A határozat elvi tartalma: Amennyiben a felperes kereseti kérelmében csak az egészségi állapota mértékét vitatja, nem utasítható el a keresete azon az alapon, hogy kereső tevékenységet folytat. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.III.10.456/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Zanathy János a tanács elnöke Dr. Farkas Katalin előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Mester Ingrid pártfogó ügyvéd Az alperes: Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala Az alperes képviselője: jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.22/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.22/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg alperesnek 15 napon belül 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A teljesen pervesztes felperest a felülvizsgálati eljárásban képviselő pártfogó ügyvéd díját, valamint a felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] [2] Az alperes a
- július
- napján kelt ... számú határozatával a felperes megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítására irányuló kérelmét elutasította, megállapítva, hogy a felperes egészségi állapotának mértéke 75%, így nem minősül megváltozott munkaképességű személynek. A másodfokon eljáró társadalombiztosítási szerv a
- szeptember
- napján kelt ... számú határozatával az elsőfokú társadalombiztosítási szerv határozatát helybenhagyta, megállapítva, hogy a felperes egészségi állapotának mértéke 70%-os, így nem minősül megváltozott munkaképességű személynek. A társadalombiztosítási szervek határozataikat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
- évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.)
- §-ának
(1)bekezdése, valamint 15. §
(1)bekezdése rendelkezéseire alapították. A másodfokon eljáró társadalombiztosítási szerv megállapította, hogy felperes a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül 1799 nap biztosítási idővel rendelkezik, azonban a
- szeptember
- napján kelt másodfokú komplex minősítési bizottsági vélemény szerint egészségi állapota 60%-ot meghaladó mértékű, ezért megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem jogosult. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] [4] [5] Felperes kereseti kérelmében kérte a társadalombiztosítási szervek határozatainak megváltoztatását azzal, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosult. Kereseti kérelmét elsődlegesen az NRSZH elfogultságára, másodsorban arra alapította, hogy az egészségi állapotát alperes törvénysértő módon a komplex minősítési eljárásról szóló 7/2012.(II.14.) NEFMI rendelet (továbbiakban: NEFMIr.) 4.
- pont, 5.
- pont és 13.
- pont táblázata előírásaiba ütközően állapította meg. A felperes hivatkozott a Bíróság 5.K.27.149/
- számú ügyben keletkezett orvosi szakvéleményre, ahol a mozgásszervi egészségkárosodását mindösszesen 32%-ban állapította meg az igazságügyi orvosszakértő. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait fenntartva. Az elsőfokú ítélet [6] [7] A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítéleti érvelés szerint a bíróságnak az Mmtv.
- §
(1)bekezdésében rögzített feltételek fennállását kellett vizsgálnia. A felperes egészségi állapotának mértékét a Pp. 177. §
(1)bekezdés rendelkezéseire figyelemmel kirendelt igazságügyi orvosszakértő 58%-osnak véleményezte. A bíróság vizsgálta az Mmtv. 2. §
(1)bekezdés b) pontjában rögzített további jogszabályi feltételt és megállapította, hogy a felperes táppénz ellátásban részesült, így a jogszabályi feltételek közül egy nem teljesült, ezért a kereset elutasításának volt helye. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és „jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát", továbbá alperes perköltségben marasztalását kérte az Mmtv. 3. §-a és a Pp. 206. §
(1)bekezdése bíróság általi megsértését állítva. Álláspontja szerint a bíróság a tényállás felderítési kötelezettségének nem tett eleget, nem megfelelő szakértőt rendelt ki az egészségi állapota meghatározásakor, mivel „szociális és rehabilitációs" szakértőt kellett volna kirendelnie. Sérelmezte, hogy a bíróság olyan formanyomtatványt kért rajta számon, amellyel nem rendelkezett és amelyet az alperes nem biztosított a részére. A felperes álláspontja szerint, ha esetleg rossz nyomtatványon nyújtotta be volna be a kérelmét, úgy a társadalombiztosítási szerveknek a megfelelő nyomtatványt biztosítania kellett volna a részére. [9] A felperes nem vitatta, hogy megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem jogosult, azonban úgy vélte, hogy az Mmtv.
- §-a szerinti „megváltozott munkaképességű személy munkáltatói adókedvezményére jogosulttá vált". [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte jogszabálysértés hiányában. Álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelemnek nyomtatványra vonatkozó rendelkezése nem értelmezhető és az ítélet indokolásában erre vonatkozó utalás nem található. A felperes a rehabilitációs szakértő kirendelését nem kérte, és miután kereső tevékenységet folytat, ezért a további szakértő kirendelése indokolatlan lenne. Az ítélet nem tartalmaz állásfoglalást a munkáltatói adókedvezményre, a megelőző munkahelyen történő rehabilitációra és ez a bírósági eljárásban sem volt vizsgálható. A felperesnek az eljárás során bizonyítási indítványa nem volt, a bíróság az Mmtv.
- §
(1)bekezdése, a Pp. 177. §
(1)bekezdése és 335/A. §
(1)bekezdése rendelkezésének figyelembevételével jogszerű ítéletet hozott. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint. [12] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint kizárólag azt vizsgálhatta, hogy a munkaügyi bíróság az eljárásjogi és anyagi szabályok betartásával hozta-e meg döntését, mindezt kizárólag abban a körben vizsgálta, amelyben a felülvizsgálati kérelem sérelmezte a munkaügyi bíróság ítéletét. [13] A felperes a felülvizsgálati kérelmében az Mmtv. 3. §-a sérelmét, valamint a Pp. 206. §-ának sérelmét állította. [14] A Pp. 206. §-ának a tényállás megállapítására irányuló
(1)bekezdését a Kúria számos határozatában értelmezte. A Kúria töretlen gyakorlata értelmében (BH.1997.193., BH.1999.44., Mfv.III.10.641/2015/
- stb.) bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen csak akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A Pp.
- §
(1)bekezdése sérelmére alapított felülvizsgálati kérelem csak akkor lehet eredményes, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat - azok egybevetése során - nem a maguk összességében értékelte és ennélfogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. [15] A felperes iratellenességet nem panaszolt, a bizonyítékok körében csupán azt sérelmezte, hogy más („rehabilitációs és szociális") szakértőt kellett volna ügyében kirendelnie a bíróságnak. [16] A felperes az elsőfokú eljárás során az Mmtv.
- §-a, az adókedvezmény, illetőleg formanyomtatvány körében jogszabálysértést nem panaszolt, ezt az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, a jogerős ítélet erre vonatkozóan semmifajta megállapítást nem tartalmaz, ezért a felülvizsgálati kérelmében felhozott ezen kifogások vizsgálatára a Kúriának nem volt lehetősége. [17] A Kúria - a Pp.
- § és a
- §-a értelmezése során - számos határozatában (BH 1996.372.; KGD 2000.149., Mfv.III.10.583/2014/4., stb.) rámutatott, hogy a felülvizsgálati eljárás rendkívüli perorvoslati eljárás, abban nem lehet hivatkozni új jogcímre, illetve megjelölni olyan új jogszabálysértést, amelyre a fél a felülvizsgálati eljárást megelőző bírósági eljárásban nem hivatkozott. A rendkívüli perorvoslatnak csak olyan téves jogi álláspont vagy mulasztás szolgálhat alapjául, amely az eljárás korábbi szakaszaiban is a per tárgya volt. Amely kérdéssel ugyanis a korábban eljárt bíróságok erre irányuló kérelem hiányában nem foglalkozhattak, azzal kapcsolatban jogszabálysértést sem követhettek el. [18] A felperes az elsőfokú eljárás során az egészségi állapotára vonatkozóan kérte a szakértő kirendelését. A perben kirendelt ISZKI nevében szakvéleményt adó ... és ... igazságügyi szakértők egybehangzóan állapították meg, hogy felperes egészségi állapota 58%-os, B minősítési kategóriába tartozik, mely állapot az elsőfokú orvosi bizottság vizsgálata, azaz
- május
- napja óta folyamatosan fennáll. A bíróság megállapította, hogy az egészségi állapot jogszabályban megkövetelt mértéke ugyan fennáll, azonban a felperes kereső tevékenységet végez, ezért megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem jogosult. A felperes felülvizsgálati kérelmében a bíróság ezen megállapítását nem vitatta azzal, hogy „azon törvény, mely szerint a keresetem elutasításra került (
- évi CXCI. törvény
- §
(1)bekezdés) ellátásra nem jogosít, viszont a
- §-a szerint (….) megváltozott munkaképességű személy munkáltatói adókedvezményére jogosulttá tesz." [19] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a munkaügyi bíróság eljárása során nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben felhívott Mmtv.
- §-a, illetőleg Pp.
- §
(1)bekezdése rendelkezését, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [20] Nincs szükség szakértői bizonyítás elrendelésére, amennyiben a felperes az Mmtv.
- §-ában jogosultsági feltételként előírt „kereső tevékenységet nem végez" feltétellel nem rendelkezik és így a jogvita szakértői bizonyítás nélkül is eldönthető. A bíróságnak azonban figyelemmel kell lennie arra, hogy a közigazgatási per tárgya a közigazgatási szerv döntésének nem általában történő, hanem a kereseti kérelemben meghatározott irányú felülvizsgálata. Záró rész [21] Az alperes felülvizsgálati eljárási költségét a felperes a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni. [22] A Kúria a pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjáról a
- évi LXXX. törvény 11/A. §-a, a felülvizsgálati eljárási illetékről az Mmtv.
- §
(2)bekezdése alapján határozott. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el (Pp. 274. §
(1)bekezdés). Budapest,
- június
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő