Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.308/2007/6.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a dr. Erős Anikó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szalay Katalin ügyvéd által képviselt "A" Kft. alperes ellen a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Vas Megyei Bíróság
- június
- napján kelt G.40.024/2007/
- sorszám alatti ítéletével szemben a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.000,(Tizenkettőezer) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A cégnyilvántartásba a Cg.... cégjegyzékszám alatt bejegyzett "A" KFT 30.000.000,-Ft jegyzett tőkével rendelkezett, a törzstőkéből 1.200.000,-Ft törzsbetéttel részesedő felperesen túl tagja volt az "B" valamint "C" és "D". "C" ügyvezető a
- augusztus
- napján kelt meghívóval
- augusztus
- napjára taggyűlést hívott össze,
- napirendi pontként a társaság pénzügyi helyzetének megtárgyalását és „döntéshozatal a tagok szükséges befizetésekről a veszteség pótlásához" tárgykört megjelölve. A valamennyi tag jelenléte mellett megtartott
- augusztus 29-i taggyűlésen a tagok a 12/
- számú taggyűlési határozattal döntöttek a törzstőke - új törzsbetétek szolgáltatásával történő - 15.000.000,-Ftos felemeléséről, úgy, hogy a felemelt törzstőke pénzbetéteit a tagok - üzletrészeik arányában - két részletben
- szeptember
- és
- március
- napjáig kötelesek szolgáltatni. A felperest - 4 %-os üzletrészére figyelemmel - 300.000-300.000,-Ft pénzbetét szolgáltatásának kötelezettsége terhelte. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint a törzstőke emeléssel a felperes „nem értett egyet, mert szerinte tagi kölcsön lett volna jobb megoldás, de közölte, hogy vállalja a befizetést." A taggyűlésről készült jegyzőkönyv eredeti változata a 12/
- számú határozatnál a szavazati arányokat nem tartalmazta. A felperes írásbeli kifogására az ügyvezetők a
- november
- napján kelt levelükben a felperessel azt közölték, hogy „a jegyzőkönyv tervezetében szereplő nyilatkozatát a végleges jegyzőkönyvben ellenszavazatnak vették." Az utóbbi változásbejegyzési kérelemmel az alperes által a cégbíróságra benyújtott taggyűlési jegyzőkönyv szerint a 12/
- számú taggyűlési határozatot a tagok 4 % tartózkodás mellett 96 %-os arányban szavazták meg. A törzstőke felemelésére vonatkozó taggyűlési határozat alapján a felperes
- szeptember
- napjáig a rá eső 300.000,-Ft pénzbeli betétet a társaság bankszámlájára nem fizette be, ezért az alperes ügyvezetője a
- szeptember
- napján kelt levelében hívta fel a felperest 30 napos határidő engedélyezésével a pénzbetét befizetésére, figyelmeztetve a felperest: a határidő elmulasztása a tagsági jogviszonya megszűnését „eredményezheti". A felhívás a felperes címéről a címzett „nem kereste" jelzéssel érkezett vissza az alpereshez, ezért az alperes ügyvezetője a felhívást
- október
- napján e-mail-ban is megküldte, melyet a felperes aznap megtekintett. A felhívásban engedélyezett határidő eredménytelen eltelte miatt az alperes ügyvezetői a
- november
- napján kelt levelükben értesítették a felperest, hogy a tagsági jogviszonya a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.III.)
- §.
(2)bekezdése alapján megszűnt. A megszűnt tagságú felperes 1.800.000,-Ft névértékű üzletrésze árveréséről az alperes a Cégközlöny
- november 30-i számában tett közzé hirdetményt. Az üzletrész árverésére
- december
- napján közjegyző előtt került sor, a közjegyzői okiratba foglalt árverési jegyzőkönyv szerint az üzletrészt a névérték 2/3-ért - 1.200.000,-Ft-ért - "E" árverési vevő vásárolta meg, aki nyilatkozatot tett arról, hogy az alperes társasági szerződése tartalmát ismeri és azt magára nézve kötelezőnek is ismeri el. Ezen túl a közjegyző előtt a társaság további tagjai úgy nyilatkoztak, hogy az őket megillető elővásárlási joggal nem kívánnak élni. Az alperes ügyvezetői által meghatalmazott jogi képviselő a
- december
- napján kelt változásbejegyzési kérelemben a felperes tagsági viszonya törlését, az árverési vevő tagsága bejegyzését; valamint az alperes jegyzett tőkéje változása cégjegyzékbe való bejegyzését kérte a cégbíróságtól. A nyomtatványkérelemhez - egyebek mellett - csatolta az alperes
- augusztus
- napján megtartott taggyűlése jegyzőkönyvét, az árverési hirdetményt, a
- decembere
- napján kelt közjegyzői okiratba foglalt árverési jegyzőkönyvet és a társaság új tagjegyzékét. A kérelem alapján a cégbíróság a
- január
- napján kelt Cg.-.../
- sorszám alatti végzésével a kért változásokat az alperes cégjegyzékébe bejegyezte. A felperes
- március
- napján benyújtott keresetében a változásbejegyző végzés felperes tagsági jogviszonya törlésével kapcsolatos rendelkezése hatályon kívül helyezését kérte. A cégbíróság végzése jogszabályba ütközése okaként - egyrészt - azt jelölte meg, hogy a
- augusztus
- napján megtartott taggyűlésről felvett jegyzőkönyv a felperes által felhozott kifogásokat és a törzstőke emelésére vonatkozó határozatra leadott szavazatok számát nem a valóságnak megfelelően tartalmazza, mivel a felperes nemlegesen szavazott, melyet a jegyzőkönyv tartózkodásként tűntet fel. Másrészt a törzstőkeemelés elhatározása és végrehajtása egy taggyűlésen, egy határozatban nem történhet meg, azokról a tagoknak külön kell határoznia. Harmadrészt azzal érvelt, hogy a tagsági viszonya nem szűnt meg, mivel az alperes ügyvezetője Gt.III.
- §-a alapján megküldött felhívása nem pontosan tartalmazta a pénzbetét teljesítése elmaradásának törvényi jogkövetkezményét, a tagsági jogviszony - törvény alapján beálló - megszűnését. Továbbá a felhívásról csak
- október
- napján - e-mail-ből - értesült, így tagsági jogviszonya nem a
- november
- napján kelt levélben meghatározott időpontban, hanem csak november 14-én szűnt meg. Végül arra is hivatkozott, hogy a
- augusztus 29-i taggyűlésre kiküldött meghívóban a törzstőkeemelés napirendi pontként nem szerepelt. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint a társaság pénzügyi helyzetének rendezésére, a tőkehiány megoldására az egyedüli mód a törzstőke felemelése volt, mivel a tagi kölcsön a társaság pénzügyi mérlegén ténylegesen nem javít. Rámutatott, hogy a törzstőke emelést nemcsak két lépcsőben lehet végrehajtani, az egy taggyűlésen való döntés lehetőségét a Gt.III.
- §.
(4)bekezdése kifejezetten tartalmazza, ugyanez a gazdasági társaságokról szóló
- évi CXLIV. törvény (Gt.II.)
- §-a sem zárta ki. A tőkeemeléshez szükséges szavazati arány tekintetében azzal érvelt, hogy ahhoz elégséges a társasági szerződés módosítására irányadó ¾-es szótöbbség. A taggyűlési jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatban azt adta elő, hogy a jegyzőkönyvet a felperes kívánságára kijavította, aki nem kifogásolta jegyzőkönyvi nyilatkozata azon részét, hogy vállalja a felemelt törzstőke rá eső része befizetését. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította, kötelezte egyben a felperest az alperes perköltsége megfizetésére. Az elsőfokú bíróság határozata indokolásában elsődlegesen - a felek egyező nyilatkozata alapján - azt állapította meg, hogy a
- augusztus
- napján megtartott taggyűlés idején a társaság működésére a Gt.II. szabályai voltak az irányadóak, mivel addig a tagok a társasági szerződést nem módosították a Gt.III. rendelkezéseinek megfelelően. Ezért a felperes által indított jogorvoslati perre a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
- évi CXLV. törvény (Ctv.I.)
- §-a szabályait kell alkalmazni. Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy a tőkeemelést a bírósági gyakorlat nem tekinti a Gt.II.
- §-ában körülírt kötelezettségnövelésnek, így a törzstőke felemelésére vonatkozó határozatnál a Gt.II.
- §.
(1)bekezdésnek szabálya szerint ¾-es szótöbbségre volt szükség. Mivel a felperes a társaság törzstőkéjéből csak 4 %-kal részesedett, míg a többi tag megszavazta a törzstőkeemelésre vonatkozó határozatot, ezért annak nem tulajdonított jelentőséget, hogy a felperes a határozathozatalnál tartózkodott, avagy nemmel szavazott. Az elsőfokú bíróság a taggyűlési meghívó
- napirendi pontjának értelmezésével elvetette a felperes - annak többértelműségére vonatkozó - hivatkozását, mivel az alperes társasági szerződése a pótbefizetés előírásának lehetőségét nem tartalmazta, így a felperes a meghívóból tisztában lehetett azzal, hogy a veszteség pótlása csak tagi kölcsön, avagy törzstőke emelés útján lehetséges. A kétlépcsős törzstőkeemelésre vonatkozó felperesi állásponttal szemben a Gt.II. 161-
- §-ai alapján azt állapította meg, hogy nincs törvényi akadálya annak, hogy az alperes taggyűlése egy határozatban fogadja el a törzstőke felemelését, illetve annak végrehajtását. Rámutatott, hogy a perben nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy „bármely tag új törzsbetét megszerzésére irányuló elsőbbségi joggal kívánt volna élni." Nem tartotta alaposnak az arra való hivatkozást sem, hogy ne szűnt volna meg a felperes tagsági jogviszonya a Gt.II.
- §-a alapján alkalmazandó
- §.
(1)bekezdése szerint. A felperes ugyanis nem vitatta a további pénzbetét szolgáltatására vonatkozó ügyvezetői felhívás átvételét, viszont annak ellenére nem teljesítette a tőkeemelés reá vonatkozó részét. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést - annak tartalma szerint - az elsőfokú bíróság ítélete megváltoztatása és a keresetének való helyt adás iránt. Fellebbezése indokolásában változatlanul fenntartotta és részletesen megismételte, kifejtette azokat az okokat, amelyekre figyelemmel már a keresetében is állította a változásbejegyző végzés reá vonatkozó rendelkezése jogszabályba ütközését. Kiemelte, hogy a
- augusztus
- napján kelt taggyűlés ellentmondásos tartalmú és ellentmondásos körülmények között született jegyzőkönyve nem szolgálhatna alapul „társasági határozat meghozatalának." Rámutatott, hogy az alperes 986.000,-Ft
- évi vesztesége nem tette szükségessé a 15.000.000,-Ft-os törzstőkeemelést, ezért az elsőfokú bíróság a taggyűlési meghívó tekintetében is téves következtetésre jutott. Kifogásolta, hogy elmaradt azon hivatkozása elsőfokú eljárásbeli értékelése, hogy a tagsági jogviszonya - a pénzbeli betét befizetésére vonatkozó felszólítás átvételének időpontjára figyelemmel - csak
- november
- napján szűnhetett meg. Végül úgy vélte, hogy az alperes a tőkeemelést felhasználva szorította ki a társaságból, mely a Gt.II.
- §.
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Ptk. 5. §.
(1)bekezdése szerint joggal való visszaélésnek minősül. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítélete helybenhagyását indítványozta. Az ítélőtábla a fellebbezési eljárásban a keresettel vitatott változásbejegyző végzés alapjául szolgáló változásbejegyzési kérelmet és mellékleteit beszerezte, annak adataival az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - a fentiek szerint - kiegészítette. Az ítélőtábla a kiegészített tényállás alapján megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos, az elsőfokú bíróság helyes érdemi jogkövetkeztetéssel utasította el a keresetet, azonban az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokaival részben nem értett egyet. A
- június
- napjától hatályos, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (Ctv.II.)
- §-a szerint a Ctv.II. hatályba lépését megelőzően benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeket a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
- évi CXLV. törvény (Ctv.I.) szabályai szerint kell elbírálni, és ennek a törvénynek a rendelkezései szerint kell eljárni a folyamatban lévő törvényességi felügyeleti, valamint hivatalbóli törlési és vagyonrendezési eljárás során is. A Ctv.II.
- §.
(1)bekezdése szerint a Ctv.II. rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem esetében, illetve a hatályba lépése után indult törvényességi felügyeleti eljárásban és más, a törvény hatálya alá tartozó ügyben (eljárásban) kell alkalmazni. A változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, változásbejegyző végzéssel szembeni perindítás a (sajátos) rendes jogorvoslat a változásbejegyző végzéssel szemben, így az abban foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt indított perben a bíróságnak mindazt vizsgálnia kell, amit a cégbíróságnak a bejegyzési eljárásban hivatalból vizsgálnia kellett. (Ctv.I. 46. §.
(2)bekezdés, Ctv.II. 65. §.
(3)bekezdés, EBH 2001/452) Ezért az ilyen perben a perbíróságnak ugyanazokat a cégeljárási szabályokat kell alkalmaznia, mint a cégbíróságnak a cégbejegyzési eljárás során, így - függetlenül attól, hogy a kérelmet előterjesztő cég melyik társasági törvény hatálya alatt állt - a cégbejegyzési kérelem benyújtásakor hatályos cégeljárási törvényt kell alkalmazni a perben is. Jelen esetben ugyan az alperes a
- augusztus
- napján megtartott taggyűlés idején a társasági szerződését még nem módosította a Gt.III. szabályainak megfelelően, de a változásbejegyzési kérelem benyújtására a Ctv.II. hatályba lépését követően került sor, a változásbejegyzési eljárás során tehát a cégbíróság a Ctv.II. szabályai (
- §.
(1)bekezdés) alapján vizsgálta meg a változásbejegyzési kérelmet. Ezért a perben a kereset elbírálására - az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben - nem a Ctv.I. szabályait, hanem a Ctv.II. 65-68. §-át kellett alkalmazni. A Ctv.II. 65. §.
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés, vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt. A Ctv.II. 65. §.
(3)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A perbeli esetben benyújtott változásbejegyzési kérelem alapján a cégbíróság vizsgálatának körét a Ctv.II. 46. §.
(1)bekezdése határozza meg. E szerint a cégbíróság a kérelem érkezését követően, legkésőbb 8 munkanapon belül megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (24-
- §., és 27-
- §.), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-
- számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Az alperes a
- december
- napján kelt változásbejegyzési kérelemben tagváltozás bejegyzését (a felperes törlését és új tag bejegyzését), valamint a jegyzett tőke felemelésének cégjegyzékbe való bejegyzését kérte. Ez utóbbi érintette a társasági szerződés tartalmát, míg a tagváltozásra a megszűnt tagságú tag üzletrésze árverése folytán került sor. Ezért a cégbíróságnak a Ctv.II.
- §.
(1)bekezdése alapján vizsgálnia kellett, hogy a kötelezően csatolandó létesítő okirat módosítása, annak változásokkal egybefoglalt hatályosított szövege (Ctv.II.
- számú melléklet I/1/a.), b.), valamint a Ctv.II.
- számú melléklete II/1/ab.), ad.), af.) és da.) pontjaiban meghatározott okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A Gt.II.
- §.
(1)bekezdése szerint a felemelt törzstőkét - elsődlegesen - új törzsbetétek befizetésével (szolgáltatásával) kell fedezni. A 162. §.
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a törzstőke felemelése előtt bejegyzett társasági tagoknak az új törzsbetétek megszerzésére - a felemelést kimondó határozat meghozatalától számított 30 napon belül - elsőbbségi joguk van. A tagok e jogukat - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - törzsbetéteik arányában gyakorolhatják. A törzstőke felemelése a társasági szerződés módosításának minősül, ezért - az elsőfokú bíróság helytálló állásfoglalása szerint - annak elhatározásához elegendő a taggyűlés legalább ¾-es szótöbbséggel hozott határozata (Gt.II. 159. §.
(1)bekezdés). A változásbejegyzési kérelemmel benyújtott taggyűlési jegyzőkönyv-kivonat a tőkeemelést kimondó határozatnál a szavazati arányokat tartalmazta, amely meghaladta a Gt.II. 159. §.
(1)bekezdésében előírtakat. A tőkeemelésre vonatkozó taggyűlési határozat azt is magában foglalta, hogy a társaság valamennyi - és egyben: jelen is lévő - tagja élve a Gt.II. 162. §.
(1)bekezdésében rögzített elsőbbségi jogával - üzletrészeik arányában - megszerzi a felemeléssel létrejött (új) törzsbetéteket és vállalják a pénzbetétek befizetését. Ez utóbbira vonatkozó kötelezettségvállalást a felperes jegyzőkönyvi nyilatkozata is tartalmazta. (Ezért az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg azt, hogy nem merült fel adat arra nézve, hogy bármely tag az elsőbbségi jogával kívánt volna élni). A felperes fellebbezési álláspontjával szemben viszont a Gt.II. 161. §.
(1)bekezdése és 162. §.
(1)bekezdése szabályai alapján valóban nincs annak törvényi akadálya, hogy a Kft. taggyűlése - a tőkefelemelésre vonatkozó határozat mellett - ugyanakkor határozzon valamennyi tag egyetértésével a tagok elsőbbségi joga gyakorlásáról és a létrehozott új törzsbetétek „lejegyzéséről". (BH 2004/381) Ez utóbbival kapcsolatban a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban a Ctv.II.
- számú melléklete II/1/da.) pontja alapján csak azt kellett vizsgálnia, hogy rendelkezésre áll-e az elsőbbségi jog gyakorlásával kapcsolatos okirat, mely - az említettek szerint - a taggyűlési jegyzőkönyv benyújtásával csatolásra került. Az nem kétséges, hogy a
- augusztus
- napján megtartott taggyűlés meghívója a
- napirendi pontot nem tartalmazta olyan kellő részletességgel és pontossággal, amely alapján a tagok a taggyűlésre kielégítően felkészülhettek volna. (Gt.II.
- §.
(2)bekezdés, Legfelsőbb Bíróság Gfv.E.30.275/2003/2., Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.312/2004/5.) Azonban az esetbeli változásbejegyzési kérelemnél a taggyűlési meghívó benyújtását a Ctv.II. mellékletei nem teszik kötelezővé, ezért annak tartalmát a cégbíróságnak a Ctv.II. 46. §.
(1)bekezdése alapján nem kellett vizsgálnia, ezért az a jogorvoslati per okául sem szolgálhat. (Ctv.II. 65. §.
(3)bekezdés) Ugyanúgy nem kétséges, hogy a felperes keresetleveléhez mellékelt taggyűlési jegyzőkönyv-példány, a cégbíróságra benyújtott jegyzőkönyvi-kivonat, illetve a felperesnek megküldött
- november
- napján kelt ügyvezetői levél eltérő módon jelöli meg a felperes tőkeemelési határozatra vonatkozó szavazata tartalmát, így bizonytalan az, hogy a 4 %-os szavazati aránnyal rendelkező felperes a határozathozatalnál nemmel szavazott, avagy tartózkodott. A taggyűlési jegyzőkönyv tartalmi elemeiként a Gt.II.
- §.
(1)bekezdése azt írja elő, hogy az rögzítse a taggyűlés helyét és idejét, jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket. Az idézett szabály alapján az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy ugyan a taggyűlésről készült jegyzőkönyv részben fogyatékos a felperes szavazata valóságos tartalma tekintetében, azonban abból kétség nélkül megállapítható, hogy a tagok a Gt.II. 159. §.
(1)bekezdésében előírt többséggel a tőkefelemelést megszavazták (Legfelsőbb Bíróság Gfv.VII.30.002/2004/5., Debreceni Ítélőtábla Gf.IV.30.484/2006/5.). A tőkefelemelés útján létrejött új törzsbetét befizetésére vonatkozó felperesi vállalást pedig valamennyi rendelkezésre álló jegyzőkönyvi példány tartalmazza, az elsőfokú eljárásban lefolytatott bizonyítás adataiból pedig annak valótlansága nem állapítható meg. Ugyanakkor a változásbejegyzési kérelmet elbíráló cégbíróság a taggyűlési meghívó, valamint a taggyűlési jegyzőkönyv fogyatékosságaira vonatkozó felperesi kifogásokról csak abban az esetben értesülhetett volna, amennyiben a felperes a változásbejegyzési eljárás alatt ezekkel kapcsolatban törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez (Ctv.II. 78. §.
(1)bekezdés), avagy keresetet terjeszt elő a 12/
- számú taggyűlési határozat felülvizsgálata (Gt.II.
- §.
(1)bekezdés) iránt. A már kifejtettek folytán viszont ezeket a körülményeket a változásbejegyzési eljárás során a cégbíróságnak hivatalbóli törvényességi felügyeleti jogkörében (Ctv.II. 46. §.
(1)bekezdés) részben nem kellett vizsgálnia, részben pedig a jegyzőkönyvi fogyatékosság nem tette szükségessé a változásbejegyzési kérelem elutasítását. Üzletrész árverésen történő megszerzése és a tagváltozás cégjegyzékbe való bejegyzése iránti változásbejegyzési kérelem esetén a cégbíróságnak a Ctv.II.
- számú melléklete II/1/ab.), ad.), af). pontjai alapján az árverési okirat, az elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozatok, illetve az üzletrész megszerzője létesítő okirat megismerésére vonatkozó nyilatkozata jogszabályszerűségét kell vizsgálnia. A Ctv.II.
- §.
(1)bekezdése és a Ctv.II. mellékletei alapján tehát a cégbíróságnak nem kell azt vizsgálnia, hogy a felemelt pénzbetétet nem teljesítő tag előzetes felhívása (Gt.II. 13. §.
(1)bekezdés) valamint a tagsági jogviszony megszűnésének időpontja (Gt.II. 13. §.
(2)bekezdés) jogszabályszerű volt-e. Nem kellett továbbá azt sem vizsgálnia, hogy jogot rendeltetésszerűen gyakorolva, avagy azzal visszaélve történt a tagsági viszony megszűnte. ( Ptk.5.§
(1)bek.) Mindezen indokok alapján az elsőfokú bíróság - a fenti indokolásbeli kiegészítéssel helyesen jutott arra a jogkövetkeztetésre, hogy a változást bejegyző végzés felperes tagsági jogviszonyát törlő rendelkezése nem jogszabálysértő. Ugyanakkor a felperest a tagok közül törlő rendelkezés hatályon kívül helyezése iránti kereset - tartalma szerint (Pp. 3. §.
(2)bekezdés) - magában foglalja a megszűnt tagságú felperes üzletrészét megszerző árverési vevő tagsági jogviszonya bejegyzésére vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezésére vonatkozó keresetet is. Tagsági jogviszony ugyanis üzletrész tulajdon nélkül nem állhat fenn (Gt.II. 133. §.
(1)bekezdés), a felperes üzletrészét pedig a cégjegyzékbe bejegyzett árverési vevő megszerezte. A felperes ilyen tartalmú keresete teljesítését viszont az is akadályozza, hogy a Gt.II. 148. §.
(3)bekezdése szerint az árverési vevő tulajdonszerzésére a Ptk. 120. §.
(1)bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni, amely előírja, hogy a jóhiszeműen eljáró árverési vevőt tulajdonosnak kell tekinteni, függetlenül attól, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Az idézett törvényhely alapján olyan esetre is el kell ismerni az árverési vevő jogszerzését, amennyiben utóbb az derül ki, az elárverezett üzletrész tulajdonosa tagsági jogviszonya nem is szűnt meg. Ennek az eredeti jogszerzésnek az a feltétele, hogy az üzletrészt megszerző árverési vevő jóhiszeműen járjon el. (BH 2000/114.) Jelen esetben az árverési vevő rosszhiszeműségére arra, hogy tudott, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett az árverést megelőző, tőkeemelést elhatározó taggyűlés összehívásának, jegyzőkönyvezésének részbeni és állított szabálytalanságairól - a perben adat nem merült fel, erre a felperes sem hivatkozott semmilyen értelemben. Az üzletrész árverését az alperes a Gt.II. 147-148. §-a szabályainak megfelelően bonyolította le, azt a változásbejegyzési eljárás során a cégbíróság sem kifogásolta. Ezért a jóhiszeműen eljáró, cégjegyzékbe bejegyzett árverési vevőt tulajdonosnak kell tekinteni, függetlenül attól, hogy korábban ki volt az üzletrész tulajdonosa. (BH 1999/228.) A vevő tulajdonszerzését ezért nem érintheti az árverést megelőző, a tagsági jogviszony megszűntéhez vezető törzstőkeemelésről döntő - taggyűlés esetleges szabálytalansága, melyet a felperes a Gt.II. 47. §.
(1)bekezdésében szabályozott per megindításával kifogásolhatott volna. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 265/A §.
(1)bekezdés f.) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §.
(2)bekezdése alapján hagyta helyben. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért a felperes a Pp. 78. §.
(1)bekezdése alapján viselni tartozik az alperes másodfokú eljárásban felmerült - ügyvédi munkadíjból álló perköltségét, melynek összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §.
(3),
(5)
(6)bekezdései alapján az ÁFA-val növelt 12.000,-Ft-ban határozta meg. Győr,
- április
- napján Dr. Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: . Ferenczy Tamás sk.. Maurer Ádám sk. előadó bíró bíró