Kbf.51/2017/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés a./ pont,

(2)bekezdés), ezért 150 napi tétel, napi tételenként 1.250,- forint pénzbüntetésre és katonai mellékbüntetésül 1 év időtartamra az őrmesteri rendfokozatba visszavetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése, illetve egyhavi részlet elmulasztása esetén a pénzbüntetés meg nem fizetett részének szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész tudomásul vette az ítéletet. A vádlott és védője a nyilatkozattételre fenntartott három napon belül felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.349/2017/

1. számú átiratában a felmentés céljából bejelentett fellebbezéseket megalapozatlannak tartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság perrendszerű eljárásában ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, mérlegeléssel megállapított tényállása felülbírálható. Indokolási kötelezettségének eleget tett és okszerű következtetést vont a vádlott bűnösségére nézve, valamint törvényesen minősítette függelemsértő katonai bűntettét. Hivatkozott arra, hogy a bűnösségi körülmények közül a büntetlen előéletre hivatkozást mellőzni kell, ugyanakkor súlyosító körülmény, hogy cselekményét kettőnél több alárendelt jelenlétében valósította meg. Egyetértett azzal, hogy katonai mellékbüntetést is ki kell szabni a katonai nevelő hatás elérése érdekében, azonban kifejtette, hogy a beosztásba helyező parancs tartalmára figyelemmel a rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetés alkalmazására azért nem kerülhetett volna sor, mert hivatásos állományú tűzoltó tiszthelyettes esetén a legalacsonyabb rendfokozat az őrmesteri. Ezért indítványozta, hogy a bűnösségi körülmények pontosítása mellett a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet megváltoztatva rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetés helyett a vádlottat a soron következő fizetési fokozatba elősorolásra előírt várakozási idő meghosszabbítása katonai mellékbüntetéssel sújtsa a Btk.
2. § (3a.) pontjában foglaltakra tekintettel. A másodfokú nyilvános ülésen a védő bűncselekmény hiányában történő felmentésre tett indítványt. Kifejtette, hogy az elöljáró a vádlott részéről elhangzott kijelentést magára vette, ugyanakkor négy tanú állította, hogy nem tudták, hogy kire értette a vádlott a kijelentését. Érvelt amellett, hogy nemcsak a parancsnok autója volt ott a parkolóban, hanem az összes kollégáé is, ezért álláspontja szerint nem tényállásszerű az elkövetési magatartás, mert nem valósult meg a más előtti elkövetés. Utalt arra is, hogy a vádlott nem szándékosan követte el a bűncselekményt. Ugyan a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség katonai mellékbüntetésre vonatkozó indítványával egyetértett, de indítványa bűncselekmény hiányában történő felmentésre irányult. A vádlott az utolsó szó jogán csatlakozott védőjéhez. A vádlott és védője által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
3. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A másodfokú katonai tanács a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A tárgyaláson a vádlott a büntetőjogi felelősségét nem ismerte el, nem kívánt vallomást tenni. Az elsőfokú katonai tanács a Be. 291. §

(1)bekezdése alapján törvényesen olvasta fel a nyomozás során tett gyanúsítotti vallomását. Az elsőfokú bíróság ítélete

1. oldalának utolsó bekezdésétől a
2. oldal
3. bekezdéséig rögzítette a vádlotti vallomás lényegét. Az elsőfokú katonai tanács leellenőrizte a vádlott védekezését, ennek keretében kihallgatta a sértettet, a további tanúkat és ismertette a releváns okirati bizonyítékokat, köztük a jelentéseket és a szolgálati okmányokat. Az elsőfokú bíróság ítélete
4. oldalán értékelte az általa megismert bizonyítékokat és logikus, meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért nem fogadta el a vádlott védekezését. Mindezek alapján marasztaló ítéleti tényállást állapított meg ítélete
5. oldalán. E tényállás tehát megalapozott, mentes a Be.
6. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. A vádlott és a védő felmentésre irányuló fellebbezése nem megalapozott. A Be. 351. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Megállapítható, hogy a védő és a vádlott fellebbezésében új tényre, új bizonyítékra nem hivatkozott. Megállapítható, hogy az elsőfokú katonai tanács részletes bizonyítási eljárás lefolytatását követően a logika szabályainak megfelelően értékelte az egyes bizonyítékokat, és megfelelő terjedelemben indokolta az álláspontját. Ezért a vádlottnak és a védőnek a bizonyítékok újraértékelésére, a tényállás felülmérlegelésére, és ezen keresztül felmentésre irányuló fellebbezése a Be. 352. §

(3)bekezdése alapján eredményre nem vezethetett. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, és helyes a cselekményének jogi minősítése is. Az elsőfokú katonai tanács jogi értékelő tevékenységét ítélete

1. oldalának utolsó és
2. oldalának első két bekezdésében fejtette ki, amellyel a fellebbviteli bíróság teljes körűen egyetért. A vádlott a történeti tényállásban rögzített magatartásával a Btk.
3. §

(1)bekezdés a./ pontjába ütköző és a

(2)bekezdés I. fordulata szerint minősülő szolgálati tekintély megsértése bűntettének törvényi tényállási elemeit valósította meg. A másodfokú bíróság egyetért azzal, hogy a vádlott az elöljáróra értette a tekintélysértő kijelentését a szerkocsin tartózkodó több kollégája előtt. A fellebbviteli bíróság megjegyzi, hogy a töretlen bírói gyakorlat szerint a sértett jelenléte nélkül is megvalósítható e katonai bűncselekmény. A szolgálati tekintély megsértése törvényi tényállásában „a más előtt” elkövetés a tényállásnak olyan objektív ismérve, amelyet az elkövetőnek fel kell ismernie, de nem szükséges, hogy a kívülálló harmadik személy - aki előtt az egyébként tényállásszerű kijelentés elhangzik - hallja, megismerje ezt a közlést, vagy kijelentést; a tényállásszerűséghez elégséges az is, ha a konkrét eset körülményei között ennek reális, objektív lehetősége fennáll és ezt az elkövető tudata átfogja (EBH.2011.2382.). A gondatlan elkövetés a bizonyítékok alapján fel sem merül, más büntethetőséget kizáró vagy megszüntető körülmény sem állapítható meg. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket. Nem tévedett, amikor a Btk. 33. §

(4)bekezdése alkalmazásával pénzbüntetést szabott ki a vádlottal szemben. A napi tételek száma a cselekmény tárgyi súlyával arányos, a napi tétel összege megfelelően tükrözi a vádlott személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyait. Tévedett ugyanakkor az elsőfokú katonai tanács, amikor a katonai nevelő hatás maradéktalan elérése végett a függelemsértő vádlottal szemben katonai mellékbüntetést is kiszabott. A törvénnyel első ízben összeütközésbe került, kifogástalan szolgálati múlttal rendelkező vádlott vonatkozásában a Btk.

1. §-ában írt büntetési célok a pénzbüntetés kiszabásával önmagában is elérhetők, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a vádlottal szemben kiszabott katonai mellékbüntetést mellőzte. A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú katonai tanács helyes indokai alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.
2. §

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. június
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Szabó Éva hb. alezredes s.k. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. bíró A Győri Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. június
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke