SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.441/2017/6.szám A Szegedi Ítélőtábla a dr. Kamarás Péter ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) szám alatti székhelyű I. rendű és II.rendű felperes neve (címe) szám alatti székhelyű II. rendű felpereseknek – a dr. Vida Ferenc ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) szám alatti székhelyű I. rendű, és a II.rendű alperes neve (címe) szám alatti székhelyű II. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék
- március
- napján kelt 10.P.20.332/2017/
- számú ítélete ellen a felperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő Í T É L E T E T: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I. és II. rendű felpereseket, 15 nap alatt személyenként fizessenek meg az I. rendű alperesnek 15.000,- (Tizenötezer) Ft másodfokú eljárási költséget és az államnak személyenként – külön felhívásra – 84.000,- (Nyolcvannégyezer) Ft le nem rótt elsőfokú és fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS A (márkanév 1) gépjármű kereskedelemmel foglalkozó I. rendű felperes e tevékenységét
- nyarán kezdte meg, ügyvezetője (személy 1). A szalon megnyitóját
- október 13-án tartották. A II. rendű felperes (márkanév 2) és (márkanév 3) gépjármű márkakereskedéssel, szervizeléssel foglalkozik, ügyvezetője (személy 2). A perben nem álló (A) Kft. tevékenységi körébe (márkanév 4) márkakereskedelem tartozik, ügyvezetője (személy 3).
- október 14-én az I. rendű alperes által üzemeltetett ....hu portálon „Egyelőre mindenkinek kínos az új (város 1 neve)-i (márkanév 1) szalon” címmel cikket jelentetett meg a II. rendű alperes. A cikk szerzője, (személy 4) az I. rendű alperes résztulajdonosa és ügyvezetője. A cikk az alábbi szövegrészeket tartalmazza: „Miután
- szeptember 1-jével a (márkanév 1) központi vezetésének is kínossá vált a (város 2 neve)-i (személy 5) által működtetett (város 1 neve)-i (márkanév 1) kereskedés az ...-i úton, így a (személy 6) nevével fémjelzett autókereskedő csoport vette/vehette át a világhírű márka (város 1 neve)-i forgalmazását. Egyelőre a bérelt korábbi ... szalonban, de információnk alapján jövő nyárra egy önálló (márkanév 1) szalont épít az alapvetően húsipari vállalkozó (város 1 neve)-en, nagyjából a (márkanév 4) és a (márkanév 5) szalonok közé. Az eredetileg (város 1 neve)-en a (márkanév 2)-t forgalmazó cégcsoport pár év vívódás után mára egyértelmű sikerre vitte a (márkanév 4) forgalmazását is, ami nem mondható el a (város 1 neve)-i vándorútja során náluk landoló (márkanév 3)-ról... A céget, aminek a neve nagyban hasonlít a közismert (A) Kft-re, ami ugyebár a (márkanév 4) forgalmazását és szervizelését végzi mesterien a térségben, egyelőre vagy ki tudja, de (személy 1) vezeti. (Személy 1)-ről közismert, hogy a ...-i ellenzéki képviselőségből legutóbb hatalomra jutott formáció meghatározó személye, amely érdekes tevékenysége mellett a (személy 6) autósüzletágának a pénzügyi felelőse elsősorban. Tehát az, hogy őt jelölték ki (város 1 neve)-en a (márkanév 1)-t forgalmazó cég ügyvezetőjének vagy azt jelenti, hogy le kívánják váltani a pénzügyi vezetői státuszról, vagy azt, hogy nagyon nehéz megbízható embert találni az autósvilágban is... Összességében elmondható, hogy ha a meghívott helyi sajtósok nem lettek volna jelen, akkor még több szusi és még több japán ital maradt volna, hiszen fele annyi ember fele annyit eszik... amiből az következik, hogy (város 1 neve) népe nem mutat érdeklődést a ...-i szalonvezető által képviselt márka iránt. Egyelőre. Talán, ha kevésbé ronda és kevésbé papás, és leginkább kevésbé uncsi autókkal jelentkezik a márka, és mondjuk nem a (személy 2)-féle (város 1 neve)-i (márkanév 2) szerviz kultúrát kapja a (márkanév 1) (amit nagyjából az: úgy is átbaszunk jelleggel azonosít (város 1 neve) népe – amiből egyre jobban él a (város 3 neve)-i (márkanév 2)), szóval ha (személy 1) elkezd következetesen kommunikálni és (személy 7) (város 1 neve) elismert autókerekedője a saját ügyfélkörét be tudja hozni a (márkanév 1)hoz, akkor teljesülhet is egy jelentős része a 2016-os háromszázas forgalmi tervnek. Egyébként karajosan meghasítja a cégcsoport eredményét az új keleti márka 2016-ban.” A felperesek az I. rendű alperes ügyvezetőjéhez, egyben a cikk szerzőjéhez
- október 24-én helyreigazítási kérelemmel fordultak a következő tartalommal: „
- október 14-én „Egyelőre mindenkinek kínos az új (város 1 neve)-i (márkanév 1) szalon” címmel honlapjukon megjelent írásban az alábbi tényállítások nem felelnek meg a valóságnak: A cikk bevezetője téves: … egy önálló (márkanév 1) szalont épít „az alapvetően húsipari vállalkozó (város 1 neve)en” Az önálló szalont építő (személy 6) valójában sem „alapvetően”, sőt egyáltalán nem húsipari vállalkozó. Nem igaz, hogy: „... pár év vívódás után mára egyértelmű sikerre vitte a (márkanév 4) forgalmazását is, ami nem mondható el a (város 1 neve)-i vándorútja során nálunk landoló (márkanév 3)-ról A (márkanév 3)-ra vonatkozó cikkbeli megállapítás minden ténybeli alapot nélkülöz, az ezzel kapcsolatos megállapítás nem felel meg a valóságnak. Valótlanul állítottuk továbbá (személy 1) ügyvezetőről: „(Személy 1)-ről közismert, hogy a ...i ellenzéki képviselőségből legutóbb hatalomra jutott formáció meghatározó személye Megalapozatlan a cikk azon következtetése is: „... amiből az következik, hogy (város 1 neve) népe nem mutat érdeklődést a ...i szalonvezető által képviselt márka iránt...” Valótlan még a cikkben szereplő kijelentés: „... és mondjuk, nem a (személy 2)-féle (város 1 neve)-i (márkanév 2) szerviz kultúrát kapja a (márkanév 1) (amit nagyjából az: úgy is átbaszunk jelleggel azonosít (város 1 neve) népe – amiből egyre jobban él a (város 3 neve)-i (márkanév 2))...” A (személy 2)-féle (város 1 neve)-i (márkanév 2) szerviz kultúra minősítésével – a fent idézett megállapításokkal egyetemben – súlyosan megsértettük (személy 2) személyiséghez fűződő jogát, valamint az említett cégek üzleti tisztességét.” Az I. rendű alperes a helyreigazgatási kérelemre adott válaszlevelében kérte a felpereseket, hogy konkrétan és tételesen jelöljék meg, a cikkből mely szöveget vagy szövegrészeket tartanak sértő, valótlan tényállításoknak. A felperesek ezt követően is fenntartották a tételes kifogásaik szerinti helyreigazítási igényüket. Kiemelték, az október 24-i levélben mindent tételesen megjelöltek. Hivatkoztak arra, hogy korábbi levelük a helyreigazítás szövegét is megfogalmazta. Az I. rendű alperes
- november 11-én kelt levelében a helyreigazítást megtagadta arra hivatkozással, hogy a közlés egyrészt véleménynyilvánítás, másrészt a leírtak megfelelnek a valóságnak. A felperesek a Fővárosi Törvényszékhez
- november 14-én benyújtott keresetlevelükben a következő szövegű sajtó-helyreigazítás közzétételére kérték kötelezni a II. rendű alperest: „...
- október
- napján cikket jelentettünk meg: Egyelőre mindenkinek kínos az új (város 1 neve)-i (márkanév 1) szalon” címmel. A cikk címében valótlanul állítottuk, hogy mindenkinek kínos a szalon. Az írásban több pontatlan, az üzleti hírnevet és az ahhoz kapcsolódó személyek személyiségét, tisztességét sértő megállapítás szerepelt. l. Így nem igaz: „Információnk alapján jövő nyárra egy önálló (márkanév 1) szalont épít az alapvetően húsipari vállalkozó (város 1 neve)-en...” mert (személy 6) az építtető és nem húsipari vállalkozó, üzleti tevékenységét számos más területen, de nem a húsiparban fejti ki.
- Ugyancsak valótlanul szerepelt a cikkben, hogy „ Az eredetileg (város 1 neve)-en a (márkanév 2)-t forgalmazó cégcsoport pár év vívódás után mára egyértelmű sikerre vitte a (márkanév 4) forgalmazását is, ami nem mondható el a (város 1 neve)-i vándorútja során nálunk landoló (márkanév 3)-ról” Semmilyen gazdasági, üzleti adat nem állt a rendelkezésünkre, hogy a (márkanév 3)-ról bármilyen értékítéletet mondjunk.
- Mint ahogy téves volt azon megállapításunk is, amikor leírtuk, hogy: „(Személy 1)-ről közismert, hogy a ...i ellenzéki képviselőségből legutóbb hatalomra jutott formáció meghatározó személye...” (személy 1) az (A) Kft. (helyesen: I.rendű felperes neve) ügyvezetője nem volt ellenzéki képviselő és nincs is politikai karrierje.
- Ugyancsak minden ténybeli alapot nélkülöz a cikk azon állítása a (márkanév 1) szalon megnyitójával kapcsolatban, hogy: „(város 1 neve) népe nem mutat érdeklődést a ...i szalonvezető által képviselt márka iránt.”
- Súlyosan megsértettük továbbá a (város 1 neve)-i (márkanév 2) szalon szakmai tisztességét, üzleti jó hírnevét, amikor azt állítottuk: „... és mondjuk nem a (személy 2)-féle (város 1 neve)-i (márkanév 2) szerviz kultúrát kapja a (márkanév 1) (amit nagyjából az: úgy is átbaszunk jelleggel azonosít (város 1 neve) népe – amiből egyre jobban él a (város 3 neve)-i (márkanév 2))...” Valótlanul állítottuk fentieket, ezeknek ugyanis nem volt ténybeli alapja, sem a (város 1 neve)-i (márkanév 2) vonatkozásában, sem pedig a (város 3 neve)-i (márkanév 2) tekintetében. Valamennyi megalapozatlan kijelentésünk miatt elnézést kérünk az érintett gazdasági társaságoktól és azok tulajdonosaitól, ügyvezetőitől”.” Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte elsődlegesen arra hivatkozva, hogy a keresetlevél elkésett. Álláspontja szerint a perben a felperesek november 9-én elküldött kérelme bírálható el, melyhez képest legkésőbb november
- napjáig kellett volna keresetlevelüket benyújtaniuk. Vitatta a II. rendű alperes perbeli jogképességét, a felperesek perlési jogosultságát a (személy 1)-re vonatkozó helyreigazítás körében, és (személy 6) esetében is. A II. rendű alperes a keresetre nem nyilatkozott. A Fővárosi Törvényszék 122.P.25.171/2016/
- számú végzésével elrendelte a keresetlevél áttételét az elsőfokú bírósághoz, ahová az
- február
- napján érkezett. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában elsődlegesen megállapította, hogy a felperesek sajtó-helyreigazítási kérelmüket a Pp.
- §
(1)bekezdése szerinti határidőn belül terjesztették elő, ezért a keresetet érdemben vizsgálta. A keresetlevél
- pontjában kifogásolt közleményrész tekintetében rámutatott, a felperesek kereshetőségi joggal nem rendelkeznek, ugyanis amennyiben a megfogalmazott állítás valótlan, azt legfeljebb az abban szereplő (személy 6) magánszemély sérelmezheti, mert a sajtó-helyreigazítási per csak a sajtó által a jogaiban megsértett fél részére biztosít speciális jogvédelmi eszközt. A keresetlevél
- pontjában kifogásolt szövegrész kapcsán kiemelte, az véleménynyilvánítást tartalmaz, amely nem képezheti sajtó-helyreigazítás tárgyát. A
- pont vonatkozásában álláspontja az volt, bár a közlés kizárólag (személy 1)-nek, vagyis az I. rendű felperes ügyvezetőjének személyére vonatkozik, mivel azonban ebbéli minőségét is feltárja, az I. rendű felperes perbeli legitimációja igazolt. Az itt írtak ugyanakkor véleménynek minősülnek, amely sem az I. rendű felperesre, sem a címzettre nézve nem valósít meg személyiségi jogsértést. A
- pontban megjelölt szövegrész ugyancsak véleményt fejez ki. Az
- pont kapcsán rámutatott, annak szóhasználata indokolatlanul bántó, sértő, célja a II. rendű felperes megalázása, ezért személyiségi jogot sért, azonban a valótlan tartalmú közlés folytán sérült üzleti tisztességével kapcsolatos igény kizárólag személyiségi jogi perben érvényesíthető, azt sajtóhelyreigazítási keresettel összekapcsolni nem lehet. Az ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben – tartalma szerint – elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, másodlagosan megváltoztatását és keresetük szerinti határozat meghozatalát kérték. Jogorvoslati kérelmükben hangsúlyozták, a PK
- számú állásfoglalás II. pontja szerint a sajtó-helyreigazítás iránti igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. Vitatták az elsőfokú ítéletnek a keresetlevél
- pontjával kapcsolatos álláspontját. Véleményük szerint nem jelentéktelen valótlan tényállítás, hogy (személy 6) alapvetően húsipari vállalkozó. Egyáltalán nem lehet elvonatkoztatni az I. rendű felperes működésétől azt a beruházást, amely hamarosan várható. Mivel pedig a tervezett önálló (márkanév 1) szalon az I. rendű felperes működésével összefüggésbe hozható, a kereshetőségi jog hiányára történt hivatkozás alaptalan. Álláspontjuk az volt, hasonlóan tévesen ítélte meg az elsőfokú bíróság a 2.,
- pontban részletezetteket, azok nem véleménynyilvánítások, hanem valótlan tényállítások, melyek valóságtartalmát az alpereseknek kellett volna bizonyítani, kötelezettségüknek viszont nem tettek eleget. Kiemelték, az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy a sajtó-helyreigazítás olyan sajátos személyiségvédelmi eszköz, amely közvetve egyéb érdekek védelmére is szolgálhat. Hangsúlyozták, a (személy 1)-el kapcsolatos állítások közül egy sem felel meg a valóságnak. Végül sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság mellőzte a két (márkanév 2) vállalkozás üzleti kapcsolatának vagy a kapcsolat hiányának vizsgálatát. Az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helyes indokokon alapuló helybenhagyását kérte. Kifejtette, a felperesek semmilyen jogi érvet nem hoztak fel fellebbezésükben arra, miért tartják a perbeli közléseket tényállításoknak. A II. rendű alperes fellebbezési ellenkérelme szintén az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az ítélőtábla kifejtett jogi érveivel is túlnyomórészt egyetért. A fellebbezés kapcsán az alábbiakat kívánja kiemelni.: Ahogyan arra az elsőfokú bíróság is helyesen mutatott rá, a sajtó-helyreigazításra irányuló igény érvényesítésének szabályait a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.) valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.) állapítja meg. Az Smtv.
- §-a szerint mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről. Az Smtv.
- §
(1)bekezdése értelmében sajtó-helyreigazításnak akkor van helye, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel. Ilyen esetben követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan illetve a megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A fentiekből következően véleményt, bírálatot, kritikát megfogalmazó sajtóközlemény sajtó-helyreigazítás alapjául nem szolgálhat akkor sem, ha az egyébként személyiségi jogok esetleges sérelmével jár (Legfelsőbb Bíróság (Kúria) PK
- számú állásfoglalás III. pont). Az, hogy egy írás esetlegesen mit sugall, sajtó-helyreigazítás tárgya szintén nem lehet, mivel nem felel meg a sajtó-helyreigazítást megalapozó valótlan tényközlés, illetve a való tény hamis színben való feltüntetése kritériumának (eBDT
- számú döntés). A tény a való világ része, annak valamely objektív – az emberi tudattól független – mozzanata, a múltban létezett vagy a jelenben létező érzékelhető jelenség, állapot, esemény, történés vagy cselekvés. A vélemény ezzel szemben szubjektív kategória, valamely tényre vonatkozó állásfoglalás, értékítélet, következtetés. A tény valósága bizonyítható vagy cáfolható, ugyanakkor az adott véleménnyel lehet azonosulni vagy attól elhatárolódni, de ahhoz a valóság kritériuma nem kapcsolható. Vitás esetben tehát a tényállítás és a véleménynyilvánítás elhatárolása az ún. bizonyíthatósági teszt alapján történhet, amely szerint az a közlés, amelynek valósága vagy valótlansága bizonyítható, tény, amelynek valóságtartalma nem bizonyítható, az vélemény (eBDT
- számú döntés). Az ügyben a most kifejtetteken túl, miután az egyes kifogásolt közlések különböző személyekre vonatkoznak, szerepet kapott azok kapcsán a felperesek kereshetőségi joga is. Ilyen közlés volt a kereseti kérelem
- pontjában megjelölt, mellyel összefüggésben az ítélőtábla egyetért az elsőfokú bíróságnak a kereshetőségi jog hiányára vonatkozó megállapításával. Lényeges, hogy a sajtóhelyreigazítás kizárólag a sajtó által a jogaiban megsértett fél részére biztosít speciális jogvédelmi eszközt. A perben felperesi pozícióban jogi személyek állnak, jogi személy pedig csak akkor kérhet sajtó-helyreigazítást, ha a kifogásolt tényállítások a jogi személy tevékenységét érintik, a közlemény kifejezetten a jogi személyre utal (BH
- 83.). Ezzel a jogvédelmi eszközzel nem élhet a jogi személy akkor sem, ha a közlemény – név szerint vagy közvetlen utalással – kizárólag valamely alkalmazottját, tagját, tisztségviselőjét érinti. A személyhez fűződő jogokat ugyanis, melyeknek sérelme a sajtó-helyreigazítás alapja, csak személyesen lehet gyakorolni, a keresetlevelet a munkáltató a tag, alkalmazott helyett nem nyújthatja be (BH
- 32., BH
- 22.). Ez az elv érvényesül akkor is, ha a sajtóban megjelent cikk egyes részei érintenek különböző személyeket. Ilyen esetben a részek tekintetében a kereshetőségi jogot egyenként kell vizsgálni, annak a kifogásolt részben szereplő közlésre szükséges fennállnia. Pusztán az a körülmény, hogy más szövegrészek érintik a felpereseket, e közléshez kapcsolódóan a kereshetőségi jogot nem teremtik meg. Miután az
- pont kifejezetten (személy 6) személyére vonatkozik, helyette, nevében a felperesi társaságok a sajtó-helyreigazítási követelést nem érvényesíthetik. Szintén egyetért az ítélőtábla az elsőfokú ítéletben a 2.,
- és
- kereseti pontok kapcsán kifejtettekkel: azok egyértelműen véleménynyilvánítások, ami sajtó-helyreigazítás tárgya nem lehet. Megjegyzi az ítélőtábla, a felperesek ezzel ellentétes jogi álláspontjukat fellebbezésükben sem támasztották alá . A
- ponttal összefüggésben annyiban osztja az ítélőtábla az elsőfokú bíróság jogi álláspontját, hogy az ott írtak véleménynyilvánítást tartalmaznak, így sajtó-helyreigazítás alapját nem képezhetik, de az ennek vizsgálatát szükségképpen megelőző kereshetőségi jog sem illeti meg e pont kapcsán a felpereseket. Ez utóbbira vonatkozóan tehát az ítélőtábla eltérően foglalt állást. A sérelmezett szövegrészlet egyértelműen és jól beazonosíthatóan (személy 1) magánszemélyre vonatkozik, az ő esetleges politikai nézeteire, ezért sajtó-helyreigazítási igénnyel is csak ő léphetett volna fel a korábban már kifejtettek értelmében. Az I. rendű felperes kereshetőségi joga e pont tekintetében nem áll fenn. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét – kisebb részben eltérő indokolással – a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sajtó-helyreigazítási perekben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §
(1)bekezdés f) pontja értelmében (BH
- 168.). Észlelte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú eljárás során a bíróság nem rendelkezett a le nem rótt illetékről, ezért az ítélőtábla a másodfokú határozatban kötelezte a pervesztes felpereseket a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a le nem rótt 36.000,- Ft elsőfokú és 48.000,- Ft fellebbezési eljárási illeték megfizetésére az államnak külön felhívásra. Az eredménytelenül fellebbező felperesek kötelesek továbbá az I. rendű alperes másodfokú eljárásbeli jogi képviseletével felmerült költségét megfizetni, amelyet az ítélőtábla a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban állóan állapított meg a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §
(3)és
(6)bekezdései alapján. Szeged,
- május
- Dr. Kiss Gabriella s.k.. Bálind Attila s.k. . Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró