Bhar.63/2017/8 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott közveszéllyel fenyegetés vétsége miatt egy évre próbára bocsátotta, és kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére büntetés kiszabása végett, a vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 27.Bf.IX.6524/2016/4. számú, 2017. január 10. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a vádlottat az ellene a 1978. évi IV. törvény 270/A. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott közveszéllyel fenyegetés vétsége miatt emelt vád alól - bűncselekmény hiányában - felmentette. A bűnügyi költség vonatkozásában akként rendelkezett, hogy azt az állam viseli. Mivel a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság megváltoztatta a vádlott bűnössége kérdésében az elsőfokú bíróság ítéletét, és a vádlottat a közveszéllyel fenyegetés vétsége miatt emelt vád alól felmentette, a Be. 386. §

(1)bekezdés c) pontja alapján a harmadfokú eljárás lehetősége megnyílt. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be a vádlott terhére másodfellebbezést bűnösség megállapítása, és büntetés kiszabása érdekében. A vádlott és védője a másodfokú bíróság ítéletét tudomásul vette. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.125/2017/

1. számú átiratában a másodfokú ítélet megváltoztatását indítványozta. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság jogi álláspontját tartja helyesnek, mivel a vádlott tényállásban leírt magatartása maradéktalanul megfelel az
2. évi IV. törvény 270/A. §

(1)bekezdés a) pontjában szabályozott közveszéllyel fenyegetés vétsége hármas kritériumrendszerének, mivel az alkalmas a köznyugalom megzavarására, valótlan, és közveszéllyel járó esemény bekövetkezésére vonatkozott. Mindezek alapján kérte a vádlott bűnösségének megállapítását az 1978. évi IV. törvény 270/A. §

(1)bekezdés a) pontjában szabályozott közveszéllyel fenyegetés vétségében, vele szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozta, valamint a felmerült bűnügyi költség viselésére történő kötelezését. A vádlott védője észrevételeit írásban előterjesztette, és kérte a Fővárosi Törvényszék 27.Bf.IX.6542/2016/

1. számú ítéletének helybenhagyását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan és jogszabálysértő. A törvényesség elvét sértette meg a kerületi bíróság, mivel védence magatartása semmilyen büntető törvénykönyvben írt tényállásnak nem felel meg, csupán a véleménynyilvánítás szabadságával élve nyilatkozott arról, hogy egy törvénytelenül működő oktatási intézményt meg kell szüntetni. A vádlott a törvényes eszközökkel élve több bejelentést és feljelentést is tett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok előtt, amelynek eredményeként a SZERSA-t a nyilvántartásból törölték. A védő idézte a Kúria Kfv.II.38.117/2015/
2. számú ítéletét ezzel kapcsolatban, valamint tudatta azt, hogy a Fővárosi Főügyészség TM.2927/2016/11-I. számú tájékoztatása szerint a Fővárosi Főügyészség Magánjogi Osztálya keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez a SZERSA civil szervezet megszűnésének megállapítása iránt. A védő meglátása szerint így az oktatási intézmény - azonnali hatályú törlésével - „megsemmisült". A Fővárosi Ítélőtábla a Be.
3. §

(2)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott. A Fővárosi Ítélőtábla nyilvános ülésén az ügyész az átiratában foglaltakat fenntartotta. A vádlott védője kérte a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Kifejtette, hogy a vádlott csupán élt az önkifejezés eszközével, átvitt értelemben használta a képet a bombatámadásról, amellyel egyértelműen az intézmény jogszerű megszüntetésére hivatkozott. Emlékeztetett arra is, hogy a Kúria védence bejelentései alapján végül azonnali hatállyal törölte az intézményt a nyilvántartásból. A vádlott az utolsó szó jogán fenntartotta az eljárás során korábban tett nyilatkozatait. Hangsúlyozta, hogy a kép megosztásával nem az iskola felrobbantására kívánt utalni, csak a véleménynyilvánítás jogával élt. Idézte a másodfokú bíróság ítéletének indokolását, amellyel egyetértett, ezért kérte annak helybenhagyását. A Fővárosi Ítélőtábla a harmadfokú felülvizsgálatot a Be. 387. §

(1)bekezdésében meghatározott terjedelemben folytatta le, és megállapította, hogy a Fővárosi Főügyészség másodfellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, az ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette, a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelését elvégezte, azokat egymással összevetette, indokolási kötelezettségének eleget tett. Az elsőfokú bíróság az ügyészi váddal egyezően állapította meg, hogy a vádlott elkövette a közveszéllyel fenyegetés vétségét, amikor a facebook közösségi oldalán egy épület felrobbantását ábrázoló képet osztott meg „Nagyjából ez marad az iskolából…" szöveggel, cselekménye nemcsak alkalmas volt a köznyugalom megzavarására, hanem meg is zavarta azt. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság eljárása során szintén betartotta az eljárási szabályokat, indokolási kötelezettségének is eleget tett, és annyiban egészítette ki a kerületi bíróság által megállapított tényállást, hogy a vádlott 2013. február 13. napján a facebook adatlapján az ismerősei számára elérhető módon egy csoportos levelezésben tette közzé a képet, és pontosította a képhez fűzött kommentárt. Rögzítette azt is, hogy a bejegyzéshez négyen írtak hozzászólást. Az ítélőtábla a Be. 388. §

(1)és

(2)bekezdése alapján annyiban egészíti ki a törvényszék által megállapított tényállást, hogy a másodfokú ítélet

1. oldal
2. bekezdésének
3. és
4. mondatát a tényállásba emeli át. Az első - és a másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontot foglalt el a vád tárgyát képező bűncselekményt illetően. Az ítélőtábla a másodfokú bíróság jogi indokolásával értett egyet, osztotta azt az álláspontot, amely szerint a közlés és szövegkörnyezetének elemzéséből nem lehet arra következtetni, hogy a vádlott az iskola felrobbantásával fenyegetőzött. Helytállóan utalt arra a törvényszék, hogy a beszélgetés zárt és szűk körben zajlott, így a vádlottnak nem kellett reálisan azzal számolnia, hogy annak tartalmát csoporton kívül állók, így akár az iskola vezetése megismeri. A bejegyzést kommentáló négy személynek is a levelezés titokban tartásához fűződött érdeke a hozzászólások személyes tartalma alapján. A hozzászólások alapján a beszélgetésben (levelezésben) résztvevők a kép és a hozzá fűzött szöveg láttán nem ijedtek meg, viccelődésnek vették, a bejegyzés által indított beszélgetés iránya el is tért a témaindító post eredeti témájától egy idő után, de a könnyed hangvétel megmaradt, amit a levelezésben résztvevők által használt érzelmeket kifejező jelek is megerősítenek. Mindezek alapján arra lehet következtetni, hogy a facebook-bejegyzést megismerők nem egy esetleges robbantás miatti félelmükben, hanem az iskola jövőbeni működése, esetleges bezárása miatt érzett aggodalmukban fordultak - kiemelendő, hogy a bejegyzés megjelenése után egy héttel az iskola vezetéséhez. A bezárás miatti aggodalomnak konkrét alapja is volt, mivel az iskola vezetése és a diákok (tanúk) is tudtak arról, hogy a vádlott több hatóságnál is bejelentést tett az iskola ellen annak törvénytelen működése miatt, amely egyébként utóbb, a nyilvántartásból való törléssel igazolódott is. Helyesen jutott tehát arra a másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék, hogy a Be.
5. §

(3)bekezdés a) pontja alapján - mivel a cselekmény nem bűncselekmény - a vádlott felmentésének van helye. A fent kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokai alapján - a Be.

1. § alapján helybenhagyta. Budapest,
2. év május hó
3. napján . Rédei Géza s.k. a tanács elnöke Dr. Varga Bea s.k. előadó bíró . Vincze Piroska s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 27.Bf.IX.6524/2016/
4. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 1.Bhar.63/2017/
5. számú végzése folytán jogerős és végrehajtható. Budapest,
6. év május hó
7. napján . Rédei Géza s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő