Pfv.VII.20.149/2008/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Hevesi Ferenc ügyvéd által képviselt szám alatti lakos felperesnek a dr. Tóth Orsolya ügyvéd által képviselt szám székhelyű I.r., a dr. Karikó György ügyvéd által képviselt szám székhelyű II.r. és a székhelyű III.r. alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Szegedi Városi Bíróságon 3.P.21.459/
- szám alatt folyt, és a Csongrád Megyei Bíróság 2.Pf.21.831/2007/
- számú ítéletével befejezett perében a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r., a II.r., és a III.r. alperesnek 20.000 (Húszezer), 20.000 (Húszezer), 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes
- március 22-én és 28-án a II.r. alperes által üzemeltetett mezőgazdasági boltban 7 csomag 0-20-26/
- és 1 csomag 8-6-1327/
- fémzárszámú Attrakció fajtájú fejes saláta vetőmagot vásárolt. A III.r. alperes a 0-20-26/
- fémzárszámú vetőmagot
- január 16-án vásárolta meg az I.r. alperestől, majd a kiszerelést követően a II.r. alperesnek adta át továbbértékesítésre. A felperes a két különböző fémzárszámú magot összekeverte, és
- április elején elvetette a D., Z. u.
- szám alatti ingatlanán. A mag kelési aránya megfelelő volt, azonban a kikelt növények 90 %-a fejképződés nélkül felmagzott. A felperes a hibát bejelentette az I.r. alperesnek, akinek alkalmazottai
- június 20-án helyszíni szemlét tartottak, és jegyzőkönyvet vettek fel. Az I.r. alperes
- március 12-én kelt levelében felajánlotta a felperesnek, hogy saját költségén az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnél letétben lévő, a perrel érintett mag mintájából ellenőrző kitermesztést végeztet. A felperes azonban az ajánlatot nem fogadta el, a próbatermesztést a birtokában lévő, felbontott tasak tartalmának felhasználásával kérte a saját kertjében. A felperes módosított keresetében 1.449.438 forint kártérítés és járulékai egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket, akik a kereset elutasítását kérték. A bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította, mivel arra a következtetésre jutott, hogy a felperes sem a hibás teljesítés tényét, sem az alperesek kártérítési felelősségének jogalapját nem tudta bizonyítani. Szakértői vélemény alapján arra a következtetésre jutott, hogy a vetőmag megfelelő kelési arányú és csíraképességű volt, így a vetőmag hibája nem állapítható meg. A jogerős ítélet értelmében a felperest ért károsodás, és az alperesek magatartása között oksági kapcsolat sem állt fenn. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az alperesek kereseti kérelme szerinti marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp.
- §
(3)bekezdését, a Pp. 221. §
(1)bekezdését, és a Pp. 206. §
(1)bekezdését. Szerinte okiratokkal bizonyította, hogy a II.r. alperesnél 100 g-os kiszerelés nem történt, illetve a II.r. alperesnek kellett a 0,6 kg-os zsákos tételt kiszerelnie 100 g-os tasakokba. Szerinte az alperesek a forgalmazás során számtalan törvénysértést követtek el, tehát hibásan teljesítettek, így a bizonyítási teher megfordult, és nekik kellett volna bizonyítani, hogy fémzárolt vetőmagot értékesítettek, mivel nem úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Arra hivatkozott, hogy az általa vásárolt és elvetett magokból kikelt saláták nem az Attrakció fajtára jellemző tulajdonságokkal rendelkeztek. Szerinte a szakértői véleményhez a Pp. 182. §
(3)bekezdésében meghatározott nyomatékos kétség fért, ezért kifogásolta, hogy nem került sor új szakértő kirendelésére. Arra is hivatkozott, hogy a tényállást és a felvetéseinek mellőzését a bíróság a Pp. 221. §
(1)bekezdésében foglaltak ellenére nem indokolta meg. Szerinte megalapozatlanul és iratellenesen állapította meg a bíróság, hogy előző évben is kára származott a felmagosodásból. Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben hatályában való fenntartását kérték. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. Alaptalanul hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet iratellenességére és megalapozatlanságára. A P.21.733/2003/18. sorszám alatt csatolt hatósági ellenőrzési jegyzőkönyv szerint a III.r. alperes az I.r. alperestől vásárolt vetőmagból 2002. március 6-án 50 g-os, 3 g-os, és 100 g-os tasakokat szerelt ki, és ebből a tételből történt értékesítés a II.r. alperes részére. A felek szerződéskötésének időpontjában hatályos a vetőmagvak előállításáról és forgalmazásáról szóló 89/1997. (XI.28.) FM rendelet 2. §
(1)bekezdése szerint a vetőmag előállítását, minősítését, forgalmazását és felhasználását az állam ellenőrzi, és ezt a feladatot hatósági jogkörben - OECD rendszerben kijelölt hatóságként - az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet látja el. A felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben a jogszabályi felhatalmazás alapján állami ellenőrzést végző Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet a
- január 7-én kelt hatósági ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a III.r. alperes részéről 100 g-os tasakok kiszerelése is történt, és ebből a tételből értékesített a II.r. alperes részére. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet a
- január 27-én kelt - a P.21.733/
- számú iratokhoz
- sorszám alatt csatolt levelében közölte a bírósággal, hogy mindkét felet, aki a forgalmazásban, illetve kiszerelésben részt vett, elszámoltatták, és hiányosságot nem találtak. A
- szeptember 26-án tartott tárgyalásról készült 3.P.21.459/2006/
- számú jegyzőkönyv tartalmazza Gy. Vné. vallomását, miszerint „2001., 2002-ben azonban a saláta felmagozódott. Ez két egymást követő évben is előfordult". A tanú vallomására figyelemmel ebben a körben is alaptalanul hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet iratellenességére. A jogerős ítélet a Pp.
- §
(3)bekezdését sem sérti. Dr. H. A. szakértői véleményét a felek megismerhették, arra észrevételeket tehettek, a szakértőhöz kérdéseket intézhettek. A szakértő kiegészítő szakértői véleményt készített, és a
- április hó 17-én, majd a június 26-án megtartott tárgyaláson válaszolt a bíróság és a felek kérdéseire. Az aggálytalan szakértői vélemény alapján a bíróság megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a vetőmag minőségi hibáját a felperes nem bizonyította, és a bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzte más szakértő kirendelését, mivel annak a Pp.
- §
(3)bekezdésében írt feltételei nem álltak fenn. A felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben a bíróság eleget tett a Pp. 221. §
(1)bekezdése szerinti indokolási kötelezettségének is. A bíróság az ítélet indokolásában rögzítette a megállapított tényállást, és megjelölte az arra vonatkozó bizonyítékokat, továbbá hivatkozott azokra a jogszabályokra is, amelyeken az ítélete alapult. Megemlítette azokat a körülményeket, amelyeket a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, és utalt azokra az okokra, amelyek miatt a felperes keresetének jogalapját nem találta bizonyítottnak. A bíróság megindokolta, hogy a felperes újabb igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványát, és a S. Kft., valamint a K. Egyetem megkeresésére irányuló bizonyítási indítványt miért utasította el. A bírói gyakorlat értelmében a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó jogszabály megsértéséről csak akkor lehet szó, ha a bíróság által megállapított tényállás az iratok tartalmával ellentétes (iratellenes), illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetése, és összességükben való értékelése során okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményének mérlegelése alapján az említett hibáktól mentesen, jogszabálysértés nélkül állapította meg a tényállást, és jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem tudta bizonyítani az alperesek hibás teljesítését, illetve a felperest ért kár és az alperesek magatartása közötti oksági kapcsolatot, ezért jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes keresetét. A bíróság vizsgálta azt is, hogy az alperesek mennyiben tettek eleget a 89/1997. (XI.28.) FM rendelet szabályainak, és ebben a körben is folytatott le bizonyítást, és a szükséges mértékben tisztázta a tényállást. A felügyeletet gyakorló Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet a bíróság megkeresésére közölte, hogy a forgalmazásban, illetve kiszerelésben részt vett feleket elszámoltatta, hiányosságot nem talált, ezért ebben a körben is jogszabálysértés nélkül állapította meg a tényállást a bíróság. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésének (az ún. felülmérlegelésnek) pedig nincs helye (BH 1999.44.). A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a felperest az alperesek részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, míg a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a folytán a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest,
- május
- Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Kováts Rolandné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: