Bf.122/2017/13 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján e vádlottra a felülbírálat nem terjed ki. A másodfokú eljárásban az I. és II. r. vádlottak védői fenntartották a fellebbezésük irányát, amit a II. r. vádlott védője azzal egészített ki, hogy álláspontja szerint a törvényszék ítélete megalapozatlan, mert a tényállás nem lett kellően felderítve, ezért további bizonyítás felvétele szükséges, ami az ítélet hatályon kívül helyezését kell, hogy maga után vonja, hiszen ujjnyomat-szakértőt kell kirendelni és további rendőri jelentések anyagát kell a tárgyalás anyagává tenni. Mindkét védő vitatta a társtettesi elkövetés megállapítását. I. r. vádlott védője a perbeszédében enyhítő körülményként kérte értékelni, hogy ún. „enyhe drogra, marihuánára" történt jórészt az elkövetés. . . . egyéb érdekelt a nyomozás során lefoglalt 910 000 Ft lefoglalásának megszüntetése mellett a bűnügyi költség biztosítása érdekében való visszatartás rendelkezés ellen jelentett be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség az átiratában a vádlotti, védői és egyéb érdekelti fellebbezéseket nem tartotta megalapozottnak. Utalt arra, hogy az igazságügyi szakértő tág határok között határozta meg a lefoglalt kábítószerek hatóanyagtartalmát, mellyel kapcsolatban a legkevesebb mennyiséget kell figyelembe venni, és a szakértői véleményben meghatározott mennyiségi adatok a történeti tényállás helyett az ítélet indokolási részébe tartoznak. A tényállási pontokban pedig csak a legkevesebb hatóanyagtartalmat kell rögzíteni. A másodfokú nyilvános ülésen az érintett vádlottak terhére megállapított cselekmények jogi minősítésének megváltoztatását indítványozta. Kifejtette, hogy az I. r. és a II. r. vádlott a kábítószerkereskedelem bűntettét valósította meg, ezért cselekményük a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 176. §-a

(1)bekezdésében meghatározott, de a

(3)bekezdés szerint minősül. Az elkövetési magatartás a IV. fordulat szerinti kereskedéssel elkövetés. Jogi álláspontjának alátámasztására utalt az 1/

1. BJE határozatban írtakra, valamint a BH2015.
2. és a BH2017.
3. számú jogesetekre. Kifejtette, hogy többfajta kábítószert foglaltak le, emellett mérlegek és kiporciózott kábítószer került elő a nyomozás során. Mindezek a lefoglalt kábítószerek mennyiségére is figyelemmel megalapozzák - álláspontja szerint - a súlyosabb, egészséget veszélyeztető bűncselekmény megállapítását. Ügyészi fellebbezés hiányában azonban a büntetések súlyosítására nem tehetett indítványt, de utalt arra, hogy a büntetések enyhítésére már ezen körülmények miatt sem lát törvényes lehetőséget, mindezek miatt az elsőfokú ítélet megváltoztatását indítványozta, a büntetések érintetlenül hagyása mellett. Az ítélőtábla a védelmi fellebbezésekkel megtámadott elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében bírálta felül, figyelemmel a Be.
4. §-ának

(1)bekezdésében írtakra. Megállapította, hogy a törvényszék az eljárási szabályokat betartotta, az ügyet megfelelő módon és valamennyi releváns bizonyíték tekintetében felderítette. Hangsúlyt fektetett a vádlottak egymásnak is ellentmondó, eltérő és többször változtatott vallomásának az ellenőrzésére. Ennek során szem előtt tartotta a Be. 4. §-ának

(2)bekezdésében írtakat, miszerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. A törvényszék hosszasan idézte a vádlottak és a tanúk vallomásait, azonban mérlegelő tevékenysége követhető, logikai hibát nélkülöző, indokai meggyőzőek. Megindokolta, hogy az I. és II. r. vádlottak vallomásainak mely részét fogadta el és miért. Részletesen vizsgálat alá vette az érintett vádlottak közös életvitelét, e téren több tanút kihallgatva. A védelem által előterjesztett bizonyítási indítványok elutasítását megindokolta, indokai helytállóak. Az ítélőtábla olyan megalapozatlansági okot nem észlelt, amely hatályon kívül helyezést vonhatott volna maga után, ezért az ezt célzó védői indítvány nem foghatott helyt. Egyéb megalapozatlansági ok nem merült fel, ami tárgyalás tartását indokolta volna a másodfokú eljárásban, ezért az ítélőtábla a Be. 361. §-ának

(1)bekezdése értelmében nyilvános ülésen bírálta felül az elsőfokú ítéletet. A törvényszék által megállapított tényállás megalapozott, az a Be. 352. §-ának

(1)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban irányadó. Az iratok tartalma alapján az előéleti adatok

1. pontjában írt bűncselekmények elkövetési ideje helyesbítendő, az
2. január
3. napja. A másodfokú bíróság a tényállás fellebbviteli főügyészség álláspontja szerinti korrekcióját nem tartotta szükségesnek, mivel a leírtak pontosak, és értelemszerűen a kábítószerek hatóanyagtartalmának értékelésekor a bíróság a megállapított legkisebb mennyiségekkel számolt, megjegyezve, hogy ez a vádlottak terhére rótt bűncselekmény jogi minősítésére nem volt kihatással. Az ítélőtábla II. r. vádlott rendőri jelentésbe foglalt nyilatkozatára történt utalást mellőzi (elsőfokú ítélet
4. oldal első bekezdés), hiszen maga az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a bűncselekmény helyszínén II. r. vádlott törvény által megkívánt figyelmeztetése nem történt meg. Ezzel szemben értékelhető, és értékelésre is került a törvényszék által a II. r. vádlott gyanúsítotti vallomása, mely nem a
5. lapszám - amit az elsőfokú ítélet tévesen tartalmaz - hanem a
6. lapszám alatt található. Mindez a megállapított tényállásban írtakat semmilyen módon nem érintette. A törvényszék okszerűen vont következtetést I. r., valamint II. r. vádlottak bűnösségére, figyelemmel az irányadó tényállásra. A vádlottak közösen vették bérbe a budapesti ingatlant (
7. tényállási pont). A szerződések megkötésére az I. r. vádlott esetében álnéven került sor, amivel nyilvánvalóan tisztában volt II. r. vádlott is. Az érintett két vádlott ezt a kibérelt ingatlant közösen használta, ahol különböző helyekről, különösebben nem is elrejtve kerültek elő a kábítószert tartalmazó csomagok. Az ujjlenyomat-szakértői vélemény alapján nem kétséges, hogy az I. r. vádlott mellett a II. r. vádlott is egyértelműen köthető a kábítószert tartalmazó csomagok egy részéhez. Ezt tartalmazza az elsőfokú ítélet táblázata. Mindezek miatt a társtettesi elkövetői minőség megállapítása alappal nem vitatható. A lefoglalt kábítószerek együttes mennyisége kétségtelenül felveti a kábítószer-kereskedelem bűntettekénti minősítés lehetőségét, és ezt a törvényszék is észlelte. Ítéletének indokolásában a
8. oldal
9. bekezdésében azonban e körben - helyesen - nemlegesen foglalt állást. Az ott írtakkal egyetért a másodfokú bíróság, egyben megjegyzi, hogy a vádirat sem tartalmaz olyan magatartásokat, ami a súlyosabb jogi minősítést tette volna lehetővé. A másodfokú nyilvános ülésen az ügyésztől elhangzott „kiporciózott" kifejezés a vádiratban nem szerepel. Ezen kívül a különböző csomagokban lévő kábítószerek mennyisége sem a fogyasztóknak szánt kisebb mennyiséget tartalmazta, ezért fel sem merült, hogy a megtalált kábítószert tartalmazó csomagok ún. „kiporciózott" adagok lettek volna. Az 57/
10. számú BK vélemény II/
11. pont b/ alpontja szerint a kábítószer-kereskedés minden olyan tevékenységet magába foglal, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz, így például a csomagolását, továbbadását, szállítását, elosztását. Tény, hogy két gépjárműben is találtak a nyomozók kábítószert, azonban kizárólag ez a körülmény a kábítószer szállítását önmagában nem igazolja, hiszen nem lehetett tudni, hogy pontosan hova akarták azt vinni, esetleg csak egyik helyről a másikra kívánták átszállítani. A rendőri intézkedés következtében a kábítószer útját nem lehetett felderíteni. Az említett résztevékenységeket sem a vád, sem pedig az irányadó tényállás nem tartalmazza. Az ítélőtábla ezért nem fogadta el az ügyészi érvelést, ami a súlyosabb megítélésű, kábítószerkereskedelem bűntettének a megállapítására irányult, és a védők, valamint a II. r. vádlott felmentésre irányuló fellebbezése sem foghatott helyt, hiszen megalapozott tényállás esetén a bizonyítékok felülmérlegelésére nincs törvényes lehetősége a másodfokú bíróságnak. A törvényszék feltárta mind az I., mind a II. r. vádlott javára és terhére szóló bűnösségi körülményeket. Az I. r. vádlott védőjének azon felvetését, miszerint túlnyomó részt marihuánára történt az elkövetés, ami ún. „könnyű drog", ezért e tény enyhítő körülményként kerüljön értékelésre, az ítélőtábla nem fogadta el. A jelenleg hatályos büntető anyagi jogi törvény nem tesz különbséget a kábítószerek fajtái között, ezért ennek az enyhítő körülmények sorában történő értékelésére nincs lehetőség. I. r. vádlott terhelt előéletére, a különös visszaesői minőségére, az ítélőtábla nem látott lehetőséget a középmérték alatt kiszabott szabadságvesztés enyhítésére, ezért az ezt célzó vádlotti és védői jogorvoslat nem volt eredményes. Ezzel szemben II. r. vádlott büntetlen előéletű. A különösen jelentős mennyiségű kábítószer alsó határának 1.7-szerese a vele is kapcsolatba hozható kábítószer együttes mennyisége. Az ítélőtábla ezért a II. r. vádlott esetében lehetőséget látott a szabadságvesztés büntetés enyhítésére, annak mértékét a rendelkező részben írtak szerint határozta meg. Törvényes a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása, amelynek mértéke az I. r. vádlott vonatkozásában helyes, míg a II. r. vádlott tekintetében ez szintén enyhítésre került, igazodva a kiszabott szabadságvesztés tartamához. Az érintett vádlottakkal szemben kiszabott büntetések igazodnak a személyi társadalomra veszélyességükhöz, az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, a büntetés kiszabásánál irányadó egyéb körülményekhez. Összhatásában szükségesek a büntetési cél eléréséhez. Helyesek a járulékos kérdésekben hozott elsőfokú döntések is, miként a nyomozás során lefoglalt 910 000 Ft-ról szóló rendelkezés is, ezért a . . . egyéb érdekelt által bejelentett fellebbezés nem vezethetett eredményre. A bizonyítás során az elsőfokú bíróság részletesen foglalkozott ezen pénzösszeg eredetével és az ellentmondó vádlotti, továbbá tanúvallomások alapján döntött úgy, hogy nem fogadja el a II. r. vádlott pénz eredetére vonatkozó nyilatkozatát, ezért megalapozott ezen pénzösszeg lefoglalásának a megszüntetése, majd a bűnügyi költség biztosítására történő visszatartása. A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság a törvényszék ítéletét a Be.
12. §-ának

(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg egyéb helyes és törvényes rendelkezéseit a Be. 371. §-ának

(1)bekezdését alkalmazva helybenhagyta. A fellebbezési eljárásban felmerült bűnügyi költséget, amely a lefoglalt személygépkocsi tárolásával kapcsolatos, a Be. 381. §-ának

(1)bekezdése értelmében az I. r. és II. r. vádlottak megosztva kötelesek viselni. Debrecen,

1. június
2. Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. előadó bíró, Dr. Szabó József sk. bíró Záradék: Az Egri Törvényszék 11.B.11/2015/
3. számú ítélete az ítélőtábla ítéletében írt változtatással I. r. és II. r. vádlottak vonatkozásában a mai napon jogerős és végrehajtható. Debrecen,
4. június
5. . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: -kiadó-