Bfv.1722/2016/9 – Kúria

(2)bekezdés,

(3)bekezdés b) pontja szerint minősül, míg további 4 rendbeli a Btk. 216. §

(1)bekezdésébe ütközik és a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősül. Az I. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 (két) év 6 (hat) hónapra súlyosítja, a végrehajtás próbaidőre történő felfüggesztését mellőzi és 2 (két) évre a közügyek gyakorlásától eltiltja. II. rendű terhelt esetében a szabadságvesztést 2 (két) évre súlyosítja. Egyebekben a Bicskei Járásbíróság tekintetében hatályában fenntartja. ítéletét mindkét terhelt A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Bicskei Járásbíróság a 2016. május 24. napján kihirdetett és 2016. május 27. napján jogerőre emelkedett B.162/2014/49. számú ítéletével I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki bántalmazással elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 216. §

(2)bekezdés], társtettesként, felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettében [Btk. 339. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés d) pont] és társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 164. §

(1)és

(3)bekezdés]. Ezért őt, halmazati büntetésül két év végrehajtásában négy év próbaidőre felfüggesztett - börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [2] II. rendű terhelt bűnösségét bűnsegédként, bántalmazással elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettében [Btk. 216. §

(2)bekezdés], társtettesként, felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettében [Btk. 339. §

(2)bekezdés d) pont] és társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés] állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül egy év nyolc hónap - végrehajtásában négy év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte, amelyet végrehajtásának elrendelése esetén börtönben rendelt letölteni azzal, hogy a II. rendű terhelt ez esetben a büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. [3] A bíróság I. rendű és II. rendű terhelteket az ellenük 2 rendbeli társtettesként elkövetett kifosztás bűntette [Btk. 366. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pont], társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntette kísérlete [Btk. 164. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés] és a társtettesként, felfegyverkezve, bántalmazással elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette [Btk. 216. §

(2)bekezdés,

(3)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmentette. [4] A bíróság rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség megfizetéséről. II. [5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Fejér Megyei Főügyészség a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be) 418. §

(1)bekezdése szerint - a törvényben megkívánt hat hónapos határidőn belül - BF. 592/2016/4/I. számon [6] [7] [8] [9] nyújtott be mindkét terhelt terhére felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontjában írt okból. Az indítvány a vagyon elleni és a 2.sértettet érintő testi épség elleni cselekményekkel kapcsolatos felmentő rendelkezéseket nem támadta. Indokai szerint a járásbíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével törvénysértően minősítette a terheltek cselekményét és a velük szemben kiszabott büntetés törvénysértően enyhe. Ezért indítványozta, hogy a Kúria nyilvános ülésen eljárva mellőzze a társtettesként, felfegyverkezve, bántalmazással elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette és a társtettesként, felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette miatti felmentő rendelkezést. A terhelteket egységesen mondja ki bűnösnek - a sértettek számához igazodóan 5 rendbeli társtettesként, felfegyverkezve, bántalmazással elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettében a társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérlete mellett, és velük szemben a halmazati szabályok és a középmérték figyelembe vételével súlyosítsa a szabadságvesztés tartamát, mellőzze a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést és mellékbüntetésül szabjon ki közügyektől eltiltást. A Legfőbb Ügyészség BF.1054/2016/4. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt helytálló indokai alapján fenntartotta azzal, hogy a megtámadott határozatot megváltoztatva a Kúria a terheltek cselekményeit a felülvizsgálati indítványban írtaknak megfelelően minősítse, a szabadságvesztést emelje meg, a végrehajtásának felfüggesztését mellőzze, és szabjon ki közügyektől eltiltást is. Az I. és a II. rendű terheltek védői a Legfőbb Ügyészség indítványára írásbeli észrevételt tettek, amelyben a Fejér Megyei Főügyészség - vélekedésük szerint megalapozatlan - felülvizsgálati indítványának elutasítását és a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozták. III. [10] A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be. 424. §

(1)bekezdés második fordulata alapján nyilvános ülést tűzött ki, amelyen a Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati indítványt annyiban módosította, hogy annak a

1. oldal második bekezdésében szereplő „annyi ténybeli következtetéssel kiegészített tényállás mentén..." hivatkozást félreérthető volta miatt nem tartotta fenn. Az irányadó tényállás szerint a cselekménysor második mozzanatától a sértettől elvett léc egészen a cselekménysor végéig az I. rendű terheltnél volt, amíg az a sértett ütlegelése során szét nem tört. Az eljárt bíróság tévedett, amikor az egységet képező eseményeket, amelynek alapmotívuma az idegengyűlölet volt, szétbontotta. A végig fennálló motívumra figyelemmel a vasútállomáson tartózkodó további négy színes bőrű személy esetében sem a felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette a terheltek cselekményének helyes minősítése, hanem a törvényes minősítés közösség tagja elleni erőszak bűntette [Btk.
2. §

(2)bekezdés és

(3)bekezdés a) pontja], amelynek rendbelisége a sértettek számához igazodik, míg a testi sértés bűntettének kísérletét a terheltek társtettesként valósították meg, figyelemmel arra, hogy a II. rendű terhelt az I. rendű terheltnél lévő lécről mindvégig tudomással bírt. [11] A Legfőbb Ügyészség képviselője egyebekben a felülvizsgálati indítvánnyal egyező döntés meghozatalára tett indítványt. [12] A terheltek védői felszólalásukban sérelmezték, hogy a felülvizsgálati indítvány törvénysértően vitatja a terheltek cselekményének motívumát, ami a tényállás része, ez pedig a felülvizsgálati indítványban nem támadható. Mindemellett azt az alapügyben eljárt bíróság helyesen tárta fel. Álláspontjuk szerint a cselekménysort azért sem lehet egységesként kezelni, mert a terheltek cselekvőségét a folyamat során más-más motiválta. Mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati indítvány elutasítását, és mindkét terhelt tekintetében a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozták. IV. [13] A Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal érintett részében és a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül; emellett a Be. 423. §

(5)bekezdésének megfelelően vizsgálta a felülvizsgálati indítványban nem hivatkozott, de a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában rögzített eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. [14] A felülvizsgálati indítvány alapos. [15] A Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. §

(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. [16] A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítványban nem támadható [Be. 423. §

(1)bekezdés]. [17] A Btk. 216. §

(1)bekezdése szerint aki más valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt olyan, kihívóan közösség ellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadalmat keltsen közösség tagja elleni erőszak bűntettét követi el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [18] A

(2)bekezdésben meghatározott közösség tagja elleni erőszakot pedig az követi el, aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt bántalmaz, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. [19] A büntetés mindkét esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt fegyveresen, felfegyverkezve, jelentős érdeksérelmet okozva, a sértett sanyargatásával, csoportosan vagy bűnszövetségben -

(3)bekezdés a)-f) pont követik el. [20] A közösség tagja elleni erőszak tipikus, bántalmazással vagy kényszerítéssel megvalósult alakzatainak van passzív alanya, e bűncselekmény garázdaságszerű magatartással megvalósítható alakzatának nincs passzív alanya, ez azonban nem jelenti azt, hogy sértettje ne lehetne. [21] A garázdaságszerű magatartást valamely személy vagy személyek védendő csoporthoz tartozása miatt kell tanúsítani, ám az nem feltétel, hogy a magatartás közvetlenül e személy vagy személyek ellen irányuljon, s az sem, hogy a magatartás folytán e személy(ek)ben riadalom alakuljon ki. Az szükséges csupán, hogy a védendő csoport bármely tagjában a kihívóan közösségellenes elkövetési magatartás alkalmas legyen a riadalom kialakulására. [22] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás lényege szerint: az erősen ittas terheltek a vendéglátóhelyről való távozásuk után, egy padon ülve figyeltek fel a fekete bőrű, elefántcsontparti állampolgárságú, Magyarországon oltalmazottként tartózkodó 1.sértettre, aki gyalogosan igyekezett ... az ún. kisvasútállomás felé. A terheltek a sértett bőrszíne, illetve faji, nemzeti hovatartozása miatt útját állták, és ezért intézték felé a „Black man, go back to Africa! Here is Hungary, not Africa!" Ezt követően ütötte pofon őt az I. rendű terhelt, akinek az újabb ütése a sértett felemelt karját, a harmadik ütés pedig a halántékát érte. A kitérni igyekvő sértettet elé állva akadályozták továbbhaladásában, aki végül visszafordult és elfutott. A terheltek követték őt, majd látszólag felhagytak az üldözésével, de amikor a sértett ismét a vasútállomás felé indult, - ekkor már az esetleges további támadás elhárítása érdekében egy másfél méteres kerítéslécet magához véve I. rendű terhelt lesből mögé került és megütötte őt. A védekező sértett a faléccel az I. rendű terhelt bal kezének ún. kisujját eltörte, illetve a bal lapockáján hámhorzsolásos sérülést okozott. Végül az erőfölényben lévő I. rendű terhelt elvette tőle a falécet, a sértett pedig a vasútállomás felé elfutott. Az eseményeknek ez a része helytálló értékelést nyert az ítéletben, e sértett sérelmére az I. és a II. rendű terhelt bántalmazással elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettét valósította meg. V. [23] A közösség tagja elleni erőszak bűntette más bűncselekményekhez, így a garázdasághoz, tettleges becsületsértéshez, kényszerítéshez képest speciális vagy kiemelt tényállás. Az emeli ki ebből a bűncselekményi körből, hogy a cselekmény indítéka, motívuma a passzív alany valamely csoporthoz tartozása (gyűlölet- vagy előítéletességi motívum). A garázdaságszerű, a bántalmazó vagy a kényszerítő jellegű magatartások helyes jogi minősítése szempontjából a cselekmény motivációjának van jelentősége. A motívum megállapítása az alany elkövetéskori konkrét tudattartalmának feltárásával történik, az a történeti tényállás értékelésével kialakított jogi következtetés. A motívumra vagy annak hiányára általában az elkövető kijelentéseiből, annak indulati töltéséből, a kijelentést kísérő cselekvőségből vonható következtetés. Vizsgálni kell, hogy a cselekvőség konkrét személy által előidézett sérelemre adott válaszreakció, tehát a sérelem megtorlása-e. A közösség tagja elleni erőszak szempontjából releváns motívum nem feltétlen mutat teljes megfelelést a cselekmény konkrét kiváltó okával. Az események során újonnan feltámadt motívum ( az adott ügyben az I. rendű terheltet ért sérülés, a bal kéz kisujjának törése) mellett az eredeti indíték (a sértett bőrszíne miatti előítéletesség) dominanciája nem enyészett el, hanem az mindvégig fennmaradt. Az elhangzottak: „Meg mertél ütni? Eltörted az ujjamat! Megdöglesz!" nem értékelhető másként, mint, ami az eredeti, gyűlölet vezérelt motívum megerősödése mellett keletkezett. [24] Az irányadó tényállás szerint miután az I. rendű terhelt 1.sértettől elvette az őt ért bántalmazás során használt lécet, a sértett után indult, ekkor a ... utcában ismét csatlakozott hozzá a II. rendű terhelt, akinek elmesélte a vele történteket, megmutatta a dagadó kisujját és a hátát is fájlalta. Az I. rendű terheltet ért bántalmazás miatti felháborodásukban mindketten a vasútállomás felé indultak, hogy a sértettet kérdőre vonják. A felüljáró lépcsőjéről meglátták a sértettet, ezért felé indultak. Ezt észlelték a peronon a guineai állampolgárságú sértett, feleségével, az eritreai állampolgárságú sértettel és négy hónapos kisgyermekükkel, valamint a szomáliai állampolgárságú 1.sértettel együtt, akik a 2.sértettel beszélgettek, ezért a csomagjaikat hátrahagyva elfutottak a peronról. [25] A terheltek közül az I. rendű terhelt az elszaladó 1.sértett után indult, míg a II. rendű terhelt dühében a hátrahagyott csomagot széttépte, míg a benne lévő ruhanemű a sínek közé szóródott. A sínpályán, majd az elválasztó korláton átugrott sértettet az I. rendű terhelt utolérte, „meg mertél ütni? eltörted az ujjamat! megdöglesz!" felkiáltásokkal a kezében lévő, kerítésléccel több esetben megütötte a sértettet, melynek során a léc több darabra szétesett. Az ekkor odaérő II. rendű terhelt bekapcsolódott a bántalmazásba, a sínek között fekvő sértettet többször megrúgta. A vérző fejsérülést szenvedett, rövid időre az eszméletét is elvesztő sértettet a terheltek előbb a peronra emelték, majd ismét a sínek közé fektették, de végül a „nem vagyunk mi gyilkosok!" felkiáltással a peronra felrakták. A sértettet ért bántalmazás következtében elszenvedett sérülések gyógytartama külön-külön és összességükben is nyolc napon belüli volt. A jobb szemöldöktájék repesztett sebzése, a szemgolyót ért hasonló erejű ütés nyolc napon túl gyógyuló sérülés előidézésére is alkalmas volt. [26] A fekvő sértett közelében a felüljáró aljánál leültek, ahol a kiérkező rendőrök elfogták és előállították őket. [27] Az irányadó tényállás szerint 1.sértett feltartóztatása, üldözése, majd bántalmazása -, ami 2013. október 26-ról 27-re virradó éjjel a ... téren kezdődött, a ... utcában folytatódott, majd a vasútállomáson ért véget - folyamatos volt és nem szakadt meg. A cselekmény kezdetén mindkét terhelt együtt jelen volt, abban részt vett, még akkor is, ha az üldözés során II. rendű terhelt kissé lemaradt, és ezért a sértettnek az I. rendű terhelttel szemben védekező, testi épséget sértő magatartását nem észlelte. A cselekményegységet nem szakította meg az sem, hogy a terheltek látszólag felhagytak a sértett üldözésével, majd az I. rendű terhelt hátulról rátámadt, amikor pedig a sértett futva elmenekült, végül a vasútállomáson - ekkor már további négy színes bőrű személy társaságában - is rátaláltak. 1.sértett esetében a bántalmazás eredeti motívuma mindvégig fekete bőrszíne volt. Az itt elhangzottak: „Meg mertél ütni? Eltörted az ujjamat! Megdöglesz!" nem értékelhető másként, mint, ami az eredeti, gyűlölet vezérelt motívum megerősödése mellett keletkezett. [28] A közösség tagja elleni erőszak bűntettét bántalmazással megvalósító részcselekménynél annak nincs jelentősége, hogy ehhez a motívumhoz a részcselekmények során milyen további motívumok harag, bosszú, szégyenérzet, stb. társultak. A részcselekvőségekből összetevődő bűncselekmény közös jellemzői voltak - miként arra az indítvány előterjesztője is hivatkozott -, hogy azok egységes akaratelhatározásból fakadtak, ugyanannak a bűncselekménynek a törvényi tényállásába illeszkedtek, az egyik sértett személy mindvégig azonos, ehhez később további négy sértett kapcsolódott, a különböző elkövetési magatartások kifejtése szoros térbeli kapcsolatban állt, azok időben egybeeső jellegűek voltak és ugyanazon eredmény előidézését célozták. A sértettek sérelmére megvalósított cselekmények közötti különbség csupán abban jelentkezik, hogy az 1.sértettet bántalmazták is, míg a többi sértett esetében olyan kihívóan közösség ellenes magatartást tanúsítottak, amely alkalmas volt az adott csoport tagjaiban riadalom keltésére. [29] Megjegyzi a Kúria, hogy a következetes bírói gyakorlat szerint abban az esetben, ha a vád tárgyává tett bűncselekményeket egy cselekménnyel valósította meg a terhelt, a bíróság a terhelt bűnösségét a cselekményben megállapítja ugyan, azonban azt a vádtól eltérően minősíti - mint történt ez az adott ügyben - nincs helye felmentő rendelkezésnek (BH 2014. 130.). [30] Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a vasútállomáson történteket társtettesként elkövetett garázdaság bűntettének minősítette és a terhelteket a társtettesként, felfegyverkezve, bántalmazással elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A terheltek cselekvősége fokozatosan jutott el a felfegyverkezésig, a társtettesi súlyos testi sértés lehetőségét is magába foglaló bántalmazásig. [31] A közösség tagja elleni erőszak bűntette az

(1)és a

(2)bekezdést megvalósító magatartás - szemben a Legfőbb Ügyészség indítványával, ami az a) pontot (fegyveresen elkövetést) jelölte meg - a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősül felfegyverkezve elkövetettnek. [32] A közösség tagja elleni erőszak bűntettének rendbeliségét a sértettek száma határozza meg, még akkor is, ha a különbség abban jelentkezik, hogy Abdoul Aziz Bansei sértett sérelmére valósították meg a terheltek a 150 cm hosszú léccel felfegyverkezve a bántalmazást, míg a többi sértett sérelmére riadalom keltésére alkalmas, kihívóan közösségellenes, illetve dolog elleni erőszak alkalmazásával, felfegyverkezve követték el a cselekményt. [33] Az alapügyben eljárt bíróság törvénysértően minősítette a terheltek cselekményét társtettesként, felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettének és bántalmazással elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettének, ekként a törvényes minősítéshez [5 rendbeli közösség tagja elleni erőszak bűntette, melyből 1 rendbeli a Btk. 216. §

(2)bekezdésébe ütközik és a

(3)bekezdés b) pontja , míg további 4 rendbeli a Btk. 216. §

(1)bekezdésébe ütközik és a

(3)bekezdés b) pontja] képest nem csupán a cselekmények minősülnek súlyosabban, hanem a bűnösségi kör is bővült. I. rendű terhelt esetében törvénysértő büntetés kiszabására került sor, míg a II. rendű terheltnél a törvényi minimumot el nem érő a kiszabott büntetés a súlyosító és enyhítő körülményekre, valamint a kettőnél több halmazatra irányadó büntetési tételkeretet figyelembe véve. [34] Ezért a Kúria - a Be. 427. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a Bicskei Járásbíróság ítéletét mindkét terhelt tekintetében a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. [35] A Btk. 81. §

(1)és

(2)bekezdés alkalmazásával velük szemben a törvényes keretek között, súlyosabb büntetés alapul vételével halmazati büntetést szabott ki. [36] Ennek során nagy nyomatékkal, enyhítő körülményként értékelte a terheltek büntetlen előéletét, az eljárás rajtuk kívülálló okból történt jelentős elhúzódását, több mint három és fél évvel a cselekmény elkövetését követően rendkívüli jogorvoslat során született jogerős határozat. II. rendű terhelt javára vette figyelembe, hogy két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, és azt a belső arányosság szem előtt tartása mellett, hogy az I. rendű terhelt volt a kezdeményező és aktívabb magatartást tanúsító személy, ami vele szemben súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazását tette szükségessé. [37] Az enyhítő körülmények szem előtt tartása mellett a Kúria mindkét terhelt esetében súlyosította a szabadságvesztés tartamát. Ugyanakkor nem tartotta szükségesnek a szabadságvesztés mértékének a középmérték közelében történő meghatározását az igen jelentős időmúlásra figyelemmel, azonban a büntetés felfüggesztésére az I. rendű terhelt esetében - figyelemmel arra is, hogy az a két évet meghaladja - a törvény értelmében a Btk. 85. §

(1)bekezdése szerint nem kerülhetett sor. Az I. rendű terheltet, aki szándékos bűncselekményeket követett el és végrehajtandó szabadságvesztés került vele szemben kiszabásra méltatlannak találta a közügyekben való részvételre, ezért azok gyakorlásától a Btk. 61. §

(1)bekezdés és 62. §

(1)bekezdés alkalmazásával eltiltotta. [38] II. rendű terhelt esetében a szabadságvesztés tartamának súlyosítása mellett sem látott okot a végrehajtás felfüggesztésének mellőzésére. [39] Egyebekben a Kúria a Bicskei Járásbíróság megtámadott határozatát mindkét terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. VI. [40] A Kúria ítélete elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §

(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 421. §

(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. április
2. Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő