Pfv.21936/2016/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A házassági bontóperben a gyermekelhelyezés kérdésben folyó vitában annak kinyilvánítása, hogy a náci eszme és nevelésmód nem teszi alkalmassá a felperest a gyermeknevelésre, amennyiben az nem nélkülöz minden valóságalapot, véleményként nem önkényes, nem haladja meg az eljárás kereteit, ezért a becsület megsértése nem állapítható meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.936/2016/

1. A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd Az alperesek: I. rendű Dr. Géczi Róbert Ügyvédi Iroda II. rendű Az alperes képviselője: Hyross Ügyvédi Iroda dr. Hyross Virág ügyvéd I. rendűért Dr. Géczi Róbert ügyvéd II. rendűért A per tárgya: személyhez fűződő jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.21.314/2015/5-II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 35.P.21.876/2014/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a II. rendű alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye felülvizsgálatnak. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes és az I. rendű alperes között a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság előtt házasság felbontása iránt folyamatban volt peres eljárásban az I. rendű alperes jogi képviselőjeként a II. rendű alperes járt el. A
3. sorszámú jegyzőkönyvben rögzítettek szerint a felperes részére átadásra került az Adolf Hitler fényképfelvételével ellátott borospalackja, továbbá a könyves szekrényéről készített fényképfelvétel, amelyen Adolf Hitlerrel és az ún. Harmadik Birodalommal kapcsolatos könyvek láthatók. A bontóperben a II. rendű alperes az I. rendű alperes képviseletében
4. november 22-i keltezéssel előkészítő iratot nyújtott be, amelyre a felperesnek a nemzeti szocialista eszmékhez tartozó vonzódását adta elő annak alátámasztására, hogy a felperes gyermeknevelésre való alkalmasságát a „náci" eszme és nevelésmód kizárja. A felperes a korábban feloszlatott Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület tagja volt. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes keresetében kérte megállapítani: az alperesek megsértették a becsületét és az emberi méltóságát azzal, hogy a házassági bontóperben a
5. november 22-én kelt beadványban náci eszméket vallónak minősítették, kérte az alperesek elégtétel adására, valamint személyenként 200.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését. [3] Az alperesek a kereset elutasítását indítványozták. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperesek azzal, hogy a Budapest IV. és XV. Kerületi Bíróság előtt folyamatban lévő 13.P.21.639/
6. számú perben a felperest náci eszméket vallónak minősítették, megsértették a felperes becsületét, kötelezte az alpereseket, hogy a jogsértésért 15 napon belül fejezzék ki a felperes felé sajnálkozásukat magánlevélben és ugyanezen határidőben fizessenek meg egyetemlegesen a felperesnek 50.000 forintot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és rendelkezett az elsőfokú eljárási költség és illeték viseléséről. [5] A felperes és az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította, rendelkezett továbbá az első- és másodfokú eljárási költség és illeték viseléséről. [6] A jogerős ítélet indokolása szerint a perben nem volt vitatott, hogy a felperes és az I. rendű alperes házassági bontóperében csatolt beadványban kifogásolt közlés vélemény. Nem tévedett az elsőfokú bíróság annak megállapításával, hogy önmagában a „náci" kitétel alkalmas lehet a személy becsületének csorbítására. A jogsértés megítélése során azonban figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kifogásolt vélemény milyen közegben, milyen előzményeket követően vált ismertté. Ennek során jelentőséget kellett tulajdonítani annak, hogy a sérelmezett irat bontóperben került csatolásra, amelyben a közös kiskorú gyermek elhelyezése képezte a vita legfőbb tárgyát. Nem kétséges, hogy ezekben az ügyekben általánosságban is érzelmileg túlfűtött, kiélezett helyzetek adódnak, melyben a szülők a gyermekeknek a gondozásukba történő elhelyezése érdekében olyan adatokat is a bíróság tudomására hoznak, melyek esetlegesen a külvilág elé nem tárt magánéletükkel, családi szokásaikkal állnak összefüggésben vagy a hosszabb együttélés tapasztalatain alapulnak. Előfordul, hogy ilyenkor egymás sajátos magatartását is a bíróság tudomására hozzák, ezáltal a saját előnyösebb nevelési képességeiket állítva előtérbe. A bontóperben a felek kérelmére különösebb indokolás nélkül is zárt tárgyalás elrendelésére van eljárásjogi lehetőség. Az elsőfokú bíróság nem tulajdonított kellő jelentőséget annak az egyébként helyes megállapításának, hogy az eljárás során a feleket fokozottabb tűrési kötelezettség terheli. A sérelmezett kijelentés a bontóperben eljárt bíróság és a felek képviselőin kívül nem juthatott más tudomására, széles körben nem került nyilvánosságra. A házassági bontóperben hozott első- és másodfokú ítéletekben a felperes által kifogásolt kitétel nem szerepel. A sérelmezett minősítés, bírálat a válási konfliktus folytán kialakult vitás helyzetből ered, amely a felperes által sem vitatott egyéb peradatok alapján nem minősíthető ténybeli alapot nélkülöző, önkényes megítélésnek. A II. rendű alperes által az I. rendű alperes megbízásából készített beadványban foglalt kifejezések sem tartalmukban, sem megfogalmazásukban nem hordoznak a felperesre nézve olyan jogsértő jelleget, amely indokolná a Ptk.
7. §-a alapján a becsület megsértésének a megállapítását. Jogsértés hiányában a nem vagyoni kártérítés iránti kereset is alaptalan. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben tartalma szerint a jogerős ítélet részben való hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítéletnek a II. rendű alperes vonatkozásában a jogsértést megállapító, valamint az elégtétel adására kötelező rendelkezésének a helybenhagyását, és a II. rendű alperes terhére megállapított nem vagyoni kártérítés összegének a kereset szerinti felemelését kérte. [8] Felülvizsgálati álláspontja szerint az elsőfokú bíróság részletes bizonyítási eljárás lefolytatását követően helyesen állapította meg, hogy a II. rendű alperes megsértette a felperes becsületét azzal, hogy náci eszméket vallónak minősítette és helyesen jutott arra a következtetésre, hogy ezért a II. rendű alperes nem vagyoni kártérítés megfizetésére köteles, annak összegszerűsége azonban nem áll a jogsértéssel arányban. A másodfokú bíróság tévesen értékelte a jogsértést kizáró körülménynek, hogy a kifogásolt kijelentés szűk körben, zárt tárgyaláson hangzott el, illetve a felek bontóperben fokozott idegállapotát. Ez utóbbi a jogi képviselőként eljáró II. rendű alperes részéről egyébként sem értékelhető, a jogsértés megtörténtének megállapítását pedig nem befolyásolhatja az a körülmény, hogy a nyilvánosság milyen körét érinti. Ez utóbbi a nem vagyoni kártérítés megítélése körében értékelhető, amelyet az elsőfokú bíróság figyelembe is vett. A jogsértés már önmagában megalapozza a nem vagyoni kártérítési igényt. Valakit náci eszméket vallónak titulálni pedig a köztudomás szerint is elfogadhatóan nem vagyoni hátrányt okoz. Ettől függetlenül a felperes a perben bizonyította is a jogsértéssel okozati összefüggésben a hátrányát, amikor személyes előadásában azt fejtette ki, hogy milyen pszichés sérüléseket szenvedett el és szorongást váltott ki benne az elhangzott kijelentés. Mindezek alapján a keresetben igényelt nem vagyoni kártérítés összegszerűségében nem eltúlzott. [9] A II. rendű alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
8. §