← Magyarország

Gfv.30684/2016/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felszámolás kezdő időpontjában folyamatban levő perben az adóssal szemben érvényesített követelést a felszámolási eljárásban be kell jelenteni. Aki nem vált hitelezővé, nem kezdeményezheti a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása iránti pert. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Gfv.VII.30.684/2016/

  1. A tanács tagjai:. Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Csőke Andrea előadó bíró . Farkas Attila bíró A felperes: A felperes jogi képviselője: Dr. Balogh Krisztina pártfogó ügyvéd Az I. rendű alperes: A II. rendű alperes: A per tárgya: vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős ítélet száma: Fővárosi Ítélőtábla, 15.Gf.40.045/2016/4/II. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és az eljárás száma: Balassagyarmati Törvényszék, 22.G.20.533/2015/
  2. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felperes pervesztessége folytán a kirendelt pártfogó ügyvéd díját és a 70.000 (hetvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] A felperes az alkalmazottja, az alperesek a cég önálló képviseletre jogosult vezető tisztségviselői és tagjai voltak a S.A. Kft.-nek (továbbiakban: adós). A bíróság az adós felszámolását
  3. december 4-én közzétett végzésével megindította. A felszámoló
  4. október 1-jei fordulónappal felszámolási zárómérleget és jelentést nyújtott be a felszámolási eljárást lefolytató bírósághoz. Az eljárásban három hitelező jelentett be követelést, a felperes a nyilvántartásba vett hitelezők között nem szerepelt. A felperes
  5. november 6-án a cégbírósághoz küldött beadványában előadta, hogy a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.31/2013/
  6. számú bírósági meghagyásában a részére szabadság megváltásként megítélt 194.000 Ft-ot, valamint a fenti bíróság 3.M.265/2012/
  7. számú ítéletében megítélt kártérítési összeget az adós nem fizette meg részére, holott a határozatokat a felszámolónak megküldte. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság felhívására a felszámoló közölte, hogy a felperes elmaradt munkabérét a Bérgarancia Alaptól kapott támogatásból kifizette. A felperes keresete, az alperesek ellenkérelme A felperes keresetében kérte az alperesek felelősségének megállapítását a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
  8. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 33/A. §

(1)bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, amely ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, utasította az elsőfokú bíróságot, hogy a megismételt eljárásban - a felperes hitelezői minőségének megállapítása mellett - érdemben vizsgálja a kereseti kérelmet a Cstv. 33/A. §-ában írtakra figyelemmel. Álláspontja szerint a hitelezői igénybejelentés nem késett el a munkaügyi bíróság ítéletében meghatározott 15 napos teljesítési határidőre figyelemmel. A megismételt eljárásban a felperes a keresetét fenntartotta. Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A II. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és a másodfokú bíróság határozata Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a fizetési meghagyás alapján érvényesített munkabér jellegű, a Cstv. 57. §
(1)bekezdés a) pontjába tartozó, felszámolási költségnek minősülő felperesi követelést a felszámoló a Bérgarancia Alapból lehívható támogatás igénybe vételével a jelen per megindítását megelőzően kiegyenlítette, így ezen követeléssel összefüggésben a felperes hitelezői minősége még a per megindulása előtt megszűnt. A kártérítés iránti perben hozott jogerős ítéleten alapuló hitelezői igény kapcsán rámutatott, hogy a felszámolási [9] eljárásban a hitelezői igénybejelentési kötelezettség alól nem mentesíti a hitelezőt annak ténye, hogy követelésének érvényesítése iránt az adóssal szemben peres eljárást kezdeményezett. A felperes hitelezői igénybejelentésére a jogvesztő határidőn túl került sor, ezért a felszámoló jogszerűen mellőzte a nyilvántartásba vételt. A hitelezői minőség hiánya miatt pedig a felperes nem rendelkezik perbeli legitimációval. A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyetértett a megállapított tényállással és jogi okfejtéssel. Kiemelte, hogy nem történt az elsőfokú bíróság eljárása során olyan jogszabálysértés, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indokolttá tenné. Az elsőfokú bíróság eleget tett a hatályon kívül helyező végzésben foglalt iránymutatásnak, vizsgálta a felperes kereshetőségi jogát. A Cstv. 33/A. § szerinti per megindítására a hitelezői minőség teremt jogi lehetőséget. A perbíróság nem vonhatja el a felszámolási eljárást lefolytató bíróság hatáskörét azzal, hogy a felszámolási eljárásban hitelezőként nem szereplő felet a perindítás során hitelezőnek tekinti, s ezzel mintegy felülbírálja a felszámolási eljárásra tartozó jogkérdést. A hitelezői igénybejelentés az adós felszámolási eljárásában a jogvesztő bejelentési határidőn túl érkezett, ezért a hitelezői minőség igazolására nem alkalmas. Hangsúlyozta, a peres igényérvényesítés nem mentesíti a hitelezőt az igénybejelentési kötelezettség alól. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a keresetének megfelelően az alperesek egyetemleges felelősségének megállapítását. Állította a Pp. 252. §
(4)bekezdése, a Cstv. 37. §
(2)bekezdése és a 33/A. §a megsértését. [11] Álláspontja szerint az eljáró bíróságok nem vették figyelembe a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésében foglalt iránymutatást, amelyek szerint a felperes igénybejelentése nem késett el, ezért a felperes hitelezői minőségének megállapítása mellett érdemben kell vizsgálni a keresetet. Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban a másodfokú bíróság iránymutatásához kötve van. Rámutatott, az alperesek ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembe vételével látták el, ezért egyetemleges felelősségük megállapítandó. [12] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp. 275. §
(2)bekezdése szerint, és azt a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [14] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben állított Pp. 252. §
(4)bekezdésének megsértését nem találta megállapíthatónak. A másodfokú bíróság hatályon kívül helyező határozatában kifejtett álláspont csak annyiban köti az elsőfokú bíróságot, hogy az ott előírt eljárási cselekményeket el kell végeznie, döntésében a kereseti kérelem keretei között független [Pp. 213. §
(1)bekezdés]. Miután a hatályon kívül helyező határozat alapján a kereset tekintetében nincs jogerős döntés, az első fokon eljáró bíróság a kereset vonatkozásában a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el [Pp. 206. §
(1)bekezdés]. Az elsőfokú bíróság nem követett el tehát jogszabálysértést azzal, hogy ugyan lefolytatta a másodfokú bíróság által előírt eljárási cselekményeket, de ezeket értékelve ismét elutasította a keresetet. Ugyancsak nem követett el jogszabálysértést a másodfokú bíróság, amikor a Pp. 252. §-át nem sértő elsőfokú bírósági ítéletet helybenhagyta. [15] Helytállóan fejtette ki a jogerős ítélet, a Cstv. 38. §
(2)bekezdése szerint a folyamatban levő per nem mentesíti a felperest attól, hogy a hitelezői igényét a felszámolási eljárásban bejelentse. Nem akkor keletkezik a hitelező igénye az adóssal szemben, amikor a peres bíróság ítélete jogerőre emelkedik. Ha már a felszámolás kezdő időpontjában folyik a peres vagy nemperes eljárás, a hitelezőnek az adóssal szembeni igényét - bár az még vitatottnak minősül - be kell jelentenie a felszámolóhoz. Amennyiben a követelés jogosultja a hitelezői igényt a bejelentésre rendelkezésre álló jogvesztő határidő után jelenti be a felszámolónak, azt a felszámoló nem veheti nyilvántartásba, függetlenül attól, hogy utóbb esetleg a peres bíróság ítéletében kötelezte az adóst a hitelezői igényként bejelentett összeg megfizetésére. [16] Figyelemmel arra, hogy a munkabér vonatkozásában a kifizetés miatt a felperes hitelezői minősége megszűnt, a nem munkabérnek minősülő, a munkaügyi bíróság jogerős ítéletével megállapított követelését pedig a jogvesztő határidőn belül nem a felperes jelentette be, helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy a felperes nem vált a felszámolási eljárásban az adós hitelezőjévé, így a Cstv. 33/A. §
(1)bekezdése szerinti perindítási jog sem illette meg. [17] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [18] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése, valamint a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet 13-
  2. §-ai alapján - a felperes teljes személyes költségmentessége miatt - a felülvizsgálati eljárás költségeit az állam viseli. [19] A Kúria tárgyaláson kívül hozta meg ítéletét. Budapest,
  3. június
  4. Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.