A határozat elvi tartalma: Fuvarozó felelőssége nemzetközi árufuvarozási szerződés esetén. 1971. 3. Tvr. által kihirdetett CMR Egyezmény 8. cikk 1971. 3. Tvr. által kihirdetett CMR Egyezmény 9. cikk 1971. 3. Tvr. által kihirdetett CMR Egyezmény 17. cikk 1. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.171/2016/5. A tanács tagjai: . Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Farkas Attila bíró A felperes: T Kft. A felperes képviselője: Dr. Posta Attila ügyvéd Az alperes: I Kft. Az alperes képviselője: Dr. Szobonya Gergő ügyvéd Más perbeli személyek neve és perbeli állása: SZ Kft. felperesi beavatkozó A felperesi beavatkozó képviselője: Dr. Bíró Barna ügyvéd A per tárgya: fuvardíj A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: felperes és felperesi beavatkozó A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Gf.II.20.182/2015/4/I. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Győri Törvényszék G.20.229/2013/90. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 108.590 (száznyolcezer-ötszázkilencven) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperesi beavatkozót, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 54.245 (ötvennégyezer-kettőszáznegyvenöt) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] 2012. július elején az alperes nemzetközi árufuvarozást rendelt meg a felperestől a következő feltételekkel: 2012. július 4-i cs-i hűtőház felrakással, 2012. július 5-6-i lerakással 23 paletta nyers uborka szállítása a németországi Ottendorfba. A felperes a fuvarozást elvállalta, de annak teljesítésével a felperesi [2] beavatkozót bízta meg, változatlan felrakási és lerakási hellyel, idővel, a szállítási hőmérsékletet +6 C fokban meghatározva. A fuvarozásról kiállított nemzetközi fuvarlevél (a továbbiakban: CMR fuvarlevél) szerint a felperesi beavatkozó Cs-ben a kikötött napon 23 paletta uborkát felrakodott, ennek nettó és bruttó súlyát a fuvarlevélen feltüntették. A fuvarlevél 18. rovatában a fuvarfeladatot teljesítő felperesi beavatkozó fenntartást nem tüntetett fel. Az árut leszállította, az 2012. július 6-án érkezett meg az ottendorfi lerakóhelyre. A címzett az áru átvételét azonban megtagadta, a rakományt felhasználásra alkalmatlannak minősítette. Ugyanezen a napon a felperes megbízásából egy német kárszakértő iroda szemrevételezést tartott, amely alapján 2012. július 18-án szakvéleményt készített. A raktér különböző oldalán elhelyezett uborkák eltérő maghőmérséklete alapján és abból a felvetésből kiindulva, hogy a szállítás során a hűtés folyamatos volt, a hűtőlánc nem szakadt meg, a helytelen berakodás miatt a levegő áramlás nehezített volt, arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy az áru már túlraktározott állapotban, minőségi hiányokkal került berakodásra. A teljes árukár összegét 8.595 euróban állapította meg. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] [5] A felperes 2.286 euró fuvardíj, valamint járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a perbeli nemzetközi fuvarmegbízás alapján. Az alperes a kereset elutasítását kérte, egyúttal viszontkeresetet terjesztett elő a felperes 8.595 euró árukár és járulékai megfizetésére kötelezése iránt. Viszontkeresetét az 1971. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Genfben, az 1956. évi május hó 19. napján kelt Egyezmény (a továbbiakban: CMR Egyezmény) 17. cikk 1. pontjára, 8. cikkére, 9. cikkére és 29. cikkére alapította. Állította, a felperes felelős az áru megromlásáért, mert az általa a fuvarozás teljesítése céljából igénybe vett felperesi beavatkozó nem tartotta be a fuvarozási hőmérsékletre vonatkozó különleges megrendelői utasítást. Előadta, a felperes ezért nem tarthat igényt a keresettel érvényesíteni kívánt fuvardíjra és köteles egyúttal megtéríteni az értéktelenné vált áru értékét is. A felperes a viszontkereset elutasítását kérte. A felperesi beavatkozó keresetnek helytadást és a viszontkereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével 2.286 euró és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest, a viszontkeresetet elutasította. Megítélése szerint a CMR Egyezmény 17. cikk 1. pontja és a 17. cikk 4. pont
- d)alpontja alapján a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az áru romlása már az áru átvétele előtt megkezdődött. A perben kihallgatott tanuk vallomásai, valamint a beszerzett műszaki és élelmiszerbiztonsági szakvélemények alapján nem találta igazolhatónak azt, hogy olyan, megfelelő hőmérsékleten, szabályosan tárolt áru került berakodásra, amelynél a belső romlás kizárható. Úgy ítélte, a felperes eredményesen tudta bizonyítani, hogy az áru megsérülése a CMR Egyezmény 17. cikk 4. pontjában felsorolt különleges veszélyek valamelyikének tulajdonítható. A CMR Egyezmény 18. cikk 2. pontja alapján ezért a felperes sikeresen bizonyította azt is: a rothadás az áru belső tulajdonságaira is visszavezethető. Vélelmezni kell emiatt, hogy a rothadás ebből az okból keletkezett. Az elsőfokú bíróság szerint az alperes mindezzel szemben nem tudta bizonyítani, hogy az áruromlás más okra lenne visszavezethető, illetve, hogy azt kizárólag a beavatkozó szállítójárművének műszaki hibája okozta. [7] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította; kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 8.595 eurot és annak járulékait. A fellebbezés indokaira tekintettel kifejtette: a fuvarlevélen feltüntetett fuvarozói fenntartás hiánya miatt a CMR Egyezmény 9. cikk 2. pontja és 17. cikk 1. pontja alapján vélelem állt fenn arra nézve, hogy a feladáskor az áru és annak csomagolása jó állapotban volt. A fuvarozó felperes ezért felel az áru megromlásából eredő kárért. A felperes ezen felelőssége alól a CMR Egyezmény 17. cikk 2. pontja és a 17. cikk 4. pontja a)-
- f)alpontjaiban meghatározott körülmények bizonyításával mentesülhetett volna. [8] A felperes a konkrét esetben a felelőssége alóli mentesülése körében az áru helytelen felrakására és elhelyezésére, valamint annak természetére, belső tulajdonságára, azaz a CMR Egyezmény 17. cikk 4. pontjának
- c)és
- d)alpontjában meghatározott körülmények fennállására hivatkozott. A CMR Egyezmény 18. cikkének 4. pontja értelmében ugyanakkor, ha a fuvarozást olyan járművel végezték, amely különleges berendezéssel rendelkezik arra, hogy az árut a hőmérséklet-változás vagy a levegő nedvesség hatása ellen megvédje, a fuvarozó csak akkor hivatkozhat a 17. cikk 4. pont
- d)alpontjára, ha bizonyítja, hogy ezeknek a berendezéseknek a kiválasztása, fenntartása és felhasználása tekintetében őt terhelő minden intézkedést megtett és a részére adott minden különleges utasítást teljesítette. [9] A másodfokú bíróság részletesen elemezve a beszerzett műszaki és élelmiszeripari szakértői véleményeket, úgy ítélte, nem lehet megállapítani, hogy az áru felrakása, elhelyezése miatt romlott meg az áru. [10] Ezzel szemben az bizonyított, az alfuvarozó felperesi beavatkozó olyan hűtőkocsival állt be, amelynek hűtőberendezése a berakodáskor nem működött. A felperes ezért nem tudta bizonyítani, hogy a hőfokra vonatkozó különleges utasításnak eleget tett, a hűtőberendezés fenntartása, felhasználása érdekében intézkedett. [11] A másodfokú bíróság szerint ezért a felperes a CMR Egyezmény 17. cikk. 1 pontja értelmében kártérítési felelősséggel tartozik. A CMR Egyezmény 23. cikk 1., 2. és 3. pontja alapján, figyelemmel a 25. cikk 1. és 2. pontjának rendelkezéseire, köteles az alperes által követelt kártérítési összeget megfizetni és nem tarthat igényt a keresettel érvényesített fuvardijra a CMR Egyezmény 23. cikk 4. pontja szerint. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A felperes és a felperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a másodfokú bíróság döntését teljes egészében a CMR Egyezmény 9. cikke szerinti vélelemre, valamint a 17. cikk 1. pontja szerinti kártelepítési szabályra alapította. A bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdésébe ütköző módon mérlegelve állapította meg, hogy a felperesnek nem sikerült megdöntenie a hivatkozott jogszabályi vélelmet. A felperes és a beavatkozó állította, a másodfokú bíróság nem jelölte meg azt sem, hogy mely bizonyítékokat milyen okból hagyott figyelmen kívül. A jogerős ítélet ezért a Pp. 221. §
(1)bekezdésébe ütköző módon is jogszabálysértő. Felülvizsgálati kérelmükben konkrétan megjelölték, hogy az egyes tanúvallomások, illetve szakértői vélemények mely részei támasztják alá az általuk előadottakat. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a felperes és a felperesi beavatkozó által megjelölt bizonyítékok nem alkalmasak a jogszabályi vélelem megdöntésére, a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiakra tekintettel nem jogszabálysértő. [15] A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának azt kellett eldöntenie, hogy a jogerős ítélet meghozatalára valóban a bizonyítékok értékelésére irányadó Pp. 206. §
(1)bekezdésének, az ítélet indokolásának tartalmára vonatkozó Pp. 221. §
(1)bekezdésének az ügy érdemi elbírálására kiható megsértésével került-e sor. A másodfokú bíróság eleget tett-e az indokolási kötelezettségének, a tényállást, a bizonyítékok okszerűtlen, az iratokkal ellentétes mérlegelésével állapította-e meg, és annak alapján téves jogi következtetéseket alkalmazva, jogszabálysértően utasította-e el a keresetet, helyt adva egyúttal a viszontkeresetnek. [16] A Kúria az elsőfokú eljárás során becsatolt okiratok, a meghallgatott tanúk vallomása, a beszerzett igazságügyi szakértői vélemények alapján úgy ítélte, hogy a felperes és az őt támogató beavatkozó fent megjelölt jogszabályok megsértésére tett állítása alaptalan. [17] Az ítélőtábla helytállóan mutatott rá arra, hogy a peres felek nemzetközi közúti árufuvarozásra létrejött jogviszonyára alkalmazandó CMR Egyezmény 3. cikke folytán a közreműködőjéért helytállni köteles felperesnek a 9. cikk 2. pontja alapján fennálló azt a vélelmet kellett megdöntenie a perben, hogy az általa, illetve közreműködője által fuvarozott áru a berakáskor jó állapotban volt. Ebből következően az nem a CMR Egyezmény 17. cikk 1. pontja szerint az átvétel és a kiszolgáltatás időpontja között sérült meg. Helyesen állapította meg azt is a másodfokú bíróság, hogy a CMR Egyezmény 17. cikk 4. pont
- d)alpontjában írt kimentési okra a felperes alappal nem hivatkozhatott. A 18. cikk 4. pontja szerint ugyanis, azt - a felek által egyezően állított, a CMR fuvarlevélen is feltüntetett - különleges utasítást kapta, hogy a perbeli árut +6 C fok mellett, hűtőberendezéssel kell fuvaroznia, és nem bizonyította, hogy e berendezés berakodást követő folyamatos működése érdekében minden őt terhelő szükséges intézkedést megtett. A felperesi beavatkozó előadása, a meghallgatott tanúk vallomása, de az igazságügyi szakértők által értelmezett, a hűtőberendezés működésére vonatkozó, annak memóriájából lementett adatokat tartalmazó becsatolt lista alapján is okszerűen az a következtetés vonható le, hogy az előírt hőfokon a szükséges hűtés legkevesebb egy órán át nem volt biztosított. [18] A Kúria egyetértett abban is az ítélőtáblával, hogy a CMR Egyezmény 17. cikk 4. pont
- c)alpontja alapján a felperes által tett, az a felelősség alóli mentesüléshez vezető ok sem nyert kétséget kizáróan bizonyítást, hogy a viszontkeresettel érintett áru megromlását az árunak az alperes, illetve közreműködőinek helytelen felrakása, helytelen elhelyezése és nem a hűtőberendezés berakodásakor és azt követően közvetlenül legalább egy órán át tartó működésének hiánya okozta. Az igazságügyi szakértői vélemények ugyanis a károsodás okát egyértelműen megjelölni nem tudták. Értékelendő volt az is, hogy kizárólag csak a perbeli áru károsodott, míg az aznap berakott más áruszállítmánnyal, illetve az alperes közreműködője által fenntartott hűtőházból származó más rakományokkal kapcsolatosan árukárra nézve adat nem merült fel. E körben mérlegelni kellett azt is, hogy a berakodás a gépkocsi vezetőjének - azaz alfuvarozó beavatkozó közreműködőjének jelenlétében folyt. Neki a gépjármű hűtőberendezésének működését ismernie kellett. Tudnia kellett, hogy hűtést biztosító levegő megfelelő keringése érdekében az árut miként kell elhelyezni. Az áru helytelen elhelyezése a felperest terhelő kártérítési kötelezettség alóli kimentéshez akkor sem vezethet, ha az áru romlását a helytelen felrakásnak kéne tulajdonítani. Azt ugyanis a gépkocsivezetőnek módjában állt volna elhárítani. [19] Hangsúlyozza a Kúria azt is, a következetes joggyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye, ha a Pp. 206. §
(1)bekezdésében írt szabályok szerint járt el megelőzően a bíróság (BH
- 119.). Az okszerűtlen mérlegelést nem bizonyítja az sem, ha a bizonyítékok mérlegelésével más következtetés is levonható lett volna. E körben jogszabálysértés csak akkor állapítható meg, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kizárólag csak egyfajta következtetésre lehetett volna jutni. A Kúria a jelen perben ilyet nem észlelt. A bíróságok a bizonyítékokat összességükben, a meggyőződésük alapján mérlegelik. A felperes és a beavatkozó által a tanúvallomásokból, a szakértői véleményekből kiragadott mondatok nem alkalmasak az ítélőtábla következtetései alaptalanságának igazolására. [20] A Kúria alaptalannak tartotta azt a hivatkozást is, hogy az ítélőtábla az indokolási kötelezettségének nem tett eleget. A jogerős ítélet tartalmazza mindazt, amit a Pp.
- §
(1)bekezdése előír. Ha a bíróság az ellentétes bizonyítékok közül megindokolja valamely bizonyíték tényállás megállapításához való figyelembe vételét, választ ad arra is, hogy az azzal szembeni bizonyítékot miért vetette el. Utal arra is a Kúria, hogy a CMR Egyezmény
- Cikk
- pontban írtakra tekintettel, amely a felelősség alóli mentesülés feltételeit egyértelműen megszabja, a felperes és a beavatkozó alappal nem hivatkozhat arra, hogy az alperes hűtőberendezés hibájáról való tudomását is a jogvita eldöntése során a másodfokú bíróságnak mérlegelnie kellett volna. [21] A Kúria mindezekre tekintettel az eljárási és anyagi jogi jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [22] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest és a felperesi beavatkozót a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte - figyelemmel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdéseire - az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [23] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest,
- december
- Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Farkas Attila sk. bíró