A határozat elvi tartalma: A másodfokú bíróság nincs elzárva a bizonyítékok felülmérlegelésének lehetőségétől, azonban a döntését megfelelően meg kell indokolnia. Csupán az indokolatlan felülmérlegelés jelent az ügy érdemére kiható jogszabálysértést. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.142/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Lóczi Gabriella ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: dr. Lukovits Péter ügyvéd A per tárgya: Kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 61.Pf.637.844/2015/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 19.P.III.24.160/2012/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperes részére 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 100.000 (Százezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes által működtetett fogászati rendelő fogorvosa a felperes részére fémmentes fogműveket készített. A felső fogsorban lévő 13., [2] [3] [4] 14., 21., 23.,
- valamint 27-es fogakra elkészített cirkóniumoxid kerámia híd 2007 októberében levételre került és levétel közben eltört. Az alperes a törött kerámia hidat anyagvizsgálatra Németországba küldte, ugyanakkor nem gondoskodott arról, hogy a felperes felső fogsoránál a 13-27 fogak vonatkozásában végleges cirkónium-oxid kerámia híd pótlás kerüljön beépítésre. Az alperes azt tanácsolta a felperesnek, hogy a 11 tagú cirkónium-oxid kerámia híd helyett viselje azt a műanyag 11 tagú hidat, amelyet eredetileg a cirkónium-oxid kerámia híd előkészítési szakaszában hoztak létre. A felperes felső állkapcsában a
- számú fog - kb. fél évvel azután, hogy az alperesnél a cirkónium-oxid kerámia híd eltört begyulladt, és miután a fog gyökerének tisztítása nem vezetett eredményre, a 21-es fogat véglegesen eltávolították. A felső állkapocsban lévő 21-es fog eltávolítása miatt az eredeti minta alapján elkészíthető cirkónium-oxid kerámia híd nem helyezhető vissza. Az alperes 2008 őszén azt a tájékoztatást adta a felperesnek, hogy a német laboratórium megszűnt, ezért „garanciában" nem lehet javítani a cirkónium-oxid kerámia hidat. Amennyiben a csontpótlást és a fogpótlást kifizeti, akkor elvállalja a kezelését, de pénzt nem ad vissza, illetőleg ingyenesen nem készíti el a fogművet sem. A felperes egyéni vállalkozó biztosítási üzletkötő. Munkája során mind a meglévő, mind a leendő ügyfelekkel személyesen tartja a kapcsolatot. A felperes a cirkónium-oxid kerámia híd eltörését követően a műanyag ideiglenes fogművet használta, amelynek eredményeként az étkezései során rágási nehézségei merültek fel, és kommunikációs készségeiben is korlátozott volt. A felperest pszichésen is megviselte a sikertelen fogászati kezelés, visszahúzódó személyiségűvé vált, depressziós tünetei jelentkeztek, társas kapcsolatai beszűkültek. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] [6] A felperes módosított kereseti kérelmében 4.967.600 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Követeléséből 2.000.000 forintot nem vagyoni kártérítés, a fennmaradó összeget árleszállítás, illetve vagyoni kártérítés címén érvényesített. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy szakmai hibát vétett volna, és ezzel okozati összefüggésben a felperesnek kára merült fel. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság 4.967.600 forint és kamatai megfizetésére kötelezte az alperest, 1.850.000 forintos kártérítési igény utáni kamatkövetelés vonatkozásában a keresetet részben elutasította. Megállapította, hogy a peres felek közötti vállalkozási elemekkel vegyes egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban az alperes súlyos szakmai hibákat vétett, ezért köteles a felperes vagyoni és nem [8] vagyoni kárait is megtéríteni. A nem vagyoni kártérítés vonatkozásában arra a következtetésre jutott, hogy 2.000.000 forint és kamata - kárkori értékviszonyok figyelembe vételével - elégséges arra, hogy kárpótolja a felperest az alperes szakszerűtlen kezelésével oksági kapcsolatban kialakult pszichés károsodásaiért, valamint fizikai állapotromlásáért. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, az alperesi marasztalás összegét 2.850.000 forintra és azon belül a nem vagyoni kártérítés mértékét 1.000.000 forintra és annak elsőfokú ítélet szerinti kamataira leszállította. Az új cirkónium-oxid kerámia híd 1.850.000 forint összegű költségére tekintettel módosította a vagyoni kártérítés összegét, a nem vagyoni kártérítés vonatkozásában pedig arra mutatott rá, hogy habár a szakszerűtlen fogorvosi kezelés következtében a felperesnél fizikai állapotromlás lépett fel és pszichés problémák is bekövetkeztek, azonban az elszenvedett hátrányok - a
- évi ár- és értékviszonyokra is tekintettel 1.000.000 forint és kamatai mértékű nem vagyoni kártérítéssel megfelelően kompenzálhatók. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezését, és az alperes által fizetendő nem vagyoni kártérítés összegének 2.000.000 forintra és kamataira történő felemelését kérte. Előadta, hogy a jogerős ítélet sérti az
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdését, ugyanis amennyiben az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat logikusan és okszerűen mérlegelve állapította meg a kártérítés összegét, akkor a másodfokú bíróságnak nem lett volna lehetősége felülmérlegelésre. Álláspontjának alátámasztására csatolta a Fővárosi Ítélőtábla egy jogerős ítéletét, amelyben a bíróság fogászati műhibát elszenvedő páciensnek a szerinte általa átéltnél kisebb hátrányok hatásai miatt ítélt meg 2.000.000 forint nem vagyoni kártérítést. [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [12] A Kúria a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet, és a lefolytatott felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy az a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. [13] A Pp. 206. §
(1)bekezdése értelmében a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. Az ily módon megfogalmazott szabad bírói mérlegelés a másodfokú bíróságot is megilleti, annak korlátját az indokolási kötelezettség jelenti, ugyanis a bíróság az ítéletében köteles megjelölni a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett körülményeket, különösen azokat, amelyeknek jelentős bizonyító erőt tulajdonított. E kötelezettség a másodfokú bíróságot is terheli. Ez azt jelenti, hogy a másodfokú bíróság csak akkor jogosult a bizonyítékok felülmérlegelésére, ha döntését megfelelően indokolja. Csupán az indokolatlan felülmérlegelés jelent az ügy érdemére kiható jogszabálysértést (BH2006.403.), ami a konkrét esetben nem valósult meg. [14] A másodfokú bíróság megfelelően megindokolta, hogy az elsőfokú bíróság által kellő súllyal nem értékelt kár bekövetkezésekori árés értékviszonyok figyelembe vételével miért döntött a felperes által elszenvedett, az elsőfokú bíróság által is helyesen feltárt fizikai és pszichés hátrányok 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítéssel és kamataival történő kompenzálásáról. A másodfokú bíróság kellően megindokolt döntése a nem vagyoni kártérítés mértéke tekintetében logikus és okszerű, ezért nem jogszabálysértő. Különösen nem vagyoni kártérítési igények esetében nincs olyan tarifás rendszer, ami az elszenvedett hátrányokhoz előzetesen számszerűsített kárösszegeket kapcsolna, ezért önmagában egy más tényállású konkrét ügyben hozott döntésre történő hivatkozás a jogerős ítélet jogszabálysértő jellegének alátámasztására nem alkalmas. [15] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [16] A Kúria a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a felperest az alperes jogi képviseletével kapcsolatosan felmerült felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [17] A Kúria a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről a felperes személyes költségmentessége folytán az 1990. évi XCIII. törvény 74. §
(3)bekezdésére tekintettel a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(1)bekezdése és
- §-a alapján határozott. [18] A Kúria a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése folytán tárgyaláson kívül bírálta el. [19] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Cseh Attila s.k. bíró