A határozat elvi tartalma: Tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet egyéb okból előterjesztő harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási cél igazolására köteles. A kérelem elutasítása esetén a hatóságot indokolási kötelezettség terheli. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.38.002/2016/
- A tanács tagjai:. Kovács András a tanács elnöke . Fekete Ildikó előadó bíró . Kovács Ákos bíró A felperes: felperes neve () Képviselője:. Izsó és Tóth Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Izsó István ügyvéd) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Képviselője: jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.K.30.843/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 24.K.30.843/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati költséget. a A 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A állampolgár felperes Magyarország bejrúti külképviseletén egyéb célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújtott be, amely
- március 9-én került a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságához, mint elsőfokú hatósághoz felterjesztésre. Az elsőfokú hatóság a
- május
- napján kelt 106-1-17061/5/2015-T. számú határozatával a felperes egyéb célból benyújtott tartózkodási engedély kiadás iránti kérelmét elutasította. A határozat indokolásában megállapította, hogy a tartózkodás céljaként a felperes által kifejtetteket nem fogadja el, tekintettel arra, hogy a felperes szándéka megvalósítható a „C” típusú vízummal is, mivel a felperes tartózkodása indoka nem teszi szükségessé a huzamosabb tartózkodást biztosító tartózkodási engedély kiadását. Ezen túlmenően a felperes által becsatolt bankszámlakivonat alapján kérdéses, hogy a felperes a szír bankszámlán vezetett pénzéhez Európában is hozzá tud-e férni, mivel a konzulátus tájékoztatása alapján átutalás Szíriából nem lehetséges, tehát a pénz nem mobilizálható Európa, így Magyarország felé, ezért a 460.000 USD egyenlegről szóló bankszámlakivonatot nem tudta elfogadni a megélhetést és a kiutazást biztosító anyagi fedezetnek. Az elsőfokú hatóság a felperes szálláshelyét igazoltnak fogadta el, továbbá megállapította, hogy a felperes az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül. A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a
- szeptember
- napján kelt 106-T-34046/11/
- számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot az indokolási rész kiegészítésével helybenhagyta. A kereset és ellenkérelem [2] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes megsértette a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1.§
(1)bekezdését, 2.§
(3)bekezdését, 50.§
(1)és
(6)bekezdését, 72.§
(1)bekezdését, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harm.tv.) 13.§
(1)bekezdés d) pontját, 16.§
(2)bekezdését, és 18.§
(1)bekezdés a) pontját, amikor arra hivatkozással utasította el kérelmét, hogy az ingatlan felújítására, illetőleg a vásárlására irányuló célzat nem tekinthető olyan célnak, ami egy hosszabb idejű tartózkodást lehetővé tevő engedély kiadását igazolná. A felújítási munkákhoz szükséges idővel kapcsolatban arra utalt, hogy az eljárás során előadta a hivatkozott munkálatok legalább 4-5 hónapot fognak igénybe venni, továbbá részletesen kifejtette, hogy az egyes részmunkálatok elvégzéséhez milyen időtartam szükséges. Az egyeztetések és a megfelelő szakértelem megtalálása rendkívül időigényes, nem beszélve a kivitelezési munkálatokról. A felújított [3] magas szintű ingatlant a legoptimálisabban szeretné hasznosítani, amely szintén időigényes. Megemlítette, hogy a bérlő rövid időn belül ki fog költözni, így új bérlőre is szükséges lesz, ezen ügyek külföldről történő intézése rendkívüli módon megnehezítené az ügymenetet. Ezen lakásban nem történt még felújítás, ugyan az ingatlan lakhatás céljára alkalmas állapotban van, ez azonban önmagában nem cáfolja, hogy ne lenne szükség felújításra. Amennyiben az ingatlant megfelelően fel tudná újítani, magasabb bérleti díjért tudná azt bérbe adni. A magyarországi ingatlanok megvásárlásához szükséges idővel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy további magyarországi ingatlanokat is szeretne megvásárolni a célból, hogy a lehető legnagyobb valószínűséggel lehessen azokat hasznosítani, melyek kiválasztása szintén hosszabb időt igényel a megfelelő cél elérése érdekében. Az ingatlanok kiválasztásához elengedhetetlen a felperes személyes jelenléte, hisz az ingatlanok megtekintése és jövőbeni bérbeadása szempontjából a várható fizetőképes keresletnek a konkrét ingatlanhoz viszonyítása összetett vizsgálódást igényel, amely nem oldható meg egy több ezer km-re található országból. Az üzleti célból igényelhető „C” típusú vízum legfeljebb 3 hónapos tartózkodást tesz lehetővé, ami viszont a részletezett célok eléréséhez nem tekinthető elégséges időnek. Álláspontja szerint a tartózkodási cél tekintetében sem a Harm.tv., sem annak végrehajtására kiadott 114/2007.(V.24.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Vhr.) nem tartalmaz kötelezően alkalmazandó szűkítő értelmezést. A Harm.tv. 28.§
(1)bekezdése alapján amennyiben a kérelmező teljesíti a Harm.tv. 13.§
(1)bekezdés c)-i) pontjaiban foglalt feltételeket, úgy az egyéb célú tartózkodási engedélyre jogosulttá válik. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A bíróság ítélete [4] A bíróság a felperes keresetét alaposnak értékelte, az alperes 106T-34046/11/2015. számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában a Ket. 1.§
(1)bekezdésére, 2.§
(3)bekezdésére, 50§
(1)és
(6)bekezdésére, 72.§
(1)bekezdés e) pontjára, a Harm.tv. 13.§
(1)bekezdésére, 18.§
(1)bekezdésére, 28.§
(1),
(2)bekezdésére, és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B.§-ára hivatkozott. Rögzítette, hogy az alperes a tartózkodási engedély megadásához szükséges feltételek közül csak a tartózkodási cél igazoltságát nem látta megállapíthatónak, a többi feltételeknek való megfelelés, illetve annak igazoltsága a felperes esetében megállapításra került, ezért a bíróságnak csak a tartózkodás cél körében előadottak és az azok alátámasztására becsatolt, illetőleg az alperes által beszerzett bizonyítékok értékelésének vizsgálata volt a feladata. Megállapította a bíróság, hogy tévesen értékelte az alperes a felperes által előadottakat és a rendelkezésére álló [5] [6] [7] bizonyítékokat, mivel köztudomású ténynek tekintendő, hogy Magyarországon egy felújítási munka mennyi ideig tart. A felperes az anyagbeszerzéshez és az egyes munkafázisok elvégzéséhez szükséges időt igen optimistának tekinthető szűk időintervallumban határozta meg. Mindezek alapján megállapíthatónak találta a bíróság, hogy a vízum érvényességi ideje nem elegendő a felperes által megjelölt tevékenységek elvégzéséhez. Azon indokot sem tartotta elfogadhatónak a bíróság, hogy a felperes vízumot is kérhetett volna, mivel a tartózkodási engedély megadása feltételeinek elbírálása során az alperesnek nem azt kell vizsgálnia, hogy a felperes milyen, egyéb tartózkodásra jogosító okmányt kérhetett volna még, hanem azt, hogy a kérelmező által kért engedély megadásának feltételei megvalósultak-e. A bíróság azt állapította meg, hogy az egyéb célú tartózkodási engedély megadásának feltételei megvalósultak, az egyéb cél ugyanis olyan célt feltételez, ami nem sorolható be a tartózkodási engedély törvényben meghatározott céljai közé, hanem olyan egyéb cél, ami nincs külön nevesítve, így bármilyen cél lehet. A bíróság megállapította azt is, hogy a helyszíni ellenőrzés eredménye, valamint a lakás bérbeadójának nyilatkozata egyértelműen megerősítette a felperes kérelmében előadottakat, miszerint a tulajdonában levő, bérbe adott lakást felkívánja újítani. Ezt a bérlő jegyzőkönyvön kívül tett előadása is igazolta. E bizonyítékok zárt láncolatot képezve kétséget kizáróan alátámasztották a bíróság álláspontja szerint a felperes lakásfelújításra vonatkozó szándékát, valamint azt is, hogy a lakás tekintetében reális terv annak felújítása, mivel a felújítás szükségét nem zárja ki az a körülmény, hogy a lakás egyébként lakható állapotban van. A bíróság alaposnak ítélte azon felperesi hivatkozást is, mely szerint további ingatlanokat kíván vásárolni és személyes jelenléte ezen okból is szükséges. Mindezek alapján a bíróság azon következtetésre jutott, hogy az alperes eljárása során megsértette a felperes által hivatkozott eljárási és anyagi jogi jogszabályokat és jogsértő módon állapította meg, hogy a felperes nem felel meg a tartózkodás jogszabályi feltételeinek, ezért jogsértő módon utasította el a felperes tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét. Megváltoztatási jogkör hiányában a bíróság a felülvizsgált alperesi határozatot hatályon kívül helyezte az elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal, az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte és előírta, hogy ennek során a tartózkodási engedélyt a felperes részére ki kell adni a Harm.tv. 28.§
(2)bekezdés alapján meghatározott időtartamra. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a [9] Pp. 206.§
(1)bekezdését és a Pp. 339.§
(1)bekezdését. Állította, hogy azon körülmény, hogy a felülvizsgálatot végző bíróság a közigazgatási eljárás során beszerzett és rendelkezésre állt egyes bizonyítékokat az alperesi hatóságoktól eltérően értékelt és mérlegelt, önmagában nem ad alapot a határozat hatályon kívül helyezésére. Álláspontja változatlanul az volt, hogy a felperes nem igazolt olyan tevékenységet, aminek ellátása huzamosabb ideig magyarországi tartózkodást indokolna. Részletesen ismertette a felperes ezzel kapcsolatosan tett előadását és nyilatkozatait. Az alperes álláspontja szerint a Pp. 339/B.§ rendelkezéseinek eleget téve részletesen elemezte a tényállást, azt kellő mértékben feltárta, a mérlegelés szempontjai határozatából megállapíthatók. A másodfokú határozatot részletes és pontos, jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztott indokolással látta el, amelyből a mérlegelési tevékenység mibenlétében vonatkozó logikus és okszerű következtetés levonható. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [11] A Kúria álláspontja szerint a bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazása során alapvetően helyes jogkövetkeztetést vont le. [12] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a Pp. 270.§
(2)bekezdése és 272.§
(2)bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275.§
(2)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. [13] A perben rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan a szír állampolgár felperes egyéb célú tartózkodási engedély és tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiállítása iránti kérelmében ingatlanfelújítási, ingatlanvásárlási szándékát jelölte meg tartózkodási célként. [14] A Harmtv. 28.§
(1)bekezdése lehetővé teszi, hogy a 13.§
(1)bekezdés a), valamint c)-i) pont szerinti feltételeket teljesítő harmadik országbeli állampolgár a 19-27.§-ban foglalt tartózkodási cél hiányában, egyéb célból is tartózkodási engedélyt kapjon. A Vhr. 29.§
(2)bekezdése szabályozza, hogy a beutazás és tartózkodás célja akkor tekinthető igazoltnak, ha a kérelmező a Harmtv. 1928.§-ában meghatározott valamely célból, vagy célokból kíván Magyarország területén tartózkodni, és tartózkodási indokait okirattal is alátámasztja. [15] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a tartózkodási célok körében az egyéb cél kisegítő jelleggel került a jogszabályba, alkalmazása pedig addig lehet indokolt, amíg az ügyfél egyéb módon nem tudja tartózkodását rendezni. Az egyéb célú tartózkodási engedély iránti kérelmek elbírálása során a hatóságokat széleskörű mérlegelési jog illeti meg, a Harmtv. nem határozza meg sem az egyéb célok körét, sem a kérelem elbírálása során mérlegelendő szempontokat. [16] Az eljárt bíróságnak tehát a felülvizsgálati kérelemmel érintett ítéletében azt kellett vizsgálnia, hogy az alperes - a Pp. 339/B.§ának megfelelően - a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. [17] A Kúria megállapítása szerint a bíróság helytállóan értékelte úgy az alperes határozatát, hogy az a Pp. 339/B.§-ában rögzített kívánalmaknak nem felel meg. Az alperes határozatában elfogadta, hogy a felperes által megjelölt ingatlanberuházási tevékenység minősülhet olyan egyéb célnak, amely alapján tartózkodási engedély kérhető. Az alperes a tartózkodási cél elutasítása körében mindössze annyit állapított meg, hogy e feladatok ellátása okán nem indokolt a huzamosabb tartózkodási engedély kiállítása, hiszen a megvásárolni kívánt ingatlanok, valamint a bérlők kiválasztása nem ölel fel olyan időintervallumot, mely kapcsán ne lenne elegendő a kilencven napos tartózkodást biztosító vízum. Ebben a körben azonban a határozatból nem tűnnek ki a hatósági mérlegelés szempontjai, így azok okszerűsége nem ítélhető meg. [18] Az alperes a fellebbezési eljárás során bizonyítást folytatott le, amelynek keretében a felperest nyilatkozattételre, okiratcsatolásra hívta fel a tartózkodási célját érintően. A hiánypótlási felhívásban foglaltaknak a felperes eleget tett, azt az alperes is elfogadta, a nyilatkozat szerinti körülményekre további bizonyítást nem folytatott. Az alperes a tartózkodási cél elutasítása körében elsősorban azt kifogásolta, hogy a felperes nem igazolta, hogy a lakásfelújítás 4-5 hónapos időtartamát követően milyen tevékenységet kíván folytatni. A határozat azonban nem adta indokát annak, hogy az igazoltnak elfogadott 4-5 hónapos időtartamra miért nem adható tartózkodási engedély. Amennyiben a hatóság úgy ítélte meg, hogy a felperes nem igazolta megfelelően a 4-5 hónapos felújítási munkát követő további 7-8 hónapos tartózkodást, a hatóság mérlegelési jogkörében dönthetett volna arról is, hogy a kérelemhez képest milyen időtartamot fogad el igazoltnak. [19] Tekintettel a hatóságok széles mérlegelési jogkörére az egyéb célú tartózkodási engedély iránti kérelmek elbírálásában, kiemelten fontos, hogy a mérlegelés szempontjai a határozatban egyértelműen megjelenjenek. Az elsőfokú döntés a szükséges mértékben indokát adta a kérelem elutasításának, azonban az alperes a fellebbezési eljárás során további bizonyítást folytatott le, amelyhez képest az alperesi határozat semmilyen konkrét érvet nem említ arra vonatkozóan, hogy a felperes nyilatkozatait milyen indokok alapján nem tartotta elfogadhatónak. [20] A Kúria álláspontja szerint helytállóan jutott arra a következtetésre a bíróság, hogy az alperes határozata a Pp. 339/B.§-ának a tartózkodási cél megítélését és annak határozati indokolását illetően nem felelt meg, ebből azonban téves logikai következtetéssel jutott arra - noha ezt alperes elmulasztotta vitatni felülvizsgálati kérelmében -, hogy köztudomású tények alapján az egyéb célú tartózkodási engedélyt a megismételt eljárásban meg kell adni, mivel a megismételt eljárásban figyelemmel kell lenni az azóta eltelt időre is. Mindezért a Kúria az alábbiak szerint pontosítja a jogerős ítélet iránymutatását. [21] A megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság köteles - figyelemmel az azóta eltelt időre is - megvizsgálni, hogy a felperes által megjelölt indokok alapján az egyéb célú tartózkodási engedély kiadásának feltételei a felperes által igazolni kívánt időre fennállnak-e, és ettől függően megfelelően indokolt döntést kell hozni. [22] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.275.§.
(3)bekezdés alapján hatályban fenntartotta azzal, hogy az elsőfokú hatóságnak a fentieknek megfelelően kell az új eljárást lefolytatnia. Záró rész [23] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson történő elbírálását. [24] A felülvizsgálati eljárásban felmerült felperesi perköltség megfizetésére a Kúria az alperest a Pp. 270.§
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdés szerint kötelezte. [25] A tárgyi illeték feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentességére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(1)bekezdése és 14.§-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- május
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő