← Magyarország

Bf.36/2017/12 – Fővárosi Ítélőtábla

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten,

  1. év április hó
  2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: Az emberrablás bűntette és más bűncselekmény miatt I. r. vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 7.B.617/2016/
  3. számú ítéletét az I. r., a II. r., a III. r. és a IV. r. vádlottakkal szemben megváltoztatja. I. r. vádlott terhére rótt testi sértés bűntettének kísérlete vonatkozásában mellőzi a tettesi elkövetés feltüntetését. II. r. és III. r. vádlott pártfogó felügyeletének elrendelését mellőzi. IV. r. vádlott esetében helyesen a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.B.30.730/2013/
  4. számú próbára bocsátást kimondó rendelkezését hatályon kívül helyezi és a próbára bocsátást megszünteti. II. r. vádlott lakóhelye -, tartózkodási helye: -. Az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség összege 788.022,- (hétszáznyolcvannyolcezerhuszonkettő) forint, amelyből a III. r. vádlottat terhelő összeg helyesen 279.120,(kettőszázhetvenkilencezer-százhúsz) forint, míg 22.288,(huszonkettőezerkettőszáznyolcvannyolc) forintot az állam visel. Egyebekben az elsőfokú ítéletet az I. r., a II. r., a III. r. és a IV. r. vádlottakkal szemben helybenhagyja. I. r. vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig házi őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítja olyan módon, hogy 1 (egy) nap szabadságvesztésnek 4 (négy) nap házi őrizet felel meg. A másodfokú eljárás során felmerült 35.370,- (harmincötezer-háromszázhetven) forint bűnügyi költségből kötelezi a II. r. vádlottat 20.370,- (húszezer-háromszázhetven) forint, míg a III. r. vádlottat 15.000,- (tizenötezer) forint bűnügyi költség viselésére. Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A Fővárosi Törvényszék 7.B.617/2016/
  5. számú,
  6. december
  7. napján kihirdetett ítéletével I. rendű vádlottat a Btk.
  8. §

(1)bekezdés a) pontja szerint minősülő, társtettesként elkövetett emberrablás bűntette és a Btk. 164. §
(1)bekezdésében meghatározott és a
(3)bekezdés szerint minősülő testi sértés bűntettének kísérlete miatt - halmazati büntetésül - 3 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az elsőfokú bíróság elrendelte a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 1.Fk.233/2012/61. számú ítéletével kiszabott 2 év fiatalkorúak börtönbüntetésének a végrehajtását. A törvényszék a II. rendű vádlottat a Btk. 190. §
(1)bekezdés a) pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett emberrablás bűntette miatt 1 év 10 hónap - végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett - börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, a III. rendű vádlottat a Btk. 190. §
(1)bekezdés a) pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett emberrablás bűntette miatt 1 év 6 hónap - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte. A törvényszék elrendelte a II. és III. rendű vádlott pártfogó felügyeletét. IV. rendű vádlottat a Btk. 190. §
(1)bekezdés a) pontja szerint minősülő, társtettesként elkövetett emberrablás bűntette és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.B.30.730/2013/
  1. számú ítéletében garázdaság vétsége miatt alkalmazott próbára bocsátás hatályon kívül helyezése folytán halmazati büntetésül 2 év - végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett - börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte. Az elsőfokú bíróság mind a négy vádlott vonatkozásában rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról - a II., III. és IV. rendű vádlott esetében a szabadságvesztés elrendelése esetére -, továbbá az I., II. és III. rendű vádlott vonatkozásában az előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött idő beszámításáról. Az elsőfokú bíróság döntött továbbá a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész mind a négy vádlott terhére fellebbezést jelentett be a büntetés súlyosításáért, I. rendű vádlott tekintetében hosszabb tartalmú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabásáért, a II. rendű vádlott vonatkozásában a szabadságvesztés tartamának felemelése, a szabadságvesztés felfüggesztésének mellőzése, valamint közügyektől eltiltás kiszabásáért, a III. rendű vádlott esetében a szabadságvesztés és a felfüggesztés próbaidejének felemelése érdekében, a IV. rendű vádlott vonatkozásában pedig a végrehajtás felfüggesztésének mellőzése és közügyektől eltiltás kiszabása érdekében. Az I. rendű vádlott elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett élt perorvoslattal. A II., III. és IV. rendű vádlott és védőik az elsőfokú bíróság ítéletét tudomásul vették. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.497/2016/7-
  2. számú átiratában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság alapvetően a büntetőeljárási szabályok megtartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást, a tényállás megállapításához szükséges bizonyítékokat beszerezte, ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett. Az eljárással kapcsolatban észrevételezte, hogy a IV. rendű vádlott a
  3. november
  4. napján tartott tárgyaláson nem volt jelen, a következő határnapon nem került automatikusan ismertetésre a jegyzőkönyv, azt az érdekeltek - tanácselnöki kérdésre - nem kérték, a tanács elnöke a sértett és a II. rendű vádlott észrevételeit olvasta fel. IV. r. vádlott és védője ezt az eljárást nem kifogásolta, további ismertetést egyikük sem kért. A főügyészi álláspont szerint a történeti tényállás megalapozott, de kissé hiányos a személyi rész, amelyet az I. rendű vádlott vonatkozásában azzal kell kiegészíteni, hogy ellene több büntetőeljárás is folyamatban van, a II. rendű és a III. rendű vádlott tekintetében pedig rögzítendő, hogy a jelen eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetési időpontjában elkövetett kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatti ügy elkülönítésre került, valamint II. rendű vádlottal szemben korábban vádelhalasztásra is sor került kábítószer birtoklásának vétsége miatt. IV. rendű vádlott vonatkozásában nem került feltüntetésre a Pesti Központi Kerületi Bíróság 12.B.XVI.12.894/2014/
  5. számú,
  6. május
  7. napján jogerős ítéletével kiszabott 1 év - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés, amelyet IV. rendű vádlott
  8. január
  9. napján követett el, így büntetőeljárás hatálya alatt állt a jelen eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetése idején. Ezen kívül vele szemben kábítószerrel visszaélés miatt vádelhalasztásra került sor 2010-ben. Az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének eleget tett, számot adott arról, hogy a tényállást milyen bizonyítékokra alapította, azokból logikailag helyes következtetéseket vont le. Okszerűen következtetett az első fokon eljárt bíróság a vádlottak bűnösségére, a cselekmények minősítése is törvényes azzal, hogy a testi sértés kapcsán indokolatlan a „tettesként" megjelölés. A bűnösségi körülmények felsorolása pontatlan, a főügyészség álláspontja szerint a többszörösen büntetett előéletű I. rendű vádlott javára a fiatal felnőtt kor nem vehető figyelembe, az időmúlás sem számottevő, így nem értékelhető a vádlottak javára. A IV. rendű vádlott esetében további súlyosító körülmény a büntetőeljárás hatálya alatti elkövetés. A fentiekre figyelemmel súlyosabb büntetés kiszabása indokolt mind a négy vádlottal szemben. Észrevételezte átiratában a főügyészség, hogy a kényszerintézkedés beszámításának megfogalmazása pontatlan, mivel a házi őrizetet nem nevesíti, és a bűnügyi költség kapcsán indokolt feltüntetni az összes felmerült költséget, és meghatározni az államot terhelő összeget is. A fentiek alapján a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a tényállás kiegészítését, az ítélet büntetést kiszabó részében történő megváltoztatását, valamint a járulékos rendelkezések pontosítását, egyebekben pedig a helybenhagyását kérte. A Fővárosi Ítélőtábla előtt az ügyészség nem képviseltette magát. A Fővárosi Ítélőtábla nyilvános ülésén az I. rendű és a IV. rendű vádlott védője perbeszédében I. rendű vádlott vonatkozásában elsődlegesen téves minősítés miatt kérte védence felmentését, mivel álláspontja szerint a terhére rótt emberi szabadság elleni bűncselekmény helyesen önbíráskodás bűntetteként minősül. Másodlagosan - ha csak a testi sértés bűntettének kísérlete kerül megállapításra - az elsőfokú ítélet enyhítésére tett indítványt, ennek hiányában a helybenhagyását kérte. A IV. rendű vádlott védelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. II. rendű vádlott védője hangsúlyozta, hogy az ügyészi fellebbezés megalapozatlan, ezért a törvényszék ítéletének helybenhagyását kérte. Perbeszédében felhívta a figyelmet az enyhítő körülmények számára és súlyára, amelyek alapján súlyosabb büntetés kiszabása indokolatlan védencével szemben. III. rendű vádlott védője kiemelte perbeszédében, hogy védence csak sodródott az eseményekkel, szerepe nem volt jelentős, így a további enyhítő körülményekre is figyelemmel az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés alkalmas a büntetési célok elérésére. I. rendű vádlott az utolsó szó jogán megbánását fejezte ki a történtek miatt. Ezen túlmenően családi körülményei körében előadta, hogy két kiskorú gyermeke van, és a házi őrizetben végzett alkalmi munka lehetőséget biztosít számára, hogy eltartásukról gondoskodjék, ezért kérte, hogy büntetését házi őrizetben tölthesse le. II. rendű vádlott az utolsó szó jogán utalt az elsőfokú eljárásban előadott védekezésére, elmondása szerint ő is csak sodródott az eseményekkel, ma már máshogy cselekedne, utólag úgy gondolta, hogy a rendőrséget kellett volna értesítenie. III. rendű és IV. rendű vádlott sajnálatát fejezte ki. A fellebbezések nem alaposak. A Fővárosi Ítélőtábla a bejelentett kétirányú fellebbezések folytán eljárva a Be.
  10. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Fővárosi Törvényszék ítéletét, és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülbírálta. Az ítélőtábla ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat alapvetően betartotta, a rendelkezésre álló bizonyítékokat feltárta, az ügyfelderítési kötelezettségét maradéktalanul teljesítette. A bizonyítékok értékelését - egy lentebb részletezett tanúvallomás kivételével - elvégezte, azokat egymással összevetette, értékelése és mérlegelése logikai hibáktól mentes. Az ítélőtábla az eljárási szabályok betartásának vizsgálata során észlelte, hogy nem járt el törvényesen a törvényszék a IV. rendű vádlott vonatkozásában hatályon kívül helyezett próbára bocsátás kapcsán. Egyrészt a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.B.30.730/2013/17. számú ítéletében alkalmazott próbára bocsátást helyezte hatályon kívül a Be. 330. §
(4)bekezdése alapján, azonban a fenti törvényhely alapján helyesen a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezésének lett volna helye, másrészt figyelmen kívül hagyta, hogy a próbára bocsátás megszüntetése kapcsán irányadó anyagi jogi szabály - Btk. 66. §
(1)bekezdés b) pontja -, alapján a próbára bocsátás megszüntetését az ítélet rendelkező részében is fel kell tüntetni. Elmulasztotta a törvényszék a IV. rendű vádlott nyomozás során tanúként tett vallomásának ismertetését vagy felolvasását is - amelynek a Be. 291. §
(2)bekezdése alapján akadálya nem volt -, ennek ellenére az ítéletben ezt a vallomást felhasználta és értékelte. A IV. rendű vádlott a nyomozás során gyanúsítottként nem kívánt nyilatkozni, a korábban, tanúként tett vallomását tartotta fenn (nyomozati irat
  1. oldal). A tárgyaláson a tanács elnöke csak a gyanúsítotti vallomását olvasta fel (
  2. számú tárgyalási jegyzőkönyv
  3. oldal), elmaradt azonban a tanúvallomásának ismertetése vagy felolvasása. Az ítélőtábla emiatt az ítélet indokolásából (
  4. oldal
  5. bekezdés) a IV. rendű vádlott tanúvallomását tartalmazó részt mellőzi. A törvényszék eljárási szabályt sértett az
  6. számú tanú nyomozati vallomásának ismertetése során (
  7. számú jegyzőkönyv
  8. oldal) is, mivel a tanú vallomását az ismertetés folytán a bizonyítás anyagává tette, ugyanakkor az ítéletben nem jelölte meg, és nem is értékelte azt. A fentiek eljárási szabálysértések rögzítésén túl nem volt további teendője a másodfokú bíróságnak, mivel nem történt abszolút eljárási szabálysértés, a megállapított tényállást IV. rendű vádlott vallomásának mellőzése sem érintette. Az elsőfokú bíróság az ítéletében részletesen és meggyőzően indokolta meg, hogy milyen szempontok alapján fogadta el a sértett vallomását, amelynek hitelességét és következetességét az egyéb bizonyítékok tükrében is megvizsgálta. Számba vette és értékelte a törvényszék a sértetti előadást erősítő bizonyítékokat is, amelyek közül kiemelendő a sérüléseiről készült orvosi dokumentum és orvosszakértői vélemény, a rendőri jelentés, amely a segélyhívó hívását igazolta, valamint a házkutatásról és motozásról készült jegyzőkönyv, amely a sértett mobiltelefonjának és személyi igazolványának az I. rendű vádlottól történő lefoglalását bizonyítja. Foglalkozott a törvényszék a II. rendű vádlott által készített hangfelvétel tartalmával is, amellyel kapcsolatban helyesen jegyezte meg, hogy az - céljával ellentétesen - éppen a sértetti előadást támasztja alá. Részletesen elemezte és értékelte az elsőfokú bíróság a vádlottak vallomását is, azokat a többi bizonyítékkal összevetve kellő indokát adta annak, hogy védekezésük elvetésére milyen indokból került sor. A tényállás személyi részét kell - az erkölcsi bizonyítványok és a vádlottak nyilvános ülésen tett nyilatkozatai alapján - annyiban kiegészíteni a Btk.
  9. §
(1)bekezdés a) pont alapján, hogy - I. rendű vádlottal szemben a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség vádat emelt B.1467/2014/19-I. számon, a
  1. január
  2. napján elkövetett jármű önkényes elvételének bűntette és lopás bűntette miatt, - - I. vádlott két kiskorú gyermek eltartására köteles, II. rendű vádlottal szemben a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a
  3. április
  4. napján kelt B.9410/2013/2-II. számú határozatával, a
  5. július
  6. napján elkövetett kábítószer birtoklásának vétsége miatt vádelhalasztást alkalmazott, III. rendű vádlott élettársi kapcsolatban él, és az Interfood Kft.-nél dolgozik, a havi jövedelme 128.000,- forint. IV. rendű vádlottat a Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  7. szeptember
  8. napján jogerős 12.B.XVI.12.894/2014/
  9. számú ítéletével a
  10. január
  11. napján elkövetett kábítószer birtoklásának vétsége miatt 1 év - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, IV. rendű vádlottal szemben a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Ügyészség a
  12. december
  13. napján kelt B.XIX.5838/
  14. számú határozatával, a
  15. június
  16. napján elkövetett kábítószer birtoklásának vétsége miatt vádelhalasztást alkalmazott. E kiegészítések mellett a tényállás már pontos és megalapozott; a másodfokú eljárásban a felülbírálat alapját képezte. Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállásból okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére, helyes az általuk elkövetett cselekmények jogi minősítése is. Osztotta az ítélőtábla a törvényszék álláspontját abban is, hogy az I. és a IV. rendű vádlott társtettesként, a II. és a III. rendű vádlott pedig bűnsegédként követte el a terhükre rótt emberi szabadság elleni bűncselekményt. Alapos azonban a személy elleni bűncselekmény minősítése kapcsán a I. rendű vádlottat érintően tett főügyészi észrevétel, amely szerint szükségtelen az ítélet rendelkező részében a „tettesként" megjelölés, ezért ezt az ítélőtábla mellőzte. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket alapvetően feltárta, az csupán azzal egészítendő ki, hogy az I. és a IV. rendű vádlott büntetőeljárás hatálya alatt követte el a jelen eljárás tárgyát képező bűncselekményeket, valamint a II. és IV. rendű vádlottal szemben korábban kábítószer birtoklásának vétsége miatt vádelhalasztásra került sor, II. rendű vádlott ennek hatálya alatt követte el a terhére rótt bűncselekményt. Mellőzte az ítélőtábla vonatkozásában a fiatal felnőttkor enyhítő körülményként történő értékelését, mivel az I. rendű vádlott a bűncselekmények elkövetése idején már 24 éves is elmúlt, így figyelemmel az 56/
  17. BK véleményre is - ezen enyhítő körülmény a javára nem vehető figyelembe. További enyhítő körülmény ugyanakkor a javára, hogy már két kiskorú gyermek eltartására köteles. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során körültekintően járt el, a kiszabott büntetések tettarányosak, alkalmasak a büntetési célok elérésére. Figyelembe vette a törvényszék az enyhítő és súlyosító körülményeket, értékelte a vádlottak szerepét és aktivitását az emberi szabadság elleni bűncselekmény kapcsán, és tekintettel volt a bűncselekmény tárgyi súlyára is. Ennek megfelelően az ítélőtábla nem látott okot a büntetések érintésére. Szükségtelennek ítélte ugyanakkor a II. rendű és III. rendű vádlott vonatkozásában elrendelt pártfogó felügyeletet. Mindkét vádlottnak rendezettek az életkörülményei, munkahellyel, rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, életvezetésük a terhükre rótt bűncselekmény elkövetése óta kifogástalan. A bűnügyi költség vonatkozásában az ítélőtábla - a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átiratában írtakkal egyezően - kiegészítette az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részét, és feltüntette az eljárás során felmerült összes bűnügyi költséget, és tételesen megjelölte azt az összeget is, amely az állam terhén marad. Észlelte az ítélőtábla, hogy III. rendű vádlott vonatkozásában számítási hiba folytán helytelenül került feltüntetésre az őt terhelő összeg, így azt korrigálta. Az ítélet járulékos rendelkezései a bűnjelek vonatkozásában törvényesek. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék ítéletét a Be.
  18. §
(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, egyebekben a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Az ítélőtábla az I. rendű vádlott által az elsőfokú ítélet meghozatalát követően is fenntartott házi őrizetben töltött időt a Btk. 92. §
(1)ás
(3)bekezdés a) pontja alapján a szabadságvesztés büntetésbe beszámította. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről az ítélőtábla a Be. 381. §
(1)bekezdése alapján határozott. A másodfokú ítélet ellen a fellebbezés további lehetőségét a Be.
  1. § kizárja. Budapest,
  2. év április hó
  3. napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke Dr. Varga Bea s.k. előadó bíró Dr. Mató Ágnes s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék 7.B.617/2016/
  4. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.36/2017/
  5. számú ítéletében történt változtatás mellett a mai napon jogerős és -II. rendű, III. rendű, valamint IV. rendű vádlott vonatkozásában a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Budapest,
  6. év április hó
  7. napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.