A határozat elvi tartalma: A bíróságot nem terheli további kötelezettség a bizonyítás körében, ha fél által a szakvéleményre tett észrevételeket a szakértőnek megküldi, a szakértőt tárgyalásra idézi, a fél kérdéseire a szakértő közvetlenül válaszol, majd a fél jogi képviselője további kérdéseket nem kíván feltenni, korábbi észrevételeit visszavonja, a tárgyalás berekesztésére történt figyelmeztetés után kijelenti, hogy további bizonyítási indítványa nincs, és egyébként a szakvélemény aggálytalan. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.386/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Cseh Attila előadó bíró Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Gyúró Dalma ügyvéd Az alperesek: ... I. rendű ... II. rendű Az alperesek képviselője: Dr. Szakály Barbara I. rendű dr. Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd II. rendű A per tárgya: Vételár visszafizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék 2.Pf.20.016/2016/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pécsi Járásbíróság 18.P.20.297/2013/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű és a II. rendű alperes részére 100.000 (Százezer) - 100.000 (Százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 633.800 (Hatszázharmincháromezer-nyolcszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] A felperes a tulajdonában lévő ... helyrajzi számon nyilvántartott, ... szám alatti családi házas ingatlana lakó- és melléképülete tetőszerkezetének fedéséhez
- október
- napján az I. rendű alperestől mint forgalmazótól a II. rendű alperes által gyártott ... alap-, kúp-, és szellőzőcserepeket, továbbá kezdő élgerinccserepeket és hármas elosztó kúpcserepeket vásárolt 1.365.790 forint értékben. A cserepeket
- november 16-án a II. rendű alperes szállította ki a felperesi ingatlanhoz. Ezzel egyidejűleg ... egyéni vállalkozó megkezdte a tetőfedést a felperessel kötött vállalkozási szerződés alapján. A felperes
- november végén jelezte az I. rendű alperesnek, hogy a melléképületre felrakott cserepek széleiről és éleiről pattogni kezdett az anyag. Erről az I. rendű alperes értesítette a II. rendű alperest, aki
- december 6-án kicserélte a teljes cserép-készletet, és a már felhelyezett cserepekkel kapcsolatos költségeket is ő állta. A felperes
- december 10-én jelezte a II. rendű alperesnek, hogy a kicserélt cserepekről is pattog az anyag, felületük nem sima, azokkal illeszkedési problémák vannak. A II. rendű alperes munkatársa, ..., a bejelentést követően mintát vett a cserepekből, majd ..., a II. rendű alperes alkalmazottja, a II. rendű alperes belső laboratóriumában elvégezte azok vizsgálatát. Az eredmény
- február
- napjára állt rendelkezésre, amely szerint a termék minősége mind a fagyállóság, mind a teherbíró képesség szempontjából megfelelt a vonatkozó MSZ EN 490:
- számú szabvány előírásainak. Erre tekintettel a II. rendű alperes a felperes csereigényét a második szállítmány vonatkozásában elutasította. A felperes
- március 18-án kelt minőségi kifogásában írásban felszólította a II. rendű alperest a termék teljes vételárának visszafizetésére, egyidejűleg kártérítési igényt is előterjesztett. A II. rendű alperes a
- április 7-én, majd
- május 22-én kelt válaszleveleiben a felperes igényét elutasította. A
- december
- napján - a cserét követően - kiszállított cserepek felhelyezésre kerültek a felperesi lakó- és melléképület tetőszerkezetére, azok a mai napig ott találhatóak. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [7] A felperes keresetében 1.250.000 forint „késedelmes kivitelezésből adódó kár", továbbá 2.931.100 forint + áfa „tetőszerkezet rekonstrukciójának díja" mint kár, valamint 1.365.790 forint vételár, összesen 6.338.287 forint és kamatai egyetemleges [8] megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket, az I. rendű alperest jótállás és szavatosság, a II. rendű alperest termékfelelősség, jótállás és szavatosság jogcímén. A szavatosság körében árleszállítási igényt jelölt meg. Az I. rendű és a II. rendű alperesek ellenkérelmeikben a kereset jogalapját és összegszerűségét is vitatták, annak elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [10] A perben kirendelt igazságügyi építész szakértő szakvéleménye alapján azt állapította meg, hogy a perbeli tetőfedő anyag a teljesítés időpontjában megfelelt a vonatkozó szabvány (MSZ EN 490:2004.) előírásainak, alkalmas volt funkciója ellátására. A cserepek felületi érdességét adó szemcsézettség gyártási eredetű, de csak esztétikai hibát eredményez. Az élek mentén lévő kisebb kipattogzások a szállítás, rakodás, vagy a kivitelezés során keletkezhettek, a kúpelosztó cserepek környezetének szennyeződése kivitelezési hiba, a felületi sérülések a gyártás, szállítás során nem alakulhattak ki. A látszó élek érdessége gyártástechnológiai sajátosság, nem hiba, míg az éleken megtelepedő moha természetes folyamat eredménye. A tető alapvetően hibátlannak tekintendő, a javítás maximális költsége 10.000 forint. Minderre tekintettel az elsőfokú bíróság gyártási hiba hiányában a keresetet alaptalannak ítélte. [11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdése és 254. §
(3)bekezdése szerint, helyes indokai alapján hagyta helyben. [12] A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel rámutatott: az elsőfokú bíróság a Pp. 141. §
(1)bekezdésének megfelelően a pert érdemben tárgyalta és a Pp. 163. §
(1)bekezdése szerint a bizonyítási eljárást is lefolytatta, 7 tárgyalást tartott, a felek képviselőit részletesen meghallgatta, valamennyi, a felek által indítványozott bizonyítást elrendelte: tanúkat hallgatott ki, szakértőt rendelt ki, akit az írásbeli szakvélemény előterjesztését követően a tárgyaláson is meghallgatott. A rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen mérlegelte. Az aggálytalan szakértői vélemény alapján pedig megállapítható volt, hogy a cserepek nem voltak hibásak. [13] A másodfokú bíróság a szakértői bizonyítással összefüggésben kiemelte: az első szállítmány vizsgálata szükségtelen lett volna, mert a per eldöntése szempontjából közömbös, hogy a kicserélt cserepek a szabványnak megfeleltek-e. A szakvéleményt a cserepek vizsgálatáról készült laboratóriumi jegyzőkönyv - amely szerint a cserepek teherbíró képessége és fagyállósága megfelelő volt - is alátámasztotta, és mindezt ... tanúvallomása is megerősítette. [14] Utalt arra is, hogy a felperes a szakértőhöz a tárgyaláson kérdéseket intézhetett, azokra a szakértő a választ megadta, ezt követően a felperes a korábban, írásban megfogalmazott kérdéseit visszavonta, több kérdést nem kívánt feltenni a szakértőhöz és a tárgyalás berekesztése előtt nem volt bizonyítási indítványa. Minderre tekintettel a másodfokú eljárásban a felperes már alaptalanul vitatta a szakvélemény egyes megállapításait. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelmek [15] A felperes felülvizsgálati kérelmében - tartalmilag - a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és a keresetének helyt adó ítélet meghozatalát kérte. Elsődlegesen fellebbezését nagyrészt megismételve - az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértésére hivatkozott a Pp. 141. §
(1)bekezdése és 163. §
(1)bekezdése tekintetében. Utalt arra, hogy az eljárt bíróságok a tényállást tévesen állapították meg, mert a szakértői véleményt aggálytalannak fogadták el annak ellenére, hogy álláspontja szerint - az sok ellentmondást tartalmazott és nem tartalmazta az általa becsatolt fényképeket, továbbá a szakértő tévesen vizsgálta a fagyással kapcsolatos kérdéseket. A fentiek miatt állította a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértését is. [16] Hivatkozott az ítéletek megalapozatlanságára, a tényállás feltáratlan voltára és arra, hogy a felek nem, avagy tévesen kaptak tájékoztatást a Pp. 3. §
(3)bekezdésének megfelelően a bizonyítandó tényekről és bizonyítási teherről. Ezek mibenlétét nem fejtette ki. [17] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmeikben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [19] Elöljáróban a Kúria rámutat, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerinti rendkívüli perorvoslat, amelynek tárgya: a jogerős ítélet [Pp. 270. §
(2)bekezdés]. A Pp. 270. §
(2)bekezdésének és 275. §
(3)és
(4)bekezdéseinek együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálat alapja anyagi jogi jogszabálysértés vagy eljárási szabálysértés lehet, utóbbi azonban csak akkor, ha az az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bír. Kiemelendő továbbá, hogy a felülvizsgálati kérelemnek egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei: a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp. 272. §
(2)bekezdés]. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti [1/
- (II.15.) PK vélemény
- pontja és indokolása]. Mindezek mellett a felülvizsgálati eljárásban olyan tényre, bizonyítékra, ami az első- és a másodfokú eljárásnak nem volt tárgya, ezért a jogerős ítélet meghozatalakor az eljáró bíróság nem ismerte (nem ismerhette) meg a felülvizsgálati eljárásban nem lehet hivatkozni. [20] Minderre tekintettel a felperes által a fellebbezésében nem, kizárólag a felülvizsgálati kérelmében felhozott, a Pp.
- §
(3)bekezdésével kapcsolatos hivatkozást a Kúria a felülvizsgálati eljárásban már nem vehette figyelembe. Megjegyzi azonban, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során a bizonyítandó tényekről és a bizonyítási teherről a Pp. 3. §
(3)bekezdése szerinti tájékoztatást több alkalommal [
- sorszámú jegyzőkönyv
- oldal, 12., 25., 26.,
- sorszámú végzések] és hiánytalanul megadta, ezért a felperes ezen hivatkozása érdemben sem lett volna helytálló. Az ügyben a bizonyítandó tény alapvetően a
- december 6-i csere alkalmával leszállított cserepek hibája volt, amely alapvetően szakkérdés, és amelyre irányuló bizonyítást a bíróság teljes körűen lefolytatta. [21] Alaptalan - és értelmezhetetlen - a felperesnek a Pp.
- §
(1)bekezdésének megsértésére történt hivatkozása. E jogszabályhely az elsőfokú tárgyalás menete körében a per megszüntetésére irányuló (ún. alaki) és az ügy érdemére vonatkozó (ún. érdemi) ellenkérelem vizsgálatának egymáshoz képesti sorrendjét szabja meg. Az elsőfokú bíróság - azon túl, hogy a perben a megszüntetés kérdésköre fel sem merült - az eljárási szabályok maradéktalan betartásával érdemben tárgyalta a keresetet: ennek során - amint arra a jogerős ítéletében a másodfokú bíróság is rámutatott - részletesen meghallgatta a felperest, továbbá az alperesi képviselőt, kihallgatott minden, a felek által bejelentett tanút és lefolytatta a Pp. 3. §
(3)bekezdésének megfelelő tájékoztatását követően indítványozott szakértői bizonyítást is. Mindez a per érdemi tárgyalását jelentette. [22] Nem sértették meg az eljárt bíróságok a felperes által felhívott Pp. 163. §
(1)bekezdését sem: e jogszabályhely szerint a szükséges tények megállapítása végett a bíróság bizonyítást rendel el. A már kifejtettek értelmében a tényállás megállapítása a per érdemi tárgyalása körében teljes mértékben, maradéktalanul megtörtént, a szükséges bizonyítást az elsőfokú bíróság lefolytatta (a felek meghallgatását követően minden tanút kihallgatott és szakértői bizonyítást folytatott le), a másodfokú bíróság pedig a felperes fellebbezésében a szakvéleménnyel kapcsolatban előadottakat érdemben már nem vizsgálhatta [Pp. 235. §
(1)bekezdés]. A Kúria mindenben egyetért a másodfokú bíróság által ezzel összefüggésben kifejtettekkel, és rámutat: az írásbeli szakvéleményre a felperes az észrevételeit megtehette [Pp. 3. §
(6)bekezdés, 182. §
(1)bekezdés], az indítványára a tárgyalásra megidézett szakértőhöz kérdéseit közvetlenül feltehette [Pp. 182. §
(2)bekezdés]. Az írásban megfogalmazott és a
- november
- napján tartott tárgyaláson feltett kérdéseit követően a felperesi jogi képviselő akként nyilatkozott, hogy több kérdést feltenni a szakértőhöz nem kíván, a korábban, írásban megfogalmazott kérdéseit visszavonta, és a tárgyalás berekesztésére történt figyelmeztetés után is úgy nyilatkozott, hogy bizonyítási indítványa nincs [
- sorszámú jegyzőkönyv
- oldal negyedik bekezdés, illetve
- oldal hetedik bekezdés]. [23] Erre tekintettel a másodfokú bíróság helytállóan foglalt állást az aggálytalan szakértői véleményt illetően. A felülvizsgálati kérelemben felsorolt, a felperes által hiányolt, illetve hibásnak tartott szakértői megállapításokkal kapcsolatos észrevételek pedig a már kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati eljárás során nem voltak vizsgálhatóak. [24] A felperes a Pp.
- §
(1)bekezdésének megsértésére is alaptalanul utalt. A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során beszerzett bizonyítékokat (tanúvallomások, okiratok szakértői vélemény) helytállóan, önellentmondástól mentesen értékelte és azokból okszerű következtetést levonva állapította meg, hogy a szolgáltatáskor a cserepek nem voltak hibásak. Erre tekintettel a bizonyítékok értékelése, mérlegelése során jogszabálysértés nem történt. [25] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [26] A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdésére figyelemmel alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperesek jogi képviseletével kapcsolatosan felmerült, és a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése szerinti mértékű felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [27] Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles megfizetni. [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése folytán tárgyaláson kívül bírálta el. [29] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke Dr. Cseh Attila s.k. előadó bíró Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró