Bfv.15/2017/6 – Kúria

(1)bekezdés és

(2)bekezdés] miatt emelt vád alól felmenti; és őt halmazati büntetésül a mellékbüntetés érintetlenül hagyása mellett 3 (három) év 6 (hat) hónap börtönbüntetésre ítéli. Egyebekben a megtámadott határozatokat hatályában fenntartja. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Kaposvári Törvényszék a 2014. december 9. napján kelt 11.B.525/2013/42. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)és

(4)bekezdés], adócsalás bűntettében [

1. évi IV. törvény
2. §

(1)és

(3)bekezdés], adócsalás bűntettében [

1. évi IV. törvény
2. §

(1)és

(2)bekezdés] és magánokirat-hamisítás vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §). Ezért a terheltet halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, és vele szemben 125.864.000 forint erejéig vagyonelkobzást is alkalmazott. Elrendelte továbbá a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.B.1370/2004/
3. számú ítéletével kiszabott 1 év 4 hónap börtönbüntetés utólagos végrehajtását. [2] Kétirányú fellebbezés nyomán eljárva a Pécsi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
4. október
5. napján jogerős Bf.II.19/2015/
6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta annyiban, hogy a terhelt terhére megállapított bűncselekményeket bűnsegédként, a magánokirathamisítás vétségét pedig folytatólagosan elkövetettnek minősítette, a halmazati büntetés mértékét 4 év börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra súlyosította, a vagyonelkobzással kapcsolatos rendelkezést mellőzte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] Az elsőfokú ítélettel megállapított - és a másodfokú bíróság által kiegészített - tényállás lényege a következő. [4] A Kft. tulajdonosa - a
7. január hó 20-i alapítástól kezdve - az
8. és
9. számú tanú, ügyvezetője az
10. számú tanú volt. A céget megszűntnek nyilvánították
11. március hó
12. napján. A kft. fő tevékenysége szállodai szolgáltatás, emellett tevékenységi körök közt a cukor, édesség és egyéb élelmiszer nagykereskedelme is szerepelt. [5] A kft. cukor nagykereskedelmi tevékenységét a
13. számú tanú tulajdonos szóbeli megbízása alapján a terhelt végezte, ő intézte a költségszámlák beszerzését is, kezében összpontosult a pénzkezelés. A kft. számláit vezető bankoktól az
14. és
15. számú tanú, az ott dolgozó
16. és
17. számú tanú, illetve a cég titkárnője, az
18. számú tanú vehetett fel pénzt, akik ezen összegeket a terheltnek adták át, illetve az általa átadott összegeket befizették. [6] A terhelt a kft. részére a cukrot, illetve az étolajtermékeket ismeretlen szállítóktól szerezte be számla nélkül, és hogy az árubeszerzés költségeit igazolni lehessen, ezért a Zrt., mint szállító nevében kiállított fiktív számlákkal igazolta azt le. A Zrt. fantom cég volt, az tényleges működést nem végzett. [7] A terhelt a Kft., mint vevő részére a Zrt. nevében valótlan tartalmú számlákat állíttatott ki, melyeket az
19. számú tanúval töltetett ki, aki nem volt tisztában azzal, hogy valótlan tartalmú számlákat állít ki. A Zrt. nevét és címét utólag a terhelt bélyegezte a számlákra. [8] Ezen számlákat nem a kiállítóként feltüntetett Zrt. állította ki, ténylegesen semmiféle gazdasági tevékenységet sem fejtett ki a Kft. részére, ezért a számlák fiktívek voltak, és erről nyilvánvalóan az azokat lebélyegző, illetve azokat kitöltető terheltnek is tudomása volt. [9] A terhelt a 2009-es év során a valótlan tartalmú számlákat felhasználta oly módon, hogy azokat a cég könyvelésébe beállíttatta, és az adóbevallásokban szerepeltette az adófizetési kötelezettség csökkentése érdekében. A terhelt a fiktív számlákat az 5., az
20. és a
21. számú tanúkkal küldette el a könyvelőhöz, és ezen fiktív számlák beállításával készítették el a cég adóbevallását. Ezzel a cég általános forgalmi adó, társasági adó, és különadó fizetési kötelezettségét csökkentették. Az adóbevallást elkészítő és benyújtó könyvelőnek nem volt tudomása arról, hogy a számlák fiktívek. [10] A 2009-es év során a Kft. negyedéves bevallásra volt köteles általános forgalmi adó nemben. A Kft.
22. II. negyedéves áfa bevallása - elektronikus úton -
23. július 21-én érkezett a Nemzeti Adóés Vámhivatal Somogy Megyei Adóigazgatóságához. E bevallást - az elektronikus nyilvántartás szerint - az
24. számú tanú küldte az e-mail címről. [11] A
25. III. és IV. negyedéves áfa bevallást a
26. számú tanú küldte el a saját e-mail címéről, az előbbit
27. november 14-én, míg az utóbbit
28. április 13-án. A
29. III. negyedéves áfa bevallás adóhatósághoz benyújtott adatlapját a Kft. cégbélyegzője mellett az
30. számú tanú is ellátta a kézjegyével. Ugyancsak a könyvelő regisztrációs kódjával, illetve e-mail címével
31. május hó
32. napján került sor a
33. évi társasági adó és államháztartás egyensúlyát javító különadó bevallás benyújtására. [12] Összesen 156 db fiktív számlát felhasználtak az adóbevalláshoz, és azok áfa tartalmával az adófizetési kötelezettséget az alábbiak szerint csökkentették: -
34. évi II. negyedévben 21.919.000 forinttal, -
35. évi III. negyedévben 92.613.000 forinttal, -
36. évi IV. negyedévben 1.592.000 forinttal, mindösszesen tehát ezen adónemben 116.124.000 forinttal csökkentették az állami adóbevételt. [13] A Kft. a 2009-es év során 7.792.000 forinttal csökkentette az állami adóbevételt társasági adó nemben, hiszen a ténylegesen vásárolt kristálycukrot, illetve étolajat nem a számlákon szereplő Zrt.től vásárolta. A 2009-es évre vonatkozóan az államháztartás egyensúlyát javító különadó nemben az állami adóbevételt a terhelt 1.948.000 forinttal csökkentette. [14] Azzal, hogy a valótlan tartalmú számlák általános forgalmi adó tartalmát a Kft. adóbevallásában levonásba helyezték, sérült az általános forgalmi adóról szóló
37. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.)
38. §

