FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kf.27.008/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Molnár Judit Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Molnár Judit ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes oldalán a dr. Szabó Klára Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szabó Klára ügyvéd által képviselt beavatkozott, a Fővárosi Bíróság
- október
- napján kelt 13.K.32.638/2007/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi Í T É L E T E T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (Húszezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I N D O K O L Á S A felperes ajánlatkérőként az Európai Unió Hivatalos Lapjának … számában … számon ajánlati felhívást tett közzé a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárás megindítására, a … beruházás, a ….-parti főgyűjtőcsatorna és kapcsolódó létesítmények tervezése, engedélyeztetése és kivitelezése tárgyában. A legalacsonyabb értékű ellenszolgáltatás bírálati szempontját választó felperes az ajánlati felhívásának VI.3.
- pontjában előírta, hogy az ajánlatban meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét - a szervezet, illetve személy megjelölése nélkül mellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni. A felperes a … Zrt. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, az ezt követő legjobb ajánlat a … Konzorciumé lett, míg a harmadik legjobb ajánlatot az alperesi beavatkozó tagi részvételével szereplő … 2006 Konzorcium tette. A … Konzorcium mellett a … 2006 Konzorcium nyújtott be jogorvoslati kérelmet, többek között azt állította, hogy a nyertes és … Konzorcium ajánlata a Kbt.
- §
(1)bekezdés a) pontja, és a 88. §
(1)bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, mert nem teljes körűen tartalmazzák azokat a munkanemeket (régészeti munkálatok, a gázvezeték élőre kötése) melyre az ajánlattevők harmadik személlyel kívántak szerződést kötni, vagy kellett szerződést kötniük. Az alperes a D.231/15/
- számú határozatában a … Konzorcium jogorvoslati kérelmét elutasította, a … 2006 Konzorcium kérelmének részben helyt adott és megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt.
- §-ának
(1)bekezdés f) pontjára tekintettel a 81. §
(1)és
(3)bekezdését, valamint a 91. §-ának
(1)bekezdését, ezért a közbeszerzési eljárást lezáró döntést megsemmisítette, és a felperest 2 millió forint bírsággal sújtotta. Döntése szerint az ajánlati felhívás VI.3.
- pontja alapján minden olyan munkanemet fel kellett tüntetni az ajánlatokban, amely harmadik személy közreműködését teszi szükségessé, így azokat is melynek elvégzése meghatározott szervezet feladatkörébe tartozik. A kifogásolt ajánlatok ezeket a részeket nem tartalmazták teljes körűen, ezért nem feleltek meg a felhívás tartalmi követelményeinek. A Kbt.
- §
(3)bekezdés f) pontja, valamint 341. §
(3)és
(4)bekezdése szerint indokolta a bírság kiszabásának szükségességét és mértékének megállapítását. Figyelembe vette, hogy a felperes az ajánlatok érvényességét jogsértően ítélte meg, amely súlyos jogsértés. A bírság mértékénél értékelte a beszerzés 9 milliárd forint nagyságrendű értékét, az ismételt jogsértést, a reparálhatóságot, továbbá azt, hogy a jogsértés kihatással volt a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre. Az alperes határozatának felülvizsgálata iránt a felperes terjesztett elő keresetet, melyben annak megváltoztatását, a jogsértés megállapításának és a bírságnak a mellőzését kérte. A vonatkozó jogszabályok helyes értelmezése álláspontja szerint azt jelenti, azoknak a munkanemeknek a megjelölése kötelező, melyek egyrészről előre láthatóak, másrészről az ajánlatkérő előtt nem ismert szervezetek által végzendők. A Kbt. 71. §-ának
(1)bekezdés a) pontjához fűzött törvényi indokolásból azt a következtetést vonta le, hogy azért nem kell megjelölni a közbeszerzés azon részét, amiről jogszabály úgy rendelkezik, hogy a feladatot kizárólag meghatározott szervezet végezheti, mert nem jelenthet többlet információt az ajánlatkérőnek. A kötelezően igénybeveendő szolgáltatások, munkák elvégeztetése az ajánlatkérő és ajánlattevő számára is előre ismert, az ezekre vonatkozó jogszabályok betartása kötelező, ezért az ilyen munkák feltüntetése szükségtelen. Véleménye szerint a Kbt. 71. §-ának
(1)bekezdés a) pontját, a
- § 13) pontjával, a 65-
- §-okkal és a
- §ának
(1)bekezdésével együtt kell értelmezni. Míg a közbeszerzés értékének 10 %át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóra vonatkozó törvényi előírások betartása kötelező, ennek hiánya szankció alkalmazását vonja maga után, ez nem mondható el a Kbt. 71. §
(1)bekezdés a) pontjának megsértésére. A terhére rótt bírságot indokolatlannak, annak mértékét túlzónak és aránytalannak ítélte. Hiányolta, hogy az alperes nem volt figyelemmel a jogsértés reparálhatóságára. Álláspontja szerint a megállapított jogsértés súlya elenyésző a jogorvoslati kérelem, és a kérelmező által felvetett, vélelmezett jogsértések számához és súlyához viszonyítva. Az alperes alaptalanul vette figyelembe az ismételt jogsértő magatartását, ugyanis mint Magyarország legnagyobb közbeszerzője, nagy többségében jogszerű döntést hoz. A felperes keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. Tényként rögzítette, hogy az ajánlattevőnek kötelező volt az ajánlatot úgy elkészítenie, hogy az tartalmazza a közbeszerzés azon részét, amellyel összefüggésben harmadik személlyel szerződést fog kötni. A Kbt. 71. §
(1)bekezdés a) pontja nem tartalmaz olyan korlátozó feltételt, hogy a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben, vagy ezt el nem érő mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó munkájára, illetve kötelezően igénybe veendő, vagy választható alvállalkozó munkájára vonatkozna ez az előírás. Ebből következik, hogy amennyiben a felhívás ilyen követelményt támaszt, az ajánlatban a közbeszerzés mindazon részét meg kell jeleníteni, amit az ajánlattevő harmadik személy, (szervezet) bevonásával kíván teljesíteni. A felperes maga sem vitatta, hogy a perbeli közbeszerzésnek volt olyan része, munkafolyamata, amelyet az ajánlattevők nem végezhettek el, mert a munka teljesítése jogszabályban meghatározott szervezet kizárólagos feladatköre. Az ajánlattevőknek az ilyen munkát is kötelezően szerepeltetniük kellett volna ajánlatukban, mivel a Kbt. erre eltérő szabályt (kivételt) nem tartalmaz. A Kbt. kógens szabályozására tekintettel a Kbt. 71. §-ának
(1)bekezdés a) pontjában előírt kötelezettség teljesítése alól célszerűségi okok sem adnak felmentést. Helytállóan állapította meg ezért az alperes a hiányos tartalmú ajánlatok érvénytelenségét, a jogsértést, és az alkalmazott bírságot. A felperes az első és második helyre rangsorolt ajánlatot jogsértően értékelte érvényesnek, a helytelen értékelése alapvetően befolyásolta a közbeszerzési eljárás eredményét, így a jogsértések megállapítása mellett indokolt volt a pénzbírság alkalmazása a Kbt. 341. §
(3)bekezdése alapján. A határozat e tekintetben megfelelt a Pp. 339/B. §-ában foglalt, mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozattal szemben támasztott törvényi elvárásoknak, így tartalmazta a bírság kiszabását megalapozó tényeket, a figyelembe vett szempontokat, és azok okszerű mérlegelését. A bírság összegének törlését, mérséklését nem alapozhatta meg az, hogy a felperes mint jelentős közbeszerző az eljárások túlnyomó többségét jogszerűen folytatja le, ettől függetlenül az ismételt jogsértés ténye fennállt. A felperes állításával ellentétben az alperes értékelte, - mégpedig javára - a jogsérelem reparálhatóságát ennek felülmérlegelésére nincs lehetőség. Az elsőfokú bíróság ítéletének és a jogszabálysértő alperesi határozatnak a megváltoztatása, a kereseti kérelem szerinti döntés meghozatala érdekében a felperes élt fellebbezéssel, másodfokú költséget igényelt. Korábbi érveit ismételte meg. Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság helytálló ítéletének helybenhagyását, és a felperes költségben marasztalását kérte. Változatlanul azzal érvelt, hogy a vizsgált ajánlatok nem feleltek meg az ajánlati felhívás és a Kbt. 71. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti kötelező előírásnak. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 254. §
(3)bekezdés alapján, helyes indokaira tekintettel hagyja helyben. A kereseti indokokkal érvelő felperes fellebbezésére emeli ki, hogy a jogintézmény törvényi célja - az ajánlatkérő megfelelő tartalmú információhoz juttatása - nem hagy kétséget afelől, hogy ennek az információnak teljes körűnek kell lennie. Függetlenül attól, hogy más jogszabály, vagy valamely előírás kit, mely szervet jogosít fel egyes tevékenységek kizárólagos gyakorlására, minden olyan közbeszerzési részt meg kell jelölni, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel fog szerződést kötni. Előfordulhat, mint a perbeli közbeszerzési eljárás során is, hogy a közbeszerzés egyes részeit csak meghatározott szervezet teljesítheti, ekként az előírás szükségtelennek tűnhet, azonban az ajánlatkérő beszerzési biztonságát az jelenti, ha az ajánlattevő minden olyan közbeszerzési részt megjelöl, amelyre nézve harmadik személy belépése a teljesítésbe várható. Ha az ajánlatkérő úgy dönt, hogy e jogintézményt alkalmazza, nem az ő feladata annak feltárása (vizsgálata; ellenőrzése), hogy adott ajánlat választása esetén a teljesítés során, mely részek tekintetében számíthat - bármely okból - harmadik személyekre. A jogalkotó nem kívánt kivételt tenni, a jogszabályhely tartamát a jogalkalmazó bíróság a felperesi értelmezés irányába nem tágíthatja, a Kbt. kogens jellegéhez illeszkedve annak kiterjesztő vagy megszorító értelmezést nem adhat. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 78. §
(1)és
(2)bekezdései, valamint a Pp. 79. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes részére a másodfokú perköltséget megfizetni. A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdésének
- b)pontja, az alperes a
- c)pontja alapján illetékmentes, ezért a feljegyzett fellebbezési illetéket a költségmentességről szóló 6/1986 (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. Budapest, 2008. április 30. napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Szőke Mária s.k. előadó bíró,