A határozat elvi tartalma: Végrehajtási jog törlését kérő végrehajtói megkeresés kapcsán nem vizsgálható, hogy a végrehajtási jog bejegyzésére milyen okiratok alapján került sor. A végrehajtói megkeresés kapcsán csak az Inytv. szerinti alaki és tartalmi feltételek vizsgálhatók. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.317/2016/
- A tanács tagjai:. Tóth Kincső a tanács elnöke . Márton Gizella előadó bíró . Rothermel Erika bíró A felperes: Felperes neve (cím, levelezési cím: ...) A felperes képviselője:. Pataki Erna ügyvéd (cím) Az alperes:ács-Kiskun Megyei Kormányhivatal (6000 Kecskemét, Fecske utca 25.) Az alperes képviselője:. ... jogtanácsos A per tárgya: végrehajtási jog törlése tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat:éti Közigazgatási Munkaügyi Bíróság 4.K.27.509/2015/
- számú ítélete és Rendelkező rész A Kúria a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.509/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; - kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat szempontjából lényeges tényállás [1] A Sz. Végrehajtó Iroda
- április 8-i 450.V.0635/2015/
- számú [2] [3] megkeresése alapján a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala a felperes tulajdonában álló, ... helyrajzi számú, természetben a ... számú társasházi lakásra a 41093/3/2015.04.
- számú határozattal 272.878 forint főkövetelés és járuléka erejéig végrehajtási jogot jegyzett be. A Sz. Végrehajtó Iroda
- április 15-én kelt és érkezett 450.V.0635/2015/
- számú megkeresése alapján az elsőfokú földhivatal a
- június 16-án kelt 41762/4/2015.04.
- számú határozatával a korábban bejegyzett végrehajtási jogot törölte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- augusztus 17-én kelt 30440/2/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában utalt arra, hogy a földhivatalnak nincs mérlegelési joga a törlés tekintetében, ha az önálló bírósági végrehajtó megkereséssel fordul hozzá, nem bírálhatja felül a végrehajtó intézkedését. A végrehajtó megkeresése a földhivatalra kötelező, így nincs jogosultsága annak vizsgálatára, hogy a végrehajtói megkeresésben szerepelő jogosult követelése jogszerű-e, vagy sem. A végrehajtó iroda által küldött megkeresés olyan okirat, amely ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, illetve törlés alapjául szolgálhat az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 26.§
(1)és
(8)bekezdései, 29.§-a, és az Inytv. végrehajtására kiadott 109/1999.(XII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv.vhr.) 126.§a értelmében, ezért az elsőfokú hatóság jogszerűen rendelkezett a végrehajtási jog törléséről. A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem [4] A felperes keresetet nyújtott be az alperes végrehajtási jogot törlő határozata bírósági felülvizsgálata iránt. Keresetében sérelmezte, a végrehajtási jog törlésével nem került sor valamennyi bejegyzés megsemmisítésére, mert - álláspontja szerint - a végrehajtó iroda megkeresése jogellenes volt, nem közhiteles adatokon alapult a megkereső irat, nem volt bizonyított a bejegyzést kérő személye, de az adós személye sem. Tisztességtelenül járt el a földhivatal a felperes, mint nem adós tulajdoni lapjára történő hamis végrehajtási jog bejegyzésével, és jogellenesen rendelkezett annak törléséről is. [5] Az alperes a felperes keresetének határozatában foglalt indokok alapján. elutasítását kérte a A jogerős ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy a földhivatalnak csak arra terjed ki a vizsgálódási kötelezettsége, hogy a végrehajtói megkeresés megfelel-e a jogszabályi rendelkezésekben foglalt alaki és tartalmi [7] követelményeknek. Ezen túlmenően a földhivatalnak nincs mérlegelési jogköre a végrehajtói megkeresésben foglaltak teljesítését illetően, a végrehajtó intézkedését nem bírálhatja felül. Az Inytv. 26.§
(8)bekezdésére, 29.§-ára és 34.§
(1)bekezdésére tekintettel a földhivatal csak azt vizsgálhatta, hogy a megkeresés megfelel-e a hivatkozott jogszabályi követelményeknek, az az ingatlannyilvántartási bejegyzés törlésére alkalmas okirat-e. Az önálló bírósági végrehajtó által saját ügykörén belül, megszabott alakban kiállított okirattal kapcsolatban sem alaki, sem tartalmi aggály nem merült fel, ezért a földhivatalnak a végrehajtói megkeresésben foglaltakat teljesítenie kellett. A közigazgatási határozat törvényességét vizsgáló bíróság hatásköre is kizárólag az alperesi határozat jogszerűségének vizsgálatára terjed ki, és a bírósági felülvizsgálat sem terjeszkedhet túl a hatóság részére megszabott hatáskörön és a hatósági hatáskörben meghozott határozat alaki és tartalmi vizsgálatán, azaz a bíróság is csak a megkeresésben foglaltaknak az ingatlan-nyilvántartási átvezetés megfelelőségét vizsgálhatja, ezen túlmenően hatásköre nincs a megkeresés alapjául szolgáló követelés jogszerűségének vizsgálatára. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:178.§
(6)bekezdésére hivatkozással a bíróság rámutatott, hogy a jog megszűnése esetén nem annak okát, hanem a megszűnés tényét, mint a végrehajtási jog törlését kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni, ezért a törlés okának feltüntetésére irányuló felperesi kérelem megalapozatlan, ahogy az eredeti állapot helyreállítása iránti kérelem is. A földhivatal a jogszabályi kötelezettségeinek eleget tett, ezt meghaladóan, a felperes által kért körben tényállás-feltárási kötelezettsége nem állt fenn. A bíróság megítélése szerint a földhivatal sem anyagi, sem eljárási szabályokat nem sértett meg, ezért az alperes határozatát jogszerűnek és törvényesnek ítélve elutasította a felperes keresetét. Elutasította a felperes bizonyítási indítványait is, mert az okirati elvre és a hatóság hatáskörére figyelemmel a hatáskört meghaladó körülményekre kért bizonyítás lefolytatása szükségtelen volt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] [9] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalával a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az eredeti állapot helyreállítására irányuló kérelme teljesítését. Előadta, hogy a végrehajtási jog bejegyzésére nem végrehajtható, hamis közokirat alapján került sor, nem volt adós, ezért jogellenesen és hamisan jártak el vele szemben. Állítása szerint az Inytv. 42.§
(1)bekezdése szerint az ügyészt értesítenie kellett volna a hatóságoknak, és - állítása szerint - az alperesnek a bejegyző határozatok alapjául szolgáló okiratok vizsgálata is a hatáskörébe tartozik. Érvelése szerint a Ptk. 6:14.§-a szerint rosszhiszeműen, hamis álképviselőként képviselték az államot az eljárás során. Előadta, hogy minden végrehajtás végrehajtási lappal indítható el és vizsgálni kellett volna a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 72.§-a, 195.§
(1)bekezdése, 196.§-a, a Ptk. 6:14.§-a, 6:88.§-a alapján, hogy a végrehajtási lap nem semmis-e. Kérte továbbá, hogy a vele szemben elkövetett jogsértéseket a Kúria állapítsa meg a Ptk. 2:51.§
(1)bekezdés a) pontja szerint is. Állította, hogy a jogerős ítélet a Pp. 195.§
(1)bekezdésébe, 8.§
(3)bekezdés a)-c) pontjaiba ütköző, ezért semmis, hamis okirat. Kérte az elutasított bizonyítási indítványainak való helyt adást és a bizonyítási eljárás lefolytatását. A Pp. 78.§
(5)bekezdésébe és 80.§
(2)bekezdésébe ütközőnek találta az eljárási illetékre és perköltségre való fizetési kötelezését. Állította, hogy a perköltség a Pp. 1.§
(1)bekezdésébe, 2.§
(1)bekezdésébe, 3.§
(6)bekezdésébe, 8.§-ába ütköző bírói magatartás és a hatóság tisztességtelen eljárása folytán keletkezett. Sérelmezte, hogy a bíróság a Pp. módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Knp.) 2.§
(1)bekezdésébe, 3.§
(4)bekezdésébe ütközően, valamint a Knp. 4.§-a, a Pp. 336/A.§
(1)és
(2)bekezdései megsértésével nem folytatott le bizonyítást és nem is kötelezte a hatóságot az elmulasztott eljárás pótlására. Kifogásolta továbbá, hogy a hatóság és képviselői a perben a Pp. 8.§-ába ütközően, rosszhiszeműen, a Ptk. 1:5.§
(1)bekezdése szerint, joggal visszaélve jártak el. Felülvizsgálati kérelmében a Pp. 8.§
(5)bekezdése, 80.§
(2)bekezdése és a Ptk. 6:14.§
(2)bekezdése alapján 536.219 forint perköltség és a Ptk. 6:48.§-a szerint 2016. április 18-ától a kifizetés napjáig járó kamatok megfizetésére kérte kötelezni az alperest 87 munkaóra alapulvételével. Előadta továbbá, hogy ha a bíróság a végrehajtási jog törléséről rendelkező határozatot orvosolja az Inytv. 60.§
(2)bekezdése alapján, a döntés hatálya kiterjed a megtámadott bejegyzésen alapuló további bejegyzésekre is. A bíróságnak kötelessége lett volna a végrehajtási jogot bejegyző határozat törlése keretében azt is vizsgálni, hogy a felperes adós-e, ez milyen okirati bizonyítékok alapján állapítható meg, és az ingatlanát végrehajtási jog terhelheti-e. Állította, hogy a hatóságnak vizsgálni kellett volna a bejegyezhetőség feltételei között az Inytv. 32.§
(1)bekezdés f)-g) pontjai, 33.§
(2)bekezdése, 34.§
(3)bekezdés alapján a szerződő felek kézjegyét, az ügyvéd meghatalmazottkénti eljárási jogosultságát, és a végrehajtói megkeresés alakiságával összefüggésben meg kellett volna állapítani a rosszhiszemű, hamis álképviselő eljárását. Állította, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a hatóságnak az Inytv. 39.§
(3)bekezdés b) és d),
(4)bekezdés a), d),
- e)és
- f)pontjai alapján el kellett volna utasítani, akárcsak a 40.§
(1)bekezdése alapján, mert a hiányok pótlására nem került sor, hatósági jóváhagyás (engedély), a bejegyzés alapjául szolgáló okirat, kérelem nyomtatvány, illetve a végrehajtást kérő képviseleti joga igazolása a végrehajtói megkereséshez csatolva nem lett (Inytv. 37.§
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pontja). A hatóságnak az ügyészhez kellett volna fordulnia, mert a végrehajtói megkeresés tartalma jogszabályba ütközött. A bíróságnak pedig eleget kellett volna tennie az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítására irányuló kérelmének. [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Arra hivatkozott, hogy a végrehajtói megkeresés mindenben megfelelt a jogszabályi követelményeknek, ezért az az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlésére alkalmas okirat volt. Nem volt mérlegelési jogköre, eleget kellett tennie a végrehajtói megkeresésben foglaltaknak. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. [12] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272.§
(2)bekezdése és 275.§
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. [13] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a Pp. 335/A.§
(1)bekezdésében szabályozott tiltott keresetkiterjesztés folytán a felülvizsgálati eljárás során olyan jogszabálysértés nem jelölhető meg, amelyre a fél a keresetében nem hivatkozott, ezért arra a jogerős ítélet döntést nem tartalmaz. Nem vizsgálható továbbá olyan jogsértés, amelyet a fél a hatóság jogsértéseként jelöl meg, mert a Kúria a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletet vizsgálja felül, a jogerős ítéletet hozó bíróság által elkövetett és a felperes részéről ilyenként állított jogsértéseket vizsgálhatja csak felül. Mindezek alapján az Inytv. 42.§
(1)bekezdésének, a Pp. 196.§-ának, a Ptk. 2:51.§
(1)bekezdés a) pontjának, a Knp. 2.§
(1)bekezdésének, 3.§
(4)bekezdésének, 4.§-ának, a Ptk. 1:5.§
(1)bekezdésének, a Ptk. 6:48.§-ának a megsértése a felülvizsgálati eljárásban már nem terjeszthetők elő, érdemben a Kúria által nem vizsgálhatók. Az elsőfokú bíróság a személyiségi jog megsértésével összefüggő kereseti kérelmet elkülönítette, az külön perben kerül tárgyalásra, ezért az ezzel összefüggő jogsértések ebben a perben a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálhatók. [14] Hangsúlyozza egyúttal a Kúria, hogy a bírósági felülvizsgálat köre a keresettel támadott körben csak annak vizsgálatára terjedhet ki, hogy az alperes végrehajtási jogot törlő határozata a hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében megalapozott és törvényes-e. Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy a földhivatalnak a végrehajtási jog törlése iránti eljárásban nem volt hatásköre a végrehajtási jog bejegyzésére vonatkozó határozat jogszerűségének vizsgálatára, mivel ez a bejegyzés önállóan támadható határozattal került elrendelésre, sem a végrehajtói megkeresésen túl a végrehajtási jogot megalapozó okiratok felülvizsgálatára, és ezeknek vizsgálatára a bíróság sem rendelkezik hatáskörrel, mivel a bíróság nem a végrehajtó tevékenységének, hanem a közigazgatási szerv tevékenységének törvényességét vizsgálta. A perben csak azt vizsgálhatta a bíróság a hatáskörébe tartozóan, hogy a végrehajtói megkeresés a jogszabályban előírt alaki és tartalmi követelményeknek megfelelte, azt nem vizsgálhatta sem a földhivatal, sem a bíróság, hogy a végrehajtási jog bejegyzésének alapjául szolgáló végrehajtói megkeresés jogszerű okiratokon, valóban fennálló végrehajtási követelésen alapult és a felperes adósi minősége fennállt-e, mivel mindezen kérdések részletes vizsgálata a végrehajtási eljárásra és nem a közigazgatási perre tartozik. Ebben az eljárásban csak az volt vizsgálható, hogy a végrehajtási jog törlésére a végrehajtói iroda által küldött megkeresés alapján jogszerűen került-e sor. Semmilyen más körülmény, tény, adat nem volt és nem lehetett tárgya sem a földhivatali eljárásnak, és nem is lehetett tárgya a bírósági eljárásnak sem. A Ptk. 6:88.§-ának, 6:14.§-ának, a Pp. 72.§-ának, 195.§
(1)bekezdésének sérelme ezért nem lehetett a vizsgálat tárgya. A bíróság a bizonyítási indítványt is helytállóan utasította el, mert nem kellett vizsgálnia a bejegyzés mögött fennálló jogviszonyokat, a végrehajtói megkeresés alapjául szolgáló okiratokat és azoknak jogszerűségét. A felülvizsgálati eljárásban a Pp. 275.§
(1)bekezdése a bizonyítás lefolytatását kizárja, ezért a Kúria előtti eljárásban bizonyítási eljárásnak nincs helye. Az elsőfokú bíróságnak sem kellett bizonyítási eljárást lefolytatnia, mert a keresetben foglalt és a bíróság hatáskörébe tartozó kérdések tisztázása nem igényelt bizonyítási eljárást, mert a végrehajtási jog törlésének törvényessége jogkérdés volt, a releváns tények megállapításához szükséges adatok rendelkezésre álltak. A felperes a Pp. 336/A.§
(1)és
(2)bekezdéseinek megsértésére ezzel összefüggésben alaptalanul hivatkozott. Mindebből következően nem követett el jogsértést a bíróság, amikor a felperes által kért szükségtelen bizonyítást nem folytatta le. [15] A felperes a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott először az Inytv. 34.§
(3)bekezdése, 37.§
(1)bekezdése és
(3)bekezdése a) pontja, 39.§
(3)bekezdés
- b)és
- d)pontjai,
(4)bekezdés a), d),
- e)és
- f)pontjai megsértésére, ezért ezeket a jogsértéseket érdemben nem vizsgálhatta felül a Kúria. Rámutat a Kúria, hogy a végrehajtói megkeresésnek nem kell tartalmaznia a szerződő felek kézjegyét, sem az ügyvéd, sem más képviselő meghatalmazását, ezért az Inytv. 32.§
(1)bekezdés - felperes által hivatkozott - f) és g) pontjai, 33.§
(2)bekezdése alkalmazására nem került sor, ezért annak megsértése sem következhetett be. Az Inytv. 40.§
(1)bekezdése szerinti elutasítási ok nem állt fenn, hiánypótlásra nem volt indok, ezért e rendelkezés megsértésre nem került. [16] A végrehajtói megkeresés az okirattal szemben támasztott követelményeknek megfelelt, megfelelő alakiság mellett állították ki, hatósági engedélyt, igazolást, meghatalmazást nem kellett mellékelni ahhoz, az okirat maga a bejegyzés alapjául szolgálhatott az Inytv. 26.§
(1)és
(8)bekezdése, 29.§-a, 34.§
(1)bekezdése értelmében, az abban kért törlés elutasítására indok nem állt fenn. [17] A felperes az Inytv. 60.§
