Pfv.21494/2016/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A nem vagyoni kártérítés mértékét támadó felülvizsgálati kérelem esetén a Kúriának azt kellett vizsgálnia, hogy a bíróság a bizonyítékok, a köztudomású tények mérlegelése alapján az adott helyzetből, az érintett károsult egyéni adottságaiból adódóan bekövetkezett nem vagyoni hátrányokat feltárta-e és olyan mértékű kárpótlást állapított-e meg, amely alkalmas a személyiségi jogsérelem kompenzálására. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.III.21.494/2016/6.szám A tanács tagjai: . Havasi Péter a tanács elnöke . Almásy Mária előadó bíró . Udvary Katalin bíró A felperesek: I.rendű felperes II.rendű felperes A felperesek képviselője: . Polecsák Mária Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Polecsák Mária ügyvéd) Az alperes: alperes Az alperes képviselője: . Kriveczky György ügyvéd A beavatkozó: Alperesi beavatkozó A beavatkozó képviselője: Dr. Jakab Tamás ügyvéd A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: felperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Ítélőtábla Pf.I.21.273/2015/

1. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Törvényszék 2.P.20.182/2015/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részét részben - a másodfokú perköltség viselésére vonatkozó rendelkezésre is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és a Szegedi Törvényszék 2.P.20.182/2015/
3. számú ítéletének fellebbezett részét akként változtatja meg, hogy az alperes marasztalását 4.000.000-4.000.000 (négymillió-négymillió) forintra és kamataira felemeli és kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az elsőfokú ítéletben megjelölt perköltségen felül további 200.000 (kettőszázezer) forint elsőfokú perköltséget. Kötelezi továbbá az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek 300.000 (háromszázezer) forint együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget, míg az 524.500 (ötszázhuszonnégyezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesek gyermeke jobb felső végtag súlyos fokú fejlődési rendellenességgel született meg
4. december
5. napján az alperesnél, ahol a terhesség gondozása is történt. A gyermek fokozottabb segítségre szorul minden olyan tevékenységben, amelyekhez mindkét kézre szükség lenne. A felperesek gyermekük születési rendellenessége miatt szoronganak, aggódnak későbbi társadalmi beilleszkedésének nehézségei miatt is, életvitelük emiatt elnehezült. A kereseti kérelem és az ellenkérelmek [2] A felperesek, a gyermek szülei a módosított keresetükben személyenként 7.500.000 forint nem vagyoni kártérítés és törvényes mértékű késedelmi kamatának a megfizetésére kérték az alperes kötelezését, arra hivatkozással, hogy a terhesgondozás során az orvos nem járt el az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, mert az ultrahangvizsgálatokon a magzat végtagfejlődési rendellenességét nem ismerte fel, így a szülők az erre vonatkozó tájékoztatás hiányában a terhesség megszakításának a lehetőségével nem élhettek. Arra hivatkoztak, hogy az alperes felróható mulasztása miatt sérült a teljes, egészséges családban éléshez fűződő személyiségi joguk, gyermekük születésekor a fejlődési rendellenesség váratlanul érte őket, azt teljes egészében feldolgozni a mai napig sem tudták. A gyermek ellátása, a róla való gondoskodás a hétköznapi életben egy egészséges gyermekhez képest fokozottabb terhet jelent a számukra. [3] Az alperes és a beavatkozó a kereset elutasítását kérte. Az alperes arra hivatkozott, hogy az elvárható gondossággal végezte el az ultrahangvizsgálatokat, amelynek során a legnagyobb gondosság mellett sem lehet az összes fejlődési rendellenességet felismerni. [4] A jogerős ítélet elutasította a felperesek keresetét, az ítélet indokolásában megállapította, hogy az alperes a protokoll előírásai szerint vizsgálta meg a szakma szabályainak megfelelően a magzat végtagjait és a szükséges adatokat rögzítette. Az alperes részéről szakmai szabályszegés nem történt, magatartása a tőle elvárható gondossági mércének megfelelt és nem merült fel olyan gyanú, ami miatt a protokolltól eltérően további vizsgálatokra lett volna szükség. [5] A felperesek felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria végzésével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A másodfokú bíróság az újabb eljárásban meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és az indokolásban megállapította, hogy az alperes orvosai a protokoll előírásai szerint megfelelően végezték el a szűrővizsgálatokat, így az a körülmény, hogy a végtaghiányt az ultrahangvizsgálatot végző orvosok nem ismerték fel, nem róható az alperes terhére. [6] A felpereseknek a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria közbenső ítéletével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a Csongrád Megyei Bíróság 2.P.21.041/2010/
6. számú ítéletét megváltoztatta és megállapította az alperes kártérítő felelősségét a
7. december
8. napján született U.R. egészségkárosodásának fel nem ismeréséből eredően a felpereseknek okozott károkért. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessenek meg a felpereseknek személyenként 2.255.000 forintot és ennek törvényes mértékű késedelmi kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a gyermek születési rendellenessége a szülők életvitelét, életminőségét negatív irányba befolyásolta. A pszichés állapot a pszichés zavar szintjét nem éri el, azonban ez nem jelenti, hogy a nem vagyoni kártérítési igényük ne lenne alapos. Az összes körülményt mérlegelve a kár bekövetkeztének időpontjára irányadó értékviszonyokat is figyelembe véve határozta meg a nem vagyoni kár összegét. [8] A felperesek és az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperest terhelő, elsőfokú ítélet szerinti tőkeösszegek után járó késedelmi kamat mértékét az ott írt kezdő időponttól
9. június
10. napjáig minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon, míg
11. július
12. napjától minden naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatában határozta meg. Az elsőfokú eljárási illeték összegét 900.000 forintra szállította le, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indokolásában rámutatott arra: lényeges, hogy jogerős közbenső ítélet megállapította az alperes teljes kártérítési felelősségét a felperesek gyermeke egészségkárosodásának fel nem ismeréséből eredő károkért. A jogerős közbenső ítélethez anyagi jogerő fűződik, ezért a közbenső ítélettől nem lehet eltérni. Kiemelte, hogy a felperesek gyermekének egészségkárosodása ismeretlen genetikai okból következett be és nem kapcsolódik a kórház tevékenységéhez. Az alperes kártérítési felelősségének alapja az, hogy a rendellenességet a terhesgondozást végző orvosok felróhatóan nem ismerték fel, így ezzel összefüggésben elmaradt a felperesek tájékoztatása. Ennek következtében sérült a szülőknek a családtervezéshez fűződő, az anyának pedig az önrendelkezési joga. A nem vagyoni kártérítés összegének meghatározásánál az elsőfokú bíróság az eset összes körülményeit, valamint a beszerzett bizonyítékokat is helyesen értékelte és okszerű mérlegelésének eredményeként helytállóan állapította meg a felpereseket ért kár ellensúlyozására hozzávetőlegesen alkalmas nem vagyoni kártérítések összegét, figyelembe véve az ennek kapcsán kialakult bírói gyakorlatot is. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet és a nem vagyoni kártérítés összegének a felemelését kérték a keresetben megjelölt összegekre. Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet helytelen következtetésre jutott, az megalapozatlan és jogszabálysértő, a bizonyítékokat nem a Pp.
13. §