ha a kizártsága a terhelthez fűződő hozzátartozói viszonyán alapszik, ami szükségszerűen más ügyben is létrehozza ugyanazt a kizárási okot)." [21] Ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és az Egri Törvényszék másodfokú határozatát a Be.
- § alapján hatályában fenntartotta. IV. [22] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- május
- Dr. Csere Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s. k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bírósági ügyintéző