Gf.30046/2017/9 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.046/2017/

1. szám A Szegedi Ítélőtábla a ..Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szabó Tamás) által képviselt felperes neve felperes székhelye szám alatti székhelyű felperesnek - a dr. Postás Lázárés dr. Siket Istvánügyvéd által képviselt III.rendű alperes neve III. r. alperes címe szám alatti lakos III. rendű, jogtanácsos neve jogtanácsos által képviselt IV. r. alperes neve IV. r. alperes székhelye szám alatti székhelyű IV. rendű, dr. Tóth Veronikaügyvéd által képviselt V.rendű alperes neve V. r. alperes címe szám alatti lakos V. rendű, VII.rendű alperes neve VII.rendű alperes címe szám alatti székhelyű VII. rendű, dr. Palánki Zsoltügyvéd által képviselt VIII.rendű alperes neve VIII.rendű alperes címe szám alatti székhelyű VIII. rendű, a ... Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kolozsvári Renátó ügyvéd) által képviselt IX.rendű alperes neve IX. r. alperes címe szám alatti lakos IX. rendű, X.rendű alperes neve X. r. alperes címe szám alatti lakos X. rendű, XI.rendű alperes neve XI. r. alperes címe szám alatti székhelyű XI. rendű, dr. Maklári Andrásügyvéd által képviselt XII.rendű alperes neve XII. r. alperes címe szám alatti lakos XII. rendű, XIII.rendű alperes neve XIII. r. alperes címe szám alatti lakos XIII. rendű, dr. Tomor Attilaügyvéd által képviselt XIV.rendű alperes neve XIV. r. alperes címe szám alatti lakos XIV. rendű, dr. Maklári Andrásügyvéd által képviselt XV.rendű alperes neve XV. r. alperes címe szám alatti lakos XV. rendű, a ... Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kolozsvári Renátó) által képviselt XVIII.rendű alperes neve XVIII. r. alperes címe szám alatti lakos XVIII. rendű, dr. Kőszegfalvi Zsoltügyvéd által képviselt XIX.rendű alperes neve XIX. r. alperes címe. szám alatti lakos XIX. rendű, a ...Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kolozsvári Renátó ügyvéd) által képviselt XXII.rendű alperes neve XXII. r. alperes címe XXII. rendű, dr. Pusztai Judith ügyvéd és dr. Nagy Erikaügyvéd által képviselt XXIII.rendű alperes neve XXIII. r. alperes címe szám alatti lakos XXIII. rendű, a Képviselő szervezet neve, székhelye által képviselt XXV.rendű alperes neve XXV. rendű, XXVI.rendű alperes neve XXVI. r. alperes címe szám alatti lakos XXVI. rendű, dr. Maklári Andrásügyvéd által képviselt XXVII.rendű alperes neve XXVII. r. alperes címe szám alatti lakos XXVII. rendű, a ...Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kolozsvári Renátó ügyvéd ) által képviselt XXIX.rendű alperes neve XXIX. r. alperes címe szám alatti lakos XXIX. rendű, dr. Kőszegfalvi Zsoltügyvéd által képviselt XXX.rendű alperes neve XXX. r. alperes címe szám alatti lakos XXX. rendű alperesek ellen keretbiztosítéki jelzálogjog érvényesítése iránt indított perében a Szegedi Törvényszék
2. november
3. napján kelt 7.G.40.039/2016/
4. számú,
5. sorszám alatt kijavított ítélete ellen a III. rendű alperes által
6. sorszám alatt, V. rendű alperes által
7. sorszám alatt, IX., X., XI., XVIII., XIX. és XXII. rendű alperesek által
8. sorszám alatt, XII., XIII. rendű alperesek által
9. sorszám alatt, valamint XV. rendű alperes által
10. sorszám alatt, továbbá XXIII. rendű alperes által
11. sorszám alatt benyújtott fellebbezésekre tekintettel lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett részét részben megváltoztatja és a hitelszerződésekből eredő, még fennálló felperesi követelés összegét, melynek erejéig a felperes a tűrésre kötelezett alperesek ingatlanaiból kielégítést kereshet, 188.630.881,(Egyszáznyolcvannyolcmillió-hatszázharmincezer-nyolcszáz-nyolcvanegy) forintra leszállítja, - az elsőfokú ítélet rendelkező rész első bekezdésében a „bírói végrehajtás útján" szövegrészt mellőzi, továbbá - a XII. és XIII. rendű alperesek tulajdonában álló lakás
12. helyrajzi száma helyrajzi szám alatti, természetben lakás
13. címe alatti lakás ingatlanból történő kielégítés tűrésre kötelezést mellőzi, ezen ingatlanra vonatkozóan a keresetet elutasítja. A Szegedi Törvényszék útján megkeresi a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Körzeti Földhivatalát, hogy a lakás
14. helyrajzi száma helyrajzi szám alatti, természetben lakás
15. címe alatti lakás ingatlan tulajdoni lapjának III. részén a perindítás tényének feljegyzését törölje. Az V. rendű alperes tulajdonát képező lakás
16. helyrajzi száma helyrajzi szám, természetben lakás
17. címe alatti lakás ingatlanból a felperes 8.250.000,- (Nyolcmillió-kettőszázötvenezer) forint erejéig kereshet kielégítést. Ezen ingatlan tekintetében a keresetet ezt meghaladóan elutasítja. Mellőzi az V., XII., XIII. rendű alperesek elsőfokú perköltség fizetésre kötelezését, egyúttal kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg XII., XIII. rendű alpereseknek mint együttes jogosultaknak 850.000,- (Nyolcszázötvenezer) forint, eljárási költséget. Felperes és V. rendű alperes egymás viszonylatában eljárási költségeiket maguk kötelesek viselni. Az elsőfokú ítélet felperest fellebbezési illeték fizetésre kötelező rendelkezéseit az alábbiak szerint részben megváltoztatja: A felperes által külön felhívásra fizetendő fellebbezési illeték összegét 1.500.000,- (Egymillióötszázezer) forintra felemeli, míg az állam terhén maradó fellebbezési illeték összegét 328.000,forintra leszállítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg XII., XIII. rendű alpereseknek mint együttes jogosultaknak 500.000,- (Ötszázezer) forint másodfokú eljárási költséget. Kötelezi a III. rendű alperest 100.000,- (Egyszázezer) forint, IX. rendű alperest 200.000,(Kettőszázezer) forint, X. rendű alperest 150.000,- (Egyszázötvenezer) forint, a XI. rendű alperest 150.000,- (Egyszázötvenezer) forint, XV. rendű alperest 150.000,- (Egyszázötvenezer) forint, a XVIII. rendű alperest 250.000,- (Kettőszázötvenezer) forint, XIX. rendű alperest 150.000,(Egyszázötvenezer) forint, XXII. rendű alperest 100.000,- (Egyszázezer) forint, XXIII. rendű alperest 250.000,- (Kettőszázötvenezer) forint másodfokú eljárási költség 15 nap alatt történő megfizetésére, a felperes részére. A felperes, valamint V. alperes másodfokú eljárási költségeiket - egymás közti viszonylatban maguk kötelesek viselni. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A felperesi pénzintézet
18. március
19. napján hitelszerződés száma számon banki hitelkeret szerződést kötött a társasház-építést végző volt XXXI. r. alperes Kft.-vel (volt XXXI. rendű alperes) 80.000.000,-Ft keretösszegre, valamint ... számon a volt beavatkozo Kft.-vel (volt beavatkozó) 300.000.000,-Ft keretösszegre, mely utóbbi összeg visszafizetésére a volt XXXI. rendű alperes készfizető kezességet vállalt. A volt XXXI. rendű alperes bankhitel szerződésében az ún. „A" hitelkeret
20. április 26-án módosított összege 60.000.000,-Ft vagy ennek megfelelő CHF/EUR (a lehívási igénynek megfelelő devizanemben), a „C" hitelkeret összege 10.000.000,-Ft volt, melyet ugyancsak forintban, euróban, vagy svájci frankban igényelhetett a kölcsönvevő. A kamatmeghatározás mellett megállapodtak abban is, hogy a projekt ellenőr a A... Kft., akinek igazolása alapján jogosult a hitelkeret összegek lehívására bizonyos építési, és értékesítési szakaszok elérése után a volt XXXI. rendű alperesi kölcsönvevő. A volt XXXI. rendű alperessel a
21. március
22. napján külön „A" hitel szerződés is aláírásra került (...), mely szerint a projekt célja, a társasház
23. címe. szám alatti ingatlanon négy lakásból és négy garázsból álló sorház létrehozása és értékesítése volt, melyben a minimum értékesítési árat a lakásokra nézve bruttó 215.000,-Ft/m²-ben határozták meg. Az „A" hitel szerződés Általános Szerződési Feltételeinek 17.
