Kfv.37160/2007/4 – Kúria

Kfv.IV.37.160/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Baksa Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Baksa Péter ügyvéd/ által képviselt Kft.felperesnek a dr. Jobbágy Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd/ által képviselt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve - mint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Elnöke jogutódja - alperes ellen támogatási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Bíróság 4.K.34.057/2006/

1. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
2. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 4.K.34.057/2006/
3. számú ítéletét, valamint az alperes határozatát - a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal határozatára kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi. A Legfelsőbb Bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 40.000 /negyvenezer/ forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget. A le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
4. április 29-én nyújtott be támogatási kérelmet juhok tartására. Az elsőfokú hatóság
5. február 2-án helyszíni ellenőrzést folytatott a felperes állattartó telepén, amelynek során megállapította, hogy a támogatási kérelemben bejelentett 660 db juh helyett a felperes állattartó telepén 752 db juh található; ezért
6. február 9-i határozatával a felperes támogatási kérelmét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
7. április 10-i határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában rámutatott arra, hogy a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló - az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 139/
8. /IX. 24./ FVM rendelet /a továbbiakban: R./
9. § /1/ bekezdés e/ pontja alapján 100 állategységre vehető igénybe támogatás, amelyhez az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/
10. /I. 13./ FVM rendelet /a továbbiakban: F. r./
11. számú melléklete szerint az állategység kiszámításánál a juh tekintetében a vegyes korcsoportú egyedeket kell alapul venni; tehát az állattartó telepen fellelhető összes állategyedet számításba kellett venni, tekintet nélkül nemükre és korcsoportjukra. A felperes keresetében helyezését kérte. az alperes határozatának hatályon kívül A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az R. folyamatban levő eljárásokban is alkalmazandó 86/
12. /IX. 27./ FVM rendelet
13. § /3/ bekezdésében megállapított
14. § /3/ bekezdése szerint kizárja a támogatás igénybevételét, ha a tartási helyen 100 állategységet meghaladó számban tartanak támogatható állatfajt. A Fővárosi Bíróság álláspontja szerint a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy az állategység számításánál figyelmen kívül kell hagyni a vágóbárányok és növendékjerkék számát, mert a jogszabály az egyedek korára tekintettel különbséget nem tesz. Utalt arra, hogy a 112/
15. /XI. 29./ FVM rendelet /a továbbiakban: Mód. r./
16. § /3/ bekezdésével beiktatott, és
17. december 1-től hatályos R.
18. § /5/ bekezdése csak a
19. december 1-jét követően benyújtott támogatási kérelmekre vonatkozik; miután azonban a felperes támogatási igényét
20. április 29-én terjesztette elő, a módosított szabály a felperes támogatási kérelmére vonatkozóan nem alkalmazható. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a Mód. r. által beiktatott R.
21. § /5/ bekezdése a felperesi támogatási kérelem elbírálására is alkalmazandó, mert a Pp. 339/A. §-a értelmében a bíróság a közigazgatási határozatot a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a határozat meghozatalakor hatályban volt jogszabályok alapján vizsgálja felül. Utalt arra, hogy a Mód. r. egyes rendelkezései tekintetében a jogalkotó kifejezetten úgy rendelkezett, hogy azokat csak meghatározott időpontot követően benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni; az R.
22. § /5/ bekezdése vonatkozásában azonban ilyen megszorító rendelkezést nem tartalmaz. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, előadva, hogy az R.
23. § /1/ és /3/ bekezdése mind a támogatási kérelem benyújtásakor, mind az alperesi határozat meghozatalakor azonos tartalmú volt, míg a Mód. r.
24. § /5/ bekezdése csak a
25. december 1-jét követően benyújtott támogatási kérelmekre vonatkozik. A felülvizsgálati kérelem alapos. Az alperes a felperes állattartó telepén talált teljes állományt 752 db juhot alapul vette a támogatható állategység kiszámításánál. Miután úgy ítélte meg, hogy az R.
26. § /5/ bekezdése a felperes támogatási kérelme vonatkozásában nem alkalmazható, nem vizsgálta, hogy a teljes állatállomány megtalálható-e a támogatási időszak minden évében legalább hat hónapig az állattartó telepen (a szakmailag indokolt állománycsökkenés, állományváltás vagy értékesítés időszakát kivéve). A felperes keresetében sérelmezte, hogy az alperes nem alkalmazta az R.
27. § /5/ bekezdésének szabályát. A Fővárosi Bíróság arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az R.
28. § /5/ bekezdésének előírását csak a
29. december 12-ét követően benyújtott támogatási kérelmekre vonatkozóan kell alkalmazni. Az R.
30. § /5/ bekezdését a Mód. r.
31. § /3/ bekezdése új bekezdésként iktatta be oly módon, hogy a hatályba lépés időpontját
32. december 1-jében határozta meg. A felperes felülvizsgálati kérelmében helyesen mutatott rá arra, hogy a Mód. r.
33. § /2/ bekezdése, a Mód. r. melléklete, valamint
34. § /7/ bekezdése hatályba lépése körében kimondja, hogy ezen előírások
35. január 1-jén lépnek hatályba, az abban foglalt rendelkezéseket azonban csak a
36. január 1-jét követően benyújtott támogatási, és hozzá kapcsolódó kifizetési kérelmekre kell alkalmazni. A Pp. 339/A. §-a szerint a bíróság a közigazgatási határozatot jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. A következetes bírói gyakorlat szerint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a bíróságnak azért a jogerős közigazgatási határozat meghozatalakor irányadó jogszabályokat kell a jogszerűségi felülvizsgálat során alapul vennie, mert a közigazgatási eljárásban a teljes körű felülbírálat elve érvényesül. A másodfokú közigazgatási szervnek tehát az eljárásának lezárásakor, határozata meghozatalakor hatályos jogszabályokat kell alkalmaznia; ezért mind az alperes, mind a Fővárosi Bíróság téves jogi álláspontra helyezkedett, amikor úgy ítélte meg, hogy a felperes támogatási ügyében nem alkalmazható az R.
37. december 1-től hatályos
38. § /5/ bekezdése. A Legfelsőbb Bíróság szükségesnek tartja kiemelni, hogy az R.
39. §a „A támogatás jellege, tárgya, mértéke” cím alatt található, a
40. § /1/ bekezdése pedig „A támogatás mértéke:” megjelöléssel kezdődik. A
41. § /5/ bekezdése ugyan a támogatható állatlétszám támogatási kérelemben való feltüntetéséről rendelkezik a bekezdés első mondatában, ezt követően azonban lényegében értelmező rendelkezésként tartalmazza azt az előírást, hogy támogatható állatlétszámnak azon állatok száma tekinthető, amely a tartási helyen egy időben - a szakmailag indokolt állománycsökkenés, állományváltás, vagy értékesítés időszakát kivéve -, a támogatási időszak minden évében, legalább hat hónapig megtalálható. Ezen értelmező jellegű rendelkezés tehát nem kötődik szükségszerűen a támogatási kérelem benyújtásának időpontjához, hanem azt a támogatás tárgya és mértéke körében az eljáró hatóságnak is alkalmaznia kell. Ezt az értelmezést erősíti az R.
42. § /5/ bekezdésének időközben bekövetkezett módosítása is, amely a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni rendelte a 9/
43. /II. 20./ FVM rendelet
44. és
45. §ának azon módosító rendelkezését, amely a támogatható állatlétszám meghatározásának idézett szabályát az R.
46. § /5/ bekezdéséből az értelmező rendelkezések közé a
47. § m/ pontjába helyezte. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
48. § /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalával - az alperes és az elsőfokú hatóság határozatát hatályon kívül helyezve - az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárásra a Legfelsőbb Bíróság azt az iránymutatást adja, hogy a felperes támogatási kérelmének elbírálása során az R.
49. § /5/ bekezdésének azon szabályát is alkalmazni kell, amely a támogatható állatlétszám tekintetében csak azon állatok figyelembevételét teszi lehetővé, amelyek a támogatási időszak minden évében megtalálhatók. legalább hat hónapig az állattartó telepen Az eredményes felülvizsgálati kérelemre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
50. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
51. § /1/ bekezdése alapján a pervesztes alperest kötelezte a felperes együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. Budapest,
52. március
53. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő