Pfv.21754/2016/6 – Kúria

(1), A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.754/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Pecsenye Csaba előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Szabó János ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Gáspár Sándor ügyvéd A per tárgya: Kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Zalaegerszegi Törvényszék 2.Pf.20.087/2016/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Zalaegerszegi Járásbíróság 9.P.20.269/2015/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperes részére 212.500 (Kétszáztizenkétezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 850.000 (Nyolcszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperesnek 133.953.498 forint összegű lejárt, elismert pénzkövetelése állt fenn a ... Kft. „fa"-val, illetve ... egyéni vállalkozóval szemben. E követelés megvásárlására
4. június
5. [2] [3] [4] napján kelt megállapodással az alperes vételi jogot engedett az ...Kft. (jogosult) javára. A követelés vételárát 75.000.000 forintban határozták meg, azzal, hogy a vételi jog gyakorlása esetén a vételár teljes kifizetésének igazolását követően a követelés tulajdonjogát a jogosult minden további hozzájárulás vagy jognyilatkozat nélkül megszerzi. A vételi jog gyakorlásának végső határidejét
6. május
7. napjában határozták meg. Rögzítették a vételi jog alapításáról szóló szerződésben, hogy az alperes többszörös jogelődje, az ... Nyrt. az adósokkal szemben a 133.953.498 forint összegű lejárt és elismert pénzkövetelés tekintetében végrehajtási eljárást indított, illetőleg a felszámolás alatt álló adóssal szemben a felszámolónál követelést jelentett be. Az alperes az opciós szerződésben meghatalmazást adott, hogy a jogosult a végrehajtási eljárásban, illetve a felszámolási eljárásban képviselőként járhasson el. A szerződésben rögzített határidőben az ... Kft. nem élt vételi jogával. A ... Kft. végrehajtást kérőnek ... és ... adósok ellen ... önálló bírósági végrehajtó előtt ... szám alatt folyamatban volt végrehajtási eljárásában az adósok egyenlő arányú közös tulajdonát képező, az ingatlan-nyilvántartásban ..., belterület ... hrsz. alatt felvett, a természetben ... szám alatti ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát a
8. október
9. napján megtartott árverésen 10.000.000 forint kikiáltási ár mellett 13.800.000 forint árverési vételár ellenében az alperes szerezte meg. A vételár megfizetése az alperes részéről beszámítással történt, képviseletében meghatalmazottként ... járt el. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] [6] A felperes keresetében 8.500.000 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Indokolása szerint a végrehajtási eljárásban az alperes képviseletében az ... Kft. lett volna jogosult eljárni. A meghatalmazást az alperes nem vonta vissza, így jogosulatlanul végzett végrehajtási cselekményeket, tett nyilatkozatokat és szerezte meg a felperes ingatlanát követelése beszámításával árverési vevőként. Ezzel a magatartásával a felperes részére kárt okozott. Mivel az ingatlan becsértéke 17.000.000 forint volt, a felperes 1/2-ed arányú tulajdonnal rendelkezett, így a felperest ért kár a becsérték 50 %-a. Alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperesnek kárt nem okozott, eljárása jogellenesnek nem tekinthető. Az opciós szerződésnek a felperes nem volt részese, így az opciós szerződés megszegésére alapított felperesi kereset nem lehet alapos, különös tekintettel arra, hogy a vételi jogával az ... Kft. nem élt, így az alperes képviseletére a végrehajtási eljárásban nem volt jogosult. Az első- és másodfokú ítélet [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy a felperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy az alperes az árverési vétel során megszegte az opciós szerződés 7., illetőleg
10. pontját. Bizonyítási kötelezettségének azonban nem tudott eleget tenni, hiszen az opciós szerződés nem a felek között jött létre, így a felperes által állított szerződésszegő magatartás a peres felek viszonylatában jogellenességet nem alapoz meg. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Rámutatott, hogy a szerződésszegésre alapított kereseti követelés a felperes aktív perbeli legitimációja hiányában nem alapos, és szerződésen kívül okozott kár megtérítésére alapított igény sem foghat helyt. Az
11. évi IV. törvény (Ptk.)
12. §

(1)bekezdése szerinti meghatalmazás nem zárja ki a meghatalmazó személyes eljárását, a végrehajtásban árverési vevőként való fellépését, vagy több meghatalmazás adásának lehetőségét. Az opciós szerződés más személy képviseleti joga kizárásáról rendelkezést nem tartalmazott. Ezért nem állapítható meg az alperes részéről olyan jogellenes magatartás, amely a felperes kártérítési igényét megalapozná. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes kereset szerinti marasztalását kérte. Érvelése értelmében a másodfokú bíróság megsértette a Ptk. 339. §

(1)bekezdését. Szerinte az a körülmény, hogy az alperes árverési vevőként lépett fel, az alperes és az ... Kft. viszonylatában a jogellenes magatartás megállapítására alkalmas. Ez a magatartás a peres felek viszonylatában megalapozza az alperes felelősségét a Ptk. 339. §

(1)bekezdésében meghatározott szerződésen kívül okozott kárért, mert a végrehajtási eljárásban az alperes jogellenesen jogosított fel harmadik személyt a képviseletére. A felróhatóság sem lehet vitás, hiszen az alperes az opciós szerződésből folyó kötelezettségeit ismerte. A kár pedig abban áll, hogy a lakóházát elvesztette, ami az alperes árverésen való vásárlása nélkül nem következett volna be. [10] Alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. [12] A másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a Ptk. 219. §

(1)bekezdése nem zárja ki meghatalmazás esetén a meghatalmazó személyes eljárását, vagy azt, hogy több személy részére is adjon meghatalmazást. Az opciós szerződésben az alperes képviseletével összefüggésben kizárólagosságot az ... Kft. részére nem állapítottak meg, így az alperes jogszerűen adhatott meghatalmazást ... az ingatlan árverésen történő képviseletre. [13] Helyesen foglalt állást a másodfokú bíróság abban a kérdésben, hogy a kártérítés a Ptk. 339. §

(1)bekezdése szerinti feltételek konjunktívak, ezek közül a jogellenes magatartás nem állapítható meg, ezért a további feltételek vizsgálata szükségtelen. [14] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a 1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [15] A felperes a Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §

(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes - áfát is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét. [16] A felperes személyes költségmentességére tekintettel a Kúria a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről az 1990. évi XCIII. törvény 74. §

(3)bekezdésére utalással a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §-a alapján határozott. [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
3. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [18] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,

1. április
2. . Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Pecsenye Csaba s.k. előadó bíró, Dr. Cseh Attila s.k. bíró