SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.110/2017/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a felperesnek - a dr. Kiss László ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Szegedi Törvényszék
- november hónap
- napján kelt 17.P.20.765/2016/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő í t é l e t e t: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az alperes jogelődje, a (alperesi jogelőd neve) Zrt. (a továbbiakban: alperes) és a felperes között
- július
- napján svájci frank alapú kölcsönszerződés jött létre a felperes által megvásárolni kívánt Chevrolet Epica típusú (gépjármű forgalmi rendszáma) forgalmi rendszámú személygépkocsi vételárának finanszírozására. A felek az egyedi szerződésben az alperes által folyósított kölcsön összegét 2 600 000 Ft-ban, a futamidőt 72 hónapban, a havi törlesztőrészletek összegét 41 562 Ft-ban határozták meg. A kamat- és az árfolyamváltozás (kamatváltozás I. és kamatváltozás II.) elszámolásának módjaként az ún. normál devizakonstrukcióban állapodtak meg, majd
- december
- napján szerződésüket
- január 4-i hatállyal fix deviza konstrukcióra módosították. Az egyedi kölcsönszerződés részét képezte az alperes (üzletszabályzat
- jelölése). számú üzletszabályzata (Üsz.1.), amely egyebek között az alábbi - a jelen jogvita elbírálása szempontjából releváns - rendelkezéseket tartalmazza. - I.
- „Havi fix konstrukció: Amennyiben a mértékadó devizanem nem forint, a kölcsönbevevővel a kamatváltozás II. elszámolása a futamidő végén történik, amennyiben a futamidő alatt nem következik be rendkívüli árfolyamesemény." - I.
- „Rendkívüli árfolyamesemény: az árfolyam szélsőséges mértékű (25 %-ot meghaladó) növekedése a mértékadó árfolyamhoz képest, vagy egyéb, a Magyar Nemzeti Bank, mint jegybank által foganatosított rendkívüli intézkedés (pld. intervenciós sáv eltolása, a pénzpiaci szabályok megváltoztatása), amely a forint árfolyamát a jövőben szélsőségesen befolyásolhatja." - I.25.b. „Kamatváltozás II. (árfolyamváltozás): a mértékadó árfolyam és a fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam változásának függvényében az alábbi képlet szerint meghatározott kamatkülönbözet: Kamatváltozás II. = fizetési kötelezettség x ((fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam /mértékadó árfolyam) - 1)." - XI/
- - „Rendkívüli árfolyamesemény bekövetkezte esetén a hitelező jogosult az esedékessé vált törlesztőrészletekre jutó Kamatváltozás II-t a rendkívüli árfolyamesemény bekövetkeztét követően a kölcsönszerződés futamidejének lejártát megelőzően kiterhelni." Az Üsz.
- helyébe
- augusztus
- napján az alperes (Üzletszabályzat
- jelölése). számú üzletszabályzata lépett (Üsz.2.). A havi fix konstrukcióra (Üsz.
- pont, Üsz.
- pont), az árfolyamváltozás kiszámításának módjára (Üsz.
- I.25.b., Üsz.
- I.23.), a rendkívüli árfolyamesemény előzetes kiterhelésére (Üsz.
- XI.4., Üsz.
- XII.4.), valamint a rendkívüli árfolyamesemény fogalmára (Üsz.
- I.23., Üsz.
- I.25.) vonatkozó rendelkezések a fenti két üzletszabályzatban azonos módon kerültek meghatározásra. Az alperes
- május
- napjával a (Üzletszabályzat
- jelölése). számú üzletszabályzatát (Üsz.3.) léptette az Üsz.2 helyébe, amelynek a havi fix konstrukcióra (
- pont), a rendkívüli árfolyameseményre (I.22.), továbbá a rendkívüli árfolyamesemény bekövetkezte esetén az árfolyam-különbözet előzetes kiterhelésére vonatkozó rendelkezései az Üsz.
- és Üsz.
- szabályaival azonos megfogalmazásúak. A peres felek
- április
- napján a kölcsön visszafizetésének biztosítására - felfüggesztő feltétellel - adásvételi szerződést kötöttek és az alperes javára opciós jogot alapítottak a kölcsönösszegből vásárolt gépjárműre. Az opciós szerződés
- pontja szerint a hitelező a vételi jogot a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatja, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbevevő maradéktalanul nem teljesítette. A felek a vételi jog biztosítására az opciós joggal terhelt gépjárműre elidegenítési és terhelési tilalmat is kikötöttek (szerződés
- pont). Rögzítették továbbá, hogy az alperes a vételi jogát abban az esetben gyakorolhatja, ha a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben megjelölt bármely esedékességi időpontban - az esedékességet követő 15 napon belül - akár részben vagy egészben nem tesz eleget valamely fizetési kötelezettségének, továbbá ha a kölcsönszerződés bármely oknál fogva felmondásra kerül (
- pont). Az alperes
- november
- napján 232 516 Ft (221 863 Ft árfolyam-különbözet és 10 653 Ft kamat) megfizetésére hívta fel a felperest arra hivatkozással, hogy rendkívüli árfolyamesemény következett be, amelynek következtében a gyűjtőszámlán a fenti tartozása keletkezett. Egyben közölte, a jövőben az esedékes díjakra jutó árfolyam-különbözetet havonta kiterheli, ezáltal nő a felperes havi díjfizetési kötelezettsége. A felperes a felszólításnak nem tett eleget, továbbra is csak az egyedi szerződésben megjelölt összegű törlesztéseket teljesítette, ezért az alperes a szerződést
- január
- napjára felmondta. Az árfolyam-különbözetet is magában foglaló, a felmondás napjáig esedékessé vált felperesi tartozást 173 944 Ft-ban jelölte meg azzal, hogy a felmondás visszavonása érdekében a felperesnek 293 341 Ft-ot kell megfizetnie. A felperes ennek eleget tett, emiatt a szerződés változatlanul hatályban maradt. Az alperes elvégezte a DH2 tv. szerinti elszámolást, amelyben a tisztességtelenül felszámított összeget 306 389 Ft-ban határozta meg, ezt a felperes lejárt, összesen 238 238 Ft tartozására számolta el, ezáltal
- február
- napjával a lejárt tartozás megszűnt. A fennmaradó különbözetet előtörlesztésként számolta el, így a felperes még fennálló fizetési kötelezettségét 282 163 Ft-ban határozta meg. Közölte a felperessel, a törlesztőrészletek nem tartalmazzák az árfolyamkülönbözetet, amelyet a fizetési értesítőben meghatározottak szerint kell teljesítenie. Miután a felperes utóbb is az árfolyam-különbözet nélküli törlesztéseket teljesítette, az alperes
- szeptember
- napjára a szerződést ismét felmondta, a felmondás napjáig esedékessé vált felperesi tartozást az árfolyam-különbözettel együtt 322 932 Ft-ban határozta meg. A felmondás visszavonásának feltételéül 384 022 Ft megfizetését jelölte meg. Egyidejűleg bejelentette, gyakorolni kívánja opciós jogát a gépjárműre, és felszólította a felperest a gépkocsi haladéktalan birtokba adására. Tájékoztatta a felperest, hogy a gépjárművet értékesíteni kívánja, a befolyt vételárral pedig az üzletszabályzatban foglaltak szerint elszámol. A felperes a felmondásban megjelölt összeget nem fizette meg, ezért az alperes
- december 30iki fizetési határidővel 393 310 Ft megfizetésére szólította fel a felperest, és értesítette arról, hogy intézkedett a gépjármű forgalomból történő kivonása iránt. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala a Cs-06B/01/41837-3/
- számú határozatával
- február 9-től 6 hónapra a perbeli gépjárművet a forgalomból kivonta. A felperes keresetében az Üsz.
- XI/
- pontja és az Üsz.
- XII/
- pontja érvénytelenségének, valamint az alperes által közölt felmondások jogszerűtlenségének a megállapítását kérte. Keresetének jogalapjaként a fenti általános szerződési feltételek tisztességtelenségére, s ezen alapuló semmisségére hivatkozott. Az ebből levezetett jogi érvelése szerint a semmis szerződési feltétel kihagyásával az alperest nem illeti meg az árfolyam-különbözet előzetes kiterhelésének joga, s miután az eredetileg megállapított havi fix törlesztőrészleteket teljesítette, nem esett késedelembe, következésképpen az alperes fizetési késedelemre alapított felmondásai jogszerűtlenek. Kiemelte, a Kúria a Gfv.VII.30.112/2015/
- számú ítéletével az alperes jelen perbeli üzletszabályzatának XII.
- pontjával azonos rendelkezést tartalmazó (Üzletszabályzat
- jelölése). üzletszabályzat XI.
- pontját tisztességtelennek ítélte. A megállapítási kereset előterjeszthetősége körében arra utalt, az alperes a felmondásra hivatkozással a gépjárművet a forgalomból kivonatta, erre tekintettel a megállapítási kereset Pp.
