Gfv.30871/2016/6 – Kúria

(1)d) A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Gfv.VII.30.871/2016/

1. A tanács tagjai:. Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke . Farkas Attila előadó bíró . Csőke Andrea bíró Az I. rendű felperes: A II. rendű felperes: A felperesek képviselője: Dr. Méhes Dávid Dániel Ügyvédi Iroda Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Bohács Zsolt ügyvéd A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.510/2016/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Törvényszék 20.P.22.512/2014/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 25.400 (huszonötezernégyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Az alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) és az I. rendű felperes között
4. augusztus 1-jén deviza alapú kölcsönszerződés jött létre, amelynek alapján az alperes egy személygépkocsi megvásárlásához 2.800.000 Ft-ot bocsátott az I. rendű felperes rendelkezésére. A mértékadó devizanemet a szerződésben CHF-ben jelölték meg, a THM 14,26 %, a rendszeres törlesztőrészletek [2] [3] [4] [5] [6] összege havi 41.234 Ft, a visszafizetendő teljes összeg pedig 4.948.080 Ft volt. A kölcsönszerződés biztosítása érdekében a szerződő felek a kölcsön felhasználásával megvásárolt gépkocsira az alperes javára vételi jogot alapítottak, amelyet elidegenítési és terhelési tilalom kikötésével biztosítottak. A II. rendű felperes az ugyancsak
5. augusztus 1-jén megkötött garanciaszerződésben helytállási kötelezettséget vállalt az I. rendű felperes teljes tartozásáért. Az alperes
6. július 30-án felmondta a kölcsönszerződést. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése A felperesek módosított keresetükben elsődlegesen a kölcsönszerződés teljes, másodlagosan részleges érvénytelenségére hivatkozással annak megállapítását kérték, hogy az I. rendű felperes fennálló tartozása 298.434 Ft, illetve 827.955 Ft. A vételi jog gyakorlására nyitva álló 5 éves határidő elteltére figyelemmel az alperest a gépjármű törzskönyvének kiadására is kérték kötelezni. Emellett a garanciaszerződés érvénytelenségének megállapítását is kérték. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Viszontkeresetében arra az esetre, ha a kamat százalékos mértéke feltüntetésének hiánya miatt a bíróság a szerződést érvénytelennek minősítené, kérte a kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását azzal, hogy a kamat szerződéskötéskori induló mértéke évi 13,50%. Az első- és a másodfokú ítélet Az elsőfokú bíróság ítéletében a perbeli kölcsönszerződést érvényessé nyilvánította az ügyleti kamat szerződéskötéskori éves mértékének 13,51 %-ban történő határozásával. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [8] A határozat indokolása szerint a felek között létrejött kölcsönszerződés nem tartalmazza az ügyleti kamat százalékban kifejezett éves mértékét, így az a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
7. CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
8. §

(1)bekezdés c) pontja értelmében érvénytelen. A felek azonban ténylegesen megállapodtak az ügyleti kamat fizetésében, és a szerződés adatai, valamint a kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képező HIT/2006.05.

1. számú alperesi üzletszabályzat (a továbbiakban: ÜSZ1) I.
2. pontja alapján a kamat százalékos mértéke is kiszámítható. Az érvénytelenség oka tehát kiküszöbölhető, az érvénytelenség jogkövetkezményei közül a szerződés érvényessé nyilvánításának alkalmazása indokolt. Egyebekben azonban az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét nem találta alaposnak. [9] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és a szerződést az induló ügyleti kamat 13,50%-os mértékben történő meghatározásával nyilvánította érvényessé. Kötelezte továbbá az alperest, hogy adja ki az I. rendű felperes részére a perben érintett gépjármű törzskönyvét. Egyebekben az elsőfokú ítéletet - a per főtárgya tekintetében - helybenhagyta. [10] A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes időközben megalkotott HITGd/2009.08.
3. számú üzletszabályzata (a továbbiakban: ÜSZ2) nem vált a peres felek közötti szerződés részévé, az ebben az üzletszabályzatban foglaltak a jogvita elbírálása során nem vehetők figyelembe. [11] A másodfokú bíróság rámutatott: a Hpt.
4. §

(1)bekezdés c) pontjában meghatározott követelmények teljesítésének elmulasztása, az ügyleti kamat éves százalékos mértéke feltüntetésének elmaradása a kölcsönszerződés érvénytelenségét eredményezi. Ennek az érvénytelenségi oknak a jogkövetkezményét azonban a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló

1. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
2. évi XL. tv. (a továbbiakban: DH
3. tv.) az előírt ún. felülvizsgált elszámolás szabályainak megalkotásával rendezte. Az alperes által elkészített felülvizsgált elszámolás keretében megállapított kamatmérték 13,50%, a perbeli szerződést ezért ilyen mértékű [7] induló kamattal kell érvényessé nyilvánítani. [12] Megalapozottnak ítélte ugyanakkor a másodfokú bíróság az I. rendű felperes törzskönyv kiadása iránti kereseti kérelmét. Érvelése szerint ugyanis az ÜSZ1 IV.
4. pontja - a VI.
5. pontban foglaltakra figyelemmel - a vételi jog megszűnését követően nem ad alapot az alperes számára a törzskönyv birtokban tartására. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálat kérelmet, a felperesek pedig csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. A Kúria azonban a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet az
6. sorszámú végzésével hivatalból elutasította. [14] Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet törzskönyv kiadására kötelező rendelkezésének hatályon kívül helyezésére, és elsődlegesen e vonatkozásban az elsőfokú ítélet helybenhagyására, másodlagosan pedig a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítására irányult. Az alperes kérte továbbá, hogy a Kúria mellőzze a jogerős ítélet indokolásából azt a megállapítást, hogy az ÜSZ2 nem vált a felek közötti kölcsönszerződés részévé. [15] Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló
7. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
8. §

(2)és

(3)bekezdését,

1. §-át,
2. §-át, valamint a Hpt.
3. §

(3)bekezdését. [16] Az alperes előadta, a perbeli kölcsönszerződés megkötésekor hatályban volt ÜSZ1 IV.

1. pontja, illetve a helyébe lépett ÜSZ2 azonos rendelkezést tartalmazó V.
2. pontja a törzskönyv átadását az egyéb biztosítékoktól, így a vételi jogtól is független, önálló, atipikus biztosítékként szabályozza. A vételi jog fennállására tekintet nélkül jogosult ezért arra, hogy a törzskönyvet az I. rendű felperes pénztartozásának teljes megszűnéséig birtokában tartsa. A másodfokú bíróság erre figyelemmel alaptalanul kötelezte a törzskönyv kiadására. [17] Az alperes álláspontja szerint, továbbá a másodfokú bíróság a felperesek keresetén túlterjeszkedve, tájékoztatási kötelezettsége megsértésével és érdemben is megalapozatlanul állapította meg, hogy a felperesekre nézve hátrányos módosítást nem tartalmazó, az irányadó törvényi előírások alapján megalkotott ÜSZ2 nem vált a kölcsönszerződés részévé. [18] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
3. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és nem találta azt jogszabálysértőnek. [20] Előrebocsátja a Kúria, hogy a Pp. 271. §

(1)bekezdése d) pontja kizárja az önmagában a jogerős ítélet indokolása ellen irányuló felülvizsgálati kérelem előterjesztését. Ez azt jelenti, hogy a jogerős ítélet indokolásában kifejtettek kizárólag abban esetben vizsgálhatók felül, ha a felülvizsgálati kérelem azt a jogerős ítéleti rendelkezést is támadja, amelyhez az indokolás kapcsolódik, és a felülvizsgálatnak egyébként helye van. Ha a jogerős ítélet több rendelkezést tartalmaz, de a felülvizsgálati kérelem ezek mindegyikére nem terjed ki, csak azoknak az indokolásban szereplő megállapításoknak a felülvizsgálatára kerülhet sor, amelyek a felülvizsgálati kérelemmel érintett ítéleti rendelkezéshez kapcsolódnak. A jogerős ítélet indokolásának azon részét, amely a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott jogerős ítéleti rendelkezéshez tartozik, a Kúria érdemben nem vizsgálhatja felül. Az indokolás e részével szemben a Pp. 271. §

(1)bekezdés d) pontjának helyes értelme szerint felülvizsgálatnak nincs helye. [21] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek kizárólag az őt a törzskönyv kiadására kötelező rendelkezését támadta. A Kúria ezért csak ebben a körben vizsgálhatta, hogy az ÜSZ2-ben foglaltak a felek jogviszonyára irányadóak-e. Annak megítélésében, hogy az ÜSZ2 egyéb rendelkezései a felek közötti kölcsönszerződés részévé váltak-e, a Kúria a korábban kifejtettek értelmében érdemben nem foglalhatott állást. [22] A törzskönyv átadása és biztosítéki jellege körében pedig az ÜSZ2 a perbeli kölcsönszerződés megkötésekor hatályos ÜSZ1-ben foglaltakkal azonos rendelkezéseket tartalmaz. Az ÜSZ2 V.7., VII.1., VII.

1. és VII.
2. pontjai ugyanis maradéktalanul azonosak az ÜSZ1 IV.9., VI.1., VI.2., illetve VI.
3. pontjaival. A peres felek jogviszonyának tartalma tehát a törzskönyvre vonatkozó jogok és kötelezettségek tekintetében az ÜSZ2 megalkotásával nem módosult. [23] Az érintett üzletszabályzatbeli rendelkezéseket pedig a Kúria már több hasonló ügyben vizsgálta (BH2017.13, BH 2017.63., BH2017.95.), és megállapította, hogy az alperesnek a törzskönyv birtoklásához való joga csupán a vételi joghoz kapcsolódó járulékos jogosultságnak minősíthető. A törzskönyvet ugyanis az alperes a perbeli kölcsönszerződés megkötését követően az opciós szerződés
4. pontja és az ÜSZ1 VI.
5. pontja, illetve az ÜSZ2 ezzel azonos VII.
6. pontja értelmében - a felülvizsgálati kérelemben kifejtettektől eltérően - nem a szerződés önálló biztosítékaként tarthatta birtokában. Azzal az alperes vételi jogát kívánták a szerződő felek ilyen módon biztosítani. A másodfokú bíróság ezért a vételi jog időközbeni megszűnésére tekintettel a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül kötelezte az alperest a törzskönyv kiadására. Záró rész [24] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
7. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [25] Az alperes a Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint köteles a felperesek felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. Az ügyvédi munkadíj áfát is magában foglaló összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdései alapján, a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével határozta meg. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. május
2. Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Dr.