Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.595/2017/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Czeglédy Csaba ügyvéd) által képviselt felperes neve(....) felperesnek, a Dányi Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Dányi Szilárd ügyvéd) által képviselt alperes neve(....) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- március
- napján kelt, 25.P..../2017/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a felhasználás során kötött szerződések és az azokhoz tartozó teljesítési igazolások, valamint számlák megismerése iránti keresetet elutasítja, egyebekben helybenhagyja. A felek a másodfokú perköltséget maguk viselik. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 30 napon belül elektronikus úton a felperes címére való megküldéssel közölje a felperessel az
- évi LXXXI. törvény 22/C. §-ában foglaltak szerint
- július
- napjától
- november
- napjáig kapott támogatás felhasználására vonatkozó valamennyi adatot, kimutatást, valamint a felhasználás során kötött valamennyi szerződést és az azokhoz tartozó számlák, teljesítési igazolások másolatát. Kötelezte az alperest továbbá, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 38.100 forint perköltséget. Az ítélet tényállása szerint az alperesi gazdasági társaság a V... S... C... labdarúgó utánpótlás nevelésével foglalkozik akadémiai rendszerben, mintegy 500 labdarúgóval, akik részvételével több mint 20 korosztályos fiú csapata, illetve lány és női csapata működik. A felperes
- december 5-én adatigényléssel fordult az alpereshez, amelyben kérte, hogy a
- július
- napjától
- november
- napjáig az alperes által az
- évi LXXXI. törvény (Taotv.) 22/C. § szerint kapott támogatás felhasználására vonatkozó valamennyi adatot, kimutatást, valamint a felhasználás során kötött valamennyi szerződést és az azokhoz tartozó teljesítési igazolások, számlák másolati példányát küldje meg részére elektronikus adathordozón rögzítve a közölt címre. Az alperes a
- december 9-én kelt válaszlevelében az adatigénylés teljesítését megtagadta arra hivatkozással, hogy nem önkormányzati, illetve nem állami tulajdon, nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, a kapott támogatások pedig nem minősülnek nemzeti vagyonnak. A kért adatok közérdekből nyilvános adatnak sem tekinthetőek, ellenben adótitkot és/vagy üzleti titkot sért azok harmadik személy részére történő megismerhetővé tétele. A felperes keresetében az adatigénylésben szereplő adatok kiadására kérte az alperes kötelezését. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy az alperes sem állami, sem önkormányzati tulajdonban nem áll, nem lát el jogszabályban meghatározott közfeladatot, így a kezelésében lévő adatok nem közérdekű adatok, azok nem tekinthetők közérdekből nyilvános adatnak sem, mert nincs olyan törvény, amely az adatok nyilvánosságra hozatalát közérdekből elrendelné. A felperes által kért adatok alapjául szolgáló pénzt az alperes nem a központi költségvetésből kapta, így az nemzeti vagyonnak nem minősül, ezáltal közpénznek sem tekinthető, ezért az alperesnek nincs a nyilvánosság előtti elszámolási kötelezettsége. Az elsőfokú bíróság a keresetet alaposnak találta. Határozatát a Pp.
- §
(2)bekezdésére, 164. §
(1)bekezdésére, 206. §
(1)bekezdésére, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §
- pontjára,
- §
(1)bekezdésére, 29. §
(1)bekezdésére, 30. §
(7)bekezdésére, 31. §
(3)bekezdésére és az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdésére alapította. Utalva az Alkotmánybíróság 8/
- (IV.6.) AB határozatának indokolásában rögzítettekre kifejtette, hogy nem az adatkezelő személyének vagy annak működési formájának, hanem annak van jelentősége, hogy a keresettel érintett adatkör közpénznek minősülő vagyonra vonatkozik-e. Nem számít tehát, hogy az alperes nem állami vagy önkormányzati tulajdonban áll, illetve az sem, hogy állítása szerint nem lát el jogszabályban meghatározott közfeladatot. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a Taotv.-t
- július 1-jei hatállyal módosította a
- évi LXXXII. törvény, amely a 22/C. §-ába ágyazva iktatta be a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményét a társasági adó rendszerébe. Magyarország ezen adókedvezmény-formát bejelentette az Európai Bizottsághoz, mint a belső piaccal összeegyeztethető állami támogatást. Az Európai Bizottság C
(2011)7287 számon akként határozott, hogy nem emel kifogást, mivel a program részét képező állami támogatás összeegyeztethető az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikk
(3)bekezdés c) pontjával. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint önmagában ezen tényből is megállapítható, hogy állami támogatásról van szó. A Taotv. 22/C. §
(2)és
(3)bekezdése elemzésével az elsőfokú bíróság arra jutott, hogy azok mindössze annyit jelentenek, hogy a kedvezményezett közvetlenül az adózótól kapja meg a támogatást, az adózó pedig a támogatás mértékével megegyezően a társasági adójából adókedvezményt vehet igénybe. Az államkasszába tehát a támogatás mértékével kevesebb adó folyik be és éppen az az összeg kerül a sportszervezethez, az pedig, hogy a dotáció nem az állami szervezetrendszeren keresztül átfolyatva érkezik meg a kedvezményezett bankszámlájára még nem jelenti azt, hogy az nem állami támogatás. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az állam közvetett módon is nyújthat támogatást, amely az állam bevételi oldalán kiesésként jelentkezik, annak összege az államkasszából hiányzik. A kiadni kért adatok ennek folytán közpénz felhasználását érintik és mint ilyen adatkör közérdekű adatnak minősülnek. Mindezeken túl az elsőfokú bíróság helytállónak találta azon felperesi hivatkozást is, hogy az alperes a sporttal kapcsolatos állami feladatokat vállalta át. Utalt a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Sporttv.) 49-54. §-ában az állam sporttal kapcsolatos feladataira, amely kifejezetten említi a Taotv. 22/C. és 24/A. §-ai által meghatározott feladatokat is, a további állami feladatok pedig részben lefedik a Taotv. 22/C. §
(1)bekezdésében meghatározott egyes támogatási jogcímeket. E feladatok a törvény által meghatározott közfeladatok, amelyek ellátását az alperes átvállalta a sportképzési és sportlétesítmény-működtetési tevékenységi körein belül, így az alperes állami feladatot ellátó szervnek is minősül egyúttal, melynél fogva az adatigényléssel érintett adatkör egyébként is közérdekű adati minőséggel bír. A perbeli adatigénylés kizárólag a Taotv. szerinti adókedvezményből eredő támogatással volt kapcsolatos, amelyet eleve meghatározott célra lehetett felhasználni. A számlák tehát a gazdasági események korlátozott köréhez kötődnek, így ezen adatok felperes általi megismerése nem jelent alapot a számlaszintű tételes ellenőrzéshez, ezért az alperes Infotv. 30. §
(7)bekezdésére történő hivatkozása is alaptalan volt. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott és az alperest a kért adatok kiadására kötelezte. A határozattal szemben az alperes élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet és annak indokolása jogszabálysértő. Az ítéletben hivatkozott európai bizottsági határozatban használt „állami támogatás” kifejezés a magyar jogrendszerben perdöntő erővel nem bír, az még önmagában nem teszi a TAO támogatást állami támogatássá. Az alperes a kért adatok alapjául szolgáló pénzt nem a központi költségvetésből kapta, az nem minősül nemzeti vagyonnak, ezáltal közpénznek sem, így az alperesnek a nyilvánosság előtti elszámolási kötelezettsége nincs. A támogatások tekintetében az adózók rendelkezési joga szabadon érvényesülhet, azok közvetlenül nem képezik az államháztartás részét, az állam újraelosztó funkciót azok kapcsán nem lát el, a kedvezmény igénybevétele az adózó döntésének függvénye. Mindezek alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a támogatások nem minősülnek állami támogatásnak, ezáltal közpénznek, és azok alperes általi felhasználásának a felperes által kért módon és részletességgel történő igazolása gyakorlatilag egy azzal kapcsolatos tételes elszámoltatás minden ezzel összefüggésben keletkezett okirat kiadásával, amely nem minősül bírói úton kikényszeríthető követelésnek. Az alperes fellebbezési álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor a sportról szóló
- évi I. törvény 49-
- §-ára hivatkozva azt a következtetést vonta le, hogy az alperes állami feladatot lát el. Az alperes nem országos sportági szakszövetség és nem a M... O... B..., ezáltal a vele kapcsolatban levont elsőfokú ítéleti következtetés nem jogszerű. Annak ténye pedig, hogy az állam biztosítja az emberek sporthoz való jogát, egy nem nonprofit sportvállalkozást még nem tesz közfeladatot ellátó szervvé. Ezen álláspontot támasztja alá a sportról szóló törvény indokolása is, amelyben kifejtésre került, hogy a szolgáltató állam kötelezettsége, hogy az ország gazdasági, társadalmi teherbíró képességéhez igazodva – egyre bővülő mértékben – segítse elő, illetve tegye lehetővé a lakosság egészének sportolási lehetőségét. Az állam feladata, hogy fokozottabb mértékben támogassa a szabadidő- illetve tömegsportot, a fogyatékos emberek sportját, valamint a diáksportot, amely jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi, fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. Ebből egyértelműen megállapítható, hogy az államnak a sport tekintetében segítő, ösztönző feladata van, mégpedig az élsporton és a versenysporton túlmenően. Az alperes azonban él- illetve versenysportban tevékenykedik és nem a felsorolt egyéb, állam által segíteni, illetve ösztönözni kívánt sportterületen. A felperes által az alperestől kért szerződések az Infotv.
- §
(2)és
(3)bekezdésében rögzített adatoknak nem minősülnek, ezen okból sem tekinthetők közérdekből nyilvános adatnak. Ezt az álláspontot erősíti a 107/
- Kormány rendelet, amely szerint a jelen eljárás alapjául szolgáló adatok tekintetében a jóváhagyó és ellenőrző szerv nem a sportért felelős miniszter, hanem az országos sportági szakszövetség, jelen esetben a M... L... S... (M...), amely mint civil szervezet működik és nem állami szerv. A támogató adózó és a sportszervezet támogatási szerződést köt, a kérelmet a sportszervezet feltölti az M... rendszerébe, aki kiállítja a támogatási igazolást a kérelem alapján és utalja a támogatást. Az összegek beérkeznek a támogatási szerződésben szereplő gyűjtőszámlára és onnan kerülnek kifizetésre az utánpótlás-nevelés feladatainak ellátására, tárgyi eszköz beruházásra, és személyi jellegű ráfordításra megadott megosztás szerint. Azon szerződések és számlák mögött, amelyek kiadását rendelte el az elsőfokú bíróság, kevert pénzek vannak, a szerződésben vállalt kötelezettségeket adott esetben akár 50%-ban az alperes fizette meg saját – támogatástól független – vagyonától, így olyan összegek tekintetében is el kívánja számoltatni az elsőfokú bíróság az alperest, amely összegeknek nincs köze a TAO támogatáshoz és akkor sem lennének közpénzek, amennyiben elfogadnánk az elsőfokú bíróságnak – egyébként a Fővárosi Ítélőtábla egy hasonló ügyben hozott jogerős eseti döntésével ellentétes – ítéletét. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés az alábbiak szerint, kis részben alapos. Az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és annak jogi indokaival a Fővárosi Ítélőtábla túlnyomórészt egyetértett. A felperes közérdekű adatként kérte a perbeli adatok kiadását. A perben az alperes nem vonta kétségbe, hogy a kért adatok a kezelésében vannak, de vitatta az adatok közpénz jellegét, illetve azt, hogy jogszabályban meghatározott közfeladatot lát el. A Fővárosi Ítélőtábla eljáró tanácsa továbbra is fenntartja azt a korábbi ítéletében (8.Pf.21.467/2016/3.) kifejtett jogi álláspontját, hogy a közpénz jelleget önmagában azon feltételezés alapján megállapítani nem lehet, hogy amennyiben a Taotv. alapján nyújtott támogatást a szervezet nem utalja a támogatott szervezetnek, akkor azt társasági adóként be kellett volna fizetni a költségvetésbe, azaz az államot illetné meg. Azonban egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy ez az adókedvezmény állami támogatásnak minősül az EUB határozatára és a Taotv. 22/C § értelmezésére tekintettel. Ebből pedig az következik, hogy az alperes a Taotv. 22/C. § szerinti támogatás felhasználása tekintetében egyéb közfeladatot ellátó szervnek minősül. Az Infotv.
- §
(1)bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Az Infotv.
- §
- pontja értelmében közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. Az adat megismerhetősége szempontjából az ellátandó feladat közcélúsága bír relevanciával az egyéb közfeladatot ellátó szerv esetében. Ennek következtében azt kellett vizsgálni a perben, hogy végez-e az alperes a köz érdekében, közcélú tevékenységet. A Sporttv. VII. fejezete az állam és a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait tartalmazza, amelyen belül a 49-
- §-ok az állami feladatokat és ellátásuk szervezetrendszerét rögzítik. Tekintettel arra, hogy mind a fejezet címe mind pedig alcíme egyértelműen megfogalmazza, hogy az alatta olvasható rendelkezések az állam sporttal kapcsolatos feladatait tartalmazzák, így azok a sporttal összefüggő közfeladatoknak minősülnek. Így többek között a Sporttv.
- § d) pontja szerint az állam feladata az utánpótlás-nevelés financiális támogatásában való részvétel. Az alperes tehát – mivel az utánpótlás nevelésével foglalkozik – az adókedvezményből származó állami támogatás felhasználásával közvetlenül részt vesz az állam sporttal kapcsolatos közfeladatai ellátásában, ami az Infotv. szempontjából az alperest egyéb közfeladatot ellátó szervvé minősíti. Ezért az alperes ebben a tekintetben a köz érdekében eljáró, egyéb közfeladatot ellátó szervnek tekintendő, így ez okból is – az Infotv.
- §
(1)bekezdése szerint – e tevékenységével kapcsolatos közérdekű adatok kiadására köteles. Arra azonban helytállóan hivatkozott az alperes a fellebbezésében, hogy a Taotv. 22/C. § szerinti támogatás felhasználása kapcsán kötött szerződések és az azokhoz tartozó teljesítési igazolások, valamint számlák kiadását a felperes nem kérheti alappal, mert az olyan átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzést jelentene a támogatás felhasználása tekintetében, amelyre az Infotv. 30. §
(7)bekezdése értelmében a felperes nem jogosult. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és a felhasználás során kötött szerződések és az azokhoz tartozó teljesítési igazolások, valamint számlák megismerése iránti keresetet elutasította, míg egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú perköltségről a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó 81. §
(1)bekezdése szerint – arra tekintettel, hogy az alperes fellebbezése részben eredményre vezetett – akként határozott, hogy azt a felek maguk viselik. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes, ezért a fellebbezési illetékről rendelkezni nem kellett. Budapest,
- június
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke Dr. Mózsik Tímea s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: . Pullai Ágnes s.k. bíró