- §
(1)bekezdésének feltételei fennállnak. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasításra irányult. Állította, hogy a felperesnek már a szerződés
- augusztus 31-iki felmondásakor is fennállt 65 432 Ft tartozása anélkül, hogy az árfolyam-különbözet előzetesen kiterhelésre került volna. Utóbb a felperest a szerződés szerinti futamidő meghosszabbodása miatt árfolyam-különbözet fizetési kötelezettség is terhelte, amelyet nem teljesített, ezért a szerződést jogszerűen mondta fel. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a peres felek között
- július
- napján létrejött (kölcsönszerződés száma). számú kölcsönszerződés részét képező (Üzletszabályzat
- jelölése). számú üzletszabályzat XI.
- pontja, valamint a (Üzletszabályzat
- jelölése). számú üzletszabályzat XII/
- pontja érvénytelen. Megállapította továbbá, hogy az alperes
- december
- napján és
- augusztus
- napján kelt felmondásai jogszerűtlenek. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 36 000 Ft perköltséget. Határozatának indokolásában megállapította, a szerződéskötéskor hatályos Üsz.1., majd az utóbb hatályba lépett Üsz.
- és Üsz.
- - eltérő pontokban - azonos megszövegezéssel tartalmazzák a szerződésmódosítással érintett havi fix konstrukció tartalmát, az erre vonatkozó külön rendelkezéseket, az árfolyamváltozás előzetes kiterhelésére vonatkozó szerződési feltételeket. Rámutatott, a rendkívüli árfolyamesemény fogalmát meghatározó üzletszabályzati ponttal együtt értelmezve az Üsz.1 XI.
- és az Üsz.
- XII.
- pontját, azok a jóhiszeműség és tisztesség elvével ellentétesek, mivel az árfolyam-különbözet és kamatai egyösszegű kiterhelésével az alperes egy olyan egyoldalú jognyilatkozat tételére kap jogosultságot, amely a fogyasztóra előre ki nem számítható terheket ró, és a szerződés felmondását eredményezheti. Hangsúlyozta, nem teszi tisztességessé e szerződési feltételt az, hogy a rendkívüli árfolyamesemény a mértékadó árfolyamhoz képest 25 %-os növekedésben került meghatározásra, az I.
- pontban felsorolt egyéb kitételek ugyanis csupán példálózó felsorolást tartalmaznak, nem tekinthetőek konkrétnak, egyértelműnek, nem felelnek meg az átláthatóság és az egyértelmű meghatározottság követelményének, ezáltal nem tisztességesek. Kiemelte, a Kúria Gfv.VII.30.112./2015/
- számú ítéletében - a rendkívüli árfolyamesemény taxatív meghatározásának hiányában - tisztességtelennek minősítette a (Üzletszabályzat
- jelölése). számú üzletszabályzat XI.
- pontját, amellyel megegyező tartalmúak az Üsz.1.,
- és 3-ban jelölt rendelkezések. Rámutatott, a perbeli üzletszabályzatok sem fogalmazzák meg egyértelműen a rendkívüli árfolyamesemény fogalmát, ezáltal az érintett szerződési feltételek tisztességtelensége nem került orvoslásra. Részletesen kifejtett indokai alapján megállapíthatónak ítélte a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglalt feltételek megvalósulását, így vizsgálta az alperes felmondásának jogszerűségét. Az alperes által készített és a periratokhoz becsatolt kimutatások alapján megállapította, hogy az alperes a futamidő lejárta előtt az árfolyam-különbözetet nem terhelhette ki, ettől eltekintve viszont a felperesnek a
- december
- napján közölt felmondáskor mindössze - súlyos szerződésszegésnek nem minősíthető - 1800 Ft összegű tartozása volt, míg a
- augusztus
- napján kelt felmondás időpontjában lejárt tartozása egyáltalán nem volt, ezáltal az aperes a felmondási jogát mindkét alkalommal visszaélésszerűen gyakorolta. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen annak megváltoztatásával a kereset elutasítását, míg másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Fellebbezési érvelése szerint a Kúria a hivatkozott ítéletében a (Üzletszabályzat
- jelölése). üzletszabályzat perbeli rendelkezéssel egyező pontját (XI.
- pont) azért ítélte tisztességtelennek, mert a rendkívüli árfolyamesemény pontatlanul, nem taxatív módon került meghatározásra. Hangsúlyozta, ezt a hiányosságot a perbeli Üsz.
- és Üsz.
- orvosolta a rendkívüli árfolyamesemény pontos meghatározásával (I.
- pont.), ezért a támadott szerződési feltétel nem tisztességtelen, következésképpen jogszerűen terhelte ki az árfolyam-különbözetet, a felperes szerződésszerű teljesítésének elmaradására figyelemmel pedig jogszerűen mondta fel a kölcsönszerződést. Álláspontjának alátámasztásául hivatkozott a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.034/2016/5 számú ítéletére. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álló következtetéseket vont le, határozatát helytállóan is indokolta, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel kiemeli az alábbiakra. A felperes keresetében a (Üzletszabályzat
- jelölése). XI.
- pontja és a (Üzletszabályzat
- jelölése). XII.
- pontja tisztességtelenségének a megállapítását kérte, amely miatt álláspontja szerint az alperest nem illette meg a rendkívüli árfolyamesemény folytán előálló árfolyam-különbözet előzetes kiterhelésének joga. Tény, hogy az elsőfokú bíróság által is hivatkozott, a Kúria Gfv.VII.30.112/2015/
- számú közérdekű perben hozott ítélete a (Üzletszabályzat
- jelölése). számú üzletszabályzat XI.
- pontját tisztességtelennek ítélte, ennek következtében ennek a kikötésnek az alapján nem terhelhető ki a rendkívüli árfolyamesemény bekövetkezte esetén az árfolyam-különbözet a futamidő lejárta előtt. A Kúria az általa vizsgált üzletszabályzati rendelkezést arra figyelemmel minősítette tisztességtelennek, mert a rendkívüli árfolyamesemény fogalma az érintett üzletszabályzat I.
- pontjában nem egyértelműen, nem taxatíven került meghatározásra. A jelen perben vizsgált üzletszabályzati rendelkezések, köztük a rendkívüli árfolyamesemény fogalmát meghatározó pontok - a felperes állításától eltérően - pontosan megegyeznek a Kúria által vizsgált üzletszabályzat érintett kikötéseivel, így ugyancsak tisztességtelenek. Az elsőfokú bíróság e körben kifejtett indokaival az ítélőtábla maradéktalanul egyetért, az ott írtakat kiegészíti a következőkkel. A perbeli esetben a peres felek a normál devizakonstrukcióra vonatkozó szerződéses megállapodásukat utóbb fix devizakonstrukcióra módosították, amely alapján az árfolyamváltozás elszámolása a futamidő végén történhet, a futamidő - azonos törlesztőrészletek mellett meghosszabbodik. Erre figyelemmel az esetlegesen bekövetkező árfolyamváltozás nem érinti a felperes által havonta teljesítendő törlesztőrészletek összegét, a keletkező többletet az alperes gyűjtőszámlán tartja nyilván, amelyet a felperesnek a meghosszabbodott futamidő alatt kell teljesítenie. Az, hogy az üzletszabályzatok támadott pontjai lehetővé tették az alperes számára, hogy egyoldalú döntésével eltérjen a módosított megállapodás szerinti havi fix elszámolási módtól, és a rendkívüli árfolyameseményre hivatkozással az árfolyam-különbözetet kiterhelje a felperesre a futamidő lejártát megelőzően, a szerződés egyoldalú módosítását jelenti függetlenül attól, hogy a felmerült többletfizetési kötelezettség az alperestől független változás eredménye. Ennek megfelelően a bíróságnak vizsgálnia kellett, hogy az alperest a támadott általános szerződési feltételekben foglaltak szerint megillető szerződésmódosítási jog sérti-e a jóhiszeműség és tisztesség követelményeit (1959-es Ptk.
- §
(1)bekezdés). Amint arra a Kúria rámutatott a 2/
- PK véleményében, az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy az ún. oklistában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére; egyben lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének érvényre juttatása mellett került-e sor. Az alperest megillető egyoldalú szerződésmódosítási jog gyakorlására az Üsz.
- XI.
- és az Üsz.
- XII.
- pontja szerint alapot adó rendkívüli árfolyamesemény fogalmát az Üsz.
- I.
- és az Üsz.
- I.
- pontja egyezően határozza meg. Eszerint ilyennek minősül az árfolyam szélsőséges mértékű (25 %-ot meghaladó) növekedése a mértékadó árfolyamhoz képest, vagy egyéb, a Magyar Nemzeti Bank, mint jegybank által foganatosított rendkívüli intézkedés (pld. intervenciós sáv eltolása, a pénzpiaci szabályok megváltoztatása), amely a forint árfolyamát a jövőben szélsőségesen befolyásolhatja. Az idézett szerződési rendelkezésből az ugyan egyértelműen kiderül, hogy a 25 %os mértéket meghaladó árfolyam-növekedés rendkívüli árfolyameseménynek minősül, ezen túl azonban az érintett szerződési pont ilyennek minősíti azokat az eseményeket, körülményeket is, amelyek a forint árfolyamát szélsőségesen befolyásolhatják, anélkül azonban, hogy ezeket az eseményeket, körülményeket konkrétan, ellenőrizhető módon felsorolná. A sérelmezett üzletszabályzati rendelkezés alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyek azok a Magyar Nemzeti Bank, mint jegybank által foganatosítható rendkívüli intézkedések, amelyek eredményeként az alperes jogosulttá válik az árfolyam-különbözet (kamatváltozás II.) kölcsönszerződés futamidejének lejártát megelőző kiterhelésére. Konkrétabban - és nem példálózó jelleggel - meghatározható lett volna, hogy a Magyar Nemzeti Banknak melyek azok az intézkedései, amelyek a forint árfolyamát szélsőséges mértékben befolyásolhatják. Az pedig, hogy a felsorolásban megjelölt kitételek pontosan mit jelentenek, azaz mi minősül az egyéb pénzpiaci szabályok megváltozásának, nemhogy egy laikus fogyasztó, de még egy pénzügyi szakember számára sem állapítható meg. Mindez azt jelenti, a rendkívüli árfolyamesemény pontatlan megfogalmazása miatt annak jelentése a fogyasztó számára nem egyértelmű, nem világos, következésképpen az Üsz.1 XI.
- és az Üsz.
- XII.
- pontjaiban foglalt feltétel sem felel meg az átláthatóság követelményének. A fentieken túl az alperes általános szerződési feltételei nem elégítik ki a felmondhatóság elvével szemben támasztott követelményeket sem. A hivatkozott PK vélemény értelmében az egyoldalú szerződésmódosítás esetére - mivel az a fogyasztó kötelezettségeire kihat biztosítani szükséges a fogyasztó részére a felmondás jogát. Az üzletszabályzat azonban nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a rendkívüli árfolyamesemény bekövetkezte esetén a kölcsönbevevő jogosult, s ha igen, milyen feltételekkel a szerződés felmondására, ezáltal az egyoldalú szerződésmódosítás jogát biztosító szerződési kikötés ez okból is tisztességtelen. Az alperes tévesen hivatkozik fellebbezésében a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.034/2016/
- számú ítéletében kifejtett álláspontjára, az ugyanis nem alkalmas az alperes perbeli érvelésének alátámasztására. Az ítélőtábla a fenti határozatában a jelen perben és a közérdekű perben vizsgált üzletszabályzatoktól eltérő üzletszabályzatnak a rendkívüli árfolyamesemény fogalmát meghatározó rendelkezését vizsgálta, és állapította meg, hogy az a - perbelitől eltérő tartalmú - fogalommeghatározás egyértelműen és átláthatóan tartalmazza, mi minősül rendkívüli árfolyameseménynek. Emellett az ítélőtábla a fenti határozatában a rendkívüli árfolyamesemény fogalom-meghatározására az ügylet árfolyamkockázatának felismerhetőségével összefüggésben hivatkozott, az azonban az érintett peres eljárásnak nem volt tárgya, ezért e perben az ítélőtábla nem vizsgálta, tisztességes-e a rendkívüli árfolyamesemény bekövetkezése esetén az árfolyam-különbözet futamidő előtti kiterhelése. A fentebb kifejtettekből következően az alperes jogszerűtlenül terhelte ki a futamidő lejártát megelőzően a rendkívüli árfolyam-különbözetet. A fellebbezés nem érintette az elsőfokú ítélet indokolásának azt a részét, amelyben az elsőfokú bíróság részletesen levezette, miért nem volt a felperesnek hátraléka az árfolyam-különbözet futamidő letelte előtti kiterhelhetőségének hiányában, ezért azt az ítélőtábla sem vizsgálta. A fellebbezésében az alperes a továbbiakban azt sem vitatta, hogy a perbeli esetben helye volt-e a megállapítási kereset előterjesztésének, ezért az ítélőtábla csupán megjegyzi, osztja az elsőfokú bíróság által e tekintetben kifejtett indokokat, így egyebek mellett a gépjármű forgalomból történő kivonása - az elsőfokú bíróság által megjelölt egyéb körülmények mellett - indokolttá tette a Pp.
- §-ára alapított kereset előterjesztését. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján köteles az általa lerótt fellebbezési eljárási illeték viselésére. A felperesnek a másodfokú eljárással kapcsolatban igazolható költsége nem merült fel, ezért e tekintetben az ítélőtábla a döntéshozatalt mellőzte. Szeged, 2017. május 17. Dr. Szeghő Katalin sk. a tanács elnöke Dr. Lengyel Nóra sk. előadó bíró Dr. Tóth Gabriella sk. bíró