← Magyarország

Bf.203/2017/8 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.III.203/2017/

  1. A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. június
  3. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Miskolci Törvényszék
  4. február
  5. napján kihirdetett 15.B.49/2016/
  6. számú ítéletét helybenhagyja. A fellebbezési eljárásban 10 000 (tízezer) Ft bűnügyi költség merült fel, amely az állam terhén marad. Indokolás A törvényszék ítélete ellen a vádlott védője jelentett be fellebbezést a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. a vádlott és az ügyész az ítéletet tudomásul vették, a fellebbviteli főügyészség az írásbeli átiratában annak helybenhagyását indítványozta. Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezések elbírálására a büntetőeljárásról szóló
  7. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 361-
  8. §-aiban írt nyilvános ülést tűzött. A nyilvános ülésen a vádlott védője a bejelentett fellebbezését fenntartotta, míg a fellebbviteli főügyészség képviselője az írásbeli indítványát annyiban egészítette ki, hogy az ítélőtábla a rendőri jelentések bizonyítékként történő értékelését mellőzze, továbbá tüntesse fel azt is, hogy a vádlottat a a sértett életveszélyes állapotának kialakulása tekintetében hanyagság (negligencia) terheli. Az ítélőtábla a törvényszék ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta a Be.
  9. §-ának

(1)bekezdése értelmében. Ennek során megállapította, hogy a törvényszék a perrendi szabályok betartásával folytatta le a büntető eljárást, melynek keretében feltárta az ügy eldöntése szempontjából releváns bizonyítékokat, s ezzel maradéktalanul eleget tett az ügyfelderítési kötelezettségének. A törvényszék által rögzített tényállás is túlnyomórészt megalapozott, azonban a Be. 352. §
(1)bekezdés a/ pontja alkalmazásával - az iratok tartalma alapján - azt kiegészíteni, illetve helyesbíteni szükséges a következők szerint: - a vádlott előélete körében az
  1. pont alatti elítélésnél a lopás vétsége társtettesként elkövetett, s a bíróság társtettesként elkövetett lopás bűntettében is bűnösnek mondta ki. Az elkövetési idő az
  2. számú elítélésnél
  3. július 19., a
  4. számúnál
  5. július 14., a
  6. számúnál
  7. június
  8. és a
  9. számúnál
  10. szeptember
  11. napja. A
  12. sorszám alatt megjelölt ítéletben a vádlott nemcsak a testi sértés bűncselekményét, hanem a magánlaksértés bűntettét is
  13. január 22-én valósította meg, míg a lopás vétségeit
  14. június 3-án és július 24-én, a lopás bűntettét
  15. május 1-
  16. napja között. - Az ítélet
  17. oldal utolsó előtti bekezdésében az „elmellőzött” szó helyesen - mint az ítélet
  18. oldal első bekezdésében is fel van tüntetve - megelőzött. - - a vádlott az OTP ATM automatából két alkalommal kívánt pénzt felvenni - melyet a törvényszék az ítélet
  19. oldal ötödik bekezdésében is megállapít - a másik két esetben a számlaegyenleget kívánta lekérdezni. A pénzfelvétel azért nem járt eredménnyel - a vádlott meg nem cáfolt védekezése szerint -, mert helytelen volt a PIN kód (nyomozati iratok
  20. oldal). a sértett a halotti anyakönyvi kivonat tanúsága szerint
  21. szeptember 10-én hunyt el (tárgyalási anyag
  22. sorszámú jegyzőkönyv
  23. számú melléklet). Az így helyesbített, illetve kiegészített tényállás már mindenben megalapozott, mentes a Be.
  24. §ának
(2)bekezdésében felsorolt hiányosságoktól, ezért az ítélőtábla a törvényszék ítéletét ezen kiegészített, illetve helyesbített tényállás alapján bírálta felül a Be. 352. §
(2)bekezdésének megfelelően. A törvényszék részletes, mindenben meggyőző és a logika szabályainak is megfelelő indokát adta annak, hogy a tényállása alapjául mely bizonyítékokat fogadott el. E körben azonban az ítélőtábla az ügyészi indítvánnyal egyetértve - mellőzi a rendőri jelentések azon tartalmának bizonyítékként történő értékelését, melyek a sértett , illetve a sértett hozzátartozójának a nyilatkozatát tartalmazzák, figyelemmel arra, hogy egyikőjük sem részesült a szükséges kioktatásban. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy ez a tényállás megalapozottságára nincs kihatással. Okszerűen vont következtetést a törvényszék a vádlott bűnösségére, s törvényes az általa megvalósított bűncselekmények jogi minősítése is. E körben az ítélőtábla két kiegészítést tesz. Egyrészt a törvényszék azt állapította meg, hogy „ a vádlott szándékosan bántalmazta a sértettet és a bántalmazás eredményeként megvalósult életveszélyes állapot tekintetében legalább gondatlanság terheli” (ítélet
  1. oldal második bekezdés). Nem került feltüntetésre azonban, hogy az életveszélyes állapot kialakulása vonatkozásában a vádlottat a hanyagság (negligencia) terheli. A vádlott közepes erejű ütése nem törvényszerűen vezetett az életveszély kialakulásához, jelen esetben ehhez a a sértett - a a vádlott által nem ismert - betegsége (agysorvadása) is hozzájárult. Másrészt a törvényszék a rablás minősített esetének a megállapíthatóságát is vizsgálta, melynek eredményeként - helyesen - azt nem látta megvalósultnak. Ennek indokait azonban az ítélőtábla kiegészíti Dr. R.Á. igazságügyi orvosszakértő
  2. számú tárgyalási jegyzőkönyv
  3. oldalán található véleményével, mely szerint a sértettet a meglévő betegsége a bűncselekmény felismerésében, elhárításában, a védekezésben nem korlátozták. Többségében helyesen tárta fel a törvényszék a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket. Az enyhítő körülmények közül az ítélőtábla a vádlott személyiségzavarát - mivel az a beszámítási képességét nem érinti - mellőzi, mint ahogy a fiatal felnőtt korát is, hiszen ez csak büntetlen előéletű a vádlottnál nyerhet értékelést. További enyhítő körülmény viszont a gondatlanság enyhébb foka. A törvényszék által kiszabott büntetés igazodik a vádlott fokozott személyi társadalomra veszélyességéhez, az általa megvalósított bűncselekmények közül kettőnek a kiemelkedő tárgyi súlyához, a bűnösségének a fokához és a büntetés kiszabásánál irányadó egyéb körülményekhez is. A büntetések mértéke együtthatásukban szükségesek a büntetés céljának az eléréséhez, annak enyhítésére az ítélőtábla alapot nem látott. Ennek indokaiként az ítélőtábla kiemeli a törvényszék által is rögzített azon tényeket, hogy a vádlott a jelen eljárásban elbírált bűncselekményeit két felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje és másik négy büntető eljárás hatálya alatt, a korábbi elzárásból történő szabadulása és a
  4. pont alatti elítélése jogerőre emelkedése után röviddel valósította meg. A törvényszék egyéb rendelkezései is törvényesek. Az eddig kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék érdemben helytálló ítéletét a Be.
  5. §-ának
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A törvényszék ítéletét vádlott tudomásul vette, az ellen kizárólag a védője jelentett be fellebbezést, ezért az ítélőtábla a Be. 381. §
(1)bekezdése alkalmazásával úgy rendelkezett, hogy a másodfokú nyilvános ülésen a a vádlott védelmével kapcsolatosan felmerült bűnügyi költség az állam terhén marad. Debrecen,
  1. június
  2. Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó József sk. előadó bíró, Dr. Diószegi Attila sk. bíró Záradék: A Miskolci Törvényszék 15.B.49/2016/
  3. számú ítélete az ítélőtábla végzésével a mai napon jogerős és végrehajtható. Debrecen,
  4. június
  5. Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: -kiadó-

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.