(2)bekezdését is tévesen értelmezte, mert a bíróság kizárólag a keresettel támadott határozatot és nem az azt megelőző, bírósági felülvizsgálattal nem érintett hatósági döntéseket változtathatja meg, ha a közigazgatási perben a felperes keresete sikerre vezet, e rendelkezés alapján a bírósági határozat hatálya nem a támadott bejegyzést megelőző bejegyzésekre, hanem a későbbi bejegyzésekre terjed ki, emiatt e rendelkezés alapján sem volt jogosult a bíróság vizsgálni sem a végrehajtási jog bejegyzését, sem a bejegyzés alapjául szolgáló jogvita jogszerűségét. [18] A Kúria rámutat, hogy a felperes az alperes jogi képviselője és az alperest vezető kormánymegbízott képviseleti jogosultságát minden alap nélkül vonta kétségbe. A rosszhiszemű, hamis álképviselői eljárás nem állapítható meg, ennek feltételei nem álltak fenn, a Ptk. 6:14.§ megsértésre sem kerülhetett. Az alperest az elsőfokú eljárásban és a felülvizsgálati eljárásban is jogtanácsos képviselte, aki a jogtanácsosi igazolványa másolatát becsatolta, igazolta, hogy az alperesnél munkaviszonyban álló, jogi képviseletre jogosult jogtanácsos. A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet 7.§
(1)bekezdése és a 7/1983.(VIII.25.) IM rendelet 12.§-a alapján a jogtanácsos képviseleti jogosultságát a jogtanácsosi igazolvány tanúsítja, megbízási szerződés a képviselet ellátásához nem szükséges. Az alperest vezető kormánymegbízott, és a kormányhivatal földhivatali főosztálya vezetője megbízási jogosultságával kapcsolatban kétség nem merült fel, annak külön vizsgálata nem volt indokolt. A Pp. 72.§-a alapján a bíróság a jogtanácsos képviseleti jogát vizsgálja hivatalból, nem a szervezeti vezető, főosztályvezető kinevezését, megbízatása jogszerűségét. A felperes a rosszhiszemű álképviseletre vonatkozó állítását semmivel nem támasztotta alá, és a megbízást igazoló dokumentum csak indokolt esetben vonható vizsgálat alá, ennek vizsgálatára a felperes kellő indok nélkül, az információszabadságra hivatkozással sem jogosult. [19] Mivel a felperes az elsőfokú eljárásban pervesztes lett, ezért őt pervesztessége folytán a bíróság a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján jogszerűen kötelezte az alperes jogi képviselettel felmerült elsőfokú perköltségének a megfizetésére, továbbá a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illeték megfizetésére a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 13.§
(2)bekezdése alapján. A felperes a Pp. 80.§
(2)bekezdésének megsértésére alaptalanul hivatkozott, mert a perben indokolatlan költségokozásra nem került sor az alperes részéről, ezért e rendelkezés alkalmazására nem volt lehetőség, ahogy a Pp. 78.§
(5)bekezdésében hivatkozott bíróság érdekkörében felmerült ok következtében sem merült fel költség, ezért e rendelkezés alkalmazására és megsértésére sem kerülhetett sor. [20] A felperes által állított Pp. 1.§
(1)bekezdésének - az 1.§-nak nincs
(1)bekezdése -, 2.§
(1)bekezdésének, 3.§
(6)bekezdésének, a 8.§ rendelkezéseinek megsértésére nem került sor, a bíróság a perben eljárási szabályt nem sértett meg, a felek a jogaikat gyakorolhatták, egymás nyilatkozatait megismerhették, rosszhiszeműségre utaló körülmény nem volt megállapítható. A Pp. 8.§
(3)és
(5)bekezdésében foglalt, a pénzbírság alkalmazásának feltételei nem merültek fel, így ennek megsértésére sem kerülhetett sor. [21] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet bekezdése alapján hatályában fenntartotta. a Pp. 275.§
(3)Záró rész [22] A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére, továbbá a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt és az illetékekről szóló 1990. XCIII. törvény 39.§
(3)bekezdés d) pontja és 50.§
(1)bekezdése alapján meghatározott felülvizsgálati illeték megfizetésére az IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján. Budapest,
- április
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró