Pfv.21715/2016/6 – Kúria

(1), 151/

1. Korm.
2. rend. §

(2), 18/

1. Korm. rend.
2. §

(1), 18/

1. Korm. rend.
2. §

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.715/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Pecsenye Csaba előadó bíró Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin bíró A felperes: … A felperes képviselője: dr. Újvári Zoltán ügyvéd Az alperes: … Az alperes képviselője: dr. Vámosi-Nagy Zsolt ügyvéd A per tárgya: Jótállási igény érvényesítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 28.Pf.21.019/2015/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 26.P.22.711/2013/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 150.000 (Százötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes
4. április 9-én vette át az alperestől a
5. március 19-én kötött adásvételi szerződés alapján a … forgalmi rendszámú … típusú új személygépkocsit. A gépkocsira az alperes az üzembe helyezéstől számítva 2 év jótállást vállalt. Az Általános Eladási és Szállítási Feltételek V.
6. pontja szerint az eladó jótállási kötelezettségét, amennyiben a hiba javítható, a hibás alkatrész díjmentes javításával vagy cseréjével teljesíti, minden ezt meghaladó igény kifejezett kizárásával. A vásárlást követő évben a gépkocsi jobb és bal hátsó oldalfala is megsérült, e sérüléseket a felperes nem szakszervizben javíttatta ki. [3] [4] [5] [6] A felperes 2009 októberében az autó tetőkárpitján és a tetőablak környékén beázás nyomait tapasztalta. Jótállási igényét
7. október
8. napján jelentette be az alperesnek azzal, hogy a gépkocsi a tetőantennánál és a jobb oldalon elöl beázik.
9. november 9-én a felperes azt tapasztalta, hogy a műszerfalból is folyik a víz. A
10. november 11-én megkezdett javítást az alperes november
11. napjára készre jelentette, a felperes azonban észlelte, hogy a javítás nem vezetett eredményre. Újabb javítást követően
12. december 4-én vette át a gépjárművet. A javítási idő nagyobb részére az alperes a felperesnek cseregépkocsit biztosított. A felperes kérésére az alperes
13. december 8-án további javításokat végzett, miután a tetőkárpitba épített világítótestet az alkalmazottai nem szerelték vissza megfelelően, és az elektronikusan sötétedő visszapillantó tükör sem működött. A felperes a javítás szakszerűtlenségét ezt követően is kifogásolta azzal, hogy az elektromos kábelek flexibilis gumicsövét meg nem engedett eljárással a hátsó csomagtérajtónál a karosszériához ragasztották, a tetődíszléceket nem szakszerűen építették vissza, azok deformálódtak, hullámosodtak, az összeillesztésük is kívánni valót hagyott maga után, a tetőkárpit behelyezése illesztési hiányosságokkal történt.
14. december 17-i keltezéssel a felperes a fentiekre hivatkozással a gépjármű kicserélése iránti igényét jelentette be az alperesnek. 2010 áprilisában újabb hibajelentéssel élt a felperes azzal, hogy a műszerfal környezetéből lötyögő víz hangját hallja, és a jobb első lábtérben vízbefolyás észlelhető. Az alperes a fűtőrendszer elvezető csövének eltömődését állapította meg, ezen hibajelenség okaként amit javított. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] [8] A felperes a
15. június 14-én előterjesztett keresetében az
16. évi IV. törvény (Ptk.)
17. § és
18. §

(2)bekezdése alapján a gépkocsi kicserélését kérte. Jótállási igényét módosítva

1. április 30-án az adásvételi szerződéstől elállt, és módosított keresetében kérte, hogy a jótállás alapján gyakorolt elállására figyelemmel a bíróság kötelezze az alperest a gépjármű vételára 7.580.000 forint és ezen összeg
2. április
3. napjától számított késedelmi kamatának megfizetésére a gépkocsi egyidejű visszaszolgáltatása mellett. Arra hivatkozott, hogy a gépkocsi a többszöri javítási kísérlet ellenére sem gyári állapotú, beázás tapasztalható, a hibát az alperes nem javította ki, a gépjárművet rendeltetésszerűen nem lehet használni, mert az esős időben beázik. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezést követően megismételt eljárás eredményeként ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 6.837.000 forintot, míg a felperest a perbeli gépkocsi egyidejű kiadására kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.640.000 forint perköltséget. [10] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Ptk.
4. §

(1)bekezdésének b) pontja alapján jogszerűen állt el a felperes a szerződéstől. Megállapította, hogy a Ptk. 320. §

(1)bekezdésére figyelemmel az elállás a szerződést felbontotta, és a Ptk. 319. §

(3)bekezdése folytán a teljesített szolgáltatások visszajárnak. [11] Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által megfizetett 7.580.000 forint 743.000 forint regisztrációs adót is tartalmazott, mely összeget az alperestől nem követelheti. A késedelmi kamat iránti igényt is alaptalannak ítélte. [12] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 2.168.760 forint együttes első- és másodfokú perköltséget. [13] A jogerős ítélet indokolása szerint azt helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a Ptk. 248. §

(1)bekezdés alapján az alperest jótállásból eredő kötelezettség terheli. A jogerős ítélet értelmében azonban nem tulajdonított az elsőfokú bíróság kellő jelentőséget a Ptk. 248. §

(2)bekezdésében foglalt azon rendelkezésnek, miszerint a jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint terheli, így a jogosult csak az ott meghatározott jótállási jogokat gyakorolhatja. A szavatossági jogoknak megfelelő a Ptk. 306. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjaiban meghatározott igények csak akkor válnak a jótállás tartamává, ha jogszabály vagy szerződés a jótállás alapján érvényesíthető jogokról külön nem rendelkezik (BH20015.62.). A másodfokú bíróság rámutatott, hogy az alperes a javítható hibáknál a hibás alkatrész díjmentes javítását vagy cseréjét vállalta. A kötelező jótállási időt követően szerződésen alapuló jótállás alapján az alperesi kötelezettségvállalás korlátaira figyelemmel a felperes elállási jogot nem gyakorolhatott, így az elállásra alapított keresete nem volt teljesíthető. [14] A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a felperesi igényérvényesítés kifejezetten jótállás címén történt, így jogszerű elállás hiányában a szerződés hatályban marad, a szolgáltatások nem járnak vissza, így szükségtelenné vált az állásfoglalás abban a kérdésben, hogy a regisztrációs adó a vételár részét képezte-e. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] A jogerős ítélettel szemben a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását, az alperest a kereseti kérelemnek megfelelően történő marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 320. §

(1)bekezdését, 319. §

(3)bekezdését, 248. §

(5)bekezdését, 239. §

(2)bekezdését, 306. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontját, 205/B. §

(1)és

(2)bekezdését, 209/A. §

(1)bekezdését. Az egyes fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló (továbbiakban: Rendelet) 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet 1. §

(1)és

(2)bekezdését,

1. §-át, a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/
2. (II.5.) Korm. rendelet
3. §

(1)bekezdés i) pontját,

(2)bekezdés h) pontját. [16] A regisztrációs adóval kapcsolatos álláspontja tekintetében fenntartotta az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében kifejtett részletes jogi álláspontját, azt megismételni nem kívánta. [17] Arra hivatkozott, hogy sem az alperes, sem a szakértő nem tudta a hiba okot megállapítani, márpedig ha csak igen nagy a valószínűsége annak, hogy a szigetelési hiányosság okozza a beázást, akkor annak javítása nem szünteti meg kétséget kizáró módon a gépkocsi ázását. Ebből pedig logikusan következik, hogy a bejelentett hiba kétséget kizáróan nem javítható. [18] Érvelésének alátámasztására megjelölte a BH.62/2015. számon közzétett ítéletet. [19] Szerinte a másodfokú bíróság nem vette kellő súllyal figyelembe a fogyasztói szerződésekre vonatkozó speciális rendelkezéseket. Kifejtette, hogy a szerződésben az alperes által a két éves időtartamra vállalt javításra és alkatrészcserére irányuló jótállás a fogyasztó számára a Ptk. 248. §

(5)bekezdésén keresztül a Ptk. 306. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában foglalt jogait (javítás, csere, árleszállítás, elállás) szűkíti, így a Rendelet 1. §

(2)bekezdése alapján semmis. A szerződés azonban nem érvénytelen, mert a szűkítő rendelkezés nélkül is teljesíthető a jótállási kötelezettség. Állította, hogy az általános szerződési gyakorlattól eltérnek az alperes Általános Eladási és Szállítási Feltételei, így az nem vált a szerződés részévé. E körben a szervizkönyvre hivatkozott amit az alperes még csak alá sem íratott vele, nem hogy megtárgyalták volna, vagy a figyelmét felhívták volna a szűkítést tartalmazó kikötésekre. [20] Előadta, hogy a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. [21] A 18/

1. (II.5.) Korm. rendeletet idézve állította, hogy az alperes általános szerződési feltételének jótállási igényérvényesítési lehetőségekre vonatkozó szűkítő kikötése tisztességtelen és így semmis. [22] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [23] A felülvizsgálat szigorú eljárásjogi szabályok által szabályozott rendkívüli perorvoslat. A felülvizsgálati kérelemnek egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei: a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp.
2. §

(2)bekezdés, 1/

1. (II.15.) PK vélemény
2. pontja és indokolása]. A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a megsértett konkrét jogszabályhelyet is. Miután az alperes a hiba javíthatóságának megállapításával kapcsolatban konkrét jogszabályhelyet nem jelölt meg, a Kúria ebben a körben a felülvizsgálati kérelmet érdemben nem vizsgálhatta. [24] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [25] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt és érdemben vizsgálható okból nem jogszabálysértő. [26] Helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság, hogy a jótállás lényegét tekintve a szerződés hibátlan teljesítéséért vállalt objektív, a szavatossághoz képest szigorúbb felelősség, ami abba nyilvánul meg, hogy a bizonyítási teher fordított. Jótállási igény érvényesítése esetén ugyanis a jótállási kötelezettség alól történő mentesülés érdekében a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a jótállási idő alatt észlelt és vele megfelelően közölt, az igényérvényesítésre alapot adó hiba oka a teljesítés után keletkezett. [27] A jótállási kötelezettség a felek megállapodása (a jótállási nyilatkozat) vagy az ilyen kötelezettséget előíró jogszabály alapján jöhet létre. [28] Megalapozottan indult ki a másodfokú bíróság a jogvita elbírálása során az alperes által a szerződésben vállalt jótállási kötelezettségéből. [29] A jótállást alapító megállapodásnak a jótállás létrejöttéhez a jótállási kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozatot, annak a szolgáltatásnak a megjelölését, amelynek hibátlanságáért a kötelezett jótáll, valamint - mivel jótállás önkéntes vállalás esetén a jótállási kötelezettség a kötelezettet a jótállási nyilatkozatban foglalt feltételek szerint terheli - azoknak a feltételnek a meghatározását kell tartalmaznia, amelyek szerint a kötelezett a hibás teljesítésért helytállni köteles. A felek megállapodásán alapuló jótállás esetén a jogosult a megállapodásban, jogszabályon alapuló jótállás esetében pedig a jótállást elrendelő jogszabályban meghatározott jótállási jogokat gyakorolhatja. Önkéntesen vállalt jótállás esetében a kötelezett jellemzően szavatossági jellegű kötelezettséget (tehát pl. kijavítást, kicserélést) vállal, de az sem kizárt, hogy a jótállási nyilatkozat kártérítési jellegű kötelezettségvállalást tartalmazzon. [30] A jótállás vállalása nem jelent lemondást a jogosult részéről a hibás teljesítéssel, illetve a dolog hibájával összefüggésben a jogszabályokban biztosított egyéb jogokról. A jótállás ugyanis a jogosult jogszabályból eredő jogait nem érinti. Nincs akadálya tehát annak, hogy a jogosult, ha úgy ítéli meg, hogy ez számára az adott esetben kedvezőbb, kellékszavatossági, vagy kártérítési igényt érvényesítsen, ha ezeknek a feltételei egyébként fennállnak. [31] Jótállási kötelezettség jogszabályon is alapulhat. Ilyenkor a jótállási helytállás mibenlétét, terjedelmét és a jótállási időt a jogszabály határozza meg. [32] A Rendelet
3. §

(1)bekezdése a jótállás időtartamát egy évben határozta meg. Az 1. §

(2)bekezdés értelmében az a megállapodás semmis, amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az egy évet meghaladóan vállalt egyoldalú jótállási kötelezettség nyilvánvalóan a fogyasztó számára előnyös. Az önként vállalt jótállás esetén azonban a kötelezett - jogszabályi tiltás hiányában - eltérhet a Ptk. 306. §-ában meghatározott szavatossági jogoktól. Ezen szerződéses kikötések a rendelet 1. §

(2)bekezdése alapján nem tekinthetők semmisnek. [33] A fogyasztó számra egyoldalú előnyt biztosító kötelezettségvállalás tekintetében nem terhelte az alperest a Ptk. 205/B. §-ában írt kötelezettség. [34] A jogerős ítélet nem sérti a Ptk. 209/A. §-át és a 18/

1. (II.5.) Korm. rendelet
2. § rendelkezéseit sem. Az alperes nem zárta ki és nem is korlátozta a felperest a jogszabály alapján biztosított egy éves jótállási idő alatt a jogai gyakorlásában. [35] A másodfokú bíróság helytállóan értelmezte az alperes kötelezettségvállalását és jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a felperes a kötelező jótállási időt követően szerződésen alapuló jótállás alapján elállási jogot nem gyakorolhatott. [36] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
3. §

(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [37] A Kúria a Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint kötelezte a felperest az alperes jogi képviseletével kapcsolatban felmerült felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [38] A Kúria a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése folytán - kérelemre - tárgyaláson bírálta el. [39] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,

1. június
2. . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Pecsenye Csaba s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró