A határozat elvi tartalma: Az a fogyasztói (lakossági) deviza alapú kölcsönszerződés, amely tartalmazza a kölcsön összegét forintban, rögzíti a THM-et, kiszámítható módon a törlesztőrészleteket az 1996. évi CXII. Tv.213. §
(1)bekezdésébe felsorolt okból nem semmis. 1996. CXII. Tv. 213. §
(2),
- XXXVIII. Tv.
- § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.851/2016/
- A tanács tagjai: Dr.Vezekényi Ursula a tanács elnöke Dr. Osztovits András Dr. Farkas Attila A felperesek: rendű II. rendű A felperesek képviselője: Kerekes és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Ölveczky István ügyvéd Az alperesek: I. rendű II. rendű III. rendű IV. rendű Az alperesek képviselői: jogtanácsos I-II. rendűért A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: I-II. rendű felperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.436/2016/7/II. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 70.P.22.445/2012/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet - a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében - hatályában fenntartja. Egyetemlegesen kötelezi az I-II. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az I-II. rendű alpereseknek mint együttes jogosultaknak 20.000 (húszezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
- november 8-án az I. rendű és a II. rendű alperesek mint hitelezők, valamint a felperesek mint adósok és a III. rendű és IV. rendű alperesek mint zálogkötelezettek között ingatlan jelzálogjoggal biztosított, svájci frankban nyilvántartott kölcsönszerződés jött létre. A szerződés I.
- pontja szerint a kölcsön összege 11.100.000 Ft volt. A szerződés I.
- pontja [2] [3] rögzítette: a hitelezők a kölcsönt forintban folyósítják, a kölcsön deviza összegét a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott deviza-vételi árfolyamon állapítják meg. A szerződés III.
- pontja szerint a törlesztő részletek forint összegét az III. rendű alperesek az általuk alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam alapján határozzák meg. A kölcsönszerződés fedezetét képezte a felek között
- november 8-án megkötött engedményezési szerződés alapján az O Rt.-nél fennálló szerződés megtakarítási összege. A hitelezők vállalták, hogy a javukra megfizetett összegeket a fennálló kölcsöntartozás csökkentésére fordítják. A kölcsönszerződés szerint a hitelezők az adósok részére a tőketörlesztésre a futamidő első 54 hónapjára haladékot, azaz türelmi időt biztosítottak. Ezen időszak alatt az adósoknak csak a hiteldíjat (kamatot, kezelési költséget) kellett megfizetni, annak lejártát követően a hátralévő futamidő alatt egyenletes törlesztéssel kellett teljesíteni. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A felperesek módosított keresetükben a Ptk. 239/A. §
(1)bekezdése alapján a kölcsönszerződés keresetben megjelölt rendelkezései érvénytelenségének megállapítását kérték. Elsődlegesen arra hivatkoztak, hogy a felek nem állapodtak meg az alkalmazandó deviza árfolyamban, az árfolyamrés mértékében és a törlesztőrészletek összegében, ezért a szerződés Ptk. 205. §
(2)bekezdésébe ütközik. Másodlagosan arra hivatkoztak, hogy az általuk megjelölt szerződési feltételek sértik a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 213. §
(1)bekezdés a), b), c),
- d)és
- e)pontjait. Harmadlagosan azt adták elő, hogy a szerződési feltételek lehetetlen szolgáltatásra irányulnak. Negyedleges indokaik szerint a szerződési feltételek a Ptk. 4. és 5. §-ába írt követelményekbe ütköznek, ezért a Ptk. 200. §
(2)bekezdése alapján semmisek. Ötödlegesen arra hivatkoztak, hogy a feltételek a Ptk. 213. §
(1)bekezdésébe foglalt jogszabályi rendelkezések megkerülésére irányulnak. Hatodlagosan előadták, hogy a feltételek a Ptk.
- §a alapján tisztességtelennek minősülnek. Hetedlegesen pedig a feltételek nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközését állították. Az I. és a II. rendű alperesek a kereset elutasítását, a III. és a IV. rendű alperesek a keresetnek megfelelő határozat meghozatalát kérték. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Megítélése szerint a perbeli kölcsönszerződés keresettel támadott rendelkezései a felperesek által hivatkozott egyetlen okból sem [7] [8] [9] érvénytelen. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével a kölcsönszerződésnek az árfolyamrésre és az egyoldalú kamat-, költségés díjemelésre vonatkozó feltételei érvénytelenségének megállapítása iránt indított kereset tárgyában a pert megszüntette és az elsőfokú bíróság ítéletét ebben a keretben hatályon kívül helyezte. Egyebekben az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és megállapította a kölcsönszerződés IV.
- pontja utolsó bekezdésének tisztességtelenségét. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a peres felek szerződése a deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződések tárgyának és törlesztő részleteinek meghatározásával kapcsolatos elvi kérdésekről szóló 1/
- PJE határozat (a továbbiakban: 1/
- PJE határozat) által megfelelőnek elfogadott módon tartalmazta a kölcsön összegét, azaz a szerződés tárgyát. A devizaalapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződés a PJE szerint akkor is megfelel a Hpt.
- §
(1)bekezdés e) pontja által előírtaknak, ha az írásba foglalt szerződés kiszámítható módon tartalmazza a törlesztőrészletek számát, összegét és a törlesztési időpontokat. A 6/
- PJE
- pontja értelmében pedig a tájékoztatási kötelezettségnek csak az árfolyamváltozás lehetőségére kell kiterjednie, annak mértékére azonban nem. A másodfokú bíróság utalt arra is: a perbeli kölcsönszerződés tartalmazta az éves százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót és az annak kiszámítása során figyelembe nem vett egyéb költségeket is. A másodfokú bíróság a kölcsönszerződés IV.
- pontját a Ptk. 209/A. §
(2)bekezdése alapján tisztességtelennek minősítette, figyelemmel arra, hogy az megbontja a szerződés egyensúlyát a felek között, a hitelező javára indokolatlan, egyoldalú előnyt biztosít. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] Az I-II. rendű felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetüknek helytadó határozat meghozatalát kérték. Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet Ptk. 205. §
(2)és
(3)bekezdésébe, 200. §
(2)bekezdésébe, 209. §
(1)bekezdésébe, 227. §
(2)bekezdésébe és a Hpt. 213. §
(1)a), b), c),
- d)és
- e)pontjaiba ütköző módon jogszabálysértő. [11] Az I.-II. rendű alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [13] A Kúria megítélése szerint a perbeli szerződés a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: DH1. tv.) által módosított tartalommal nem sérti a Ptk. 205. §
(2)és
(3)bekezdését, mindazon lényeges tartalmi elemeket tartalmazza, amely egy fogyasztói kölcsönszerződés létrejöttéhez szükséges figyelemmel a később kifejtettekre is. [14] A szerződés a Hpt. 213. §
(1)bekezdés a) pontjában írtakat nem sérti. A szerződésben a kölcsön összege Ft-ban egyértelműen rögzítésre került, és a kölcsön visszafizetése során alkalmazandó árfolyamot a DH
- tv.
- §-a egyértelműen meghatározza. A tisztességtelen árfolyamra vonatkozó rendelkezés a szerződés részleges érvénytelenségét eredményezte, de ezt a C-26/
- sz. Kásler-ügyben, illetve a Kúria 2/
- PJE határozatában kifejtettekre is tekintettel megalkotott DH
- tv. hivatkozott rendelkezése megszüntette, e tárgyban a felek között elszámolásra került sor. A Kúria erre való tekintettel - a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából - nem látta szükségesnek a tárgyalás felfüggesztését az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő C-126/
- számú ügy befejezéséig, a perbeli szerződéses rendelkezés megfogalmazása a szerződés tárgyát illetően egyértelmű és világos. [15] A Hpt.
- §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontjában írtakat a szerződés ugyancsak nem sérti. A szerződés az induló THM-t egyértelműen tartalmazza, annak mértékét 5,99 %-ban rögzíti. A felperesek csak állították, de nem fejtették ki felülvizsgálati kérelmükben, hogy milyen általuk „rejtettnek" minősített költségeket tartalmaz a szerződésben feltüntetett THM. Egyébként is egy, a szerződés rendelkezéseiből a felperesek szerint nem következő, annál magasabb mértékű THM a szerződés semmisségét nem eredményezi. [16] A Hpt. 213. §
(1)bekezdés d) pontjában foglaltak megsértése részleges érvénytelenséget eredményez, ami a DH
- tv. alapján indult per, illetve az azon alapuló elszámolás folytán - ahogy arra a másodfokú bíróság rámutatott - vizsgálat tárgyát már nem képezheti. [17] Az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül állapították meg azt is, hogy a kölcsönszerződés eleget tesz a Hpt.
- §
(1)bekezdés e) pontjában írtaknak. A szerződés a törlesztő részletek összegét az első 54 hónap tekintetében tartalmazza, annak mértékét 313 CHFben határozza meg. Ebben az időszakban (türelmi idő) a felpereseknek kizárólag a kamatot és a kezelési költséget kellett megfizetniük. Az
- hónaptól kezdődően fizetendő törlesztő részletek tételesen a szerződésben nincsenek meghatározva, ugyanakkor a felperesek csak állították, de nem fejtették ki, nem cáfolták a jogerős ítélet azon megállapítását, miszerint az kiszámítható, vagyis megfelel a 1/
- PJE határozat szerinti követelményeknek. A türelmi időt követő törlesztő részlet fizetési kötelezettség tételes meghatározását, szerződésben történő rögzítését az adott tényállás mellett a szerződés megkötésekor az is nehezítette, hogy a konstrukció lakástakarék szerződéssel volt vegyes. [18] A 6/
- PJE határozat értelmében a deviza alapú kölcsönszerződés konstrukciója nem tekinthető lehetetlen szolgáltatásra irányulónak és nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe. A prudens működés esetleges veszélyeztetése pedig jelen eljárásban vizsgálat tárgyát nem képezheti. [19] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben kizárólag arra hivatkozással állították a Ptk.
- §
(1)bekezdésének és 209/A. §
(2)bekezdésének sérelmét, hogy az alperes nem adott megfelelő tájékoztatást a törlesztő részletek emelkedésének lehetőségéről. A kockázatfeltáró nyilatkozat csak jelentős mértékű törlesztő részlet emelkedésére hívta fel a figyelmet, amely nem a korlátlanság szinonimája. A Kúria e körben utal arra, az elsőfokú eljárás irataihoz 10/A/
- alatt csatolt, a felperesek által
- szeptember 2-án aláírt kockázatfeltáró nyilatkozat tartalmazta, hogy a kölcsönszerződésben rögzített deviza árfolyama napról napra változik, svájci frank esetében „bármilyen irányban és bármilyen mértékben". Emiatt iratellenesen állítják a felperesek, hogy a korlátlan árfolyam emelkedés lehetőségéről nem kaptak tájékoztatást. [20] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében - a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [21] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felpereseket a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján figyelemmel a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdéseire - kötelezte az I-II. rendű alperesek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeinek megfizetésére. A felperesek az illetékfeljegyzési joguk folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján kötelesek az államnak megfizetni. [22] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest,
- június
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Farkas Attila sk. bíró