Pfv.20520/2016/10 – Kúria

(2),

1. LXXXVII. Tv.
2. §, 262/
3. Korm. rend.
4. § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.520/2016/
5. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró A felperes: … A felperes képviselője: dr. Török Gyula ügyvéd Az alperes: … I. rendű … II. rendű Az alperes képviselője: dr. Bravics Vera ügyvéd I. rendű Dr. Nagy Attila ügyvéd II. rendű A per tárgya: Földhaszonbérleti pályázat és szerződés érvénytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Gf.II.30.616/2015/
6. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Törvényszék 1.G.40.193/2014/
7. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperes részére 25.000 (huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] Az I. rendű alperes
8. május 23-án …. azonosító számon pályázatot írt ki 123,27 Ak értékű 50,6118 hektár területű legelő művelési ágú ... országos jelentőségű természetvédelmi terület haszonbérbe adására. A kiírás tartalmazta a pályázat érvényességének feltételeit és részletezte, hogy mikor tekinthető a pályázat érvénytelennek. A pályázati felhívás szerint a pályázó kizárólag 1.250 forint/Ak/év mértékű haszonbérleti díjra tehetett ajánlatot. A pályázati kiírás tartalmazta a haszonbérleti pályázati eljárás részletes feltételeit is. Az I. rendű alperes bírálóbizottsága 4 pályázatot értékelt. A bírálati szempontrendszert és a pályázó [3] [4] által szerzett pontokat az értékelési jegyzőkönyv tartalmazta. Az értékelési jegyzőkönyv szerint a legjobb pályázat a jelen perben nem álló …volt, aki 142 pontot, ebből a gazdálkodási tervre 70 pontot kapott. A II. rendű alperes 139 pontot ért el, amelyből a gazdálkodási tervre 40 pontot kapott, a perben ugyancsak nem álló … pályázata 131 pontot kapott, és a pályázó felperes 114 pontot ebből a gazdálkodási tervre - 50 pontot kapott. Az I. renddű alperes igazgatója a bírálóbizottság értékelésétől a 262/2010 (XI. 17.) Korm. rendelet által biztosított jogköre alapján eltérve a II. rendű alperest nyilvánította nyertesnek, aki fiatal gazdálkodó és a legmagasabb objektív pontszám (99 pont) elérése mellett a gazdálkodási tervére indokolatlanul alacsony pontszámot kapott. Az I. rendű alperes a döntéséről
9. szeptember 6-án hirdetményt tett közzé és a pályázókat közvetlenül is értesítette. Az alperesek
10. szeptember 11-én haszonbérleti szerződést kötöttek, a területek birtokba adására két részben,
11. szeptember 30-án, illetve
12. július 3-án került sor. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] [6] A felperes a
13. december 17-én előterjesztett keresetében a pályázatot és az annak eredményeként kötött haszonbérleti szerződést támadta. Elsődlegesen a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
14. évi LVII. törvény (Tpvt.)
15. §-a és
16. §-a szerinti jogsértés miatt a Tpvt.
17. §

(2)bekezdés a) pontja alapján a jogsértés megállapítását kérte. Másodlagosan az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 199. §-a, 200. §

(2)bekezdés első fordulata alapján a szerződés semmisségének megállapítását kérte. Megsértett jogszabályként a nemzeti földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (Nfa.) 1. §-ának

(3)bekezdését, 15. §-ának

(2)-

(3)bekezdését,

1. §-át, a Ptk.
2. §-ának

(1)és

(4)bekezdését, 5. §-ának

(1)és

(2)bekezdését, a nemzeti földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI.17.) Korm. rendelet (R.) 6. §-ának

(1)bekezdését,

1. §-át,
2. §-ának

(3)bekezdését,

1. §-át,
2. §

(1)bekezdésének e)g) pontjait, 43/C.-D. §-ait jelölte meg. Harmadlagos keresetében a Ptk. 200. §

(2)bekezdésének második mondata alapján kérte a semmisség megállapítását. Érvelése értelmében a szerződés jóerkölcsbe ütközik. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest kötelezte a II. rendű alperes javára perköltség megfizetésére. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet értelmében az elsődleges kereseti kérelem érdemben nem vizsgálható, mert a felperes az igényérvényesítésre nyitva álló elévülési határidőt elmulasztotta. A másodlagos kereseti kérelem azért alaptalan, mert a pályázat, továbbá a szerződés megkötését megelőző, a szerződő fél kiválasztására irányuló versenyeztetési eljárás megfelelő volt. A bírói gyakorlat szerint a pályáztatási szabályok megsértése a pályáztatás eredményként kötött szerződés érvénytelenségét csak abban az esetben okozza, ha a szerződés tartalma ütközik jogszabályba, vagy az előírt értékesítési mód megsértéséhez a jogszabály a semmisség jogkövetkezményét fűzi, illetve a szerződés érvénytelensége egyéb ok miatt állapítható meg. Ez a perbeli esetben sem az Nfa. törvény sem a R. felperes által hivatkozott rendelkezései, sem más jogszabály alapján nem volt megállapítható. A harmadlagos kereseti kérelem azért alaptalan, mert az I. rendű alperes eljárásában előforduló hiányosságok a pályázati eljárás jóerkölcsbe ütköző jellegének a megállapítását nem indokolták. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalával a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Az elsődleges kereseti kérelme elutasítása körében jogszabálysértésként a Tpvt. 7. §-ának és 86. §-ának megsértésére hivatkozott. A másodlagos kereseti kérelem vonatkozásában előadta, hogy a jogerős ítélet sérti a R. 6. §

(1)bekezdését,

1. §-át,
2. §-át,
3. §-át,
4. §-át és 43/C.-D. §-ait. Ugyancsak sérti a jogerős ítélet az Nfa.
5. §

(3)bekezdését, 15. §

(2)és

(3)bekezdését,

1. §-át, valamint a Ptk.
2. §

(1)és

(4)bekezdését, továbbá 5. §

(1)és

(2)bekezdését. A harmadlagos kereseti kérelem vonatkozásában előadta, a jogerős ítélet a Ptk. 200. §

(2)bekezdésének második fordulatát sérti. Álláspontja szerint a bíróság a Pp.

1. §-ába és
2. §-ába ütköző módon elmulasztotta értékelni a bizonyítékokat, az okiratokat és a tanúvallomásokat nem vette figyelembe és nem tartalmaz az ítélet konkrét indokolást a bizonyítás eredményének mérlegelése körében sem. [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy a Tpvt.-ben meghatározott, igényérvényesítésre nyitva álló határidőt nem mulasztotta el, miután a keresetére okot adó tény, az, hogy a pályáztatás tisztasága sérült, csak a … vizsgálat lezártával jutott a felperes tudomására. A bírói gyakorlat szerint pedig, ha a kifogásolt magatartás nem azzal valósult meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a 6 hónapos határidő a tudomásszerzéstől számítandó. A kifogásolt magatartás, a pályázat tisztességtelenségének a ténye a mai napig fennáll, így az elévülést a … vizsgálat mindenképpen megszakította, ami a Ptk.
3. §

(2)bekezdése szerint menthető oknak minősül. E körben hivatkozott olyan nyilvánosan, a sajtóban elérhető köztudomású dokumentumra (KEHI vizsgálat eredménye), amely szerinte igazolja a menthető okra vonatkozó állításait. [11] A felperes a másodlagos kereseti kérelem vonatkozásában arra hivatkozott, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 37. §

(2)bekezdésének téves értelmezésével nem vizsgálta a bíróság a „VM utasítás", illetve annak egyes rendelkezései jogszabályi rendelkezésekkel történő ütközését. A másodfokú bíróságnak nem azt kellett volna vizsgálnia, hogy az alperesek magatartása megfelelt-e a VM utasításban foglaltaknak, hanem megfelelt-e a felperes által hivatkozott jogszabályoknak. [12] Kifogásolta, hogy a bíróság a bizonyítottan valótlan adatok ellenére mulasztotta el a pályázat érvénytelenségének és az az alapján kötött szerződés érvénytelenségének kimondását. A II. fokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a pályázatot nem a II. rendű alperes nyerte meg, továbbá a érvénytelenségi ok, hogy a megkötött haszonbérleti szerződésnek nem volt lejárati dátuma. A II. rendű alperes valótlan adatokat közölt a pályázatában, mert nem rendelkezik 5-10 év mezőgazdasági szakmai gyakorlattal, és valótlanul közölte a bírósággal a birtokba lépése időpontját. A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a II. rendű alperes két adószámot is megjelölt a pályázatában, ami nyilvánvaló formai hiba. Tisztességtelen, jóerkölcsbe ütköző és jogellenes, hogy az érvényességi kritériumoknak való megfelelőséget az I. rendű alperes nem vizsgálta, ez az eljárása pedig sérti a pályázók esélyegyenlőségét. Az állatállomány igazolására további okiratok, szállítólevelek, állatállomány-nyilvántartó napló csatolására is szükség lett volna. Szerinte a bírálati anyagból nem állapíthatók meg a gazdálkodási terv értékelésének szempontjai, a szubjektív pontok értékelésének szempontjait az I. rendű alperes írásban nem rögzítette, és a gazdálkodási tervnél a bírálók olyan szempontokat is értékeltek, amelyeket az objektív pontok körében már figyelembe vettek. Jogellenes, hogy a perbeli pályázat csak egy eredeti példányban került benyújtásra, és tisztességtelen, hogy az elbírálásnak nem volt szempontja a haszonbérleti díj. Az értékelési jegyzőkönyv érdemi indokolást nem tartalmaz a nyertes pályázatról és a pályázók rangsoráról, és nem tartalmazza külön a természetvédelmi szempontból legkedvezőbb pályázat meghatározását sem. Jogsértő a másodfokú határozat a szubjektív pontozás megítélése tekintetében is. [13] A harmadlagos kereseti kérelme vonatkozásában előadta, hogy a jóerkölcsbe ütközés körében a jogerős ítéletből nem állapítható meg, hogy miért nem ütközik a társadalom általános értékítéletébe az alperesi magatartás. [14] Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [16] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. [17] A felperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott az Abtv. 37. §-ának

(2)bekezdése megsértésére. Téves az a felülvizsgálati kérelemben kifejtett jogi álláspont, hogy a rendes bíróságoknak hatáskörébe tartozna a közjogi szervezetszabályozó eszközök jogszabályba ütközése kérdésének vizsgálata. Ez Alkotmánybírósági hatáskör, e kérdést tehát a másodfokú bíróságnak nem kellett vizsgálnia. Arra pedig helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy az Abtv. 37. §-ának

(2)és 39. §-ának

(3)bekezdése alapján csak az Alkotmánybíróság vizsgálhatja a normatív utasítás közjogi érvénytelenségét, ennek hiányában a polgári jogi jogvitában eljáró bíróságnak a … természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenységének egyes szakmai alapelvek szerinti ellátásáról szóló 12/

1. (VI.8.) VM utasítás (VM utasítás) alapján volt szükséges vizsgálnia az I. rendű alperes eljárásának megfelelőségét, a pályázat kiírása és értékelése tekintetében. [18] Nem alapos a felperes Tpvt.
2. §-ába és
3. §-ába ütközésre történő hivatkozása sem. Helytállóan állapította meg a bíróság, hogy a felperes Tpvt. alapján történő igényérvényesítése elkésett. A Tpvt.
4. §

(1)bekezdése a 2-

1. §-okba ütköző magatartásra hivatkozással történő igényérvényesítéshez a magatartás tanúsításától számított 6 hónapos elévülési határidőt állapít meg. A pályázati eredmény megismerésének időpontjában a felperes számára a szubjektív igényérvényesítési határidő megnyílt, nem állapítható meg olyan, a Ptk.
2. §-ának

(2)bekezdése szerinti menthető ok, ami a felperest az igénye érvényesítésében akadályozta volna. [19] A felperes a saját pályázatának eredményéről értesítést kapott, és ezzel egyidejűleg a nyertes pályázat nyilvános közzététele is megtörtént, így alaptalan az a felülvizsgálati hivatkozás, hogy a felperesnek az igényérvényesítéshez szükséges információk nem álltak rendelkezésére. Az a körülmény a felperes Tpvt. alapján történt igényérvényesítését semmiben nem befolyásolta, hogy a … kezdeményezett-e vizsgálatokat vagy sem, ugyanis ez az eljárás nem egyéni sérelmek orvoslására alkalmazható jogorvoslati eszköz, ezért a felperes Tpvt.-n alapuló igényének nyugvása szempontjából az eljárás kezdeményezése, illetve lefolytatása irreleváns. A felperes alaptalanul hivatkozott a jogban való járatlanságára a menthető okból történő igényérvényesítési akadály körében. [20]az a hivatkozás is, hogy a kifogásolt magatartás folyamatos jellegű jogsértés lenne, ami a mai napig fennáll, hiszen a felperes által állított jogsérelem a pályázat elbírálásával, a felperesi pályázat sikertelenségének kihirdetésével bekövetkezett, erre tekintettel a felperes számára az egyéni jogorvoslatot lehetővé tevő igényérvényesítési határidő megnyílt. E megállapítással nincs ellentétben a Legfelsőbb Bíróság Gfv.II.30.013/2004. számon meghozott és 1046/2004. számú Gazdasági Elvi Határozatban közzétett iránymutatása, ami a 6 hónapos határidő szubjektív jellegének kimondását támasztja alá. [21] A felülvizsgálati kérelemben keveredik az elévülés nyugvására és az elévülési határidő megszakadására vonatkozó indokolás, holott a két jogintézmény egymástól lényegesen eltér. Amíg az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból kezdődik [Ptk. 327. §

(2)bekezdés], addig a nyugvás akkor következik be, ha a jogosult menthető okból nem tudja követelését érvényesíteni. A … vizsgálat menthető igényérvényesítési akadályként nem jön szóba, és miután nem tartozik a Ptk. 327. §

(1)bekezdésének taxatív esetköreibe sem, ami pedig tételesen sorolja fel azokat a tényeket, amelyek az elévülést megszakítják, így a … vizsgálat nem alkalmas a felperesi igényérvényesítés szempontjából az elévülést megszakítására sem. [22] A másodlagos kereseti kérelem vonatkozásában helyesen vizsgálta a bíróság, hogy a pályázati eljárás során a felperes által állított jogszabálysértések fennállnak-e, ugyanis csak ezzel összefüggésben vethető fel a pályázati eljárás, illetve az az alapján megkötött szerződés érvénytelensége. A perbeli pályázat eredményeként létrejött szerződés tartalmának jogszabályba ütközésére maga a felperes is csak abban a körben hivatkozott, hogy nem a II. rendű alperest értékelték a legmagasabb pontszámmal, illetve a haszonbérleti szerződés nem tartalmazott záró időpontot, egyéb tartalmi hiányosságokra a pályázat eredményeként kötött szerződéssel kapcsolatosan nem hivatkozott, így az általa tett további hivatkozásoknak abban a körben lehetett jelentősége, hogy a pályáztatási eljárással kapcsolatos hibák, az e körben megjelölt jogszabálysértések kiváltják-e az általa állított érvénytelenségi jogkövetkezményt. [23] Téves a felperes azon felülvizsgálati hivatkozása, hogy a csatolt dokumentáció alapján a pályázatot nem a II. rendű alperes nyerte meg. A beérkezett négy pályázat rangsorolását valóban a bírálóbizottság végezte el, és az általuk adott pontok alapján a II. rendű alperes a második ranghelyet érte el, azonban a R. 18. §

(1)bekezdése értelmében az értékelést végző bizottság a pályázati rangsor kialakításakor csupán javaslattételi joggal rendelkezett. A mérlegelési jogkörbe tartozó döntés meghozatalára az I. rendű alperes igazgatója volt jogosult. Azt az I. rendű alperes igazgatójának tanúvallomásával is tisztázta a bíróság, hogy a győztes pályázó kihirdetésekor a pályázati rangsortól való eltérésnek mi volt az indoka. Az I. rendű alperes vezetője okszerűen indokolt döntéssel döntött az összességében legkedvezőbb ajánlatot kínáló II. rendű alperes pályázatának nyertesként történő kihirdetéséről. Ezzel nem sérült a Nemzeti Földalap rendeltetése [Nfa. 1. §

(3)bekezdés], és a földbirtokpolitikai irányelvek sem [Nfa. 15. §

(2)-

(3)bekezdés]. [24]hivatkozott a haszonbérleti szerződés tartalmának érvénytelensége körében a felperes arra is, hogy a szerződés a lejárati dátumot nem tüntette fel. Ahogyan arra a másodfokú bíróság is rámutatott, a pályázati kiírás tartalmazta a haszonbérleti szerződés megszűnésének pontos időpontját, ugyanakkor ez a dátum az alperesek között megkötött szerződésbe nem került belefoglalásra. Miután azonban a pályázat elnyerése esetén csak a kiírás szerinti kötelezettségek vállalásával volt lehetőség szerződést kötni, így ez a körülmény önmagában nem okozta a megkötött szerződés érvénytelenségét, különös figyelemmel arra is, hogy a hiányosság észlelésekor az alperesek éppen e feltétel pontosítása érdekében módosították a közöttük létrejött szerződés tartalmát, amivel a felperes által kifogásolt hiányosságot pótolták. [25] Helyesen vizsgálta a bíróság a Ptk. 200. §-ának

(2)bekezdés első fordulata alapján azt is, hogy az egyéb jogszabályok, Ptk-n kívüli normák megsértésének nem automatikus jogkövetkezménye a semmisség, így - a Tpvt.

1. §-a szerinti tisztességtelen versenyeztetési szabályok jogkövetkezményeként a Tpvt. által levonható jogkövetkezmények alkalmazhatóságának hiányában (e tekintetben a felperesi igények elévültek) - a pályáztatási eljárásra vonatkozó ágazati és egyéb normatív szabályok megsértésének van-e, lehet-e a pályáztatási eljárás vagy az az alapján kötött szerződés semmisségére kihatása. [26] A szerződéskötést megelőző nyilvános pályázati eljárásban (Nfa.
2. §) az I. rendű alperes polgári jogi szempontból ajánlattételi felhívást tett közzé a lehetséges haszonbérlők irányában. A pályázati kiírás a … minősítésű természetvédelmi területre vonatkozó speciális szabályokat nem sértette (R. 43/C-D. §). Arra helytállóan mutatott rá a bíróság, hogy az ajánlati felhívásra tett pályázói nyilatkozatokat (Ptk.
3. §) és magát a pályázati eljárást a speciális ágazati szabály, a földhaszonbérleti pályázati eljárás jogi szabályozására született R. rendelkezései alapján lehetett megítélni. Eleve csak azon szabályok megsértése esetén vethető fel a másodlagos kereseti kérelembe foglalt jogszabályba ütközés [Ptk.
4. §

(2)bekezdés] jogcímén az I. rendű alperesi pályáztatási eljárása érvénytelenségének kérdése, ahol e speciális ágazati szabályok a pályáztatási eljárás megszegéséhez a polgári jogi értelemben vett érvénytelenség jogkövetkezményét fűzik. E körben a R. 20. §

(1)bekezdésének a)-c) pontjai a pályázati eljárás, a 14. §

(1)bekezdésének a)-i) pontjai, a

(2)bekezdése, valamint a 43/D. §-a

(7)bekezdésének a)-c) pontjai a pályázat (mint a pályázó ajánlata) érvénytelenségének eseteit jelölik meg. A R. 19. §

(1)bekezdésének b) pontja a pályázati eljárás a 14. §-ának

(3)bekezdése a pályázat érvénytelenségének jogkövetkezményeit határozza meg. [27] Helyesen értékelte a bíróság, hogy a pályázatok érvényességi kritériumait az I. rendű alperes megfelelően vizsgálta és az értékelési jegyzőkönyv alapján a II. rendű alperesi pályázat érvényessé nyilvánítása az előírt szabályoknak megfelelő volt [R. 16. §

(3)bekezdés]. [28] Magának a pályázati eljárásnak az érvénytelenségét kiváltó R. 20. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok vizsgálata körében is megfelelően járt el a bíróság, és e körben a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy az I. rendű alperes eljárása megfelelő volt. [29] A II. rendű alperes mezőgazdasági szakmai gyakorlatával összefüggésben helyes következtetésekre jutott a bíróság, ugyanis valótlan adatközlés a II. rendű alperes részéről nem történt [R.

1. §]. A vállalkozói igazolványa mellett utóbb csatolt hatósági bizonyítvány alapján a szakirányú gazdálkodási gyakorlat 5 évet meghaladó időtartama megállapítható volt. Helyesen utalt a bíróság arra is, hogy a perben e kérdésnek egyekben sem az érvénytelenség keretében lehetett volna jelentősége, mert amennyiben a haszonbérleti szerződés megkötését követően merülnek fel a nem valóságos adatszolgáltatásra utaló adatok, úgy a haszonbérbe adót azonnali hatályú felmondás joga illeti meg, nem pedig a pályázati eljárás szabályainak megsértésére hivatkozással a megkötött szerződés érvénytelensége vethető fel. [30] A II. rendű alperes az ENAR rendszer igazolásával megfelelően eleget tett mind a pályázati kiírás, mind pedig a VM utasítás szerinti állatállomány igazolási kötelezettségének. A felperes által a felülvizsgálati kérelemben hiányolt további okiratok megléte nélkül jogszerűen fogadta el az I. rendű alperes a II. rendű alperesi adatszolgáltatást valósnak. Erre tekintettel nem állapítható meg a felperes által hivatkozott pályázói esélyegyenlőség [R.
2. §

(1)bekezdés] sérelme sem. [31] Az I. rendű alperesi pályázati kiírás egy eredeti példányban való benyújtás kötelezettségét írta elő a pályázók számára és a kiírás egyértelműen tartalmazta, hogy csak rögzített mértékű haszonbérleti díjra lehetett ajánlatot tenni. Erre tekintettel nem alaposak a felperes formai kifogásokra történő hivatkozásai, és a haszonbérleti díjak versenyeztetésére vonatkozó felülvizsgálati állításai sem. [32]sérelmezte a felperes felülvizsgálati kérelmében a pályázatok elbírálása során a pályázatok rangsorolásával, a szubjektív és objektív pontok kialakításával kapcsolatos pályázati értékelési rendszert is. Az a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy - a felülvizsgálati kérelemben írt állításokkal szemben - az értékelési jegyzőkönyv a pályázók részére adott pontokat és annak pályázati értékelési szempontrendszerét tartalmazta (R. 17. §). A bíróság abban a körben is lefolytatta a szükséges bizonyítást, hogy az értékelést és a pályázat elbírálását végző személyeket is meghallgatta tanúként, akik megerősítették az értékelési jegyzőkönyvek és a nyertes pályázóról történő döntéshozatal perben releváns adatait. [33] A Ptk. 4. §

(1)és

(4)bekezdése a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség, a tisztesség követelményének megfelelő, kölcsönös együttműködés követelményét, és az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményét határozza meg alapelvi szinten. A Ptk. 5. §

(1)és

(2)bekezdése a joggal való visszaélés általános tilalmát írja elő azzal, hogy a társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányuló magatartásokat, például a nemzetgazdaság megkárosítására, személyek jogainak, érdekeinek csorbítására irányuló magatartásokat alapelvi szinten tilalmazza. Miután a fentiek szerint a pályázat és a pályázati eljárás jogszabálysértő volta nem állapítható meg, az I. rendű alperes a R. 18. §-ának

(1)és

(2)bekezdése alapján valamennyi eljárási szabály betartása mellett, jogszerűen döntött a II. rendű alperes pályázati nyertességéről, továbbá a R. 23. §-ának

(1)bekezdése alapján jogszabálysértés nélkül kötöttek az alperesek haszonbérleti szerződést, így a pályázat lefolytatásával és az az alapján kötött szerződés érvényességével összefüggésben az alapelvi szintű rendelkezések sem sérültek. [34] Helytállóan és ítéletét megfelelően indokolva (Pp.

1. §) döntött a bíróság arról is, hogy az alperesek közötti szerződés nem ütközik a jóerkölcsbe. A felülvizsgálati kérelem hivatkozásaival szemben a másodfokú ítélet
2. oldal harmadik bekezdésétől a
3. oldal első bekezdésének végéig részletesen indokolta azon jogi álláspontját, hogy az alperesek közötti haszonbérleti szerződés miért nem ütközik a jóerkölcsbe. Helyesen mutatott rá arra, hogy a szerződés megkötéséhez vezető pályáztatási eljárás és a szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző voltának megítélésénél nem azt szükséges vizsgálni, hogy a pályázaton nem nyertes fél a pályázat sikertelensége következtében érdeksérelmet szenvedett-e, hanem azt, hogy maga a pályáztatás, illetve a megkötött szerződés az általános társadalmi megítélés szerint a magánautonómiának a társadalmi közmegegyezés által meghatározott korlátait, az általánosan elvárható zsinórmértéket fejezi-e ki, azt tisztességesnek vagy elfogadhatónak lehet-e tekinteni. [35] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
4. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [36] A Kúria a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az I. rendű alperes jogi képviseletével kapcsolatosan felmerült felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. A II. rendű alperesnek a felülvizsgálati eljárás során igazolható költsége nem merült fel, ezért az erről való döntéshozatalt a Kúria mellőzte. [37] A Kúria a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján - kérelemre - tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. november
2. . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, dr. Cseh Attila s.k. bíró