A határozat elvi tartalma: A büntetés célját, a büntetés kiszabására vonatkozó törvényi rendelkezéseket és az általános együtt alkalmazási szabályokat szem előtt tartva a külföldi által haszonszerzés végett elkövetett bűncselekmény esetében elsősorban azt kell eldönteni, hogy jogszerű és szükséges-e a kiutasítása. Ha igen, akkor szabadságvesztés büntetés kiszabása mellett sem alkalmazható vele szemben pénzbüntetés. Kúria Bfv.I.1627/2016/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő május hó
- napján tartott í t é l e t e t: Az embercsempészés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a Csongrád Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Járásbíróság 5.B.975/2015/
- számú ítéletét II. rendű terhelt tekintetében akként változtatja meg, hogy vele szemben kiszabott pénzbüntetést mellőzi. A Kúria egyebekben a megtámadott határozatot II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria felhívja a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalát, hogy a II. rendű terhelt által pénzbüntetés címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek térítse vissza. A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Szegedi Járásbíróság a
- július
- napján meghozott és aznap jogerőre emelkedett 5.B.975/2015/
- számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki embercsempészés bűntettében mint társtettest [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- a)és
- b)pont] és ezért egy év tíz hónap szabadságvesztésre, száz napi tétel pénzbüntetésre és négy év Magyarország területéről kiutasításra ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette, a pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.000 forintban állapította meg, rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztést végrehajtásának elrendelése esetén a terheltnek börtönben kell letöltenie és abból a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra, továbbá rendelkezett a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról és az egyéb járulékos kérdésekről. A jogerős ítélet szerint a II. rendű terhelt szerb anyanyelvű, szerb állampolgár, legmagasabb iskolai végzettsége szakközépiskola, előzetes letartóztatását megelőzően élelmiszer-értékesítéssel foglalkozott, melyből havonta 700-800 euró jövedelme származott, elvált, egy kiskorú gyermek tartására köteles, a tartásdíj mértéke 17.000 dinár havonta. Vagyonát képezi egy motorkerékpár, egyebekben vagyontalan, büntetlen előéletű. Az irányadó tényállás szerint az I. rendű és a II. rendű terheltek megállapodtak az eljárás során ismeretlenül maradt megbízójukkal abban, hogy az I. rendű terhelt személyenként száz euróért 1.hely külterületéről 2.helyig, míg a II. rendű terhelt kétszáz euróért 1.hely külterületéről Ausztriába, Bécsbe szállít migráns személyt. A Készenléti Rendőrség járőrei 2015. február 28. napján 07 óra 25 perc körüli időben 3.hely ... szám alatti ingatlan előtt intézkedés alá vonták az I. rendű terhelt által vezetett, T.1. autókölcsönzőjéből bérelt, ... forgalmi rendszámú gépi járművet, majd ezt követően a II. rendű terhelt által vezetett, szintén T.1. autókölcsönzőjéből bérelt ... forgalmi rendszámú gépjárművet, és ennek során az I. rendű terhelt által vezetett gépjárműben három, magát iraki állampolgárságúnak valló migráns, míg a II. rendű terhelt által vezetett gépjárműben négy, magát szintén iraki állampolgárságúnak valló migráns foglalt helyet, akik korábban a szerb-magyar zöldhatáron keresztül illegális módon, más embercsempészek segítségével érkeztek Magyarországra. A jogerős ügydöntő határozat ellen a Csongrád Megyei Főügyészség nyújtott be a II. rendű terhelt javára a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt. Ebben arra hivatkozott, hogy a járásbíróság a Btk. 33. §
(6)bekezdés b) pontjában írt szabály megsértésével szabott ki a kiutasítás mellett pénzbüntetést, és álláspontja szerint a II. rendű terhelttel szemben - mivel a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte el és megfelelő jövedelemmel is rendelkezik - a Btk. 50. §
(2)bekezdése alapján a pénzbüntetés alkalmazása kötelező. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős határozatot változtassa meg, és a II. rendű terhelttel szemben a kiutasítás kiszabását mellőzze, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában tartsa fenn. A Legfőbb Ügyészség a formában tartotta fenn. felülvizsgálati indítványt módosított Álláspontja szerint a büntetések és intézkedések együtt alkalmazására vonatkozó szabályokat a Btk.
- §-ában - a büntetés céljára vonatkozóan - írtakkal összhangban kell értelmezni, és miután a kiutasítás speciális jellegű büntetés abból a szempontból, hogy csak nem magyar állampolgárral szemben lehet kiszabni, ha annak Magyarországon tartózkodása nem kívánatos, és a kiutasítás a legerősebb eszköz annak megelőzésére, hogy a külföldi elkövető Magyarországon újabb bűncselekményt kövessen el, a kiutasításnak van meghatározó szerepe, és amennyiben a kiutasítás kiszabásának helye van és a büntetés céljait az szolgálja megfelelően, akkor ennek kell érvényesülnie a Btk.
- §
(2)bekezdése szerinti, a pénzbüntetés kiszabását kötelezően előíró rendelkezéssel szemben. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a Szegedi Járásbíróság támadott ítéletét akként változtassa meg, hogy a II. rendű terhelttel szemben mellőzze a pénzbüntetést, egyebekben az ítéletet hagyja helyben (BF.1371/2016/2-I.). .-.-. A Kúria a felülvizsgálati indítványról a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen döntött, és a Be. 423. §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal támadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül. Ugyanakkor a Be. 423. §
(5)bekezdésére figyelemmel a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértésekre is tekintettel volt; ilyen eljárási szabálysértést azonban nem észlelt. A felülvizsgálati indítvány alapos. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A Btk. 33. §
(6)bekezdés b) pontja szerint nem kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés. szabható ki Következésképpen az eljárt bíróság törvényt sértett, amikor a terhelttel szemben - bár mindkét büntetés kiszabásának törvényi feltételei fennállottak kiutasítást és pénzbüntetést is kiszabott. Ugyanakkor a Btk. 50. §
(2)bekezdése szerint azt, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme, vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. A Btk. 59. §
(1)bekezdés szerint pedig azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A pénzbüntetés alkalmazásánál arra kell figyelemmel lenni, hogy a terhelt a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte-e el, és rendelkezik-e megfelelő jövedelemmel. Ezek a feltételek a bizonyítási eljárás eredményeképpen állapíthatóak meg, és ezeket a jogerős ítélet tényállásának tartalmaznia is kell. A kiutasítás alkalmazásánál pedig azt kell mérlegelni, terheltnek az országban tartózkodása nem kívánatos-e. hogy a Ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is helytállóan hivatkozott, a büntetés célját, a büntetés kiszabására vonatkozó törvényi rendelkezéseket és az általános együtt-alkalmazási szabályokat szem előtt tartva a külföldi által haszonszerzés végett elkövetett bűncselekmény kapcsán elsősorban azt kell eldönteni, hogy jogszerű és szükséges-e a kiutasítása, és amennyiben igen, akkor az szabadságvesztés kiszabása mellett sem mellőzhető. Ez a büntetési nem akkor, ha a feltételek fennállnak, a pénzbüntetéshez képest a törvény szerint is elsőbbséget élvez, hiszen a hivatkozott törvényhely - azaz a Btk. 33. §
(6)bekezdés b) pontja - szerint a kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés, és nem fordítva. Azaz függetlenül attól, hogy a pénzbüntetés kiszabása egyébként kötelező lenne, a kiutasítás feltételeinek fennállása mellett a kiutasítást és nem a pénzbüntetést kell büntetési nemként alkalmazni. Ebben az esetben tehát a Btk. 50. §
(2)bekezdésének kötelező rendelkezésével szemben a Btk. 33. §
(6)bekezdés a) pontja szerinti tiltó szabálynak kell érvényesülnie, a pénzbüntetés kiszabását kell mellőzni. Mindezekre figyelemmel a Kúria a Be. 427. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján a Szegedi Járásbíróság 5.B.975/2015/
- számú ítéletét II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatva a vele szemben kiszabott pénzbüntetést mellőzte, egyebekben azonban a Be.
- § alapján hatályában fenntartotta. A pénzbüntetés visszatérítéséről a Kúria a Be.
- §
(1)és
(2)bekezdései alapján rendelkezett. A bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a Be.
- §-án alapul. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §
(4)bekezdése, felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az ismételt felülvizsgálati indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- május
- Dr. Mészár Róza s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő