A határozat elvi tartalma: A bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó szabály megsértése csak akkor állapítható meg, ha az ügy elbírálása szempontjából releváns tényállás feltáratlan maradt, iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.354/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró A felperes: … A felperes képviselője: Dr. Nagy Magdolna pártfogó ügyvéd Az alperesek: … I. rendű … II. rendű Az alperesek képviselői: Dr. Kuchár Zoltán ügyvéd I. rendű Dr. Takács Szabina ügyvéd II. rendű A per tárgya: Kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.581/2014/8/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 31.P.24.589/2011/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű és a II. rendű alperes részére 200.000 (kétszázezer) - 200.000 (kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a felperes pártfogó ügyvédjének díja a felperes terhére esik. A le nem rótt 977.500 (Kilencszázhetvenhétezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, mint megbízó és az I. rendű alperesi ügyvédi iroda, illetve a részéről személyesen eljáró, irodavezető II. rendű alperesi ügyvéd között hosszabb időn keresztül ügyvédi megbízási jogviszonyok álltak fenn. A felperes különböző ügyek intézésével a vezetése alatt álló gazdasági [2] [3] [4] [5] társaság, illetve családtagjai ügyében is megbízta a II. rendű alperes ügyintézése mellett az I. rendű alperest. A felperes különböző rendezvényeket szervezett catering szolgáltatásokat nyújtott az alperesek számára. Az ügyvédi megbízások és a catering szolgáltatások díjának elszámolásával kapcsolatosan a felperes és a II. rendű alperes közötti egyeztetés volt az irányadó. A felperes és a II. rendű alperes között egy idő után megromlott a bizalmi viszony, új megbízások adására nem került sor, és a folyamatban maradt megbízások is lezárásra kerültek. A felperes
- március 2-án 46.347.000 forint megfizetésére szólította fel a II. rendű alperest. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [6] [7] A felperes módosított kereseti kérelmében összesen 9.774.652 forint és kamatai megfizetésére kérte egyetemlegesen kötelezni az alpereseket. Arra hivatkozott, hogy az I. rendű alperesi megbízott és a II. rendű alperesi irodavezető ügyvéd nem megfelelően látta el jogi képviseletét az általa a keresetlevélben részletesen felsorolt megbízási ügyekben, így szerződésszegés címén kötelesek kártérítést fizetni. Másodlagosan kereseti kérelmének jogalapjaként a Ptk.
- §-át jelölte meg. Az I. rendű és a II. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet [8] [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes nem tudta bizonyítani, hogy az általa állított körben az alperesek nem végezték el a rájuk bízott feladatokat, azt a felperesnek mással kellett elvégeztetnie, így alaptalannak ítélte az új megbízások költségeinek megtérítése iránti igényeket. Alaptalannak ítélte a felperes által nyújtott catering szolgáltatás ellenértékének megtérítésére irányuló kártérírtési igényt is figyelemmel arra, hogy a felperes az ügyvédi megbízási jogviszonyban nem tudta bizonyítani részben a megbízások tartalmát sem, a nem vitatott tartalmú megbízások esetén pedig azt, hogy az ügyvédi iroda, illetve az ügyintéző ügyvéd szerződésszegő módon járt volna el. Az elsőfokú bíróság a kártérítési követelések ténybeli alapjaként megjelölt jogi eljárásokat részletesen elemezve megállapította, hogy egyes eljárások tekintetében a megbízás és annak tartalma a felperes megbízói minősége és a pénzbeli követelés érvényesítésének joga más esetekben a károkozó magatartás, a kár bekövetkezése és a kettő közötti okozati összefüggés nem került bizonyításra, továbbá a követelések jelentős része el is évült. Miután a peres felek közötti szerződéses jogviszony fennálltát maga a felperes is állította, így alaptalannak ítélte a másodlagos kereseti kérelmet is. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta. Rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság minden szükséges bizonyítást lefolytatott, a felmerült bizonyítékokat megfelelően mérlegelve jutott arra a következtetésre, hogy a felperes egyik sérelmezett jogi eljárás tekintetében sem tudta a kereseti kérelme teljesítéséhez szükséges tényeket bizonyítani, az elsőfokú bíróság mind a pervezetés, mind a bizonyítási eljárás, mind pedig a határozathozatal és a határozat indokolása során a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem és/vagy csatlakozó felülvizsgálati kérelem [10] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását, másodlagosan a kereseti kérelmének történő helyt adást kérte. Felülvizsgálati kérelmének indokaként hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő, a bizonyítékok helytelen értékelése miatt a jogerős ítélet a Pp.
- §
(1)bekezdésébe ütközik. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást nem teljes mértékben derítette fel, nem adott minden esetben lehetőséget a Pp.
- §-a szerinti bizonyítási kötelezettsége teljesítésére, több tanú- és egyéb bizonyítási indítványt elutasított, egyes tanúk részére a kérdések feltevését alaptalanul tiltotta meg. Közelebbi jogszabályhely megjelölése nélkül kifogásolta, hogy írásszakértő kirendelésére nem került sor és a perköltséggel kapcsolatos bírói döntést is vitatta. [11] Az I. rendű és a II. rendű alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, valamint elő kell adni a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Akár a konkrét jogszabályhely megjelölése, akár a jogszabálysértés szöveges előadása hiányzik, a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el (BH 2005.290., BH 2011.259.). Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet többféle okból is támadja, vagyis több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a Pp. 272. §
(2)bekezdésében meghatározott tartalmi követelményekkel [1/
- (II.15.) PK vélemény
- pont]. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a Pp.
- §
(2)bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények maradéktalanul teljesülnek (BH 2015.307.), így a Kúria érdemben nem vizsgálta a felperes felülvizsgálati kérelmének a jogszabályhely megjelölést nem tartalmazó hivatkozásit. [13] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [14] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. [15] A bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó szabály [Pp. 206. §
(1)bekezdés] megsértése csak akkor állapítható meg, ha az ügy elbírálása szempontjából releváns tényállás feltáratlan maradt, iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. Egyebekben a bizonyítékok felülmérlegelésére felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt - nem kerülhet sor (BH 2012.179., BH 2002.29.). A Kúria ezért jelen ügyben azt vizsgálta, hogy a jogerős ítéletben a bizonyítékok értékelése jogszabálysértő-e. E körben megállapította, hogy a Pp. 206. §-a
(1)bekezdésének a megsértése nélkül, helyesen jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy a felperes az ügyvédi megbízási szerződések megszegéséből eredő kárigényét nem tudta bizonyítani. A nem vitatott tartalmú, többnyire okiratokkal igazolt ügyvédi megbízásokon kívül a felperes azt sem tudta bizonyítani, hogy közte és az alperesek valamelyike között megbízási jogviszony keletkezett. Helyesen állapította meg a bíróság, hogy az ügyvédi megbízási szerződés nem eredménykötelem, az ügyvéd mint megbízott egy adott ügy gondos ellátását vállalja. Ha e kötelezettségét teljesíti, azért nem tartozik felelősséggel, hogy a tevékenysége a felperes által elérni kívánt eredménnyel (pl. követelések kezelésével, pénzek behajtásával) nem jár. [16] A bíróság a Pp. 164 §
(1)bekezdésének megsértése nélkül telepítette az ügyben a bizonyítási terhet, amelynek a felperes eleget tenni nem tudott. Az alperesek szerződésszegését, ezzel összefüggésben a felperesnek okozott károkat nem bizonyította. A bíróság határozatát megfelelően indokolta abban a körben is, hogy további bizonyítás lefolytatására miért nem került sor. A kért további bizonyítás szükségtelen lett volna, mert azzal az alperesek kártérítési felelőssége nem lett volna igazolható. [17] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [18] A felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint köteles az alperesek ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. [19] A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről a Kúria a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §a szerint határozott. [20] A Kúria a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése folytán - kérelemre - tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- november
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, dr. Cseh Attila s.k. bíró