Pf.20284/2007/4 – Győri Ítélőtábla

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a „Bősze-Magyar" Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Magyar Balázs ügyvéd) által képviselt felperes neve felperesnek a Kiss és Sebestyén Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kiss Endre ügyvéd ) által képviselt "A" Kft. (I.rendű alperes címe) I.r., "B" (II.rendű alperes címe) II.r. alperesek ellen személyiségi jog megsértése és más iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság P.21.632/2006/

1. számú ítélete ellen az alperesek által 15., a felperes által
2. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ÍTÉLETET: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét részben megváltoztatja. Mellőzi az alpereseknek a további jogsértéstől való eltiltásra, valamint az alpereseknek egyetemlegesen a felperes javára fizetendő 100.000./Egyszázezer/ Ft + áfa költség megfizetéséről szóló elsőfokú ítéleti rendelkezéseket. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-II.r. alpereseknek egyetemlegesen járóan 100.000.- /Egyszázezer/ Ft elsőfokú perköltséget. Az I-II.r. alperesek által az állam javára fizetendő kereseti illeték összegét 6.000.- /Hatezer/ Ft-ra leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 54.000.- /Ötvennégyezer/ Ft feljegyzett kereseti illetéket. Az ítélőtábla ezt meghaladóan a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles a felperes megfizetni az I-II.r. alpereseknek 15 napon belül egyetemlegesen járóan 50.000.- /Ötvenezer/ Ft másodfokú perköltséget. Köteles a felperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 54.000.- /Ötvennégyezer/ Ft, az I-II.r. alperesek az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására egyetemlegesen 24.000./Huszonnégyezer/ Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS: A megyei bíróság az ítéletében megállapította, az I-II.r. alperesek a napilap ... napján „jogilag megtámadhatatlan" című cikke utolsó bekezdésében megfogalmazott azon állításával, „Ma felperes néven működik, remélve, hogy a kárvallottak nem találnak rájuk, nem éri utol őket a rossz hírük." „Mindenesetre a "C" Ingatlanforgalmazó létrehozói más néven, az ország más nagyvárosaiban aratnak. Büntetlenül. Meddig?" megsértették a felperes jó hírnevét. A további jogsértéstől az alpereseket eltiltva kötelezte az I-II.r. alperest a felperes javára egyetemlegesen 100.000.- Ft kártérítés megfizetésre. Ezt meghaladóan a keresetet elutasítva kötelezte az alpereseket egyetemlegesen a felperesnek 100.000.- Ft + áfa perköltség, az állam javára 30.000.- Ft eljárási illeték megfizetésére. Ítéletének indokolásában rögzítette miszerint a sajtóközleményt a maga egészében vizsgálva az volt számára megállapítható, hogy a cikk a bevezető részében - „felütés"-ként - a kifejteni kívántakat bemutatva általános megfogalmazásokat tartalmaz, majd az I.r. alperes kiadásában megjelenő napilapban a II.r. alperes a felperes és "D", illetőleg "E" között
3. júniusában létrejött szerződésekkel kapcsolatosan az iroda akkori működésével kapcsolatban tapasztaltakról tájékoztatott információk alapján, illetőleg közölte "F" és "G" az ingatlanközvetítői tevékenységgel általánosságban foglalkozó nyilatkozatát, majd ennek eredményeként összegezte értékítéletét. A tanúvallomások alapján bizonyítottnak látta, hogy a felperes olyan üzletkötőket is alkalmazott, akik a megfelelő végzettséggel nem rendelkeztek, továbbá, hogy "H" munkaviszonya kifogásolható eljárása miatt szűnt meg. A fentiek alapján a cikknek a felperes által kifogásolt 1-es és 2-es szövegrészletével kapcsolatban azt állapította meg, hogy a felperes sérelmére személyhez fűződő jogsértés nem történt. A cikk utolsó bekezdésében írtak azonban már a véleménynyilvánítást meghaladva alkalmasak a felperes jó hírnevének megsértésére. Ezzel kapcsolatosan az alpereseket terhelte volna a bizonyítás arra nézve, hogy „rossz a hírük", „más névvel, az ország más nagyvárosaiban aratnak", „büntetlenül". Ezeket a megfogalmazásokat az alperesek úgy írták meg, tették közzé, hogy annak valóságtartalmát nem vizsgálták, illetőleg a perben nem bizonyították. Álláspontja szerint a felperes által érvényesíteni kívánt 500.000.- Ft-os nem vagyoni kárigény az alperesek által elkövetett jogsértéssel mértékében nem áll arányban. Nem áll arányban abból következően sem, hogy a felperes ügyvezetőjének nyilatkozata szerint a cégnek a már korábbi 8 helyett 12 helyen működik irodájuk az országban, azaz a 2004-ben közzétett sajtóközlemény a cég működését jelentősen nem befolyásolta. Az ítélet elleni fellebbezésében a felperes elsődlegesen az ítélet akkénti megváltoztatását kérte, hogy az ítélőtábla állapítsa meg, miszerint az alperes nem csupán a per tárgyát képező újságcikk utolsó bekezdésében írtakkal, hanem a „jogilag megtámadhatatlan" című cikk egészével megsértette a felperes jó hírnevét, tiltsa el az alpereseket a további jogsértéstől, valamint kötelezze az I-II.r. alpereseket egyetemlegesen a felperes javára 500.000.- Ft kártérítésnek, továbbá 500.000.- Ft közérdekű célra fordítandó bírság megfizetésére. Másodlagos fellebbezési kérelme az ítélet hatályon kívül helyezésére irányult. Megismételve az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatait előadta, hogy az elsőfokú ítéletből nem tűnik ki, hogy a felperes mely tényállításokat sérelmez, keresetükben és előkészítő irataikban is azt sérelmezték, hogy - a cikk bevezető részében leírt tényközlés a „csupán mobiltelefonnal és címlistával rendelkező ingatlanhiénákról, akik előre aláírt, s gyakran nem létező iroda bélyegzőjével lepecsételt szerződést lobogtatnak", - a „csúnyán átverték", „rosszat sejtet" alcímek, amelyek egyértelműen a felperesre vonatkoztak, - a cikkben - ugyan más személyek nyilatkozataként, de I. és II.r. alperesek felelősségi körébe tartozóan közölt - „"H" csak ígérgetett, félrevezette őt, valós munkát nem végzett", valamint a „kíváncsi vagyok, tényleges forgalmazást végeznek-e? Szerintem az újsághirdetések nyomán lecsapnak a lakást kínáló hirdetőkre, majd félrevezető ígéretekkel gyorsan aláíratják a szerződését. Aztán jelentkeznek a jutalékért", - a cikkben közölt másik két alcím a „trükkök sorozata", „küzdelem az ügyfélért", valamint a - bár jogszerűnek tűnő és először jogszerűnek minősített, de utána a alkalmazásának minősítve, felperes tevékenységét „jogi trükkök" - a felperesi iroda - …milyen jogi garanciákat vállal arra az esetre, ha a nevükben szerződést kötő alkalmazott, vagy bedolgozó ügynök megtévesztő, etikátlan magatartást tanúsít ügyfelekkel szemben." Valamint „ezekre a kérdésekre több mint egy hónap elteltével sem kaptunk választ" kijelentéseket tette az I-II.r. alperes. Ezen sértő valótlan tényállítások, illetve tényre közvetlenül utaló kifejezések, valamint valós tények hamis színben való feltüntetése után következik az a szintén kifogásolható, a cikk végső összegezése, amelyet a megyei bíróság is személyiségi jogot sértőnek ítélt. Álláspontja szerint, amennyiben helytálló az ítéleti kijelentés, hogy a sérelmezett cikk utolsó bekezdésének négy mondata valóban sérti a felperes jó hírnevét, akkor a cikk konklúzióját megelőző kijelentések is megvalósítják a jó hírnév sérelmét. Álláspontja szerint a cikkből egy következetes, „prekoncepció" tűnik ki, mely prekoncepcióra fűzi fel a cikk írója a felperest sértő tényállításokat, kifejezéseket. Álláspontja szerint a felperest pontosan beazonosítható közléseket tett a II.r. alperesi cikkíró, nem vitatható, hogy a cikkben lévő kijelentések és közlések tényállításokat tartalmaznak, a megyei bíróság által is hivatkozott „objektíve valótlan" kitétel önmagában megállapíthatóvá teszi a jogsértést, a tényállítások valótlansága, illetve egy általános, esetlegesen több, más személy tevékenységének kizárólag felperes tevékenységére történő vetítése kifejezetten alkalmas az érintett felperes értékelésének hátrányos befolyásolására. A nem vagyoni kárpótlással kapcsolatban kiemelte, hogy az ország más részeiben nem kapható a hivatkozott napilap, így annak nincs jelentősége, hogy az ország egész területén 8-ról 12-re növekedett a felperesi cég irodáinak száma. Az viszont tény, hogy az alperesi cikk megjelenése után a felperes ... megyében befejezte a működését. Az is tény, hogy ...megye területén a napilap jelentősége és befolyása nagy, hiszen az érintett megye területén az első, vagy második leggyakrabban vásárolt napilap. Az I-II.r. alperesek fellebbezése szintén az ítélet megváltoztatására, a kereset teljes elutasítására irányult. Szintén jórészt megismételve az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozataikat előadták, hogy álláspontjuk szerint az az írásrészlet, amelyben a megyei bíróság a jogsértést megállapította, a véleménynyilvánítás kategóriájába tartozik. A II.r. alperes e következetéseket a riport egészéből, a nyilatkozók által előadottakból vonta le. E nyilatkozatokból megállapítható volt, milyen körülmények között kötöttek szerződést a felperes megfelelő szaktudással nem rendelkező alkalmazottjával, miért nem felperes közvetítésével idegenítették el az ingatlanukat, illetve milyen körülmények között indított felperes fizetési meghagyást ellenük. Amennyiben az ítélőtábla megállapítaná a jogsértés tényét, a nem vagyoni kár megállapítására akkor sincsen lehetőség, mert ennek tényét a felperes nem bizonyította. A felperesi ügyvezető nyilatkozatát ugyanis semmi nem támasztotta alá, arra sincs adat, miért számolták fel veszprémi telephelyüket, továbbá hogy milyen nagyságrendű ügyfélkörük volt és abból a cikk hatására hányad részüket veszítették el. Kérte a megyei bíróság ítéletének a perköltség vonatkozásában történő megváltoztatását is azzal, hogy annak megfizetésére az ítélőtábla a felperest kötelezze akkor is, ha az elsőfokú ítéletet a per főtárgya tekintetében helybenhagyná. A felperes 1 millió Ft megfizetésére kérte az alpereseket kötelezni, ehhez képest az elsőfokú bíróság 100.000.- Ft mértékű kötelezést tett, melyből következően a felperesi pernyertesség 10 %-osnak minősül csupán. A felperesi és az alperesi fellebbezés is részben alapos. A megyei bíróság a perben az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésében adott iránymutatásnak megfelelően a bizonyítási eljárást helyes bizonyítási teher telepítése mellett a szükséges és egyben elégséges - a felajánlott körben lefolytatta, az ott beszerzett bizonyítékokat a Pp.206.§-ának megfelelően helyesen, okszerűen, összességükben értékelve helyes tényállást állapított meg, az abból levont jogi következetése is nagyobbrészt helyes. A felperesi fellebbezéssel kapcsolatban kiemeli az ítélőtábla, hogy általánosságban helyes az az alapelv, miszerint az ilyen igények elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni (PK.12.sz.II.). Ugyanakkor a bíróság a jelen típusú perekben is kötött a kereseti kérelemhez (Pp.3.§. /2/ bekezdés, 213.§. /1/ bekezdés, 215.§). A jelen perben a felperes a pontosított kereseti kérelmében konkrétan meghatározta, hogy a cikk melyik három kitételét tartja jogsértőnek 3.P.20.639/2006/
4. sz. jkv.
5. oldal utolsó és
6. oldal
7. bekezdés - ehhez képest a megyei bíróság ezen tételek jogsértő voltát vizsgálta, ennek során helyesen figyelemmel volt a cikk egészére is. Amennyiben a felperes az adott közlemény meghatározott tételeit ítéli jogsértőnek, a teljes cikknek a tételek értelmezése körében van jelentősége csupán. Ilyenformán a fellebbezésben írt, a cikk egészének jogsértő mivolta megállapítása vonatkozásában előterjesztett igény a Pp.247.§. /1/ bekezdése szerinti meg nem engedett keresetváltoztatás. Osztja az ítélőtábla azt az első bírói megállapítást, hogy a közlemény felperes által kifogásolt
8. és
9. számú kitétele általános megfogalmazásokat tartalmaz, általában kifogásolja az ott leírt ingatlanközvetítői magatartásokat. Ezek a tételek nem a konkrét felperesi magatartásra vonatkoznak, így nem sértik a felperes jó hírnevét. A cikk utolsó bekezdéséből írtakból azonban egyértelműen megállapítható a felperes személye, és olyan tényállításokat tartalmaz, amelyek alkalmasak arra, hogy a közönségben a felperesről negatív értékítéletet alakítsanak ki. Az alperesi fellebbezésben írtakkal ellentétben az itt jelzett szöveg nem következtetés, vélemény, hanem egyértelmű tényállítás. Téves az az alperesi álláspont, hogy a jogsértéssel okozati összefüggésben nem vagyoni kártérítés megítélésére kizárólag csak akkor van lehetőség, ha a sérelmet szenvedett tételesen bizonyítja nem vagyoni hátrányát. Azt, hogy a sérelemmel okozati összefüggésben a felperest érte olyan hátrány, amely indokolja a kárpótlás megítélését, esetenként köztudomású tényként a Pp.163.§. /3/ bekezdése értelmében a bíróság külön bizonyítás nélkül is valónak fogadhatja el. "I" - aki a felperesi cég ügyvezetője és cégképviseleti jogosultsággal rendelkezik - a felperes képviselőjeként tett nyilatkozatában előadta, hogy a veszprémi iroda kb. másfél évig működött, kifejezetten az újságcikk miatt zárták be. (3.P.21.632/2006/11.sz.jkv.) A jelen esetben a jogsértés jellege és a felperesnek azon jellegű gazdasági tevékenysége - ingatlanközvetítés, amely a felperes és ügyfelei közötti bizalmi viszonyt is feltételez - alapján külön bizonyítás nélkül köztudomású tényként elfogadható, hogy a felperes megítélését hátrányosan érintette a jogsértő kitétel, alkalmas a bizalom megingatására. Ez olyan hátrányt jelent, amely indokolttá teszi a nem vagyoni kárpótlás megítélését. A megyei bíróság a Pp.206.§-ának /3/ bekezdése értelmében a kártérítés összegét helyes mérlegeléssel állapította meg, döntését kellően megindokolta. Sem a felperes, sem az alperes a fellebbezésében nem adott elő olyan értékelhető indokot, amely alapján a megyei bíróság ítéletének e vonatkozásbani megváltoztatására az ítélőtábla lehetőséget látott volna. A megítélt kárpótlás mértéke arányos a felróható magatartás súlyosságával, így közérdekű célra fordítandó bírság kiszabására sincs mód. Ugyanakkor megállapítható, hogy a cikk
10. május 7-i megjelenésétől számítottan hosszú idő telt el, és ezen idő alatt hasonló jellegű jogsértő magatartást az alperesi oldal nem tanúsított. Figyelemmel a cikk témájára, valamint arra, hogy a felperes Veszprém megyében tevékenységet nem végez, nem várható alperesi oldalról a felperessel szemben további hasonló jellegű jogsértés, ezért az ítélőtábla az eltiltásra vonatkozó igényt elutasította. Alapos az alperesi fellebbezés annyiban is, hogy a megyei bíróság perköltségről történt döntése téves. A felperes kereseti kérelmében 500.000.- Ft nem vagyoni kárpótlás és ugyanilyen összegű közérdekű bírság kiszabását kérte, azaz a pertárgyérték figyelemmel arra, hogy az ennél alacsonyabb, a meg nem határozható perértékű igények vonatkozásában számítandó perérték a magasabb összegbe beleolvad - 1 millió Ft, a feljegyzett kereseti illeték 60.000.- Ft. A felperesi kereset a kifogásolt három tétel közül megállapításában egy vonatkozásában a kárigényt illetően mindössze 100.000.- Ft mértékben lett alapos, továbbá az ítélőtábla mellőzte az eltiltásra vonatkozó elsőfokú marasztalást, ezért az ítéletet a Pp.253.§. /2/ bekezdése értelmében megváltoztatva a perköltség és feljegyzett kereseti illeték összegét és viselésének mértékét a megváltoztatott elsőfokú pervesztességpernyertesség arányához igazította. A fellebbezési eljárásban a felek jogi képviseleti díjból álló felmerült perköltsége és a fellebbezések vonatkozásában feljegyzett fellebbezési eljárási illeték viselését illetően az ítélőtábla a nagyobbrészi felperesi fellebbezési pervesztességre tekintettel döntött a rendelkező rész szerint (Pp.81.§. /1/ bekezdés, 6/
11. (VI.26.) IM rendelet 13.§. /2/ bekezdés). Győr, 2008.évi április hó 10.napján Dr. Ábrahám Éva sk. Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke előadó bíró Dr. Vass Mária sk. bíró