A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla dr. Vereckei Kálmán ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Jogi Főosztálya által képviselt alperes neve alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság P.20.075/2007/
- számú ítélet ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ÍTÉLETET: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az alperes részére 6.000./Hatezer/ Ft másodfokú perköltséget. Köteles a felperes az állam részére az illetékügyben eljáró hatóság részére megfizetni 84.600.- /Nyolcvannégyezer-hatszáz/ Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS: A megyei bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasítva kötelezte a felperest az állam javára 84.600.- Ft feljegyzett illeték megfizetésére. Ítéletének indokolásában rögzítette, miszerint a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az alperes eljárása jogellenes volt, ezzel okozati összefüggésben kárt okozott a felperesnek, mely rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. Ezen túlmenően a felperest terhelte a kár összegszerűségének bizonyítása is. Kiemelte, hogy az okirat végrehajthatási záradékkal való ellátása esetén, amennyiben a közjegyzői okirat mind alakilag, mind tartalmilag megfelel a jogszabályoknak - azaz tartalmazza a kötelezettségvállalást, a felek nevét, a kötelezettség tárgyát és jogcímét, valamint a teljesítés módját és határidejét alkalmas a záradékolásra. Tényként állapította meg, hogy a perbeli okirat két különböző esedékességű tartozás elismeréséről és annak megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállalásról szól, a végrehajtást kérő a kérelmében pedig egy 9 milliós tőkeösszegre kért végrehajtást, amely ekként bármelyik tartozásra vonatkozhatott volna. Jóllehet a végrehajtást kérő csak az egyik tartozást „biztosító" ingatlanok tulajdoni lapját csatolta, ugyanakkor az inkasszó részleges sikerességéről csatolt banki igazolás 13 millió Ft érvényesítésére vonatkozik, ez pedig a közokirat II/
- pontjában foglalt tartozást jelöli. A felperes által hivatkozott tulajdoni lapok nem bírnak relevanciával az alperesi eljárás jogszerűsége, illetve jogellenessége vizsgálata során, figyelemmel arra, hogy a végrehajtást kérő nem a tulajdoni lapok záradékolása iránt terjesztett elő kérelmet, hanem a szintén mellékelt közjegyzői okirat alapján, hiszen ez tartalmazta igénye jogalapját. A tulajdoni lapokra alapított érvelése helytállóságát a végrehajtást kérő által mellékelt banki igazolás is megdönti. A záradék kiállításakor a bíróságnak nem feladata, hogy bizonyítást vegyen fel és nyilatkoztassa a feleket az esetleges teljesítés megtörténtéről, hiszen ez az eljárás elhúzódásához és éppen a végrehajtási eljárás céljának meghiúsulásához vezetne. Amennyiben tehát az adott közokirat alkalmas a záradékolásra - mert rendelkezik a törvényi tartalmi elemekkel - az eljárás ezen szakaszában nem akaszthatja meg a záradékolást az sem, ha az adós kétséget kizáróan igazolja a tartozás megfizetését. Ebben az esetben azonban az adós több jogorvoslati lehetőséggel is élhet: pert indíthat a végrehajtás korlátozása és megszüntetése iránt, illetőleg a Vht.41.§- a szerint bejelentheti a végrehajtónál a tartozás megfizetését. Figyelemmel arra, hogy a II/
- pontbeli tartozás mind jogcím, mind az érvényesített összeg, mind a teljesítés módja és határideje szempontjából záradékra kétséget kizáróan alkalmas volt, az alperes helyesen járt el, amikor - az alkalmazott eltérésekkel - az okiratot végrehajtási záradékkal látta el. A végzés indokolása a késedelem kezdő időpontjának megjelölésével (
- május 15.) egyébként sem hagyott kétséget afelől, hogy a II/
- pontban írt tartozás vonatkozásában került az okirat záradékolásra. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, annak megváltoztatása, keresetének történő helyt adás iránt. Megismételve az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatait előadta, hogy álláspontja szerint a záradék nem a közjegyzői okirat II/
- pontjában foglalt kötelezettségre vonatkozott. Az, hogy a záradékolni kért okiratban több kötelezettség is szerepel, és hogy abból az egyiknek a naptár szerint megjelölt teljesítési határideje letelt, még nem elegendő ok annak megállapításához, hogy a két tartozás közül melyikre kérte a jogosult a záradékolást. Álláspontja szerint jelentősége van annak, hogy a végrehajtást kérő a helység -i ....., illetve a helység -i .... hrsz-ú ingatlanokat jelölte meg a záradék iránti kérelmében, és ezeknek az ingatlanoknak a tulajdoni lapját csatolta a kérelemhez. Ennek alapján egyértelmű, hogy ezen ingatlanokkal kapcsolatos tartozás behajtására kérték a záradékolást. A banki inkasszó a követelés részleges behajtásához vezetett, ebből következően a végrehajtási kérelem nem a II/1., hanem a II/
- pontban foglalt követelésre vonatkozott. Fel sem merült az a lehetőség, hogy a jogosult egy, már kifizetett tartozás végrehajtását kérné az adóssal szemben, így alaptalan az elsőfokú bíróság ítéletének azon megállapítása, hogy a végrehajtás megszüntetése iránt a felperesnek pert kellett volna indítania. A II/
- pont szerinti tartozását kifizette, ezt követően indult végrehajtás ellene, amely során épp akkora összeget hajtottak be tőle, amely a II/
- pont szerinti tartozásnak felel meg. Így a végrehajtás a II/
- pontban írt követeléssel kapcsolatos. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozott, a felperes a fellebbezésben nem jelölt meg olyan új tényt, vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne az elsőfokú ítélet megváltoztatására. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság a perben a szükséges, és egyben elégséges körben lefolytatott bizonyítási eljárásban beszerzett bizonyítékokat a Pp.206.§-ának megfelelően helyesen, okszerűen, összességükben értékelve helyes tényállást állapított meg, az abból levont jogi következtetése is mindenben helytálló. Az 1202-Vh.....szám alatti végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelem adatait - a végrehajtani kért összeget - is figyelembe véve helyesen állapította meg a megyei bíróság, hogy a záradékolás az okirat II/
- pontjában foglalt tartozásra vonatkozott, az e körben kifejtett indokolását az ítélőtábla az alábbiak kiemelése mellett teljes körűen osztja. Helyesen rögzítette a megyei bíróság, hogy a közjegyzői okirat záradékolásánál a bíróság kizárólag azt jogosult - és egyben köteles vizsgálni, hogy az okirat alakilag és tartalmilag megfelel a Vht.13.§-ában, illetőleg 21.§-ában foglalt feltételeknek. Amennyiben igen, úgy az okiratot a bíróságnak záradékolnia kell. A végrehajtási eljárás ezen szakaszában a teljesítés egyébkénti esetleges ténye vizsgálat tárgyát nem képezi, azonban az adósnak lehetősége van a végrehajtónál ezt bejelenteni, ha ezen eljárás eredményre nem vezetett, úgy e vonatkozásban végrehajtás megszüntetési korlátozási pert indítani (Vht.41.§., Pp.366-369.§.). Téves az a felperesi álláspont is, hogy a fellebbezésben is megjelölt ingatlanok tulajdoni lapjának csatolása azt igazolja, hogy a záradékolás a II/
- pont alatti tartozást érintette volna, ugyanis az ingatlanok tulajdoni lapjának csatolása nem a követelés azonosítása okán történt, hanem arra amiatt került sor, hogy a végrehajtást kérő egyszerűen megjelölt olyan vagyontárgyakat, amelyekből álláspontja szerint az igénye egyébként kielégíthető lenne, azaz ezekre a vagyontárgyakra adott esetben végrehajtó végrehajtást vezethetne. A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét - tekintettel annak helyes indokaira - a Pp.254.§. /3/ bekezdése értelmében helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperes a Pp.78.§. /1/ bekezdése alapján köteles az alperes utazási költségből álló készkiadása, valamint a Pp.78.§. /1/ bekezdése és a 6/
- (VI.26.) IM rendelet 13.§. /2/ bekezdése alapján az eredménytelen fellebbezése folytán feljegyzett fellebbezési eljárási illeték megfizetésére. Győr, 2008.évi április hó 10.napján Dr. Ábrahám Éva sk. Dr. Lezsák József sk. Dr. Vass Mária sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró