← Magyarország

Pf.20769/2016/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla Az ítélet a 32.Pf.20.769/2016/

  1. számú kiegészítő ítélettel hatályos. 32.Pf.20.769/2016/4-II. Budapest,
  2. április
  3. A Fővárosi Ítélőtábla a felperesi jogi képviselő neve jogtanácsos által képviselt felperes neve Város Önkormányzata (felperes címe.) felperesnek, a Szepesi & Társai Ügyvédi Iroda (fél címe 1.) által képviselt I. rendű alperes neve. (I. rendű alperes címe 1.) I. rendű alperes és II. rendű alperest képviselő neve hírigazgató által képviselt II. rendű alperes neve (II. rendű alperes címe 1.) II. rendű alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  4. február
  5. napján meghozott 70.P.20.173/2016/
  6. számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről
  7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. A le nem rótt 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes keresetében az I. és II. rendű alpereseket helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni, mely szerint az alperesi televízió Híradó című műsorában valótlanul állította, hogy a felperesi önkormányzat a
  8. december 10-i közgyűlési döntésével jövőre is milliókkal támogatja a ... önkormányzati képviselő által alapított egyesület működését. Ezzel szemben a valóság az, hogy a felperesi önkormányzat
  9. december 10-i ülésén az egyesület és az önkormányzat közötti közművelődési megállapodás megkötéséről döntött, határozatában támogatást az egyesület részére nem biztosított. Keresetében kérte továbbá helyreigazításra kötelezni az alpereseket az alperesi televízió internetes felületén megjelent, fentebb helyreigazítani kért Híradó felvétel alatt közzétett szöveg miatt. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. rendű alperes vitatta, hogy a felperes a pert megelőzően a kifogásolt tartalmak kapcsán helyreigazítási kérelmet előterjesztett az I. rendű alperes vonatkozásában. Érdemben arra hivatkozott, hogy a kifogásolt állítás valós. Hangsúlyozta, hogy a riport azt állította, miszerint a civilszervezet 2016-ban támogatásra számíthat, ugyanakkor azt nem, hogy az egyesület működésének támogatásáról döntött az önkormányzat. A riport csak a közművelődési megállapodás megkötésére irányuló kérelem elfogadásáról szólt. A civil szervezet által benyújtott kérelemben és a táblázatban is az önkormányzat által adott támogatásként jelölte meg az egyesület a 3.400.000 forintos összeget, és maga az önkormányzat által hozott döntés is a civil szervezetek működésének támogatásáról szólt. A II. rendű alperes kérte a per megszüntetését, illetve a kereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az I. rendű alperest, hogy az ítélet kézhezvételétől számított 8 napon belül a televíziós csatornán 18 órakor sugárzott „Híradó" című műsorban olvassa fel a következő közleményt: „Helyreigazítás: A
  10. december 16-án sugárzott „Híradó" című műsorunkban azt a valós tényt, hogy felperes neve Város Önkormányzata a ... Egyesülettel közművelődési támogatást kötött, abban a hamis színben tüntettük fel, minthogyha az önkormányzat ezáltal 3.400.000 Ft támogatásban is részesítette volna az Egyesületet. Ezzel szemben a valóság az, hogy az Egyesület által a közművelődési megállapodás teljesítéséhez igényelt támogatásról az Önkormányzat külön határozatban dönt." Kötelezte az I. rendű alperest, hogy a Híradó műsorszám ezen közleményt tartalmazó részét „Helyreigazítás" címmel a Híradó sugárzását követő 24 órán belül 30 napra tegye közzé a ... oldalon. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 16.690 forint perköltséget, külön felhívásra fizessen meg az állam javára 18.000 forint le nem rótt illetéket. A fennmaradó 18.000 forint le nem rótt illetékről akként rendelkezett, hogy az az állam terhén marad. Az elsőfokú bírósági ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes a perbeli ... egyesülettel (Egyesület) közművelődési megállapodást kötött, amely
  11. december 31-én lejárt. Ugyanebben az évben az Egyesület benyújtotta a felpereshez az újabb közművelődési megállapodás megkötésére vonatkozó kérelmét. Az Egyesület által benyújtott szerződés tervezet szerint
  12. január 1-től
  13. december 31-ig az Egyesület átvállal bizonyos, gyermek és ifjúsági korosztály művelődésére, ... város hagyományainak ápolására, közművelődésre, művészek támogatására vonatkozó közfeladatokat azzal, hogy a megállapodás ideje alatt megszervezi a kertvárosi városrész közösségi művelődését. A szerződés
  14. pontja értelmében a felperes a mindenkori éves költségvetésében határozza meg, hogy az egyesületnek átadott feladatok ellátásáért a tárgyévben külön megkötendő támogatási szerződés keretében milyen mértékű pénzügyi támogatást biztosít. A kérelem rögzítette az Egyesület
  15. évi programjainak, a park, a játszótér és a sportpályák fenntartásának költségeit, továbbá azt is, hogy ebből az önkormányzat által támogatásként nyújtott összeg 3.400.000 forint. Kérte a sport- és szabadidő centrum fenntartásához a továbbiakban is a felperes anyagi támogatását és a közművelődési szerződés meghosszabbítását. Felperes közgyűlése
  16. december 10-én úgy döntött, hogy megköti a közművelődési megállapodást az Egyesülettel, ekkor azonban az Egyesületnek az erre tekintettel fizetendő támogatásról nem hozott döntést, figyelemmel arra, hogy a
  17. évi költségvetés elfogadása során kerül sor az egyes közművelődési megállapodást kötött egyesületek kapcsán a támogatási összeg meghatározására, majd a támogatási szerződés megkötésére.
  18. december 16-án az I. rendű alperes az általa működtetett televíziós csatornán a Híradó című műsorban a ... Egyesülettel, annak kérelmével foglalkozó riportot tett közzé „Befejezetlen mondatok, rossz ragozás" címmel. A riport bevezető részében elhangzott, hogy a volt ...es képviselő, ... önkormányzati képviselő által alapított perbeli Egyesület működését jövőre is milliókkal támogatja a felperesi önkormányzat. Múlt csütörtökön ugyanis elfogadta az önkormányzat a civil szervezet kérelmét, annak ellenére, hogy a dokumentum az ... szerint vállalhatatlan, a riport ezt követően a kérelem nyelvtani, szerkesztési hibáival foglalkozott. Közölte végül, hogy a dokumentumból kiderül, miszerint 2015-ben az önkormányzat 3.400.000 forinttal támogatta az Egyesületet és a civilszervezet jövőre több mint 3,7 millió forintra számíthat, ezt követően ismét az ... képviselője nyilatkozik, aki szerint a felperesi önkormányzat ismét milliókat akar adni ... tevékenységének támogatására. Elhangzik az is, hogy ezért az ... kezdeményezte az önkormányzati képviselő ellen az összeférhetetlenségi eljárást. A riport közzétételre került a ... honlapon is videó formájában szöveges kiegészítéssel. Az elsőfokú bíróság döntését a sajtó-szabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  19. évi CIV. törvény (Smtv.)
  20. §

(1)bekezdése, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 342. §
(1)bekezdése és a 343. §
(1)bekezdésére alapította. Elsődlegesen vizsgálta, hogy ki minősült az adott médiatartalom szolgáltatójának, valamint hogy a pert megelőző helyreigazítási kérelmet a helyreigazításra kötelezett felé előterjesztette-e a felperes. Az Smtv.
  1. §-nak értelmezése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a televíziós csatornán sugárzott Híradó című műsor és a honlapon megjelent videó felvétel kapcsán a helyreigazítási kérelmet és keresetet a felperes megfelelően előterjesztette az I. rendű alperessel szemben. A videofelvételhez kapcsolódó írásos szöveget érintő helyreigazítási kérelem kapcsán azonban a felperes nem jelölt meg olyan alperest, akit a helyreigazítási kérelem közzétételére lehet kötelezni. A II. rendű alperes vonatkozásában a keresetet elutasította. Érdemben vizsgálta az elsőfokú bíróság a lineáris és lekérhető médiaszolgáltatás tekintetében a felperes által elsőként sérelmezett tényállítást. A PK 12 számú Kúriai állásfoglalására figyelemmel a riport teljes kontextusa alapján megítélése szerint az átlagnéző azt a következtetést vonja le, hogy az önkormányzati döntés egyben a közművelődési megállapodás megkötését és az egyesület támogatását is jelenti. Ezzel szemben indokolása szerint nem volt vitatott, hogy
  2. december 10-i ülésén csak arról döntött az önkormányzat, hogy az egyesülettel közművelődési megállapodást köt, ezen közgyűlés alkalmával ténylegesen támogatásról szóló döntésre nem került sor. Az egyesület számított támogatásra, ezért is szerepelt a kérelmében a tervezett pénzügyi elszámolás körében a támogatási összeg. A támogatási szerződés
  3. pontja alapján is az állapítható meg, hogy ugyan költségvetés elfogadása szükséges a támogatás mértékének meghatározásához, azonban támogatásra bizonyosan számíthat a közművelődési megállapodást kötő szervezet. Utalt arra is, hogy a riporter megkeresésére küldött felperesi válaszlevélben szerepel a támogatás kifejezés, és az, miszerint az önkormányzat támogatására érdemes az egyesület. Fentiek alapján az elsőfokú bíróság szerint valós tényként volt megállapítható, hogy az egyesület a közművelődési megállapodás megkötésére tekintettel alappal számíthatott önkormányzati támogatásra, ennek összege azonban a riport megjelenésének idején még kétséges volt. A riport azon állítása, hogy milliókkal támogatja az önkormányzat az egyesületet, a támogatás összegére vonatkozó döntést is és a támogatást is befejezett tényként mutatta be, ami azonban nem felelt meg a valóságnak. Ez a pontatlanság az elsőfokú bíróság szerint nem volt lényegtelennek tekinthető a felperes megítélése szempontjából, ezért helyreigazítás közzétételére kötelezte az I. rendű alperest. Mivel a közlés nem volt teljes mértékben valótlan, ezért a PK
  4. számú állásfoglalása alapján a felperesi helyreigazító kérelemhez képest eltérő szöveggel kötelezte az I. rendű alperest helyreigazítás közzétételére a rendelkező részben foglaltak szerint. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, a perköltségről a Pp.
  5. § alapján határozott. Az ítélet ellen az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést. Kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének teljes elutasítását. Kiemelte, hogy a PK
  6. számú Kúriai állásfoglalásra figyelemmel a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni és az egymással összetartozó részeket összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. E körben hangsúlyozta, hogy a riport a teljes szövegösszefüggést figyelembe véve az állította, miszerint a szervezet támogatásra számíthat, nem állította ugyanakkor, hogy az egyesület működésének támogatásáról döntött a közgyűlési döntésével a felperesi önkormányzat. A közgyűlés döntése kapcsán az hangzott el a riportban, hogy elfogadta a testület a civilszervezet kérelmét. Köztudomású tényként kérte figyelembe venni, hogy
  7. február 11-én a közgyűlés megszavazta a költségvetést és a támogatásról is döntött. Az egyesület alappal számított a támogatásra, ahogyan azt az elsőfokú ítélet is megállapította, azaz a civilszervezet idei támogatása kész tény volt, mind felperes, mind az egyesület, mind a tévénézők számára. Mindezt alátámasztotta a felperes megkeresésre adott válasza is. Utalt a közművelődési megállapodás megkötésére irányuló kérelem
  8. oldalára, illetve a táblázat
  9. oldalára, valamint arra, hogy az egyesület által tényként kezelt információt az önkormányzati döntés alapjául szolgált alappal tekinthette bárki hitelt érdemlő információnak. Az egyesületek kérelmét csomagban, egységesen fogadta el az önkormányzat. Minderre tekintettel álláspontja szerint a pontatlanság a felperes megítélése szempontjából nem volt lényeges, a helyreigazítást kérő személynek megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések pedig nem adnak alapot helyreigazításra. Fellebbezési ellenkérelmében a felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és a tényállásból helyes következtetést levonva hozta meg döntését. A leglényegesebb körülménynek azt tartotta, hogy a támogatásról a híradás időpontjában még nem volt sem testületi döntés, sem polgári jogi szerződés. Így a riport megjelenése időpontjában nem volt valós az a tájékoztatás, mely szerint az egyesület az önkormányzattól 2016-ban is támogatást fog kapni. Volt ugyan az egyesületnek egy kalkulációja, hogy milyen összeg szükséges a feladatai elvégzéséhez, de ez kérelemként nem kötötte és nem befolyásolta az önkormányzatot. Csatolta az önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletet, valamint a támogatásra vonatkozó polgári jogi szerződést. Az önkormányzat hivatkozása szerint nem 3.400.000 forint, hanem 3.000.000 forint támogatás lehetőségét állította be a költségvetésbe. Hangsúlyozta, hogy ez azonban még mindig nem jelentette azt, hogy valóban támogatást kap az egyesület. Erre vonatkozóan a feleknek szerződést is kellett kötni, amelyre
  10. március 2-án került sor. A fellebbezés alapos. Fellebbezés hiányában a Pp.
  11. §
(4)bekezdése alapján jogerőre emelkedett az elsőfokú ítéletnek a II. r. alperessel szembeni keresetet elutasító, valamint az I. rendű alperessel szemben az interneten megjelent szöveges tartalom tekintetében elutasító rendelkezése. A másodfokú bíróság a Pp. 253. §
(3)bekezdése alapján csak a fellebbezéssel érintett részben bírálhatta felül az elsőfokú bíróság határozatát. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg azzal a pontosítással, hogy a fellebbezési ellenkérelemhez csatolt iratok szerint a költségvetésben 3.000.000 forint támogatást állapítottak meg a szóban forgó egyesület részére. A másodfokú bíróság a fellebbezett körben az elsőfokú bíróság döntésével és annak indokaival nem értett egyet az alábbiakra figyelemmel. Az elsőfokú bíróság a PK
  1. sz. állásfoglalás helyes alkalmazásával és értékelésével jutott arra a következtetésre, hogy az átlagolvasó értelmezésében a műsorban szereplő önkormányzati döntés nemcsak a közművelődési megállapodás megkötésére vonatkozott, hanem az egyesület támogatására is. A másodfokú bíróság ekörben kiemeli, hogy a megtekintett felvételen elhangzott olyan részlet, miszerint az „egyesületet milliókkal támogatja jövőre is az önkormányzat", továbbá az is, hogy az egyesület kérelmét elfogadták. A fellebbezésben foglaltakkal szemben a műsor egészéből nem az tűnik ki, hogy az önkormányzat csak a perbeli alapítvány közművelődési megállapodási kérelmét fogadta el, a közlemény kiterjed a támogatásról való döntésre is. A másodfokú bíróság megítélése szerint - egyetértve e körben a fellebbezésben foglaltakkal - annak volt elsősorban jelentősége, hogy a riportban szereplő, kifogásolt önkormányzati döntés tartalmára vonatkozó pontatlanság a közlemény tartalmára figyelemmel és a felperes megítélése szempontjából lényegesnek minősült-e vagy sem. A riport tárgya az volt, hogy egy volt ...es önkormányzati képviselő által alapított alapítvány egy önkormányzati támogatást érintő döntés kedvezményezettje, és beszámolt az I. rendű alperes arról is, hogy milyen hibákban szenvedő közművelődési megállapodási kérelmet fogadott el a képviselőtestület. Nem az önkormányzati döntés pontos tartalma képezte a médiatartalom lényegét. A közművelődési megállapodás, a szerződés
  2. pontja, valamint az F/1 alatt csatolt előterjesztés és a közművelődési megállapodásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a kifogásolt döntés egy döntési folyamat része, amely szükségszerűen magával vonta a kedvezményezett támogatását is az alábbiakra figyelemmel. Az elsőfokú bíróság által helyesen idézett közművelődési megállapodási szerződés
  3. pontja alapján a közművelődési megállapodás megkötésével az egyesület támogatása már nem lehetőség, hanem a feladatátadó kötelezettsége, a feladatátvevő által vállalt kötelezettségekre is figyelemmel. Annak a feladatátvevő egyesületnek, amelynek a közművelődési megállapodási kérelmét elfogadták, ekként egyfajta várománya volt a támogatásra a kérelem keretei között. A szerződés
  4. pontján túl a közművelődési megállapodásra vonatkozó, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
  5. évi CXL törvény F/1 előterjesztésben idézett
  6. §
(1)bekezdése, 79. §
(2)bekezdés tartalmi követelményei, közöttük az elvégzendő közművelődési szolgáltatás és annak díjára vonatkozó követelmény is ezt támasztja alá. A helyreigazítási kérelem nem a támogatási döntés összegének helyreigazítására irányult, az összegszerű pontatlanságnak nem volt külön jelentősége. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásával ellentétben a jövőbeli támogatás ténye már befejezett volt a decemberi önkormányzati döntés meghozatalakor, mivel a támogatási kötelezettség az önkormányzati döntéssel elfogadott közművelődési megállapodási szerződés része volt, annak
  1. pontjaként. Az átlagolvasó számára a felperes megítélése szempontjából annak van jelentősége, hogy a felperes a kritizált, és politikushoz kötődő, támogatással járó kérelmet elfogadta, közömbös hogy magáról a támogatás pontos összegéről később született - milliós nagyságrendű támogatást megállapító döntés, mivel a felek a közszolgáltatás átadásának feltételei között, annak ellenértékében így állapodtak meg a közművelődési megállapodás
  2. pontja szerint. A fellebbező helyesen hivatkozott arra a PK
  3. sz. állásfoglalás értelmében, hogy a kérelmező megítélése szempontjából lényegtelen tévedés, pontatlanság helyreigazítást nem alapoz meg, ezért az Smtv.
  4. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett keresetet el kellett utasítani. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján a fellebbezett körben megváltoztatta és a keresetet elutasította. Az I. rendű alperes fellebbezése eredményre vezetett, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest a másodfokú perköltség megfizetésére, mely az alperes javára a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése,
(5)bekezdés a) pontja és 4/A. §
(1)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíjból állt. A fellebbezési illeték viseléséről a másodfokú bíróság a felperes személyes illetékmentességére tekintettel a 6/
  1. (VI. 26.) IM rendelet
  2. § alapján rendelkezett. Budapest,
  3. szeptember
  4. dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke dr. Istenes Attila s.k. előadó bíró Hidvéginé dr. Adorján Lívia s.k. bíró Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.769/2016/
  5. A Fővárosi Ítélőtábla a felperesi jogi képviselő neve jogtanácsos által képviselt felperes neve Város Önkormányzata (felperes címe.) felperesnek, a Szepesi & Társai Ügyvédi Iroda (fél címe 1.) által képviselt I. rendű alperes neve. (I. rendű alperes címe 1.) I. rendű alperes és II. rendű alperest képviselő neve hírigazgató által képviselt II. rendű alperes neve (II. rendű alperes címe 1.) II. rendű alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében - tárgyaláson kívül - meghozta a következő kiegészítő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.769/2016/4-II. számú ítélete rendelkező részének második bekezdését azzal egészíti ki, hogy a másodfokú perköltséget a felperes az I. rendű alperesnek köteles megfizetni. A kiegészítő ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jelzése nyomán észlelte, hogy a 32.Pf.20.769/2016/4-II. számú ítéletének második bekezdésében elmulasztotta megjelölni, hogy a másodfokú perköltséget a felperes melyik alperes javára köteles megfizetni. Az ítélet rendelkező részében - a végrehajthatóság érdekében - egyértelműen kell megjelölni a perköltségre jogosult alperesnek a személyét, a másodfokú bíróság ezért ebben a körben hivatalból köteles volt a Pp.
  6. §
(6)bekezdése alapján az ítélet kiegészítésével a mulasztást pótolni. A perköltséget alperesi pernyertesség esetén a sajtó-helyreigazítási perben a Pp. 48. §, Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján polgári jogképességgel rendelkező alperes részére, azaz az I. rendű alperes részére kell a felperesnek megfizetni. Mindezekre tekintettel a Pp. 225. §
(6)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a fenti ítéletét a rendelkező részben foglaltak szerint kiegészítette. A másodfokú bíróság az ítélet kiegészítéséről a Pp. 225. §
(3)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
  1. április
  2. dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke dr. Istenes Attila s.k. előadó bíró dr. Kovaliczky Ágota s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.