A határozat elvi tartalma: I. Vállalkozási szerződés alapján az építkezés átadás-átvételét megtörténtnek kell tekinteni formális átadás-átvételi eljárás lebonyolításának hiányában is, ha a megrendelő által a létesítmény birtokba vétele megtörtént. II. Ha a kezességet vállaló magánszemély egyben a vállalkozási szerződést kötő társaság törvényes képviselője, és az okirat tartalmából, annak megfogalmazásából a kezes és a jogosult személye kétséget kizáróan megállapítható, a kezességet vállaló nyilatkozatának érvényességéhez nem szükséges, hogy az okiratot kétszer, egyrészt az társaság képviselőjeként, másrészt készfizető kezesként, mint természetes személy külön aláírja.
- IV. Tv.
- §,
- IV. Tv.
- §,
- IV. Tv.
- § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.807/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Radics László ügyvéd Az alperes: I. rendű II. rendű Az alperes képviselője: dr. Molnár Miklós ügyvéd I. rendű és II. rendű A per tárgya: Vállalkozói díj megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű és II. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 22.Gf.40.093/2015/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 1.G.40.262/2012/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű és II. rendű alperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg 15 nap alatt a felperes részére 600.000 (Hatszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az I. rendű és II. rendű alperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak, felhívásra 2.699.800 (Kétmillióhatszázkilencvenkilencezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] A ... Kft. vállalkozási szerződés keretében pálinkafőző épület kivitelezését rendelte meg az I. rendű alperestől. E szerződés teljesítése érdekében az I. rendű alperes a felperessel mint vállalkozóval kötött építési munka elvégzésére alvállalkozási szerződést. A felperes és az I. rendű alperes közötti szerződésben rögzítették, hogy az I. rendű alperes akkori vezetője, a II. rendű alperes a vállalkozói díj megfizetéséért készfizető kezességet vállal.
- június 17-én a felperes a munkát készre jelentette, majd június 30-án a ... Kft. és műszaki ellenőrének jelenlétében olyan átadás-átvételi jegyzőkönyvet vettek fel, amely egyben az I. rendű alperes és a megrendelő közötti műszaki átadás-átvétel lebonyolítását is tartalmazta. Az épületet a megrendelő átvette, a jegyzőkönyvben felsorolt hiánypótlási munkákat a felperes elvégezte. A felperes a hiánypótlással érintett munkák befejezését követően kérte az I. rendű alperestől a kijavított munkák átvételét, végszámlája befogadását és megfizetését. Az I. rendű alperes
- július 26-án a végszámlát visszaküldte arra hivatkozással, hogy a hiánypótlási munkák egy része nem került elvégzésre, a birtokba adás feltételei nem teljesültek.
- július 28-án a ... Kft. tulajdonosa és a felperes birtokba vételi jegyzőkönyvet írtak alá, amelyben a megrendelő kijelentette, hogy a műszaki átadás-átvételi eljárásban felvett hiányosságok kijavításra kerültek, az épület rendeltetésszerű használatra alkalmas, az épületet birtokba vette. A megrendelő a felperesi munkákat is magában foglaló teljesítést az I. rendű alperesi fővállalkozó felé teljesítésigazolásokban elismerte, és részére a teljes vállalkozói díjat megfizette. Az I. rendű alperes a felperes felé a vállalkozói díjat arra hivatkozással változatlanul nem teljesítette, hogy az üzemeltetést gátló hibák és hiányosságok állnak fenn.
- január 19-ére egyeztetést, 27-ére helyszíni bejárást hívott össze, amelyen a fennálló hibákat jegyzőkönyvben rögzítették.
- február 7-én a megépített üzemi épület végleges használatba vételi engedélyt kapott. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [7] [8] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság egyetemlegesen kötelezze az I. rendű és II. rendű alpereseket 27.635.372 forint vállalkozói díj és kamatai megfizetésére. Az I. rendű és II. rendű alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték, a keresettel szemben beszámítási kifogást terjesztettek elő. Állították, hogy a felperes hibás teljesítése miatt az I. rendű alperesnek 18.833.638 forint összegű kára keletkezett, ezen túlmenően a szerződés hivatkozással 10.384.055 forint erejéig érvényesítettek. XXIII. pontjára kötbérkövetelést Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest 26.997.672 forint és kamata, valamint a perköltség felperes részére történő megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a peres felek közötti építési szerződéses jogviszonyban a felperes teljesített, a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített hiányosságok az épület rendeltetésszerű használhatóságát nem gátolták. A megrendelő az I. rendű alperes teljesítését elfogadta, teljesítést igazoló jegyzőkönyvet is kiállított és az I. rendű alperes számláit kifizette. Ezen túlmenően birtokba vételi jegyzőkönyv igazolja, hogy a felperes a perbeli szerződést a megrendelő részére történő birtokba adással teljes körűen teljesítette, ezért az I. rendű alperes a vállalkozói díj kifizetésére köteles. A
- július 28-i teljesítésre tekintettel a felperesi késedelem hiányában alaptalannak ítélte a késedelmi kötbérigényt. A kártérítési igénnyel kapcsolatban álláspontja az volt, hogy az I. rendű alperes az általa elvégzett munkákkal kapcsolatos tényelőadásait túlnyomórészt bizonyítani nem tudta, a perben kirendelt igazságügyi szakértő véleménye alapján az elvégzett javítások összegét 637.700 forintban fogadta el, ennek erejéig találta alaposnak a beszámítási kifogást. [10] Az elsőfokú bíróság a II. rendű alperesnek az I. rendű alperessel egyetemleges marasztalására irányuló kereseti kérelmet arra tekintettel utasította el, hogy az alvállalkozási szerződés feleket megjelölő része nem tartalmazta a II. rendű alperest mint kezest, ő a szerződést csak mint az I. rendű alperes nevében eljáró törvényes képviselő írta alá, magánszemély kezesként a szerződésen aláírása nem található, ezért írásbeli kezességvállalás nem történt, készfizető kezesi szerződés érvényesen nem jött létre. [11] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, és kötelezte a II. rendű alperest, hogy az I. rendű alperessel egyetemlegesen fizessen meg a felperes részére 26.997.672 forintot és kamatait, valamint a perköltséget, egyebekben pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A vállalkozói díjkövetelés vonatkozásában az elsőfokú ítélet helyes indokaira utalt, kiemelve azt, hogy műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben került rögzítésre, hogy a megrendelő rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átvette az épületet, és a teljes díjat kifizette az I. rendű alperes részére. Rámutatott arra, hogy a perben új szakértő kirendelése nem indokolt. [12] A másodfokú bíróság a II. rendű alperes vonatkozásában az elsőfokú bíróságtól eltérő döntésre jutott. Megállapította, hogy miután a perben a II. rendű alperes nem vitatta készfizető kezességvállalását, a bíróságnak hivatalból nem volt szükséges vizsgálnia a készfizető kezesség érvényes létrejöttét. Ezért a másodfokú bíróság a II. rendű alperest is marasztalhatónak találta a fellebbezéssel érintett követelésben. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélettel szemben az I. rendű és II. rendű alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, melyben tartalmilag a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a II. rendű alperest illető részében a kereset elutasítását (az elsőfokú ítélet helybenhagyását), az I. rendű alperest érintő részében pedig az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérték. A bíróság által nem megfelelően teljesített tájékoztatási, kioktatási kötelezettségre alapítottan az
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(1)és
(2)bekezdése, valamint 3. §
(3)bekezdése megsértésére hivatkoztak, figyelemmel arra, hogy a bíróságnak kötelessége lett volna az általuk csatolt magánszakértői véleménnyel szembeni aggályait jelezni, és pontos tájékoztatást kellett volna adni arról, hogy igazságügyi szakértővel történő bizonyítás szükséges. [14] Az alperesek szerint a jogerős ítélet az igazságügyi szakvélemény hiányosságaira visszavezethetően sérti a Pp. 182. §
(3)bekezdését, mert az eljárt szakértő kompetenciájába nem tartozó szakkérdésekben foglalt állást. A pálinka lepárlás élelmiszeripari tevékenység, ezért építési- élelmiszeripari- környezetvédelmi tárgyú együttes szakvéleményre lett volna szükséges. A kompetencia hiányában adott szakvélemény elfogadása a Pp. 177. §
(1)bekezdését, valamint a szakértőkről rendelkező 2005. évi XLVII. törvény 13. §
(4)bekezdését is sérti. [15] Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben hivatkoztak arra is, hogy a jogerős ítélet sérti az
- évi IV. törvény (Ptk.)
- §-át, a II. rendű alperes ugyanis kezesi minőségben a szerződést nem írta alá, ennek folytán érvényesen a kezesség nem jött létre. [16] Az alperesek állították továbbá a Pp.
- §
(1)bekezdése és 145. §
(1)bekezdése megsértését, kifejtve, hogy a bizonyítási eljárás a szükséges mélységig nem került lefolytatásra, a bíróság az okszerű mérlegelés elvével ellentétesen a hiányos szakvéleményt a felperes javára értékelve hozott döntést. Kifogásolták, hogy a távollétükben tartott birtokba adást a bíróság a Ptk.
- §-a és
- §-a sérelmével értékelte átadás-átvételként. Álláspontjuk szerint a másodfokú bíróságnak az elsőfokú ítéletet hatályon kívül kellett volna helyeznie, ennek hiányában a másodfokú ítélet sérti a Pp.
- §
(2)és
(3)bekezdését és 253. §
(2)bekezdését. [17] Az I. rendű és II. rendű alperesek a felülvizsgálati eljárás során
- sorszám alatt felülvizsgálati kérelmüket kiegészítették és további jogszabálysértésekre is hivatkoztak. [18] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A Pp.
- §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem megváltoztatására lehetőség nincsen, és a Pp. 275. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének sincs helye. A Pp. 272. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet a jogerős határozat közlésétől számított 60 napon belül lehet előterjeszteni. E szabályok együttes értelmezéséből következik, hogy a Kúriának a jogerős ítélet meghozataláig rendelkezésre álló bizonyítékokból kiindulva, a felülvizsgálati kérelemben tett hivatkozások alapján, a felülvizsgálati kérelem keretei között van lehetősége vizsgálni a felülvizsgálati kérelem érdemi hivatkozásait, így az alperesek felülvizsgálati eljárás során, a felülvizsgálatra nyitva álló 60 napos határidő leteltét követően 14. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem kiegészítését a Kúria figyelembe venni nem tudta. [20] A Pp. 272. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, valamint elő kell adni a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Akár a konkrét jogszabályhely megjelölése, akár a jogszabálysértés szöveges előadása hiányzik, a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el (BH 2005.290., BH 2011.259.). Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet többféle okból is támadja, vagyis több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a Pp. 272. §
(2)bekezdésében meghatározott tartalmi követelményekkel [1/
- (II.15.) PK vélemény
- pont]. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a Pp.
- §
(2)bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények maradéktalanul teljesülnek (BH 2015.307.), így a Kúria érdemben nem vizsgálta az alperesek felülvizsgálati kérelmének a jogszabályhelyet megjelölő, de azzal adekvát indokolást nem tartalmazó, Pp 2. §
(1)és
(2)bekezdésére, valamint 145. §
(1)bekezdésére történő hivatkozásait. [21] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [22] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, érdemben vizsgálható okokból nem jogszabálysértő. [23] A Pp. 3. §
(3)bekezdése azt határozza meg, hogy kit terhel a polgári perben a peranyag szolgáltatásának kötelezettsége. A bíróság ezzel kapcsolatos kötelezettsége az előzetes tájékoztatás a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetőleg a bizonyítás sikertelenségének jogkövetkezményeiről. A tájékoztatási kötelezettség nem jelenti azt, hogy a bíróságnak előzetesen a bizonyítékok mérlegelésének eredményét kellene közölnie a féllel, azaz amennyiben a fél a bizonyítékait előterjesztette, az már nem a tájékoztatási kötelezettségre tartozó kérdés, hogy a bíróság a bizonyítás eredményét miként mérlegeli (Pp. 206. §
(1)bekezdés). [24] A bíróság a felmerült bizonyítékokat a maguk összességében, meggyőződése szerint bírálja el, és amennyiben a bizonyítékok mérlegelése nem okszerűtlen, logikátlan és nem iratellenes, úgy a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs helye sem bizonyítás felvételének, sem a bizonyítékok ismételt egybevetésének, sem pedig azok felülmérlegelésének (BH 2012/179., BH 2013/126.). A megfelelő mérlegelés garanciáját a felek számára az ítélet indokolási kötelezettsége teremti meg (Pp. 221. §
(1)bekezdés). Megállapítható, hogy a perbeli esetben a bíróság a tájékoztatási és az indokolási kötelezettségét szabályozó garanciális rendelkezések megsértése nélkül, a szükséges mértékű indokolási kötelezettségnek maradéktalanul eleget tett. Az alperesek a felülvizsgálati kérelmükben alaptalanul sérelmezték a bizonyítékok feltárása és értékelése körében végzett bírói tevékenységet, ugyanis logikus, okszerű mérlegeléssel került megállapításra a tényállás, így annak felülmérlegelésére nem volt indok. [25] A jogerős ítélet nem sérti a Pp. 177. §
(1)bekezdését, valamint a szakértőkről szóló
- évi XLVII. törvény
- §
(4)bekezdését sem. A perben releváns kérdésekben olyan különleges szakértelemmel rendelkező szakértő került kirendelésre, aki az építésivállalkozási szerződés teljesítése tekintetében megfelelő kompetenciával rendelkezett. Pusztán az, hogy az építési munka eredménye pálinkafőző épület volt, további szakértő bevonását nem indokolta. A Pp. 182. §
(3)bekezdése csak abban az esetben teszi szükségessé a szakértői véleménnyel érintett kérdésekben további bizonyítás lefolytatását - a fél erre irányuló kérelme esetén új szakértő kirendelését -, ha a perben felmerült adatok reálisan aggályossá teszik a szakértői véleményben foglaltakat. Ez pedig a jelen esetben nem állapítható meg. A kirendelt szakértő a felek által rendelkezésére bocsátott iratés tervanyagot áttanulmányozta, helyszíni szemlét tartott, a felek és a bíróság kérdéseire, észrevételeire válaszolt. [26] Miután az alperesek felkérésére szakvéleményt készítő ... azt adta elő, hogy a szakvéleményében megjelölt adatokat a tervek alapján határozta meg, a helyszínen felmérést nem készített, jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre a bíróság, hogy szakértői véleménye nem alkalmas az I. rendű alperes által ténylegesen elvégzett javítások bizonyítására, ... szakértő véleményének aggályossá tételére. További bizonyítás elrendelése érdekében pedig az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének [Pp. 252. §
(2)és
(3)bekezdése], vagy az I. rendű alperes vállalkozói díj fizetési kötelezettsége tekintetében az elsőfokú bíróságtól eltérő, megváltoztató határozat hozatalának [Pp. 253. §
(2)bekezdése] nem volt helye. [27] A Ptk. 272. §
(1)bekezdése értelmében kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A Ptk. 272.§
(2)bekezdése szerint kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. E szabályokból az következik, hogy a kezességi szerződés létrejöttéhez a szerződő feleknek azonosítható módon meg kell határozniuk a biztosított követelést, és a kezesnek a kezességvállalásra irányuló egyértelmű akaratnyilatkozatot kell tennie oly módon, hogy csak a kezesség vállalása igényel írásbeli jognyilatkozatot, a kezesség vállalásának elfogadása más módon így szóban vagy ráutaló magatartással - is történhet (LB Gf. III. 31478/1992., BH 1993.631.). Tévesen hivatkozott ezért a II. rendű alperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a kezességvállalást tartalmazó nyilatkozata érvényességéhez a szerződést külön, magánszemély minőségben is alá kellett volna írnia. [28] Az nem volt vitás a peres eljárás során, hogy az alvállalkozási szerződés megkötésekor a II. rendű alperes az I. rendű alperes törvényes képviselője volt. A peres felek között létrejött megállapodás írásban rögzítette mind az I. rendű alperes és a felperes közötti alvállalkozási szerződés lényeges elemeit - ezek között az I. rendű alperes vállalkozói díj fizetési kötelezettségét -, mind pedig a II. rendű alperes nyilatkozatát, amellyel készfizető kezességet vállalt a vállalkozói díj megfizetéséért. Az okirat tartalmából, annak megfogalmazásából a kezes és a jogosult személye kétséget kizáróan megállapítható volt. A II. rendű alperes kezességvállaló nyilatkozatának érvényességéhez nem volt szükség arra, hogy a II. rendű alperes az okiratot kétszer, egyrészt az I. rendű alperes képviselőjeként, másrészt készfizető kezesként, mint természetes személy külön aláírja (Kúria Pfv.V.20.976/2012/4., Pfv.V.20.997/2012/7., Pfv. V. 20.902/2013/5., Pfv. V. 21.315/2012/9.) A szerződési nyilatkozat szövegezéséből kétséget kizáróan kitűnik, hogy a II. rendű alperes az okirat aláírása során egyidejűleg mindkét minőségében eljárt (BH 2014.14.). Ezért a másodfokú bíróság érdemben helyes döntést hozott, a döntés indokait pedig a Kúria a felülvizsgálati kérelemben írtakra tekintettel kiegészítette. [29] Helyesen értékelte a bíróság a megrendelő részére történő tényleges átadást teljesítési joghatást kiváltó átadás-átvételként, ezért nem sérti a jogerős ítélet a Ptk. 298. §-át és 402. §-át sem. Építési vállalkozási szerződéses jogviszonyban a munkával elérhető eredmény megvalósítása jelenti a szerződés teljesítését, amely ellenében esedékes a díj fizetésére. A bírói gyakorlat által kialakított elveknek megfelelően vállalkozási szerződés alapján az építkezés átadás-átvételét megtörténtnek kell tekinteni még akkor is, ha a jogszabályban előírt átadás-átvételi eljárásra, ennek alapján jegyzőkönyv felvételére egyáltalán nem kerül sor, de ennek megfelelő jogcselekmények, annak eredményeként hibajegyzék felvétele, a hibák kijavítása, valamint a megrendelő által a létesítmény birtokba vétele megtörtént (EBH 2003.855., BH2000. 202.). A perbeli esetben az átadás-átvételi jegyzőkönyv formájától függetlenül nem vitatottan sor került a megrendelő részéről a tényleges átadás-átvételre, a hibajegyzékben szereplő hibák kijavítását követően pedig külön birtokba adásra is. Az alperesek által hivatkozott végleges használatba vételi engedély beszerzése nem a felperes feladata volt, ezért a felperes teljesítése, és a részére járó vállalkozói díj esedékessége megállapítható. [30] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [31] Az alperesek a Pp. 78. §
(1)bekezdése és 82. §
(1)bekezdése szerint kötelesek a felperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. [32] A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről a Kúria az 1990. évi XCIII. törvény 74. §
(3)bekezdésére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése, valamint 15. §
(1)és
(3)bekezdése alapján határozott. [33] A Kúria a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint - kérelemre - tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- február
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Cseh Attila s.k. bíró