24. pontja szerint, a projekt keretében megvalósuló ingatlanegységek eladására irányuló szerződéseknek tartalmazniuk kell többek között azt, hogy a vevő a vételár összegét banki átutalással kizárólag az erre a célra létesített óvadéki számlára teljesítheti, és csak az óvadéki számlára teljesített előleg, foglaló, vételárrészlet minősül joghatályos teljesítésnek. A vevő kizárólag a bank írásbeli jóváhagyásával teljesíthet más helyre, mint az óvadéki számlára. A 11.1., és 11.
25. pont szerint, az adós a projektben megvalósuló ingatlanegységek adásvételekor az óvadéki számla terhére kezdeményezhet (önkéntes, illetve kötelező) előtörlesztést, ha az egyes vevők által megvásárolt ingatlanegységek vételára teljesen kifizetésre került. A felperes az ingatlant terhelő jelzálogjog és vételi jog törlésére vonatkozó hozzájárulást azt követően köteles kiadni az adósok részére, ha az ingatlanegység teljes bruttó vételára az óvadéki számlára befizetésre került. E hitelkeret szerződés végső lejárati határidejét a felek utóbb
26. október
27. napjára módosították. A volt XXXI. rendű alperessel kötött „C" típusú hitelszerződésben (....) a keretösszeg 10.000.000,Ft, a kamatláb 1 havi BUBOR, kamatfelár évi 2 %, a végső lejárat napja
28. szeptember 19-e volt. A volt beavatkozóval kötött szerződésben az „A" hitelkeret összege 204.000.000,-Ft vagy ennek megfelelő CHF/EUR, a „B" hitelkeret összege 33.000.000,-Ft, a „C" hitelkeret összege 30.000.000,Ft volt. A volt beavatkozóval
29. március
30. napján külön „A" hitelszerződés is aláírásra került (...), mely szerint a finanszírozandó projekt célja 20 lakásból, üzlethelyiségekből és 24 garázsból álló társasház létrehozása volt a társasház
31. számú telekingatlanon. Az értékesítési árat lakásonként bruttó 230.000,-Ft/m²-ben, üzletekre 310.000,-Ft/m²-ben, míg garázsokra darabonként 1.500.000,Ft-ban határozták meg. A szerződés 11.1, 11.2, 17.4 pontjai megegyeztek a volt XXXI. rendű alperessel kötött szerződésben foglaltakkal. A kamatláb 1 havi BUBOR (EUR-LIBOR, CHF-LIBOR), kamatfelár 2,60%, a lejárat
32. szeptember 19-e volt. A volt beavatkozóval
33. március
34. napján kötött „B" hitelszerződés (...) alapján a keretösszeg 33.000.000,-Ft, a kamatláb egy havi BUBOR, míg a kamatfelár 2,6%, a végső lejárat időpontja
35. szeptember 19-e volt. A „C" típusú, rulírozói hitelszerződés (...) keretösszege 30.000.000,-Ft, a kamatláb egy havi BUBOR, a kamatfelár évi 2,5%, a lejárat
36. szeptember
37. napja volt. A volt XXXI. rendű alperes és a volt beavatkozó
38. március
39. napján K11060-04/1286/2008/8/
40. számú közjegyzői okiratba foglaltan a kötelezettséget vállaltak a bankhitel szerződések alapján részükre folyósított 380.000.000,-Ft és járulékai legkésőbb
41. szeptember
42. napjáig történő visszafizetésére. Ugyanezen okiratban a hitelszerződések biztosítékaként 450.000.000,-Ft keretösszeg erejéig keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítottak a felperes javára: - a volt XXXI. rendű alperes tulajdonában álló társasház
43. helyrajzi száma helyrajzi számú, természetben társasház
44. címe. szám alatti ingatlanra, - és a volt beavatkozó tulajdonában álló társasház
45. helyrajzi száma helyrajzi számú, természetben társasház
46. szám alatti ingatlanra. A felperes javára a keretbiztosítéki jelzálogjog mindkét ingatlan tekintetében az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre került. A volt XXXI. rendű alperessel kötött bankhitel szerződés (hitelszerződés száma) és az „A" hitelszerződés (....)
47. április 29-én módosításra kerültek. A kamatfelár éves mértékét 4%-ra felemelték, a kamatperiódust egy hónapban határozták meg. A volt beavatkozóval kötött hitelszerződés, az „A", „B" és „C" hitelszerződés fentivel azonos tartalommal
48. április
49. napján szintén módosításra került. A volt XXXI. rendű alperes „A" hitelkeret szerződésének végső lejárati határidejét a felek
50. szeptember
51. napján kelt II. számú módosítással
52. október
53. napjára hosszabbították meg. A volt beavatkozóval kötött „A" és „B" hitelszerződés végső lejárati idejét a felek
54. szeptember
55. napján azonos tartalommal ugyancsak módosították. A felperes a volt XXXI. rendű alperes és a volt beavatkozó rendelkezései alapján minden esetben eleget tett a hitelösszegek lehívása szerinti folyósításnak. A svájci frank devizában lehívott egyes kölcsönösszegeket 2009 februárjában, illetve májusában először euróra konvertálta, majd pedig sor került a forintra átváltásra (
56. február 24., valamint
57. május
58. napján kelt átváltási levelek). A valós deviza átváltások nyomán a felperes forint pénznemben tartotta nyilván az egyenes adósok tartozását. A „C" hitelszerződés kapcsán kizárólag magyar forint devizanemben került sor a kölcsön lehívására (33/F/
59. sorszám alatti felperesi beadvány és mellékletei). A volt XXXI. rendű alperes a tulajdonában álló társasház
60. címe. szám alatti ingatlanon felépítményt létesített és az így kialakított lakásokat értékesítette. Az ingatlanon társasház alapítását követően, az egyes albetétekre is a felperes javára 450.000.000,-Ft keretbiztosítéki jelzálog bejegyzésre került. A volt XXXI. rendű alperes részéről az értékesítések a perbevont alperesek részére az alábbiak szerint történtek: 1.)
