A határozat elvi tartalma: Önmagában az a körülmény, hogy a szülők által engedély nélkül, szabálytalanul épített és ezért bontásra kötelezett ingatlan részben kiskorú tulajdonában is van, nem alapozza meg a bontási határozat vonatkozásában a szülők és a kiskorú közötti érdekellentét fennállását. A kiskorú nem szerezhet a szülők szabálytalan építkezése miatt többletjogokat. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.028/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Tergalecz Eszter bíró A felperesek: kk. I.rendű felperes neveI. rendű (II.rendű felperes címe) II.rendű felperes neveII. rendű (II.rendű felperes címe) III.rendű felperes neveIII. rendű (II.rendű felperes címe) Az I. rendű felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd A II. és III. rendű felperesek képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda Az alperes: alperes neve(alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos A per tárgya: építési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperesek A felülvizsgálati kérelem száma: 15.,
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- szeptember 13-án kelt 9.K.27.193/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.193/2016/14.számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az I.-II.-III. rendű felperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 30.000.(harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az I.-II.-III. rendű felperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak - külön felhívásra - 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A budaörsi ... hrsz.-ú ingatlan II. és III. rendű felperesek, míg a ... és ... hrsz.-ú ingatlanok I. rendű felperes tulajdonában állnak. I. rendű felperes a II. rendű és III. rendű felperesek kiskorú gyermeke. II. és III. rendű felperesek még
- április 10-én jogerősen engedélyt kaptak Budaörs, ..., ... hrsz. alatti ingatlanokra iker mezőgazdasági épület építésére, majd a használatbavételi engedélyt 2002-ben 11202/
- számon kapták meg. Hatósági ellenőrzés keretében
- augusztus 9-én megállapította az elsőfokú hatóság, hogy a fent jelzett hrsz.-ú ingatlanokon a használatbavételi engedélytől eltérő méretű épület áll, ezért határozatával
- november 21-én kötelezte II. és III. rendű felpereseket, hogy a ... hrsz.-ú ingatlanokon meglévő gazdasági épület ... hrsz.-ú ingatlanokon épült 6,60 X 20,70 méter bruttó alapterületű, földszintes bővítményét („nyugati szárny”) és a hozzá csatlakozó 2,89 méter hosszú úgynevezett „nyaktag” épületrészt bontsák le a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül, továbbá kötelezte II. és III. rendű felpereseket, hogy a ... hrsz.-ú ingatlanokon épült valamennyi bővítménynek a használatát azonnali hatállyal szüntessék meg. Rögzítette a határozat, hogy a kétszintes gazdasági épülethez északhoz csatlakozó földszintes épület 2000-ben már állt. Az elkészülte óta több mint 10 év eltelt, így a szabálytalanság tekintetében az elsőfokú szervnek eljárási jogosultsága nincs. Rámutatott továbbá, hogy a megvalósult beépítettség hatszorosa a megengedettnek, mely közérdeket sért, figyelemmel a vonatkozó építési jogszabályokra. A használatbavételi engedéllyel rendelkező kétszintes gazdasági épület valamennyi bővítményét használják, ezért a használat azonnali hatályú megszüntetéséről is döntött. A határozat ellen II. és III. rendű felperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyet azonban az alperes
- január 31-én kelt, TED/EH/193-2/
- számú határozatával akként változtatott meg, hogy a rendelkező részben a Budaörs, ... ... hrsz. alatti ingatlanokon álló épület részleges bontására adott határidőt a döntés jogerőre emelkedésétől számított 120 napban. A ... hrsz. alatti bővítmények használatának megszüntetését pedig a döntés jogerőre emelkedésétől számított hatállyal állapította meg. Rámutatott, az a körülmény, mely szerint a felperesek telekalakítás iránti kérelmet terjesztettek elő, a döntést nem befolyásolja, ezért az eljárás felfüggesztése nem indokolt. A három telek egyesítésével kialakuló 3385 négyzetméter alapterületű telken a Helyi Építési Szabályzat szerint nem helyezhető el lakóépület rendeltetésre szolgáló épület. A perbeli ingatlanokon álló lakóépület fennmaradása a M-K övezetben ingatlannal rendelkező - és az övezeti előírásokat betartó - jogkövető telektulajdonosok érdekeit sérti, így az épületre a fennmaradási engedély a közérdek sérelme miatt sem adható meg. A kereseti kérelem és az elsőfokú ítélet [4] [5] [6] A határozat ellen felperesek keresetet terjesztettek elő, lényegében a fellebbezésükben foglaltakkal azonos indokkal. Kérték az alperes határozatának hatályon kívül helyezését az elsőfokú határozatra is kiterjedően és új eljárást elrendelni vagy a határozatot megváltoztatni. Az elsőfokú bíróság 9.K.28.029/2014/
- szám alatt csak II. és III. rendű felperesek keresetét elutasította. Az elutasító ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelem nyomán eljárt Kúria Kfv.II.37.517/2015/
- számú végzésével a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította. Kifejtette, hogy az eljárt bíróság nem észlelte, hogy a keresetet felperesként nem csak szülők, hanem a kiskorú gyermek is előterjesztette. A kiskorú gyermek peres eljárásban félként történő szerepeltetése amiatt is hangsúlyt kap, mert ha kizárólag II. és III. rendű felperes, aki a jogvitát kezdeményezte, akkor a kiskorú érdekeinek védelme a perben fel sem merülhet, mivel a szülők a saját és kiskorúval - állításuk szerint is - ellentétes érdekei védelmében léptek fel. Ugyanakkor ha a kiskorú is felperes, akkor az elsőfokú bíróságnak el kellett volna dönteni, hogy felmerül-e bizonyításra szoruló tény a kiskorú érdekében, ez okból feloldható-e a keresetváltoztatás tilalma. Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban a kiskorú számára eseti gyámot rendelt ki. A perben a kiskorú is I. rendű felperesként szerepelt. A megismételt eljárásban a bíróság a felperesek keresetét ismét elutasította. Kifejtette, hogy a perbeli ügyben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), az építésügyi hatósági eljárásokról és építési hatósági ellenőrzésekről szóló 193/
- (IX.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Engr.) és Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének, Budaörs egyes területeire vonatkozó helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 42/
- (IX.22.) rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) vonatkozó rendelkezései az irányadók. Így felhívta a bíróság az Étv.
- §
(1)bekezdését, 48. §
(2)bekezdés a) pontját,
(7)és
(9)bekezdését, Engr. 39. §
(1)bekezdését. A HÉSZ szerint a perbeli ingatlanok M-K jelű „kertes mezőgazdasági terület” övezetbe tartoznak. Rögzítette, hogy az építésügyi hatóság az intézkedésre nyitva álló szubjektív 2 éves és objektív 10 éves határidőt nem mulasztotta el. Hangsúlyozta, a telekalakítási eljárás nem alkalmas azon joghatás kiváltására, hogy szabályossá tegye a felépítményt. A [7] [8] HÉSZ 63. §
(2)bekezdése kimondja, hogy lakó funkció kizárólag a 6000 négyzetmétert meghaladó ingatlanokon helyezhető el. A perbeli esetben a három telek az egyesítése esetén sem fogja elérni a 6000 négyzetmétert, az csupán 3385 négyzetméter alapterületű ingatlant keletkeztet. Nem jogos a felperes hivatkozása arra sem, hogy a fennmaradási engedély kiadása ne sértene közérdeket. A bíróság álláspontja szerint az Étv. 48. §
(2)bekezdés b) pontja ismeretében a HÉSZ előírásait megsértő cselekmények a közérdekbe ütköznek. Nem fogadta el továbbá a bíróság az I. rendű felperes képviseletében eljáró eseti gyám álláspontját sem, mely szerint a közigazgatási hatóság jogszabályt sértett azzal, hogy a közigazgatási eljárás bizonyítási szakaszában, majd a döntés hozatalban nem vette figyelembe I. rendű felperes tulajdonosi érdekeit, azzal, hogy a kiskorú szüleit bontásra kötelezte, és nem vizsgálta ezzel összefüggésben a gyermek jogait, figyelemmel a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 2. §
(1)bekezdésére. A bíróság részletesen levezette, hogy az első fokon eljárt közigazgatási hatóság minden szükséges intézkedést megtette annak érdekében, hogy biztosított legyen I. rendű felperes képviselete a közigazgatási eljárásban. A VIII-1435/
- számú elsőfokú közigazgatási eljárás során nem érkezett olyan bejelentés II. és III. rendű felperesek, tehát a szülők, mint törvényes képviselők részéről, amely érdekellentétre utalt volna. Az elsőfokú határozat elleni fellebbezés mellé csatolt meghatalmazást a szülők a kiskorú nevében is adták. A fellebbezésben szintén nem szerepel érdekellentétre vonatkozó nyilatkozat. Nem helytálló azon érvelés, miszerint a kiskorú nélkül zajlott le az eljárás, hiszen a szülők a közigazgatási eljárásban, mint törvényes képviselők, részt vettek. A Kúria végzésének fényében is az állapítható meg, hogy nem történt jogszabálysértés a közigazgatási eljárásban a kiskorú vonatkozásában. Az elsőfokú hatóság kizártságát nem alapozhatja meg az, hogy a perrel érintett ingatlannal szomszédos ingatlan az önkormányzat tulajdonában áll. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélettel szemben mind a kiskorú I. rendű felperes képviseletében eljáró eseti gyám, mind pedig II. és III. rendű felperesek jogi képviselőjük útján felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. A II. és III. rendű felperesek továbbra is kifogásolták a kiskorú ügyfél nem megfelelő képviseletét a hatósági eljárásban. Felperesek szerint a hatóságok vizsgálatának érdemben ki kellett volna terjedni arra a kérdésre, hogy a kiskorú és szülei között milyen érdekellentét lelhető fel, miután I. rendű felperes tulajdonában volt két olyan ingatlan, II.-III. rendű felperes tulajdonában volt a harmadik, amelyeket a bontási kötelezettség érintett. Érdekellentét áll fenn az ügyfelek között abban a tekintetben, hogy mely ingatlan-nyilvántartási albetéten elhelyezkedő építményből mit, illetőleg mekkora részt bontsanak el adott esetben. E körben utaltak még a gyámhatóságról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997 (IX.10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
- §
(3)bekezdésére, mely szerint a gyámhivatal eseti gondnokot rendel akkor is, ha korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn. Felhívták a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. §
(1)és
(7)bekezdését azzal, hogy egyértelműen az ő álláspontjukat támasztja alá az új peres eljárás során történt eseti gyám kirendelés. Az építési hatóságnak azt a kérdést kellett volna megvizsgáltatnia a gyámhatósággal, hogy a közös tulajdonra tekintettel fennáll-e érdekellentét, és amennyiben igen, intézkedni kellett volna az eseti gyám kirendelése érdekében. Abban látták fennállni az érdekellentétet, hogy a szülők kettős jogviszonyban voltak, amelyre tekintettel a hatóságnak már hivatalból kellett volna intézkednie. [10] Okfejtésük szerint önmagában az a körülmény, hogy az építkezés a HÉSZ előírásaiba ütközött, még nem azonos a közérdek sérelmével, abban az esetben ugyanis, hogy ha ez így lenne, akkor minden szabálytalan építkezés egyben a közérdeket is sértené, miáltal a fennmaradási engedély intézménye létjogosultságát veszítené. A közérdek sérelmének olyan mértékűnek kell lennie, amelynek ellensúlyoznia kell a bontás által elrendelt joghátrányt is. [11] A bíróság megalapozatlanul mellőzte a kizárással kapcsolatos érvek figyelembe vételét is, mert az ügyben jelentkező abszolút kizárási okra tekintettel az elsőfokú építésügyi hatóság nem járhatott volna el, figyelemmel a Ket. 42. §
(5)és
(6)bekezdésére, illetőleg másodlagosan a 42. §
(3)és
(6)bekezdésére. A kizárási ok nézetük szerint az, hogy a perrel érintett ingatlan közvetlen szomszédságában lévő budaörsi, ... hrsz.-ú telek önkormányzati tulajdon, amely egy másik ügyben abszolút kizárási ok volt. [12] Az I. rendű felperes képviseletében eljáró eseti gyám ugyancsak az ítélet felülvizsgálatát, annak hatályon kívül helyezését, a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte, azaz, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően, vagy a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasítsa. Kifejtette, hogy a gyámhatóság bevonásával gondoskodni kellett volna a kiskorú részére eseti gyám kirendeléséről és úgy folytatni le az eljárást, tekintettel arra, hogy érdekellentét állt fenn a kiskorú és a szülei között. Az érdekellentét mibenlétét a következőképpen fogalmazta meg: „
- az egyik fél többletjogokkal élve, mintegy érdekellentétben állva kikerülhesse, háttérbe szoríthassa, kijátszhassa a másik fél jogait, (jogos) érdekét,
- az egyik fél némán eltűrhesse, élvezhesse annak örömét, hogy harmadik személy, pl. a hatóság ilyen eljárása következtében előnyre tesz szert a másik fél rovására”. [13] Lényegében a kiskorú érdeksérelme abban áll, hogy a bontási kötelezettség az általa is részben lakott épületrészt is érinti. Ugyancsak vitatta, hogy közérdek sérelem állna fenn. Alkalmazni kellett volna az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/
- (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2016-ban módosított
- §-ában foglaltakat, amelyek lényegében a beépítési lehetőséget legalizálják a felperesi ingatlan tekintetében a beépítési mérték vonatkozásában. Fennállni látta az elsőfokú hatóság kizártságát, egyezően II. és III. rendű alperessel [14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [16] A polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)és
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során, a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban felülmérlegelésnek helye nincs. A felülvizsgálat tárgya az elsőfokú jogerős ítélet törvényességének vizsgálata. [17] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okokból nem jogszabálysértő. [18] A Kúria mindenekelőtt azt rögzíti, hogy az elsőfokú jogerős ítélet megismételt eljárás során a Kúria Kfv.II.37.517/2015/
- számú végzésében foglalt iránymutatás alapján folyt le. Ebben az ítéletben a Kúria egyebek között rögzítette, hogy: „a megállapított tények szerint az eljárt bíróság nem észlelte, hogy a keresetet felperesként nem csak a szülők, hanem a kiskorú gyermek is előterjesztette, sőt a per szünetelése során a kiskorú és szülei együttesen kérték az eljárás folytatását”. Továbbá kifejtette az ítélet, hogy: „a bíróság nem is vizsgálta, hogy a kiskorú felperesnek a hatósági döntés érintette, s ha igen milyen körben a jogait, őt lehet-e hatósági kötelezés hiányában a Pp.
- §
(1)bekezdés alapján felperesnek tekinteni vagy sem. A jogerős ítélet a kiskorú ingatlantulajdonos kereseti kérelméről nem döntött, mely okból sérti a Pp. 213. §
(1)bekezdését.” „A kiskorú peres eljárásban félként történő szerepeltetése amiatt is hangsúlyt kap, mert ha kizárólag az I. és II. rendű felperes, aki a jogvitát kezdeményezte, akkor a kiskorú érdekeinek védelme a perben fel sem merülhet, mivel a szülők a saját és kiskorúéval állításuk szerint is ellentétes érdekei védelmében léptek fel, a szülői érdekeltségi kör nem terjed ki a velük ellentétes érdekekkel rendelkező kiskorú érdekeire, kereshetőségi joguk e körben tehát korlátozott. Ugyanakkor ha a kiskorú is felperes, akkor az elsőfokú bírósának el kellett volna döntenie, hogy felmerül-e bizonyításra szoruló tény a kiskorú érdekében, ez okból feloldódhat-e a keresetváltoztatás tilalma.” [19] Az idézett okból a Kúria az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és azzal utasította új eljárásra az elsőfokú bíróságot, hogy a kiskorú kereseti kérelméről is döntsön a megismételt eljárásban a rögzített szempontok szerint. [20] A Kúriának jelen felülvizsgálati kérelem elbírálása során mindenek előtt arról kellett állást foglalnia, hogy az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban a Kúria hivatkozott ítéletében foglalt iránymutatás szerint járt-e el. A Korm. rendelet 132. §
(1)és
(3)bekezdése szerint a gyámhivatal az
(1)bekezdés
- c)pontjában meghatározottakon túl eseti gondnokot (jelen esetben gyámot) rendel ki akkor is, ha
- a)a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn (Ptk.225. §
(1)bekezdés), vagy a törvényes képviselő már tényleges akadály miatt nem járhat el, illetve a szülő nem láthatja el a gyermek törvényes képviseletét. Az elsőfokú bíróságnak tehát azt kellett megítélnie, hogy a közigazgatási eljárásban volt-e olyan érdekellentét, ami miatt a szülők nem láthatták el a kiskorú törvényes képviseletét, és ez okból sértette a hatóság jogszabályt azzal, hogy a közigazgatási eljárásban nem rendelt ki eseti gyámot. A Kúria rögzíti, hogy nem volt jogszerűtlen az elsőfokú bíróság döntése, amikor úgy ítélte meg, nem sérült a jogszabályi előírás azzal, hogy a közigazgatási eljárásban a kiskorú részére nem volt külön eseti gyám kirendelve. A bíróság nagyon részletesen levezette az ítélet 5.-
- oldalán, hogy milyen intézkedéseket tett és mit vett figyelembe a hatóság a döntése meghozatalakor megállapítva, hogy nem merült fel olyan tény és körülmény a közigazgatási hatósági eljárásban, amely felvetette volna a szülők és a kiskorú közötti érdekellentétet. A szülők a közigazgatási eljárásban a kiskorú érdekeit is képviselték és keresetet is közösen terjesztettek elő. Az elsőfokú ítélet levezetése tényszerű, időrendben tartalmazza az eljárási cselekményeket, azok tartalmát, melyből a Kúria szerint is logikusan levezethető volt az ítéleti okfejtés. [21] A Kúria külön kiemeli, hogy tény, mely szerint a közigazgatási eljárásban a gyermeket bontásra nem kötelezték, de képviseletében az eljárásban ott voltak a szülei. A perben a kiskorú, mint érintett felperesként részt vehetett és részt is vett, számára eseti gyámot rendeltek ki, eleget téve ezzel a Kúria korábbi ítéletében foglalt iránymutatásának. Majd pedig az elsőfokú bíróság megvizsgálta a Kúria ítéletében foglalt szempontok szerint, hogy fennáll-e bármilyen érdekellentét, illetőleg szükséges-e valamilyen bizonyítás a kiskorú vonatkozásában. Ilyen okot, indokot az elsőfokú bíróság nem talált. Az a körülmény, hogy a jogellenesen felépített építmény alapjául szolgáló ingatlan tulajdonosa kiskorú személy is, önmagában nem jelent a bontásra kötelezés tekintetében érdekellentétet, és ilyenre a közigazgatási eljárásban hivatkozás nem merült fel. Az elsőfokú bíróság döntése tehát jogszerű, eljárási szabálytalanság sem történt, a gyermek képviselete biztosítva volt. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben említett körben az ítélet egyéb megállapításaival is egyetértett. Ismétlés nélkül csupán arra mutat rá, hogy sem az alperes sem a bíróság nem sértette meg az Étv.
- §
(2)bekezdésében foglaltakat, amikor a fennmaradási engedély megtagadása okaként a közérdek sérelmére hivatkozott. A HÉSZ-ben foglaltakkal szembeni jelentős mértékű - a megengedett hatszorosát jelentő - túlépítkezés megvalósítja a közérdeksérelmet, annak így értékelése nem jogszabálysértő. Továbbá nem lehetett az OTÉK módosítására hivatkozni a beépítési százalék számításánál, hiszen a jogszabály módosítás kétségkívül a másodfokú határozat meghozatalát követően történt. Helyesen hivatkozott az alperes arra, hogy a Pp. 339/A. §-a szerint a bíróság a közigazgatási határozatot jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. Kijelenthető, hogy az alperesi határozat jogszerűsége a meghozatalakor hatályba lévő jogszabály alapján fennállt. [23] A kizárás vonatkozásában pedig a Kúria rögzíti, hogy már a megelőző elsőfokú ítélet is a Pp. 335/A. §-ába ütköző tiltott keresetváltoztatásnak minősítette a felperesek ezen kérelmét, és ezen a Kúria korábbi végzése sem változtatott. A keresetváltoztatás tilalmának feloldásáról - amit az elsőfokú ítélet szó szerint idézett is - csupán és kifejezetten a kiskorú érdekében, az esetlegesen felmerülő bizonyításra szoruló tények vonatkozásában rendelkezett, ezért lényegében szükségtelen volt az elsőfokú bíróságnak ebben a kérdésben érdemben, másodlagosan külön állást foglalnia. Ez azonban önmagában az ítélet jogszerűségét nem érinti. [24] Fentiekre való tekintettel tehát a Kúria az érdemben helyes elsőfokú ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapulvételével hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [25] Önmagában az a körülmény, hogy a szülők által engedély nélkül, szabálytalanul épített és ezért bontásra kötelezett ingatlan részben kiskorú tulajdonában is van, nem alapozza meg a bontási határozat vonatkozásában a szülők és a kiskorú közötti érdekellentét fennállását. A kiskorú nem szerezhet a szülők szabálytalan építkezése miatt többletjogokat. Záró rész [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. [27] A Kúria az alperesnél felmerült felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére a felpereseket a Pp. 78. §
(1)bekezdése és 82. §
(1)bekezdése alapján egyetemlegesen kötelezte. [28] A felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére a felpereseket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésére és a költségmentességről szóló 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdésére tekintettel kötelezte. [29] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Tergalecz Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Láng