(1)bekezdésében írt rendelkezés. [15] A fiktív számlák általános forgalmi adó alapjának költségként történő elszámolásával és az adózás előtti eredmény csökkentésével sérült a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. §

(1)bekezdésében, a 6. §

(1)bekezdésében, illetve a 8. §

(1)bekezdésében írt rendelkezés. [16] A valótlan tartalmú számlák költségként történő elszámolásával és az államháztartás egyensúlyát javító különadó alapját képező adózás előtti eredmény csökkentésével sérült a 2006. évi LIX. törvény 3. §

(1)bekezdésében írt rendelkezés. [17] Azt nem lehetett megállapítani, hogy az állami adóbevétel oldalán - általános forgalmi adó, társasági adó és az államháztartás egyensúlyát javító különadó tekintetében - jelentkező adóhiány hogyan és milyen mértékben gazdagította a Kft. tevékenységében közreműködést vállaló személyeket. II. [18] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §

(1)bekezdés a),

1. b)és
2. c)pontjait megjelölve, a terhelt bűnösségének megállapítása miatt, elsődlegesen a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezése, másodlagosan a terhelt felmentése érdekében. [19] Indokai szerint az eljárt bíróságok által megállapított tényállás felderítetlen, megalapozatlan. Kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság a védelem tanú meghallgatására, illetve - a számlák fiktív voltának hitelt érdemlő bizonyítására alkalmas - szakértői vélemény kiegészítésére irányuló bizonyítási indítványait elutasította, és indokolási kötelezettségét oly mértékben nem teljesítette, hogy ezáltal a büntetőjogi felelősség kérdésében megalapozottan állást foglalni nem lehet. A fiktív számla befogadásával kapcsolatban hivatkozott az Európai Unió Bíróságának a C-80/11. és C142/11. számú egyesített ügyekben hozott ítéletére, valamint a C-324/11. számú ügyben hozott ítéletére, továbbá a terhelt védekezésének további tisztázása érdekében szakértői bizonyítás lefolytatását indítványozta. [20] A Legfőbb Ügyészség BF.102/2017/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben alaposnak, részben pedig kizártnak tartotta és a megtámadott határozat megváltoztatását, a terhelt - 1 rendbeli adócsalás bűntettének vádja alóli - felmentését indítványozta. [21] Álláspontja szerint a felülvizsgálati indítványnak a bűnösség megállapítását az irányadó tényállástól eltérő körülményekre hivatkozással, illetve a bizonyítékok eltérő értékelése útján sérelmező kifogásai kapcsán a felülvizsgálat kizárt. Valójában e körbe tartozó a jogerős határozatnak az indokolási kötelezettség megsértése címén való támadás. [22] A Legfőbb Ügyészség szerint tévedett azonban a bíróság, amikor a terhelt bűnösségét az 1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdésében meghatározott és a

(2)bekezdés szerint minősülő (az államháztartás egyensúlyát javító különadóra megvalósított) adócsalás bűntettében is megállapította. A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló

1. évi LXXVII. törvény
2. § c) pontja szerint hatályát veszti az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékokról szóló
3. évi LIX. törvény
4. §-a és hatályon kívül helyezésre kerültek a különadóra utaló egyéb törvényhelyek is. Ezen törvényhely
5. §

(6)bekezdése szerint a törvény

1. §-a
2. január
3. napján lépett hatályba, így a különadó fizetési kötelezettség
4. január
5. napjával megszűnt. Erre tekintettel a terheltnek ezen bűncselekmény miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában - mivel az elbíráláskor hatályban lévő törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény - felmentése indokolt. III. [23] A felülvizsgálati indítvány a következők szerint alapos. [24] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem pedig ténybeli kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
6. §

(1)bekezdésében megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [25] A Be. 423. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. §

(1)bekezdés, 388. §

(2)bekezdés]. [26] Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének - a minősítéssel kapcsolatos más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül - a kiszabott büntetés, illetve mértékének vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapul vételével vizsgálható. [27] Ezzel szemben a felülvizsgálati indítvány a tényállás felderítetlenségét, megalapozatlanságát sérelmező részében valójában az irányadó tényállást támadja, és olyan indokokra hivatkozott, amelyek a bizonyítékok eltérő értékelése - további tanúmeghallgatásra és szakértői bizonyítás lefolytatására alapítva - eltérő tényállás megállapítását igényelték volna. Mindezek azonban felülvizsgálat alapját nem képezhetik. [28] Az indítvány sérelmezte az indokolási kötelezettség megsértését is. [29] A tény- vagy jogkérdéssel összefüggő indokolási kötelezettség kapcsán felülvizsgálatban csupán az vizsgálható, hogy a kifogásolt határozatban nyomon követhető-e a bíróság értékelő tevékenysége, annak eredménye azonban vitássá nem tehető. [30] Jelen ügyben az indokolási kötelezettség teljesítése - az ítéletből kitűnően - a Be. 373. §

(1)bekezdés III. pontja által meghatározott körben a szükséges és elégséges mértékben megtörtént. Az eljárt bíróság az anyagi és eljárásjogi szabályhoz vezető következtetéseit, álláspontját rögzítette, így - szemben az indítványban foglaltakkal - eleget tett indokolási kötelezettségének. [31] Ehhez képest az indítvány az indokolási kötelezettség megsértése címén valójában az irányadó tényállás felderítetlenségében megnyilvánuló megalapozatlanságát sérelmezte, melyre a felülvizsgálati eljárásban nincs mód. [32] Az indítvány az adólevonás jogát érintő Európai Unió Bíróságának határozataira hivatkozó részében ugyancsak az ítéleti tényállás megalapozottságát támadta. A fiktív számlák befogadásának mikéntje ugyanis a bizonyítási eljárásban tisztázandó körülményekre, a bizonyítás mikéntjére vonatkozik. Ehhez képest értelemszerűen ezek nem a tényállásból vont jogkövetkeztetésre tartozó, hanem a tényállás megállapítására vonatkozó kifogások, s mint ilyenek, szintén az eljárt bíróság bizonyítékértékelő tevékenységének mikéntjét sérelmezték. Ennek azonban felülvizsgálati eljárásban nincs helye. [33] Nem sértettek törvényt az eljárt bíróságok, amikor az irányadó tényállásban írtak alapulvételével az adóbevallás alapjául szolgáló, 156 darab fiktív számla beállításával összefüggésben a terhelt büntetőjogi felelősségét az általános forgalmi adó és társasági adó tekintetében előidézett adóhiány okozásával összefüggésben bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)és

(4)bekezdés] és bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)és

(3)bekezdés] és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirathamisítás vétségében (

1. évi IV. törvény
2. §) megállapították. [34] A felülvizsgálati indítvány azonban - a Legfőbb Ügyészség indítványában kifejtettek szerint - a különadóra vonatkozó, további 1 rendbeli, az
3. évi IV. törvény
4. §

(1)és

(2)bekezdése szerint minősülő adócsalás bűntette tekintetében alapos. [35] Az eljárt bíróságok a terhelt büntetőjogi felelősségét a különadó fizetési kötelezettség elmulasztásával összefüggésben is megállapították. [36] A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló

1. évi LXXVII. törvény
2. § c) pontja szerint azonban hatályát vesztette az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járulékokról szóló
3. évi LIX. törvény
4. §-a, és hatályon kívül helyezték a különadóra utaló egyéb törvényhelyeket is. A hivatkozott törvényhely
5. §

(6)bekezdése szerint a törvény

1. §-a
2. január
3. napján lépett hatályba, ennél fogva a különadó fizetési kötelezettség
4. január
5. napjával megszűnt. [37] Következésképpen - e vonatkozásban - a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása a büntető anyagi jog szabályai megsértésével történt, mivel a felrótt cselekmény az elbíráláskor hatályban lévő büntetőtörvény szerint nem bűncselekmény. [38] Ekként a Kúria a Be.
6. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva, a megtámadott határozatot a Be. 427. §

(1)bekezdés a) pontja alapján akként változtatta meg, hogy a terheltet az ellene 1 rendbeli - az 1978. évi IV. törvény 310. §

(1)és

(2)bekezdésébe ütköző, a különadóra alapított adócsalás bűntette miatt emelt vád alól a Be. 331. §

(1)bekezdése alapján, a Be. 6. §

(3)bekezdés

1. a)pontja szerinti okból, bűncselekmény hiányában felmentette. Továbbá a terheltet a fennmaradt bűncselekmények miatt halmazati büntetésül, a meglévő büntetéskiszabási körülmények alapulvételével, de tekintettel a halmazatban álló bűncselekmények számának csökkenésére, valamint az elkövetéstől számított időmúlásra, enyhébb tartamú, 3 év 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte az 1978. évi IV. törvény 43. §
2. a)pontja alkalmazásával, s a közügyektől eltiltás érintetlen hagyása mellett. [39] A Kúria egyebekben - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, melynek vizsgálatára a Be. 425. §

(5)bekezdése alapján köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a Be.

1. §-a alapján hatályukban fenntartotta. IV. [40] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
2. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §

(3)bekezdésén alapul, azzal hogy a bíróság - a Be. 421. §

(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. június
2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Molnár Ferencné dr. s.k. előadó bíró, Dr. Székely Ákos s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző