← Magyarország

Kfv.35347/2016/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jövedéki bírság mértékének megállapításához a jövedéki terméknek a bírság megállapításakor hatályos adómértékét kell figyelembe venni. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.V.35.347/2016/

  1. szám A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kárpáti Magdolna előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. Koós Zoltán ügyvéd Az alperes: NAV Fellebbviteli Igazgatósága Az alperes képviselője: dr. Csepregi Judit jogtanácsos A per tárgya: jövedéki bírósági felülvizsgálata közigazgatási ügyben hozott határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  2. február
  3. napján kelt 28.K.33.776/2015/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.33.776/2015/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 840.000 (nyolcszáznegyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az adóhatóság
  6. november 3-án, a garázsok előtti parkolóban ellenőrizte a Szabó Béla tulajdonában lévő Ford Transit típusú és a K. Cs. (KCS) által használt Peugeot [2] [3] [4] [5] Partner típusú személygépkocsit. Az adóhatóság a Peugeot Partner személygépkocsiból 11.500 csomag fehérorosz zárjeggyel ellátott Fest7 elnevezésű magyar adójegy és közösségi adójelzés nélküli cigarettát, a Ford Transit személygépkocsiból 16.000 csomag Fest elnevezésű magyar adójegy és közösségi adójelzés nélküli fehérorosz zárjeggyel ellátott cigarettát foglalt le. A
  7. számú garázsban 15 mesterkarton, 750 karton, 7.500 doboz (150.000 szál) „Yin Ling" márkájú magyar adójegy és közösségi adójelzés nélküli cigaretta került lefoglalásra. A
  8. számú garázs felépítménye a felperes tulajdona, a terület pedig a kerületi önkormányzaté. Az ellenőrzés eredményeként megindult közigazgatási eljárás során a felperes, a büntetőeljárás során tett vallomását megismételve, úgy nyilatkozott, hogy a
  9. számú garázshoz rajta kívül még K.Cs.-nek volt kulcsa, ezt ő adta át e személynek. A garázst, szóbeli megállapodás alapján, K.Cs. is használta,vele jó ismerősi viszonyban áll, pénzt vagy ellenszolgáltatást a garázshasználatért nem kapott. A felperesnek, nyilatkozata szerint, nem volt tudomása arról, hogy mit tárolnak a garázsában, a lefoglalt cigaretta nem az ő tulajdona. Az adóhatóság felhívta az előzetes letartóztatásban lévő K.Cs-t, hogy nyilatkozzon a
  10. számú garázsból lefoglalt cigarettákról, a
  11. számú garázs használatáról, és arról, hogy elismeri-e vagy sem a lefoglalt cigaretták tulajdonjogát. K.Cs.,
  12. március 22-én, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  13. évi CXL. törvény (Ket.)
  14. §

(3)bekezdésére,
(4)bekezdés b) pontjára alapítottan, megtagadta a nyilatkozattételt. Az elsőfokú hatóság, jövedéki törvénysértés miatt, kötelezte a felperest 8.400.000 Ft jövedéki bírság megfizetésére azzal, hogy a jövedéki termékek sorsáról a büntetőeljárás eredményének figyelembe vételével, vagy a büntetőeljárás során születik döntés. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes, a 2015. augusztus 12. napján kelt határozatában, az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) 1. §
(4)bekezdésére,
  1. § a) pontjára,
  2. §
(1)-
(3)bekezdéseire, 116. §
(1)és
(2)bekezdéseire, 116/A. §
(2)bekezdésére, a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:1 §
(1)bekezdésére, 5:2 és
  1. §-aira alapította. Az alperes határozatának indokolása szerint az elsőfokú hatóság megalapozottan és jogszerűen állapította meg, hogy a 7.500 doboz (150.000 szál) cigaretta adózás alól elvont jövedéki termék, birtokosa a felperes. A cigaretta a felperes tulajdonában lévő ingatlanon, a felperes garázsában került előtalálásra, illetve lefoglalásra, ezért ezt a felperes [6] [7] sajátjaként tartotta hatalmában. A garázst a felperes K.Cs.vel közösen használta, de K.Cs. a tanúkénti nyilatkozattételt írásban megtagadta, és ezen a tényen személyes meghallgatása sem változtatna. A jogkövetkezmények megállapításánál a bírság megállapításakor hatályos adómértéket kell figyelembe venni és a jövedéki bírság a mennyiségi egység és az adómérték szorzatának kétszerese. Az elsőfokú hatóság a dohánygyártmányok adómértékét, kiskereskedelmi eladási árát és a jövedéki bírság alapját helytállóan állapította meg, és a jövedéki bírság mértékét is jogszerűen határozta meg. A jövedéki bírság mérséklésére nem kerülhetett sor, tekintettel arra, hogy az eljárás tárgyát az adójegy nélküli dohánygyártmányok képezték. A felperes megsértette a Jöt. rendelkezéseit azzal, hogy olyan jövedéki terméket tartott birtokában, amelynek származását nem tudta igazolni, amelyek nem tartalmaztak magyar adójegyet, ezért az elsőfokú hatóság jogszerűen állapította meg a határozatának jogalapját és az ezzel kapcsolatos jogkövetkezményeket is. A kereseti kérelem és ellenkérelem [8] [9] A felperes keresetében az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. A jogerős határozat [10] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja szerint az alperes határozata a kereset által kifogásolt körben nem jogszabálysértő. Az alperes helyesen tárta fel a tényállást és az ügy érdemi eldöntésére irányadó jogszabályok helyes értelmezése és alkalmazása alapján törvényes jogkövetkeztetéseket vont le, határozata jogszerű rendelkezéseket tartalmaz. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság eljárása és határozata nem felel meg a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi III. törvény (Pp.)
  3. §
(1)bekezdésében, 324. §
(1)bekezdésében, 336/A. §
(2)bekezdésében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) 53. §
(3)bekezdésében,
(4)bekezdés b) pontjában, a Jöt. 48. §
(2)bekezdésében,
  1. §- ában, a jogalkotásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (Jat.)
  3. §-ában foglaltaknak. Fenntartotta a keresetben is kifejtett érvelését, mely szerint az alperes nem teljesítette tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségét, mivel a közigazgatási eljárás során nem került sor K.Cs. tanúkénti meghallgatására. Álláspontja szerint feltéve, de nem megengedve, hogy terhére a jövedéki törvénysértés megállapítható, a vele szemben alkalmazott jogkövetkezmény törvénysértő, mivel erre nem a jogsértés elkövetésekor hatályos szabályok és mérték szerint került sor. [12] Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati eljárásban, rendkívüli jogorvoslati jellege miatt nem kerülhet sor bizonyítás felvételére, a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésre, a Kúria, a Pp.
  4. §-a értelmében, a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet (BH2002.29., BH2012.79.). [14] Ítéleti tényállás kapcsán jogszabálysértés csak akkor állapítható meg, ha az hiányos, iratellenes, avagy téves, okszerűtlen, a logika szabályainak ellentmondó tényeket, ténybeli következtetéseket rögzít. Nem állapítható meg jogszabálysértés abban az esetben, ha a fél álláspontja valamely bizonyíték bizonyító ereje tekintetében nem azonos a bíróságéval, mivel ez nem iratellenességre utal, hanem a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nem kerülhet sor. [15] A Kúria, a Pp.
  5. § alapján eljárva, a rendelkezésére álló iratok alapján azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság teljesítette a Pp.
  6. §
(3)bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségét, a felperes azonban ennek ellenére nem élt azzal a lehetőséggel, hogy indítványozza K.Cs. tanúkénti meghallgatását. A keresetében, továbbá a perben is kizárólag a Ket. alapelvi rendelkezéseinek, továbbá a Ket. 53. §
(3)és
(4)bekezdéseiben foglaltaknak a megsértésére hivatkozott. E törvényhelyeket azonban az alperes és az elsőfokú bíróság sem sértette meg, mert nem feladatuk annak vizsgálata, hogy a tanúvallomást megtagadó személy valóban fennálló ok miatt tagadta-e meg a vallomástételt. [16] Rámutat a Kúria arra is, hogy jelen ügyben a bíróságnak a közigazgatási (jövedéki) jogviszonyra irányadó eljárási és anyagi jogi jogszabályok szerint kellett jogszerű döntést hoznia, és ezek nem azonosak a büntető anyagi és eljárási joggal. Utal egyebekben arra is, hogy K.Cs. a büntetőeljárás sem tett tanúvallomást arra vonatkozóan, hogy a
  1. számú garázsban lefoglalt cigaretták kihez tartoznak, és a közigazgatási hatóság köteles volt elfogadni azt, hogy e személy a nyilatkozat tételt megtagadta. A felperes a közigazgatási és a peres eljárás során sem csatolt bérleti szerződést, vagy egyéb írásbeli dokumentumot arra nézve, hogy közte és K.Cs. között bármiféle megállapodás született volna, azt pedig nem vitatta, hogy a tulajdonában álló
  2. számú garázsból került lefoglalásra a perrel érintett jövedéki termék. [17] A Jöt.
  3. §
(3)bekezdése egyértelműen és kogens (kötelezőn alkalmazandó) módon rendelkezik arról, hogy a jövedéki bírság mértékének megállapításához a jövedéki termék bírság megállapításakor hatályos adómértékét kell figyelembe venni. Az elsőfokú bíróság ezért e körben is megalapozottan, törvényesen és helytálló jogértelmezéssel állapította meg, hogy az alperes nemcsak a jogalap tekintetében, hanem a bírság mértéke kapcsán is jogszerű határozatot hozott. A felperes által e körben előadottak, mely szerint a jövedéki bírságot vele szemben a
  1. november
  2. napján hatályos törvény szerint kellett volna kiszabni, nem fogadhatók el. Utal a Kúria még arra is, hogy a NAV által kiadott bírságolási kézikönyv nem jogszabály, és az ebbe foglaltak egyébként sem a jövedéki bírságra vonatkoznak. [18] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a felperes a közigazgatási és a peres eljárás során bérleti szerződést vagy írásbeli dokumentumot nem tudott bemutatni arra vonatkozóan, hogy közte és K.Cs. között a garázs használatára bármiféle megállapodás létre jött volna. K.Cs. a büntetőeljárás során egyszer sem tett tanúvallomást arra vonatkozóan, hogy a
  3. számú garázsban előtalált cigaretták kihez tartoznak, és birtokosnak, a Ptk. 5:1 §
(1)bekezdése értelmében, azt kell tekinteni, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján a hatalmában tarja. A Ptk. 5:2 §-a alapján a dolog birtokát megszerzi az, akinek a dolog ténylegesen a hatalmába jut, és e törvényi feltételek a felperes esetében megállapíthatók. A peres eljárás során továbbá az alperest nem terhelte bizonyítási kötelezettség, mert a közigazgatási eljárás során minden lehetséges és igénybe vehető bizonyítási eszközt felhasznált. A felperes a perben, a Pp. 164.§
(1)bekezdése alapján eljárva, nem nevezett meg és nem terjesztett elő olyan bizonyítékot, amely alkalmas lett volna az alperesi határozatba tények, ténybeli és jogkövetkeztetések megdöntésére, ezért az elsőfokú bíróság a jogvita eldöntésére irányadó eljárási és anyagi jogi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő, megalapozott és jogszerű döntést hozott. [19] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet, a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján, hatályában fenntartotta. Záró rész [20] A pervesztes felperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati perköltség megfizetésére. [21] A felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésében és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésében foglaltakon alapul. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. ,
  1. január
  2. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk.bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.