61. június
62. napján átruházta a társasház
63. címe. szám alatti ingatlan 2522/10000 tulajdoni hányadát I.rendű alperes neve volt I. és II.rendű alperes neve volt II. rendű alperesekre, ez a megvalósítandó társasház
64. számú 118,51 m² alapterületű lakását jelentette (társasház
65. hrsz/A/
66. hrsz.). A telekárrész bruttó 1.799.977,-Ft volt, míg a felépítmény kulcsrakész vételárát 13.200.023,-Ft-ban határozták meg, így a teljes vételár 15.000.000,-Ft volt. Az I-II. rendű alperesek a szerződés aláírásával egyidejűleg 13.400.000,-Ft-ot megfizettek, míg 1.600.000,-Ft-ot
67. július
68. napjáig teljesítettek. Az eladó vállalta a per-, teher- és igénymentességet, és azt, hogy a felperesi hitelt biztosító jelzálogjog törlése érdekében eljár. 2.) A társasház
69. címe. fszt.
70. szám alatti (társasház
71. hrsz/A/2 hrsz-ú) lakást + egy garázst a volt XXXI. rendű és volt beavatkozó tulajdonosainak érdekkörébe tartozó B... Kft. 2010 augusztusában megvásárolta, majd
72. november
73. napján kötött adásvételi szerződéssel tovább értékesítette a III. rendű alperes részére 6.000.000,-Ft-os vételáron. Az adásvételi szerződést
74. május
75. napján felbontották, majd ugyanezen a napon újabb adásvételi szerződést kötöttek, megállapították, hogy a vételárból 5.000.000,-Ft már megfizetésre került, míg a további 1.000.000,-Ft-ot a vevő
76. november
77. napjáig vállalta megfizetni. A kulcsrakész kivitelezésre a vevő az eladóval további vállalkozási szerződést kötött 5.000.000,Ft vállalkozói díjért. Az ingatlant terheli a IV. rendű javára 5.602.800,-Ft és járulékai erejéig bejegyzett végrehajtási jog. 3.) A lakás
78. címe alatti (társasház
79. hrszA/
80. hrsz-ú) lakásra + garázsra V.rendű alperes neve V. rendű, és VI.rendű alperes neve volt VI. rendű alperesek 1/2-1/2 arányban
81. november
82. napján kötöttek adásvételi szerződést 10.500.000,-Ft-os vételáron. A felperes
83. július
84. napján kiadott feltételes törlési nyilatkozata szerint, az ingatlan tehermentesítését 10.500.000,Ft
85. szeptember
86. napjáig történő megfizetése esetén vállalta. Az említett alperesek a volt beavatkozó óvadéki számlájára 2.250.000,-Ft-ot befizettek. Ezt az összeget a felperes azonban nem tőke törlesztésként, hanem késedelmi kamatra számolta el, melyet az érintett alperesek sérelmeztek. Ennek korrekciójára csak 3 évvel később,
87. május 22-én került sor banki nyilatkozat kiadásával. A kialakult elszámolási vita miatt az alperesek további részteljesítést nem nyújtottak, a felperes pedig utóbb elzárkózott a tehermentesítéstől. A V-VI. rendű alperes
88. november
89. napján a B... Kft.-vel vállalkozási szerződést kötöttek, az ingatlan befejezési munkálataira bruttó 6.400.000,-Ft vállalkozói díj ellenében. Az ingatlant terheli még a IV. rendű alperes javára 5.602.800,-Ft és járulékai erejéig bejegyzett végrehajtási jog, és a VII. rendű alperes javára 108.000,-Ft erejéig bejegyzett jelzálogjog is. 4.) A társasház
90. címe. fszt.
91. szám alatti (társasház
92. hrsz/A/4 hrsz-ú) lakást és egy garázst a B... Kft. 2010-ben vásárolta meg, majd tovább értékesítette a VIII. rendű alperesnek. Az ingatlant még terheli a IV. rendű alperes javára 5.602.800,-Ft és járulékai erejéig bejegyzett végrehajtási jog. A volt beavatkozó tulajdonában álló társasház
93. szám alatti ingatlanon a felépítmény szintén kialakításra került, az ingatlan társasházzá alakítása megtörtént és az egyes ingatlanegységekre felperest megillető keretbiztosítéki jelzálogjogot jegyeztek be, 450 millió forint erejéig. Az ingatlan albetétek túlnyomó részét a volt beavatkozó értékesítette az alábbiak szerint: 1.) A társasház
94. fszt.
95. szám alatti üzlethelyiséget (társasház
96. hrsz/1 hrsz.) a B... Kft. vásárolta meg, később tovább értékesítette a IX. rendű alperesnek 9.500.000,- forint vételárért. A IX. rendű alperes megvásárolta továbbá a társasház
97. szám alatti
98. mélygarázst (társasház
99. hrsz/A/27 hrsz.), valamint az
100. mélygarázst (társasház
101. hrsz/A/25 hrsz.). 2.) A társasház
102. fszt.
103. számú üzlethelyiséget (társasház
104. hrsz/2 hrsz.) a B... Kft. vásárolta meg 2009 novemberében, majd azt tovább értékesítette a X. rendű alperes javára, 6.800.000,forint vételárért. 3.) A társasház
105. címe fszt.
106. számú üzlethelyiséget (társasház
107. hrsz/4 hrsz.) a B... Kft. vásárolta meg, majd pedig a
108. november
109. napján kelt adásvételi szerződéssel a tulajdonjogot a XI. rendű alperesre átruházta 6.200.000,-Ft vételár ellenében. 4.) A társasház
110. I. emelet
111. számú lakást (társasház
112. hrsz/6 hrsz.) a B... Kft. vásárolta meg, és tovább értékesítette a VIII. rendű alperes részére. A VIII. rendű alperes megvásárolta továbbá a
113. számú mélygarázst (helyrajzi szám társasház
114. hrsz/34), a
115. számú mélygarázst (helyrajzi szám társasház
116. hrsz/36) és a
117. számú mélygarázst (helyrajzi szám társasház
118. hrsz/38). 5.) A lakás
119. címeú lakást (társasház
120. hrsz/7 hrsz.)
121. június
122. napján a XII. és XIII. rendű alperesi házaspár vásárolta meg 1/2-1/2 arányban akként, hogy a vételárat (12.000.000,forint) egy másik ingatlan értékének beszámításával egyenlítik ki az eladóval kötött egyedi megállapodás alapján. Lányuk, XXVII. rendű alperes ugyanilyen módon az
123. számú mélygarázs tulajdonjogát kívánta megszerezni 1.400.000,- forint vételárért. A volt beavatkozó
124. július
125. napján kelt, felpereshez írt levélben kérte a XII-XIII. rendű alperes lakásának és XXVII. rendű alperes garázsának tehermentesítését az óvadéki számláról. Hivatkozásra szerint a
126. július 6-án megküldött táblázatból tételesen kitűnik, hogy a óvadéki számla száma. számú ún. ÁFA-óvadéki számlán lévő jóváírásokat kíván teljesítési összegekként hozzárendelni az I. em.
127. számú lakás, valamint az
128. számú mélygarázs vételár teljesítéséhez. A felperes
129. december
130. napján ezt a kérést megtagadta azzal, hogy ezeket az összegeket nem tekinti a XII-XIII., illetve XXVII. rendű vevők befizetésének, utóbb, egy 231.108,- forint összegű kamatjóváírást azonban részteljesítésként mégis elfogadott. 6.) A társasház
131. I. emelet
132. szám alatti lakást (társasház
133. hrsz/9 hrsz.) a XIV. rendű alperes vásárolta meg
134. január
135. napján kötött adásvételi szerződéssel 9.000.000,-Ft vételárért, mely magában foglalta a lakás kulcsrakész kivitelezésének ellenértékét is. A vételár a szerződés aláírását megelőzően teljes egészében kifizetésre került. Az eladó az ingatlan tehermentesítését
136. május
137. napjáig vállalta. 7.) A társasház
138. II. emelet
139. számú lakást ( társasház
140. hrsz/13 hrsz.) a XV. rendű alperes vásárolta meg akként, hogy arra
141. december
142. napján kötöttek előszerződést. A felek az adásvételi szerződést
143. május
144. napján kötötték meg, melyben a bruttó vételárat 8.666.000,-Ft-ban határozták meg azzal, hogy ebből már 2.616.000,-Ft kifizetésre került, további 1.000.000,-Ft-ot a vevő készpénzben fizet, míg a fennmaradó 5.050.000,-Ft-ot a felperestől kapott banki hitelből kívánta finanszírozni. 8.) A társasház 1., II/
145. szám alatti lakást (társasház
146. hrsz/15 hrsz.) XVI.rendű alperes neve volt XVI. és XVII.rendű alperes neve volt XVII. rendű alperesek vásárolták meg. 9.) A társasház
147. címe II/
148. számú lakást (társasház
149. hrsz/16 hrsz.), valamint a
150. számú mélygarázst (társasház
151. hrsz/
152. hrsz.)
153. június
154. napján kelt adásvételi szerződéssel a XVIII. rendű alperes vásárolta meg 11.300.000,- Ft-ért. Az ingatlant a XXV. rendű alperes javára 5.000.000,- Ft és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom terheli. 10.) A társasház
155. címe, II/
156. számú lakás (társasház
157. hrsz/17 hrsz.) tulajdonjogát a Mediterrán Kft. szerezte meg és azt csereszerződéssel vegyes adásvétel útján továbbértékesítette a XIX. rendű alperes részére, aki egyúttal megvásárolta közvetlenül a volt beavatkozótól a
158. számú (társasház
159. hrsz/
160. hrsz.) mélygarázst is 500.000,forint vételárért. A lakás tehermentes vételárát 8 millió forintban határozták meg, és ebbe beszámították a XIX. rendű alperes csere ingatlanát 4.250.000,- forint értékben, míg további 3.750.000,- forint vételár megfizetését XIX. rendű alperes készpénzben vállalta. 11.) A társasház
161. címe, tetőtér
162. számú lakásra (társasház
163. hrsz/20 hrsz.) és a pinceszint
164. számú garázsra a volt beavatkozóval XX. r. alperes neve volt XX. rendű alperes
165. április
166. napján kötött adásvételi szerződést 9.800.000,- Ft-os vételáron, melyet a vevő készpénzben, több részletben végül teljes egészében kifizetett. Utolsó részletként a volt XX. rendű alperes a volt beavatkozó óvadéki számlájára bankkölcsönből - 4.500.000,-Ft-ot teljesített. A fellebbezéshez csatolt,
167. június 6-án kelt feltételes nyilatkozatban felperes kijelentette, ha a XX. rendű alperes
168. július
169. napjáig megfizet 3.137.000,-Ft-ot, hozzájárul az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog törléséhez. Az ingatlant terheli még a XXI. rendű alperes javára 18.912 euró és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom. A volt XX. és XXI. rendű alperesek tekintetében közös kérelemre az elsőfokú bíróság a pert G.40.039/2016/
170. számú végzésével megszüntette. 12.) A társasház
171. címe, tetőtér
172. számú lakást (társasház
173. hrsz/22 hrsz.) és a
174. számú mélygarázst (társasház
175. hrsz/37.) a B.Kft. vásárolta meg, majd azt továbbértékesítette a XXII. rendű alperesnek, 4.500.000,- forint, illetve 400.000,- forint vételáraként. 13.) A társasház
176. címe, tetőtér
177. számú lakást (társasház
178. hrsz/23 hrsz.) a volt beavatkozó
179. május
180. napján értékesítette a XXIII. rendű alperes részére, kulcsrakészen, 10.912.500,- Ft-os vételáron. Az adásvételi szerződést
181. október
182. és
183. november
184. napján módosították. 14.) A társasház
185. címe, tetőtér
186. számú lakást (társasház
187. hrsz/24 hrsz.), valamint a
188. számú mélygarázst (társasház
189. hrsz/35 hrsz.) a volt beavatkozó
190. április
191. napján kötött szerződéssel értékesítette XXIV.rendű alperes neve volt XXIV. rendű alperes részére 9.800.000,- Ft-os vételáron. A pert az ő tekintetében ugyancsak közös kérelemre, egyedi, peren kívüli megállapodás miatt az elsőfokú bíróság
192. sorszám alatti végzésével megszüntette. 15.) A társasház
193. címe,
194. számú mélygarázst (társasház
195. hrsz/28 hrsz.) a volt beavatkozó a XXVI. rendű alperesnek értékesítette. 16.) A társasház
196. címe,
197. számú mélygarázst (társasház
198. hrsz/29 hrsz.) a volt beavatkozó XXVII. rendű alperesnek értékesítette, mely ingatlant terheli a néhai XXVIII. rendű alperes holtig tartó haszonélvezeti joga, akinek per során bekövetkezett halála folytán szűnt meg perbeli státusza (
199. sorszám alatti permegszüntető végzés). 17.) A társasház 1.,
200. számú mélygarázst (társasház
201. hrsz/39 hrsz.) a volt beavatkozó
202. október
203. napján a XXIX. rendű alperesnek értékesítette 500.000,- Ft-os vételáron. A vételárat a vevő utóbb megfizette. 18.) A társasház 1., fszt.
204. számú garázst (társasház
205. hrsz/41 hrsz.) a volt beavatkozó
206. május
207. napján kelt adásvételi szerződéssel értékesítette a XXX. rendű alperesnek, aki a vételárat készpénzben ugyancsak megfizette. A hitelszerződések lejártakor a volt XXXI. rendű alperes és a volt beavatkozó a felperes felé fennálló lejárt kölcsön tartozásaik jelentős részét nem fizették vissza. A felperesnek a volt XXXI. rendű alperessel, valamint a volt beavatkozóval kötött hitelszerződéseinek biztosítására a B... Kft.
208. május
209. napján a tulajdonát képező Szeged Körzeti Földhivatal ingatlan
210. helyrajzi száma helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben ingatlan
211. címe. szám alatti, valamint a ingatlan
212. helyrajzi száma helyrajzi szám alatt nyilvántartott természetben ingatlan
213. címe. szám alatti ingatlanaira a felperes javára 450.000.000,-Ft keretösszeg erejéig keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítottak, mely jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Az ingatlanokat ezt követően a VIII. rendű alperes megvásárolta. A B... Kft., mint vevő és tartozásátvállaló
214. november
215. napján a C.. Kft.-vel, a D... Kft.vel, a volt XXXI. r. alperes Kft.-vel, a volt beavatkozóval és a volt XXXI. rendű alperessel szerződést kötött. Ebben megállapították, a B... Kft. ingatlanokat és eszközöket vásárolt az eladóktól. A volt XXXI. rendű alperessel szemben fennálló tartozása 48.500.000,- Ft, míg a volt beavatkozóval szembeni 17.500.000,- Ft volt. A B... Kft. összes tartozását 943.894.500,- Ftban, míg az eladók felperessel szemben fennálló tartozását 770.000.000,- Ft-ban határozták meg. A B... Kft. vállalta, a hiteltartozásokat átvállalja, ennek fejében az egyenes adósok a vele szembeni vevőköveteléseiket kiegyenlítettnek tekintik. A felperes utóbb a tartozásátvállaláshoz nem járult hozzá, így az nem hatályosult. A volt XXXI. rendű alperes
216. augusztus
217. napján, és
218. szeptember
219. napján kelt levelében kérte felperest, hogy az óvadéki számláján lévő összegből 2.250.000,-Ft-os összeget a társasház
220. címe. szám alatti
221. számú lakás vételár részeként számolja el a végleges adásvételi szerződés és a tehermentesítéshez szükséges további vételár elhelyezéséhez. A felperes
222. szeptember
223. napján a volt XXXI. rendű alperes óvadéki számla
224. száma. számú óvadéki számlájának 2.253.177,-Ft egyenlegét a hitelszerződés száma. számú bankhitelszerződés alapján fennálló követelésébe teljesítésként beszámította. Erről ugyanezen a napon kelt levelével a volt XXXI. rendű alperest tájékoztatta, közölve, hogy ezen összeg nem volt egyértelműen hozzárendelhető a vevői befizetésekhez. A volt XXXI. rendű alperes
225. október
226. napján kelt levélben tájékoztatta a felperest, hogy a 2.250.000,-Ft egy korábbi vevői befizetés volt, akivel a szerződést felbontották, és más forrásból számoltak el. Kérte a felperest, adjon tájékoztatást, milyen jogcímen került a hivatkozott összeg jóváírásra. A perindítást követően,
227. július
228. napján kelt levélben - felperes értesítette V. rendű alperest, hogy javára a 2.250.000,-Ft a tehermentesítés összegéből végül levonásra került. A volt beavatkozó felperesnél vezetett óvadéki számla
229. száma óvadéki számláján a hitelezés időtartama alatt összesen 121.441.057,-Ft jóváírás történt, mely kamatjóváírásból, számlavezetésből, készpénzbefizetésből, átutalásból és vevői utalásokból állt. A beazonosítható összes vevői befizetések összege 79.332.500,- Ft volt. A hitelszerződések lejáratát követően a volt beavatkozó
230. április 27.,
231. május
232. és
233. június
234. napján kelt leveleiben a 4, 5, 15, 17, 18, 19-es számú garázsok és a II. emelet 11 számú, valamint tetőtér 16, 17 számú lakások tehermentesítését kérte. A
235. július 30-i felpereshez intézett írásbeli rendelkezés (Csongrád Megyei Bíróság 7.G.40.202/2011/
236. számú beadvány melléklete) „kiemelkedő fontossággal" XII.-XIII. rendű, valamint XXVII. rendű alperesekre nézve kért tehermentesítést, és a jelzálogjog törléséhez szükséges engedély kiadását. A volt beavatkozó ekkor táblázatosan közölte, hogy az ún. ÁFAóvadéki számlán szereplő mely jóváírásokat kívánta figyelembe venni a fenti alperesek vételár teljesítéseként. A felperes
237. szeptember
238. napján kelt levelében felszólította a volt beavatkozót, hogy az ekkor a számlán található 40.614.188,- Ft-hoz a befizetőket rendelje hozzá, jelölje meg, mely ingatlanok vételárát jelenti a számlán lévő összeg. Utalt arra, hogy a volt beavatkozó XXVI.rendű alperes neve XXVI. rendű alperes (
239. számú garázs), és Solymosi Viktória XXVII. rendű alperes (
240. számú garázs), XXIX.rendű alperes neve XXIX. rendű alperes (
241. számú garázs), XXX.rendű alperes neve XXX. rendű alperes (17.,18.,
242. számú garázs), perben nem álló személy
243. neve (II./
244. számú lakás), XX. r. alperes neve XX. rendű alperes (tetőtér
245. számú lakás), perben nem álló személy
246. neve (tetőtér
247. számú lakás) ingatlanjainak tehermentesítését kérte korábban (
248. június
249. napján kelt levélben), mely ingatlanok együttes értéke már 42.887.000,- Ft, így a tehermentesítés a volt beavatkozó rendelkezése szerint nem végezhető el. Tájékoztatta, hogy a perben nem álló személy
250. neve
251. augusztus 6-i 6.200.000,- Ft, perben nem álló személy
252. neve és személy
253. neve
254. augusztus 11-i 12.630.000,- Ft, a volt XX. rendű alperes
255. február 3-i 4.500.000,- Ft, és személy
256. neve
257. augusztus 5-i 8.125.000,- Ft-os befizetései csak a befizetőknél számolhatók el. A volt beavatkozó
258. október 25-én kelt levelében az óvadéki számlán lévő összegből 23.000.000,- Ft összeg elszámolásáról rendelkezett számlaegyenlegéből, mely két ingatlan tehermentesítését jelentette (perben nem álló személy
259. neve II. emelet
260. számú lakás vételár: bruttó 11.000.000,-Ft, és személy
261. neve tetőtér
262. számú lakás, vételár: bruttó 12.000.000,-Ft). A
263. október 26-án fennmaradt 18.320.922,-Ft egyenlegre a volt beavatkozó újabb rendelkezést már nem adott a felperes felé. A felperes
264. október 26-án kelt levelével ismét felhívta a volt beavatkozót, hogy rendelkezzen a 18.320.922,-Ft-ról, egyben tájékoztatta, hogy ezen összegből beazonosítható vevői befizetés személy
265. neve és személy
266. neve esetében 12.630.000,-Ft, továbbá a volt XX. rendű alperesnél 4.500.000,-Ft. A társasház
267. társasház projektet bonyolító volt beavatkozó
268. február
269. napján felszámolás alá került. A felszámoló
270. június
271. napján a felperes hitelezői igényét nyilvántartásba vette, majd
272. június 28-án visszaigazolását módosítva, végül 167.941.879,-Ft tőke, 7.947.076,-Ft késedelmi kamat, 27.517,-Ft számlavezetési díj, és 200.000,-Ft regisztrációs díj összegben a felperes hitelezői igényt igazolt vissza. A volt beavatkozó felszámolója
273. október 25-én rendelkezett a volt beavatkozó ...-004-es számláján lévő 20.491.383,-Ft összegről, ebből ...-001 számú saját számlájára átvezettetett 2.388.281,-Ft-ot, melyet felszámolói díjként felvett, továbbá a felperes ...-010-es számlájára átutalt 18.103.102,-Ft-ot. Rendelkezett még a ...-003 bankszámlán lévő 19.313.290,-Ft-ról, melyből a ...-011-es számlára utalt 27.517,-Ft-ot bankköltségre, míg a ...-010-es felperesi számlára 19.285.773,Ft-ot. Ez a két összeg (18.103.102,-Ft + 19.285.773,-Ft) ilyen módon a felpereshez kerültek. A volt beavatkozó felszámolója a felperes hitelezői igényét
274. november 9-én (újabb módosítás után) 138.500.079,-Ft tőkeösszegben a Cstv. 49/D. § szerint igazolta vissza, míg 200.000,- Ft regisztrációs díj „f" kategóriás hitelezői igényként került visszaigazolásra. Ezt követően a volt beavatkozó felszámolója, a
275. július 18-i levélben adott tájékoztatás szerint, újabb sikeres ingatlan értékesítésekből további 1.234.080,- Ft-ot megfizetett a felperesnek. A volt beavatkozóval szembeni felszámolási eljárás befejezéséhez kapcsolódóan a felszámoló által előterjesztett és a bíróság által jogerősen jóváhagyott zárómérleg adatai szerint a felperes meg nem térült hitelezői igénye a felszámolás befejeztével 99.849.607,- forintot tett ki. A makói társasház projektet bonyolító volt XXXI. rendű alperessel szemben
276. december 12-i kezdő időponttal indult felszámolás. A XXXI. rendű alperes felszámolási vagyonában az alperesek vételár tartozásaira jóváírható összeg nem állt rendelkezésre. A felszámolási zárómérleg adatai szerint a felperes kiegyenlítetlenül maradt követelése a volt XXXI. rendű alperessel szemben 98.531.274,- forintot tett ki. Az eljárás
277. március
278. napján jogerősen befejeződött egyszerűsített módon. A peres eljárás kezdeményezésekor a felperes a volt XXXI. rendű alperessel, mint egyenes adóssal, illetve készfizető kezessel szemben marasztalási keresetet terjesztett elő, míg a további zálogkötelezett alperesekkel szemben a követelés jelzáloggal terhelt ingatlanokból történő kielégítésének tűrésére kötelezést kért. A volt beavatkozó esetében a felszámolói visszaigazolásban írt összeghez igazodóan jelölte meg követelése összegét 138.500.079,85 forintban azzal, hogy a volt beavatkozóval szemben követelést nem kívánt érvényesíteni. A volt XXXI. rendű alperes vonatkozásában a tőkekövetelés összegét 56.777.442,21 forintban, a lejárt ügyleti kamat összegét 2.849.026,63 forintban, a lejárt késedelmi kamat összegét 12.165.141,62 forintban jelölte meg, továbbá kereset részét képezte 423.570,78 forint számlavezetési díjként feltüntetett tartozás (összesen: 72.208.179,- forint). A volt XXXI. rendű alperessel szemben egyenes adósként, valamint a volt beavatkozóval, mint készfizető kezessel szembeni követelését együttesen 210.708.258,forintban jelölte meg. A zálogjogkötelezett alpereseket annak tűrésére kérte kötelezni, hogy a hitelszerződésekből eredő, még fennálló követelését az alperesenként személy szerint külön-külön megjelölt ingatlanokra vezetett végrehajtás útján kielégíthesse. A zálogkötelezett alperesek az egyenes adósok és a felperes között létrejött hitelszerződések feltételeinek tisztességtelenségére hivatkozva érvénytelenségi kifogást terjesztettek elő, kérték továbbá figyelembe venni az egyes zálogkötelezettek által teljesített időközi befizetéseket, és vitatták a felperesi keresetben megjelölt még fennálló tartozás összegszerűségét is. Kérték az egyenes adósként fennálló tartozások zálogjogi kötelezettekre vonatkozó arányosítását és a tűrésre kötelezés e szerinti megállapítását. Az V., VI. és X., valamint XII.-XIII., továbbá XIX. rendű alperesek külön sérelmezték részteljesítéseik felperesi elszámolásának helytelenségét. A IV. rendű alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, a szükségképpen perben álló XXI. és XXV. rendű alperesek, mint a perbeli ingatlanokon ingatlannyilvántartási egyéb jogosultságokkal rendelkező személyek érdemi nyilatkozatot nem tettek. Az eljárás kezdeti szakaszában a XVI., XVII. rendű alperesekre vonatkozóan a pert a bíróság megszüntette. Velük a felperes egyedi, peren kívüli megállapodásokat kötött, és erre tekintettel közösen kérték a per megszüntetését. Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban meghozott 7.G.40.041/2014/
279. számú - kiegészített és kijavított - ítéletével elsődlegesen kötelezte a volt XXXI. rendű alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 210.708.258,- forintot, valamint ezen összegből 56.770.442,- forint után
280. június 30-tól a kifizetésig terjedő időre járó törvényes mértékű késedelmi kamatot. Ezen túl az I-XV. rendű, XVIII-XIX. rendű, XXI-XXV. rendű, valamint a XXVIII. és volt XXXI. rendű alperest, annak tűrésére kötelezte, hogy a felperesnek a volt XXXI. rendű alperessel és a volt beavatkozóval szemben fennálló - hitelszerződésekből eredő - követelését 210.708.258,- forint erejéig, az ítéletben alperesenként és helyrajzi számmal, valamint természetbeni cím feltüntetésével külön-külön megjelölt, jelzáloggal terhelt alperesi ingatlanokra vezetett bírósági végrehajtás útján, az ingatlanok értékesítéséből befolyó vételárból kielégíthesse. A bíróság ezt meghaladóan - a XX., XXVI., XXVII., XXIX., valamint XXX. rendű alperesek tekintetében - a keresetet elutasította. A fellebbezéshez kapcsolódó felperesi kérelemnek eleget téve az elsőfokú bíróság ítéletét IX. rendű alperes két ingatlana, valamint a XXII. rendű alperes egy ingatlana tekintetében kiegészítette, megállapítva, hogy ezen ingatlanokra is kiterjed a bírósági végrehajtással történő ingatlanértékesítés tűrésének kötelezettsége. Kötelezte továbbá a volt XXXI. rendű alperest is eljárási költség megfizetésére felperes javára. Ezen elsőfokú ítélettel szemben előterjesztett alperesi fellebbezésekre tekintettel lefolytatott másodfokú eljárásban a Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.417/2015/
281. sorszám alatti végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét elsősorban eljárási okokból - lényeges eljárási szabálysértésekre figyelemmel - ismételten hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Megállapította egyúttal, hogy a beavatkozó jogképessége időközben megszűnt. Az újabb megismételt eljárásban, közös kérelemre VI., XX., XXI., valamint XXIV. rendű alperesek vonatkozásában sor került a per megszüntetésére. A volt XXXI. rendű alperes és a beavatkozó vonatkozásában a felszámolási eljárások jogerős befejezésére tekintettel ugyancsak permegszüntetése került sor. A per során elhalálozott XXVIII. rendű alperesre nézve, akit haszonélvezeti joga folytán vont perbe felperes, a jogutódlás kizártsága miatt a bíróság ugyancsak megszüntette a pert. A felperes a per ezen szakaszában az egyenes adós közvetlen marasztalására irányuló kereseti kérelmét már nem tartotta fenn figyelemmel a XXXI. rendű alperesre vonatkozó permegszüntetésre. A perben maradt zálogkötelezett alperesekre nézve személyenként 225.131.353,- forint összegű követelés erejéig kért a tűrésre kötelezést (33/F/
282. sorszám alatti keresetmódosítás). A perben álló zálogkötelezett alperesek érdemi ellenkérelmeiket fenntartották. Az elsőfokú bíróság ítéletével annak tűrésére kötelezte I.-V. rendű, VII.-XV. rendű, XVIII.-XIX., XXII., XXIII. és XXV. rendű alpereseket, hogy a felperes a már felszámolt volt XXXI. r. alperes Kft. (XXXI.rendű alperes címe) (volt XXXI. rendű alperessel), valamint az ugyancsak már felszámolt volt beavatkozo Kft. (volt volt beavatkozóval) szemben fennálló, hitelszerződésekből eredő követelését 198.380.881,- forint erejéig, az ítélet rendelkező részében alperesenként, helyrajzi számmal és természetbeni cím feltüntetésekkel külön-külön pontosan megjelölt 26 ingatlanra vezethető bírósági végrehajtás útján kielégítse. A bíróság ezt meghaladóan a XXVI.,- XXVII., XXIX. és XXX. rendű alperesek tekintetében a keresetet elutasította. A tűrésre kötelezéssel érintett pervesztes alpereseket személy szerinti arányosítással meghatározott összegek erejéig perköltség fizetésre kötelezte felperes javára, míg azon alperesek javára, akikre vonatkozóan a kereset elutasításra került, a felperest kötelezte elsőfokú perköltség fizetésre. Rendelkezett továbbá le nem rótt fellebbezési eljárási illeték viselésről. Utóbb a
283. sorszámú kijavító végzéssel mellőzte a VI. rendű alperes, valamint a XXIV. rendű alperesek ingatlanaival kapcsolatos tűrésre kötelezést tekintettel arra, hogy ezen alperesek vonatkozásában a per korábban már megszüntetésre került. Helyesbítette továbbá a IX. rendű alperes által fizetendő perköltség összegét. Az ítélet indokolásának tényállásában ismertette a felperes, mint kölcsönt nyújtó pénzintézet, valamint a volt XXXI. rendű alperes, illetve a volt beavatkozó, mint kölcsönvevők közt létrejött hitel-keretszerződések lényeges feltételeit, az azok alapján ténylegesen folyósított hitelösszegeket, továbbá a perbeli ingatlanokra vonatkozóan az alperesi vevők által megkötött adásvételi szerződéseket. A per során beszerzett, kiegészített igazságügyi könyvszakértői vélemény alapján megállapította; a hitelszerződések lejártának időpontjában a volt XXXI. rendű alperes tőke tartozásának összeg 56.770.442,- forint, míg a volt beavatkozóé 167.941.880,- forint volt. A volt beavatkozó felperesnél vezetett óvadéki számláján összesen 121.441.057,- forint jóváírás történt kamat jóváírásból, számla átvezetésből, készpénz befizetésből, átutalásból és vevői utalásokból. A beazonosítható vevői befizetések összege 79.332.500,- forint. A bíróság igazságügyi könyvszakértői szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a hitelszerződések teljesítésének elszámolására, nyilvántartására a felperes által használt szoftver alap algoritmusa, ténylegesen használható, az az elszámolási rendhez igazodóan, megfelelően működik, illetve működött a korábbi időszakban is. Felperes e célra használt szoftvere zárt rendszerként, befolyástól mentesen végezte (végzi) az időközi befizetésekkel kapcsolatos elszámolásokat. Az ítélet jogi indokolásában a bíróság elsődlegesen a felperes és az egyenes adósok közötti kölcsönszerződések érvénytelenségével kapcsolatosan felvetett alperesi kifogásokat vizsgálta. Ekörben rögzítette, hogy a hitelszerződésekből eredő kötelezettségek, illetve azok esetleges megsértésének érdemi vizsgálata kizárólag a konszenzuális szerződő felek közötti jogvitában lehetséges, a biztosíték érvényesítése iránti perben nem. A szerződés megszegése nem jelenti a szerződés érvénytelenségét, az a teljesítés időszakára vonatkozóan vizsgálható, és a szerződésszegés jogkövetkezményeinek alkalmazását vonhatja maga után, de csak a szerződésben érintett felek viszonylatában. A továbbiakban megállapította, hogy a zálogjog az azzal terhelt ingatlan alkotórészeire is kiterjed. Ennek következtében a zálogkötelezetteknek az utóbb végzett beruházásaikkal megnövelt ingatlanértékkel kell helytállniuk tekintettel arra is, hogy a zálogteher a felépítményi alegységekre is ingatlan-nyilvántartási bejegyzést nyert valamennyi érintett alperes esetében. A perbeli hitelkeret szerződések tisztességtelen feltételeire vonatkozó alperesi kifogásokat illetően a bíróság a
284. évi XXXVIII. tv. 3.,
285. §-ait vette alapul, mely a Kúria 6/
286. Polgári Jogegységi Határozatát részben meghaladottá tette, mivel törvényi szinten rendezte a fogyasztói kölcsönszerződésekben kikötött árfolyamrés és az egyoldalú szerződés módosítást lehetővé tevő feltételek tisztességtelenségét, ezért perbeli esetben a hitelszerződések tisztességtelenségének egyedi vizsgálatát mellőzte. A keretbiztosítéki jelzálogjog jogi tartalmát illetően a bíróság kiemelte, hogy a jogosultat nem terheli sortartási kötelezettség és az egyenes adósokkal szembeni felszámolási eljárás ténye, annak eredménye sem előkérdése a dologi kötelezettekkel szembeni igényérvényesítésnek. Kiindulópontul szolgál, hogy a per tárgyát képező ingatlanokra a felperes javára 450.000.000,forint erejéig bejegyzésre került a keretbiztosítéki jelzálogjog, mely kereten belül a jogviszony fennállása alatt esedékessé váló követelések összege állandóan változhat, az meghatározottá csak a jogviszony megszűnésével válik amikor megtörténik az alapjogviszonyból eredő tartozások végelszámolása. Ekörben a bíróság a könyvszakértői véleményt vette alapul, és az egyenes adósokkal szembeni felszámolási eljárások befejezésére tekintettel felszámoló által közölt zárómérleg adatokat fogadta el. Eszerint a volt beavatkozó esetében 99.849.607,- forint, míg a volt XXXI. rendű alperes esetében 98.531.274,- forint tartozás maradt fenn. A két tartozás együttes összege teszi ki azt az összeget, amely erejéig a perrel még érintett zálogkötelezett alperesek még helytállni kötelesek ingatlanaikkal. A bíróság kitért arra is, hogy a felperes és az egyenes adósok között valódi devizahitel szerződések jöttek létre. A felperes valódi deviza átváltási tevékenységet végzett, az egyenes adósok rendelkezése alapján egyoldalú egyéb szerződésmódosításra pedig nem került sor, így az érvénytelenségi kifogások érdemben sem megalapozottak. A zálogkötelezett alperesek további védekezései kapcsán kitért arra is, hogy főszabály szerint eltérő szerződési kikötés hiányában a zálogkötelezett nem szabadulhat a kötelezettség alól arra hivatkozással, hogy a jogosult a személyes kötelezett több, fedezetül szolgáló vagyontárgyát esetleg kiengedte a kötelemből. Megjegyezte, hogy jelen esetben ilyen nem is történt. Önmagában az a körülmény, hogy a hitelszerződésben kikötött egységár alatt történt az értékesítés egyes esetekben, nem róható a felperes terhére, ez nem jelenti a teljesítési kötelezettség megszegését figyelemmel a hitelszerződés megkötése után a piaci viszonyok kedvezőtlen változására, valamint a felszámolási eljárásban történő értékesítések kényszer jellegére. Ezen körülmények miatt a bíróság szükségtelennek találta a további ingatlan szakértői bizonyítás lefolytatását. Egyes zálogkötelezett alperesek időközi teljesítésével kapcsolatos hivatkozásokat sem találta megalapozottnak a bíróság hangsúlyozva, hogy az általuk hivatkozott számla nem az óvadéki számla volt, az arra történő befizetések nem vehetők szabályszerű szerződési teljesítésként figyelembe. A bíróság megjegyezte, az alperesek kártérítési igénye az ingatlanokra vezetett végrehajtás és értékesítés előtt még idő előtti, káruk még valójában be sem következett. A kereset részbeni elutasításának indokaként a felszámoló óvadéki számláján kezelt összegek felszámolói átutalására hivatkozott, ez a volt beavatkozó tartozását csökkentette, és lehetővé tette a XXVI., XXVII., XXIX. és XXX. rendű alperesek viszonylatában annak megállapítását, hogy a vételárak teljes egészében rendezésre kerültek, így az ő esetükben keretbiztosítéki jelzálogjog fenntartása már nem indokolt, ezen ingatlanok nem vonhatók végrehajtás alá. A volt XXXI. rendű alperes óvadéki számláján azonban fedezet egyáltalán nem állt rendelkezésre, így ezen egyenes adós fizetési kötelezettségéért az érintett alperesek zálogkötelezettként helytállással tartoznak. Az ítélet ellen a III., V., IX., X., XI., XII., XIII., XV., XVIII., XIX., XXII. és XXIII. rendű alperesek terjesztettek elő fellebbezést. A III. rendű alperes az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint szükségtelen volt a felperesi igényt per útján érvényesíteni, hiszen zálogszerződés alapján a jogosult hitelintézet bírósági végrehajtás mellőzésével maga is értékesítheti a zálogként kezelt ingatlant. A kereset jogalapját nem vitatva sérelmezte, hogy vele külön egyeztetést nem kezdeményezett a felperesi pénzintézet. Emellett utalt arra, hogy felperes is kötelezettséget szegett, amikor nem tett intézkedést a követelés fedezetének csökkenésével szemben. A felperesi banknak észlelnie kellett volna, hogy jelentős számban kelnek el ingatlanok áron alul, illetve úgy, hogy azok ellenértéke nem folyt be az elkülönített óvadéki számlára. Az V. rendű alperes oly módon kérte az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását, hogy a bíróság mellőze az ő tűrésre kötelezését. Kérte figyelembe venni, hogy a felperesi bank korábban már kiadta a feltételes törlési nyilatkozatot 10.500.000,- forint vételár hátralék megfizetését feltételül szabva. Az általa igazoltan befizetett 2.250.000,- forintot azonban nem vételárra, hanem kamatokra számolta el, mely elfogadhatatlan volt, így a bank jogellenes eljárása okozta a további fizetések beszüntetését, az első vételárrész helytelen elszámolásával. A jóváírásnak meg kellett volna történnie már akkor, de csak 3 év elteltével került erre sor. A teljes vételár hátralék befizetések ezért valójában a felperesi banknak felróható okból maradt el. A felperes ezért nem szabadulhat a tehermentesítésre adott ajánlatának teljesítési kötelezettsége alól. V. rendű alperes kifogásolta azt is, hogy a szerkezetkész állapotban vásárolt lakás utóbb beköltözhetővé alakítása folytán jelentős értéknövekedésen ment át, melybe a felperesi bank már nem adott finanszírozást, így álláspontja szerint a készre építésnek megfelelő fedezeti érték nem vehető figyelembe, csak a szerkezetkész állapothoz igazodó. A IX., XI., XVIII., XIX. és XX. rendű alperesek közösen előterjesztett fellebbezése az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatására és a velük szembeni kereset elutasítására irányult. Fő hivatkozásuk szerint felperes kártérítéssel tartozik irányukban, mivel szerződésszegő módon áron alul engedett ki ingatlanokat a keretbiztosítéki jelzálog alól. Utaltak az ítélőtábla korábbi hatályon kívül helyező végzésének ezzel kapcsolatos indokolására. A felperes által a megismételt eljárásban csatolt kimutatás álláspontjuk szerint alátámasztja a fellebbezési állítást. Ekörben a bizonyítási teher így már a felperesre fordult vissza, melynek eszköze szakértői számítás lehet. Az ingatlanpiaci helyzet vizsgálata is szakkérdés. Szakvélemény nélkül ilyen hivatkozásra nem alapíthatta volna ítéletét az elsőfokú bíróság. A felperes magatartása kapcsán hangsúlyoztákm az a fedezet reálértéken való csökkenését okozta, az egyenes adósi kötelezettség arányos csökkenése nélkül. Ez pedig a felperes és a dologi adósok viszonylatában is vizsgálandó. Sérelmezték perköltségben való marasztalásukat is. Az egyező jogi képviselővel eljáró XII., XIII. és XV. rendű alperesek fellebbezése az ítélet részbeni megváltoztatására és a felperes velük szembeni keresetének elutasítására irányult. Fellebbezésükben felsorolták azon szerződési kikötéseket, melyeket álláspontjuk szerint a felperesi bank megszegett, továbbá hivatkoztak a Ptk.
287. §