Mf.20927/2015/3 – Balassagyarmati Törvényszék

... Törvényszék ... szám A ... Törvényszék dr. ... (... szám alatti) ügyvéd által képviselt ... (... szám alatti lakos) felperesnek a ... intézményvezető által képviselt ... Kistérségi Szociális Központ (... szám alatti) alperes ellen elmaradt illetmény megfizetése iránt a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon indult perében a

1. október 28-án kelt ... számú ítélet ellen az alperes által benyújtott
2. sorszámú fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperes marasztalásának összegét 178.184.- (százhetvennyolcezer-száznyolcvannégy) forintra leszállítja. Egyebekben helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 6.200.- (hatezer-kétszáz) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság az alperes
3. július 13-án kelt illetményváltozásról szóló értesítés megnevezésű intézkedését „jogellenesség okán" hatályon kívül helyezte, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 248.000.- Ft elmaradt illetményt, ennek késedelmi kamatát és 12.400.- Ft + ÁFA perköltséget. Úgy rendelkezett, hogy az állam által „előlegezett" 15.000.- Ft illetéket az állam viseli. A bíróság indokolása szerint a felperes
4. december 1-től a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál intézményvezető volt, majd
5. január 5-től a Kistérségi Szociális Központ vezetője. A 292.050.- Ft illetményén belül a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész 62.000.- Ft volt.
6. július 1-től családgondozói munkakörbe helyezték vissza, korábbi intézményvezetői megbízása megszűnésével. Ekkor járandósága 278.900.- forintra módosult, amin belül továbbra is megkapta a 62.000.- Ft illetményrészt.
7. február 17-én kelt munkáltatói intézkedés szerint
8. január 1-től a teljes illetménye 300.500.- forintra módosult illetménypótlék, ágazati pótlék folytán, garantált illetményének az összege 225.400.- forintra emelkedett, és továbbra is megmaradt az összilletményen belül a 62.000.Ft munkáltatói döntésen alapuló illetményrész. Az alperes munkáltató egyoldalú intézkedésével vonta vissza a felperestől teljes egészében a 62.000.- Ft munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt
9. július 1-től kezdődően. Garantált illetménye változatlanul 225.400.- Ft, ágazati pótlék 13.400.- Ft, szociális kiegészítő pótlék 17.454.Ft volt, összilletménye ekkortól 255.954.- forintra csökkent. A felperesnek
10. július 1-től az ítélethozatalig terjedő időre követelt havi 62.000.- Ft igényét alaposnak találta a bíróság utalva a bírósági gyakorlatra (EBH 2006.1544) és arra hivatkozva, hogy csak a felek közös megegyezése alapján lehetett volna a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt, a 62.000.- Ft-ot visszavonni és ezzel az összeggel csökkenteni a felperes illetményét. Az alperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság által jelzett elvi határozat szerint lehetőség van az illetmény azon részének csökkentésére, ami a munkáltató saját döntésén alapul, ha ezzel a kinevezési illetmény nem csökken. A felperes esetében pedig 278.900.- Ft tekinthető a felperes kinevezési illetményének, ezért legfeljebb a jelenlegi 255.954.- Ft és a kinevezési illetmény különbözetére tarthatna igényt a felperes, ami havi 22.946.- Ft. Fenntartotta ugyanakkor azt az álláspontját, hogy a hasonló munkakörben dolgozó közalkalmazottak illetménye kevesebb mint a felperesé, így velük szemben diszkriminatív a felperes többlet illetménye. A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A törvényszék az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a fellebbezés részben alapos. Az elsőfokú bíróság által jelzett gyakorlat - amelyet a munkaügyi bíróság a rendőrségi közalkalmazottak hasonló pereiben követ is - a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész csökkentését nem tekinti jogellenesnek addig a mértékig, amíg az által a közalkalmazott összilletménye nem csökken. Ezt az elsőfokú bíróság is kifejtette már több korábbi ítéletében. A perbeli esetben is ugyanez a jogértelmezés az irányadó, tehát az alperes a garantált illetményen felül fizetett saját döntésén alapuló illetményrészt jogosult írásbeli határozatával (kinevezési okiratmódosítással) csökkenteni, ha az ezt megelőzően a közalkalmazottnak fizetett összilletmény nem csökken. A perbeli esetben a felperesnek a csökkentés előtti utolsó teljes illetménye 300.500.- Ft volt, így a csökkentés utáni összeg a 255.954.- Ft, havi 44.546.- forinttal kevesebb. Ennek a különbözetnek a megfizetésére tarthat igényt az irányadó bírói gyakorlat szerint az elsőfokú bíróság által jelzett jogszabályok helyes értelmezése alapján a felperes. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
11. §