Pf.20101/2017/4 – Győri Ítélőtábla

A Győri Ítélőtábla Pf.III.20.101/2017/4/I.szám A Győri Ítélőtábla dr.Takács Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek dr.Kriveczky György ügyvéd által képviselt I.r. és a személyesen eljáró II.r. alperesek ellen szerződés semmisségének megállapítása iránt a Győri Törvényszék előtt folyamatba tett perében Győrött, 2017.évi március hó 1.napján 11.P.20.376/2016/17.szám alatt hozott ítélet ellen a felperes részéről 18.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az illetékügyben eljáró hatóság felhívására az államnak fizessen meg 48.000 (negyvennyolcezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 20.000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2007.szeptember 17.napján írásban finanszírozási kérelmet nyújtott be az I.r. alpereshez. A felperes által kitöltött nyomtatvány tartalmazza, hogy a kereskedő által rendelkezésre bocsátott ... általános szerződési feltétel tartalmát elolvasta, a benne foglaltakat megértette. Az I.r. alperes a felperes finanszírozási kérelmét befogadta, majd ennek alapján a felperes, mint kölcsönvevő, a II.r. alperes, mint készfizető kezes, és az I.r. alperes, mint kölcsönadó kölcsön és opciós szerződést kötött. A szerződés szerint az I.r. alperes 2.644.000 Ft hitelt nyújtott a felperesnek azzal, hogy a kölcsön deviza neme svájci frank. A futamidő 84 hónap volt, míg a teljes futamidőre számított kamat összege 605.308 Ft. A szerződés tartalmazta, hogy a forintban meghatározott törlesztő részlet és kamat összege módosul az EUR és CHF alapú szerződés esetében. A 7. pont értelmében a vételi jog hatályának fennállta alatt a hitelező vételi jogát oly módon gyakorolja, hogy amennyiben az adós a jelen kölcsön és opciós szerződésben megjelölt bármely esedékességi időpontban - az esedékességet követő 15 napon belül - akár részben, vagy egészben nem tesz eleget valamely fizetési kötelezettségének, vagy a hitelező a kölcsönszerződést írásban azonnali hatállyal felmondja, az azonnali felmondás tényének közlését követően, vagy azzal egyidejűleg értesíti adóst arról, hogy vételi jogával él. A szerződés 13. pontja szerint az adós és a készfizető kezes kijelenti, hogy a szerződés aláírásakor hatályos általános szerződési feltételek egy eredeti példányát átvette, az abban foglaltakat átolvasta, és az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el. A szerződés 16. pontja alapján a felek a pertárgy értékétől függően a Budapest II. és III. Kerületi bíróság, vagy a Fővárosi Bíróság illetékességének vetik alá magukat. A szerződés mellékletét képező általános szerződési feltételek 5.1. pontja értelmében a szerződésben a kölcsön devizanemét a felek magyar forintban (HUF), illetőleg - deviza alapú kölcsönök esetén - euróban (EUR), vagy svájci frankban (CHF) állapítják meg. Az adós tudomásul veszi, hogy a szerződésben forintban meghatározott törlesztő részlet összege és a kamat összege módosult az EUR és CHF alapú szerződések esetében, ha a számla kiállításának napján érvényben lévő, a ...i ... Zrt. által közzétett hivatalos HUF/EUR vagy HUF/CHF deviza-eladási árfolyam eltér a szerződésben feltüntetett referencia árfolyamtól (

1. a)pont); ha az esedékesség napján érvényben lévő, a ...i ... Zrt. által közzétett hivatalos HUF/EUR vagy HUF/CHF deviza eladási árfolyam eltér a számla kiállításának napján érvényben lévő referencia árfolyamtól (
2. b)pont); ha a tényleges pénzügyi teljesítés napján érvényben lévő, a ...i ... Zrt. által közzétett hivatalos HUF/EUR vagy HUF/CHF deviza-eladási árfolyam eltér az esedékesség napján érvényben lévő referencia árfolyamtól. Az
3. a)és
4. b)alpont esetén a hitelező árfolyam különbözetet számol fel az adósnak az esedékes tőkére és kamatra, aki azt az esedékes törlesztő részletbe beépítve, azzal együtt és egyidejűleg azonos módon köteles megfizetni, míg a
5. c)alpontban meghatározott esetben a hitelező jogosult az árfolyam különbözetet felszámolni és azt az adóssal megfizettetni. A 6.3. pontja értelmében a nem forintban nyújtott kölcsön esetén az árfolyamváltozásból eredő kockázatot az adós viseli. A hitelező fenntartja a jogot arra, hogy az adós részére biztosított - fentiek szerinti - árfolyamot, illetőleg árfolyamfeltételeket a pénzpiaci változások figyelembevételével egyoldalúan módosítsa. Az alkalmazott árfolyam, illetőleg árfolyamfeltételek megváltozásáról a hitelező az adóst előzetesen írásban értesíti. A megváltozott árfolyam, illetve árfolyamfeltételek az értesítést követően kötött szerződésekre alkalmazandóak. A kölcsönszerződés 10.3.c. pont szerint a hitelező jogosult - de nem köteles - a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az adós fizetési kötelezettségének teljesítésével legalább 15 napot meghaladó mértékű késedelembe esik (
6. c)pont), ha a hitelező megítélése szerint az adós vagy - amennyiben van - készfizető kezes, biztosítékot nyújtó egyéb személy gazdasági viszonyaiban, illetve jogi státuszában olyan jelentős visszaesés, illetve változás következett vagy következhet be, amely jelen, illetve a megkötendő kölcsönszerződésből eredő kötelezettségei teljesítését veszélyezteti (
7. d)pont). A 10.7. pont szerint adós tudomásul veszi, hogy amennyiben az eszköz jármű, a hitelező, mint a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező és a vételi jog gyakorlása következtében tulajdonos, jogosult a járművet a Közlekedési Igazgatási hatósághoz intézett kérelem útján a forgalomból kivonni. A 11.15. pont alapján amennyiben a békés rendezés a felek között nem lehetséges, úgy a felek a pertárgyértéktől függően a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság, vagy a Fővárosi Bíróság illetékességének vetik alá magukat. A felperes keresetében a Ptk.205/B.§./1/ bekezdése alapján annak a megállapítását kérte, hogy az ÁSZF nem vált a szerződés részévé, mert azt az I.r. alperes nem adta át részére, így nem ismerhette meg. Kérte annak megállapítását is, hogy a szerződés 16.pontja, az ÁSZF 6.3., 10.3. c. és d., 10.7., és 11.15.pontjai tisztességtelenek. Az ÁSZF 6.3.pontja tekintetében előadta, hogy annak tartalma a szerződéskötéskor egy átlagosan tájékozott, figyelmes fogyasztó számára az I.r. alperestől kapott tájékoztatás alapján nem volt világos, nem volt érthető. Az ÁSZF 10.3. c. és d.pontjai tisztességtelenek, mert fizetési felszólítás küldése nélkül felmondhatóvá teszi a szerződést, a felperest ilyen felmondás joga nem illeti meg. Az ÁSZF. 10.7.pontja tisztességtelen, mert nem egyértelmű, mikor élhet az alperes a gépjármű forgalomból történő kivonás jogával, a vételi jog előtt, vagy után. Az ÁSZF. 11.15. pontja és a kölcsönszerződés 16.pontja az alávetéses illetékesség kikötése szintén tisztességtelen. Egyben kérte az alperes kötelezését 181.381 forint megfizetésére. Az I.r. alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Vitatta, hogy az ÁSZF. nem vált volna a szerződés részévé. A felperes aláírta a kölcsön és opciós szerződést, valamint a finanszírozási kérelmet. Ezekben szerepel, hogy az ÁSZF-t átvette, annak tartalmát megismerte. A felperes vállalta a devizaszerződés árfolyam változásából eredő fizetési kötelezettségét is. Az alperes teljesítette a kölcsönszerződést, így a felperesnek nincs oka azt felmondani. Az ÁSZF 10.7.pontja egyértelmű és világos. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a kölcsönszerződés 16.pontja, illetve a kölcsönszerződés megkötésekor hatályos Általános Szerződési Feltétel alávetési kikötést tartalmazó 11.15.pontja tisztességtelen, így semmis. Ennek tűrésére kötelezte a II.r. alperest. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, egyben kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 63.500 forint perköltséget, míg az államnak külön felhívásra 15.000 forint feljegyzett eljárási illetéket. Ítéletének jogi indokolása értelmében elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az ÁSZF. a szerződés részévé vált-e. Megállapította, hogy mind a finanszírozási kérelemben, mind a kölcsön és opciós szerződésben szerepel, hogy a felperes az általános szerződési feltételt átvette, annak tartalmát megismerte. A felperes felhívás ellenére nem tette vitássá, hogy a fenti okiratokat ő írta alá. A tanúk személyének eltérése ellenére a kölcsön és opciós szerződések tartalma megegyező. A felperes tehát aláírásával elismerte, hogy az ÁSZF-t átvette és azt megismerte, így őt terhelte annak bizonyítása, hogy az ÁSZF-t nem kapta meg. A felperes azonban ezen bizonyítási kötelezettségének nem tudott eleget tenni, hiszen a saját nyilatkozata, valamint a II.r. alperes - mint készfizető kezes - személyes előadása nem elegendő ahhoz, hogy a bíróság a felperes által saját aláírásával igazolt tényt ne tekintse valónak. Ezért az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperes az ÁSZF-t a szerződéskötés előtt megkapta, azt elfogadta, így az Általános Szerződési Feltétel a szerződés részévé vált. 1. Általános Szerződési Feltétel 6.3.pontja A szerződéskötéskor hatályos Hpt.203.§./6/ és /7/ bekezdése és a Kúria 2/2014.számú Polgári Jogegységi határozat 1.pontja értelmében vizsgálta, hogy a felperes az árfolyamkockázattal kapcsolatos megfelelő tájékoztatást megkapta-e. Az árfolyamkockázat valós tartalmára vonatkozó konkrét és egyedi tájékoztatás megtörténtét és tartalmát a pénzügyi intézménynek kell bizonyítani. Ezzel szemben a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a tájékoztatást nem kapta meg, annak tartalma eltér a nyilatkozatban foglaltaktól, illetve alappal gondolhatta úgy, hogy az általa viselendő árfolyamkockázat nem valós, annak nincs reális valószínűsége, vagy az bizonyos mértékben korlátozott. Rögzítette, hogy a felek között a fogyasztóval aláíratott kockázatfeltáró nyilatkozat nem készült. Álláspontja szerint a jogszabály ezt kifejezetten nem írja elő, így ennek elmaradása a semmisségi okot nem eredményez. Ezért az árfolyamkockázatról adott tájékoztatás körében vizsgálta a szerződés szövegét. A kölcsönszerződés első oldala, valamint az ÁSZF.5.1. és 6.3.pontjainak rendelkezéseiből levezethető, hogy az árfolyamváltozás a szerződésből eredő fizetési kötelezettségre is hatással van. Ez a hatás a törlesztőrészlet összegében jelentkezik, de az is megállapítható, hogy ennek viselése az adóst terheli. Így megítélése szerint az I.r. alperes a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. A felperes arra hivatkozott, hogy a szerződéskötéskor nem látta, illetőleg nem láthatta előre a bekövetkező árfolyamváltozás mértékét. A bíróság álláspontja szerint a jelen perben arról kellett dönteni, hogy az árfolyamkockázatot ki viseli, nem pedig arról, hogy az árfolyamváltozás mértéke mennyire volt előre látható. A 2/2014.PJE határozat értelmében, ha a pénzintézet tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, úgy az árfolyamváltozásból bekövetkező kockázatot a fogyasztó viseli. 2. Az Általános Szerződési Feltétel 10.3. c. és d.pontjai A felperes a fentiek tekintetében azt sérelmezte, hogy az I.r. alperest az azonnali felmondási jog megilleti, ezzel szemben a felperest nem. E körben azt vizsgálta, hogy a Ptk.523.§./1/ bekezdésében rögzített kölcsönszerződés alapján a feleket milyen jogok illetnek, illetve kötelezettségek terhelnék. Megállapította, hogy a bank a kölcsönt folyósította, így eleget tett a szerződésben vállalt kötelezettségének. Ezt követően az adóst terheli a kölcsön részletekben történő visszafizetésének kötelezettsége. Ezért álláspontja szerint felesleges az azonnali felmondási jog biztosítása a kölcsönvevő adós részére, hiszen a kölcsönadó a szolgáltatást teljes egészében teljesítette, ugyanakkor a felmondás azzal a következménnyel járna, hogy a kölcsönből még fennálló tartozás egy összegben esedékessé válna. Ezért a rendkívüli felmondás a fogyasztó részéről a fogyasztónak okozna hátrányt. 3. Az Általános Szerződési Feltétel 10.7.pontja Az elsőfokú bíróság megítélése szerint az ÁSZF. e rendelkezését a kölcsönszerződés 7.pontjával együttesen kell értelmezni. A két rendelkezés egybevetéséből egyértelműen megállapítható, hogy a vételi joggal az azonnali felmondás tényének közlését követően vagy azzal egyidejűleg lehet élni. Ezért a két egymást kiegészítő rendelkezés egyértelmű és világos. 4. A szerződés 16.pontja, illetve az ÁSZF.11.15.pontja A szerződés, illetve az ÁSZF. fenti pontjában a pertárgy értéktől függően a Budapesti II. és III.kerületi Bíróság, vagy a Fővárosi Bíróság illetékességét kötötte ki az I.r. alperes. Erről a fogyasztót külön is tájékoztatni kell, az illetékességi kikötésre külön fel kell hívni a figyelmét. Ez nem történt meg, ezért a kikötés tisztességtelen, semmis. A felperes keresetét csak az alávetéses kikötés körében ítélte alaposnak, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az elsőfokú perköltség megfizetésére a túlnyomórészt pervesztes felperest kötelezte. Az ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, melyben kérte annak megváltoztatását, és annak megállapítását, hogy a 2007.május 1.napjától hatályos ÁSZF. nem vált a kölcsönszerződés részévé, valamint annak kimondását, hogy a hivatkozott ÁSZF. rendelkezések tisztességtelenek. Kérte kötelezni az alperest 181.381 forint túlfizetett összeg visszafizetésére, valamint a felmerült első- és másodfokú perköltség megfizetésére. Másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását kérte. Fellebbezésének indokolásában állította, hogy az a tény, miszerint a kölcsönszerződés 13.pontjában az szerepel, hogy az ÁSZF. egy eredeti példányát átvette, nem bizonyítja, hogy az részére átadásra is került. E körben arra hivatkozott, hogy kézjegyét kizárólag az opciós és kölcsönszerződésre helyezte el, az ÁSZF. blankettán nem. Ha az ÁSZF.-en is szerepelne az aláírása, az jelentené minden kétséget kizáróan, hogy azt átvette és annak tartalmát megismerte. Az opciós és kölcsönszerződés aláírása tekintetében kiemelte, hogy az eltérő tanúk személye kétségessé teszik a szerződéskötés körülményeit, nevezetesen a tájékoztatást is. Vitatta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozóan az alperes a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. Az ÁSZF. nem került átadásra részére, így abból lehetetlen volt az árfolyamkockázat felismerése. Nem történt konkrét és egyedi tájékoztatás, így az alperes ezen kötelezettségének nem tett eleget. Kiemelte, önmagában a szerződés rendelkezéseiből számára nem volt egyértelmű, hogy az árfolyamváltozás a szerződésből eredő fizetési kötelezettségére hatással van, azt terhesebbé teszi. Ezért ez a pont tisztességtelen. Az ÁSZF.10.3. c. és d.pontjai azért tisztességtelenek, mert fizetési felszólítás küldése nélkül felmondhatóvá teszi a szerződést az alperes részéről. E körben nem azt tartja jogsértőnek, hogy a felperes számára ez a jog nem biztosított - mint ahogy arra a törvényszék utalt - hanem azt, hogy minden egyéb értesítést megelőzően, tájékoztatás nélkül megszüntethető a szerződés. Az ÁSZF.10.7.pontja tekintetében változatlanul az volt az álláspontja, hogy nem egyértelmű, hogy a hitelező a vételi jog gyakorlását megelőzően, vagy csak azt követően jogosult a járművet kivonni a forgalomból. Ezen bizonytalanságból fakad a rendelkezés tisztességtelensége. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem kötelezte az I.r. alperest a túlfizetett összeg visszafizetésére. Az I.r. alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. Hangsúlyozta, hogy a finanszírozási kérelem aláírásával felperes kijelentette, hogy az ÁSZF-et megismerte. Ugyanakkor a kölcsönszerződés maga is tartalmazza, hogy a kamat és a részlet összege módosulhat, ezt a felperes aláírásával elfogadta. A kölcsönszerződés aláírásakor is kijelentette és elismerte a felperes, hogy az ÁSZF. egy példányát átvette és az abban foglaltakat megismerte. Ezek okirati bizonyítékok. Hangsúlyozta, hogy a II.r. alperes tárgyaláson megtett nyilatkozatából megállapítható, hogy a szerződést elolvasta és átvette, amelyhez az ÁSZF. is hozzá tartozott. Ha a felperes számára a szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás nem volt világos és egyértelmű, ezt jeleznie kellett volna. Ilyen észrevétele azonban a felperesnek nem volt. Ezért évekkel később a felperes nem hivatkozhat arra, hogy ő nem értette az elmondottakat. A szerződés felmondása körében hangsúlyozta, hogy az elsőfokú ítélet megalapozott, hiszen a felperesnek oka nem lehet a szerződést felmondani, mivel az alperes a szerződésben foglalt kötelezettségének eleget tett. Álláspontja szerint az ÁSZF.10.7.pontja egyértelmű. A felperes fellebbezése nem alapos. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem elbírálásához szükséges bizonyítást lefolytatta, a beszerzett peradatok okszerű mérlegelésével és az irányadó jogszabályok helyes értelmezésével megalapozott döntést hozott. Az ítélőtábla teljes egészében osztotta az elsőfokú bíróság helyes jogi álláspontját és az ítélet indokolásában foglaltakat. A fellebbezésben felhozott érvekre figyelemmel az alábbiakat emeli ki. A felperes fellebbezésében állította, az a tény, miszerint a kölcsönszerződés 13.pontjában az szerepel, hogy az ÁSZF. egy eredeti példányát átvette, az nem bizonyítja, hogy az részére átadásra is került. Erre a kereseti érvelésre az elsőfokú bíróság teljes körű indokolást adott, amit az ítélőtábla mindenben osztott. Kizárólag a fellebbezési érvelés miatt kiemeli, hogy a perbeli kölcsönszerződés a Pp.196.§